Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-11 / 35. szám
10. OLDAL ITTHON E U R Ó P Á B A N 2003. Február 11., Kedd EU-hírek 2002 A CSŐDÖK ÉVE. Jelen tős mértékben emelkedett tavaly a fizetésképtelenséget jelentő európai vállalkozások és magánszemélyek száma. Az FT Deutsch- land írása arról számol be, hogy a csődök száma 2002-ben elérte a 240 ezret, ami 21 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A Creditreform információs szolgáltató kimutatása szerint Európában a vállalkozások 10,7 százaléka jelentett fizetésképtelenséget, a legtöbben Finnországban (35%), Spanyolországban (33%) és Svájcban (33%) mentek csődbe. Tavaly összesen 1,6 millió munkavállalónak vált bizonytalanná a munkahelye a vállalati csődök miatt, szemben a 2001-es 1,4 millióval. EB AZ EGYETEMEKRŐL. Az Európai Bizottság jelentést fogadott el az európai egyetemek jövőjéről. Jelenleg 3300 felsőoktatási ‘ intézmény működik az Európai Unióban és közel 4000 a teljes kontinensen. A bizottság felveti, hogy az egyetemeknek fenntartható és megfelelő bevételeket kell biztosítani, és garantálni kell számukra az autonómiát az akadémiai és igazgatási szinten egyaránt. A testület szerint a rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban kell elkölteni. A jelentés szerint meg kell vizsgálni azt, hogyan felelhetnek meg a felsőoktatási intézmények a helyi és regionális igényeknek. A bizottság hangsúlyozza, hogy az egyetemek alulfinanszírozottsága aláássa lehetőségüket a tehetségek legjobb kibontakoztatására és ellehetetleníti kutatási és oktatási tevékenységük erősítését, fejlesztését. BIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉG. Az Európai Bizottság intemetbiz- tonsági ügynökség felállításáról határozott, hogy hatékony ellenszert találjanak a számítógépes hálózatok ellen irányuló támadásokra. A biztonsági információkért felelős központ koordinálja majd a váratlan helyzetekben reagáló csoportokat, figyelmeztetne a vészhelyzetekre, és.egységes előírásokat dolgozna ki a területen. Egyes tagállamok már működtetnek saját krízisközpontokat a hackerek okozta problémák kivédésére, az összeurópai ügynökség felállításával azonban egy szervre bízhatnák a tagok a cyber- bűnözéssel kapcsolatos feladatokat. Az EU országai már harmonizálták a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos szabályozásukat. Kérdezzen az unióról Ha bármelyik tématerületről többet szeretnének tudni, vagy kíváncsiak a saját jövőjükkel, munkájukkal kapcsolatos változásokra, hívják a 82/316-165-ös üzenetrögzítős telefonszámot. Kérdéseiket uniós szakértőkhöz, továbbítjuk, a válaszokat pedig a keddenként megjelenő Itthon, Európában című mellékletünkben olvashatják. Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. ■ OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: VARGA TÍMEA Agrárpolitika az unióban Eperszüret Somogybán. A gazdák már számolgatják az uniós esélyeiket Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik legfontosabb és egyben legvitatottabb része az agrárpolitika. Nem véletlenül: hazánk nemzetgazdaságának meghatározó része a mezőgazdasági termelés, követve vagy közvetlenül szinte minden embert érint. A következő két összeállításunk az unió közös agrárpolitikájának részeit világítja meg. Az ötvenes években Nyugat-Eu- rópában a mezőgazdasági termelés - ellentétben a gazdaság más ágazataival - nem indult fejlődésnek. A paraszti gazdaságok nem voltak képesek a hazai fogyasztást fedező mértékben élelmiszereket előállítani. A paraszti jövedelmek messze elmaradtak az ipari átlagtól, fennállt a gazdaságok tömeges tönkremenetelének veszélye. A közösséget alapító országok mindegyike támogatta agrár- gazdaságát, azonban különböző módszerekkel és nem megfelelő hatékonysággal. A stratégiailag elfogadhatatlan élelmiszerimportfüggőség megszüntetése, az egységes piac kiterjesztése, a parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az Európai Gazdasági Közösség alapítói speciális intézkedések meghozatalát határozták el. A közös agrárpolitika három alapelve:- A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca. Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. Az egyenlő piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközöket egységesíteni kellett.- A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett erős importvédelmet alkalmaznak.- A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. A közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termelői jövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozóeszközök a következők: Külső védelem. Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. Az 1994-es WTO-megálla- podást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem csak vámokkal lehetséges. Intézményes árak. A piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az alapár és a referenciaár az EU átlagos termelési költségeit tükrözi, ezek alapján kalkulálják a termelési és exporttámogatásokat. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termelőnek, aki termékét a megadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel. Exporttámogatás (visszatérítés). A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy része normatív, termékhez vagy relációhoz kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Intervenció. Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árak többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra. Termelési támogatások. Bizonyos termékek kapják. A kifizetések a területnagyságtól (pl. durum- búza) függenek, vagy termelési kvótához (pl. dohány) kötődnek. Ide sorolható az öntözött területeknek juttatott, a költségeket kompenzáló támogatás is. A feldolgozás támogatása. Elsősorban a kertészeti termékeknél, illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozó- üzem jut közösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja az érintett termék felvásárlását egy minimális szintet meghaladó áron. Közvetlen termelői kifizetések. Az 1992-es reform keretében vezették be a gabona- és szarvasmarhaszektorban, szerepüket az Agenda 2000 tovább növelte. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése. A kifizetett összeg a művelt földterület, illetve az állatállomány nagyságától függ. Az önszabályozás ösztönzése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához, működési költségeikhez folyósított támogatás. A támogatások célja annak elérése, hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések. A kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák. A legfontosabb kvótás termékek a tej, a cukor. A kvótát túllépők büntetést kötelesek fizetni. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések. A legfontosabb eszköz az 1992-ben bevezetett kötelező ugaroltatás. Közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak (pl. dohány). Ez esetben a termelőnek elvileg lehetősége van a kvótán felüli termék-előállításra, azonban a közgazdasági viszonyok miatt nem teszi azt .(Folytatjuk) B3” www.somogyihirlap.hu . A magyar támogatás A közvetlen agrártámogatásokból a csatlakozás utáni első évben Magyarország az uniós átlag 25 százalékát kapja, amit 30 további százalékkal kiegészíthet a kormány. Az összeg fokozatosan nő. A csatlakozás második évében 30 százalékos uniós támogatással számolhatnak a magyar gazdák, ezenfelül a változatlan mértékű hazai anyagi segítségre. Az EU-átlag 100 százalékát előre láthatóan a hetedik évben kapjuk. Az előrejelzések szerint a gabonanövények után járó földalapú támogatás - 2004-ben - mai áron számolva több mint 39 ezer forint lesz. Jobb vagy rosszabb? A mezőgazdaság és az EU kapcsolatát vizsgálva a legtöbb hazai termelőnek ugyanaz jut az eszébe: jobb vagy rosszabb lesz a magyar gazdáknak az EU-ban? Néhány konkrét kérdésre kértünk választ Varga Gábortól, a megyei FM-hivatal helyettes vezetőjétől.- Az EU tagállamainak mezőgazdasági termelői milyen növények után vehetnek igénybe földalapú támogatást?- Az Európai Unióban a területalapú támogatás jogcímén a támogatható növények köre a következő: gabonafélék (durumbúza, egyéb búza és kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica, szemescirok, hajdina, köles és madárköles, egyéb gabona, csemegekukorica), olajos magvak (szója, repce, nagy olajtartalmú napraforgó), fehérjenövények (takarmányborsó, lóbab, édes csillagfürt), olajlen (mag), rostnövények (len, kender).- A gabonatermesztők hektáronként milyen összegű földalapú támogatásban részesülnek?- Az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegének- kiszámításához két alapadat (országos gabona-átlagtermés /gabonahozam/, valamint a támogatás tonnánkénti alapösszege) meghatározása válik szükségessé. A gabonatámogatás tonnánkénti alapösszege a 2001/2002. gazdasági évben 63 euró, melyet az Európai Unió Tanácsa folyamatosan felülvizsgál. Magyarország gabonahozama hektáronként 4,73 tonna, a termelőt megillető támogatás éves összege 63 euró/tonna x 4,73 ton- na/ha = 298 euró (kb. 73 000 Ft). A megállapodás alapján hazánk a közvetlen kifizetést illetően 25 százalék támogatási igénybevételre jogosult, nemzeti forrásból harEU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez három-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.) A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. / Ki az Európai Unió soros elnöke? a/ Habsburg Ottó b/ Soros György c/ Mindig egy-egy tagország, félévenkénti váltásban. 2. Hány tagjelölttel folytat tárgyalásokat jelenleg az EU? a/ Öttel. b/ Hattal. c/ Törökországgal együtt 13 a tagjelöltek száma. 3. Melyik városhoz kötődik az Európai Gazdasági közösséget is létrehozó alapszerződés? a/ Brüsszelhez. b/ Luxembourghoz. c/ Rómához. 4. Mi szerint ülnek az Európai Parlamentben a képviselők? a/ Abc-sorrendben. b/ Politikai pártok szerint. c/ Országok szerint. minc százalékkal kiegészítve. így az egy hektárra vetített támogatás öszsze- ge hektáronként 40 ezer forint. A tá- m o g a t á s évenként igényelhető. Időszaka a szántóföldi növények esetében az adott év július 1-től a következő év június 30-ig tart.- Kötelező ugaroltatás esetén milyen támogatás illeti meg a gazdálkodót?- A területalapú támogatás alap- feltétele - kivéve a kistermelői támogatási rendszerben részt vevő gazdákat - a termőterület egy részének kötelező jellegű pihentetése. A kötelezően pihentetett terület nagysága a művelés alá vont és területalapú támogatásban részesülő szántóterület 10%-a. A termelésből történő kivonással együtt járó jövedelemkiesés pótlására az EU területpihentetési támogatást fizet, mely során figyelembe veszik a tagállam átlagos gabonahozammutatóját és a támogatási alapösz- szeget. Magyarország gabonahozama hektáronként 4,73 tonna, úgy a jelenlegi területpihentetési támogatás összege kb. 73 000 Ft. A pihentetett területet kultúrál- lapotban kell tartani, figyelembe véve a környezetvédelmi intézkedéseket is. Ezen területeken mezőgazdasági termelés nem folytatható, kivéve a nem élelmiszer és nem takarmányozás céljára termesztett növények termelését.' Az unió lehetőséget biztosít arra, hogy a kötelező területpihentetésen felül önkéntes alapon további területet is kivonjanak a termelésből. (Folytatjuk) Brüsszelből jelentjük EU-alkotmány és a hatáskörök Az Európai Konvent elnöksége az alkotmányozó testület plenáris ülése elé terjesztette a jövendő európai alkotmány első 16 cikkelyét. A kidolgozott cikkelyek azon a vázlaton alapulnak, amelyet még tavaly októberben állított össze az elnökség. Azóta a munkacsoportokban és plenáris üléseken többé-kevésbé megerősítettek, így azok eléggé letisztázva kerültek bele a mostani papírba. Szótár az Európai Unióhoz A tervezet szerint az Európai Unió hármas struktúráját fel kell számolni, ehelyett egy egységes jogi személyiséget kell létrehozni. Garantálni kell a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy az egyes politikákat a lehetőségekhez képest minél alacsonyabb szinten kell megvalósítani és ennek biztosításába a nemzeti parlamenteket is be kell vonni. Az alkotmányos szöveg leszögezi, hogy az unió csak azokon a területeken illetékes,* amelyeket a tagállamok az alkotmányban explicite ráosztanak. Az úgynevezett „kizárólagos kompetenciák”, vagyis azok a területek, amelyekben az EU egyedül jogosult működni, a következők: a vámunió, a közös kereskedelempolitika, a monetáris politika (az eurós tagállamok számára), az élő tengeri források megőrzése a közös halászati politikán keresztül, valamint bizonyos nemzetközi szerződések megkötése. Az EU és a tagállamok megosztva felelnek a következő területekért: belső piac, bel- és igazságügy, mezőgazdaság és halászat, szállítás, transzeurópai hálózatok, energia, szociálpolitika, gazdasági és szociális kohézió, környezetvédelem, közegészségügy és fogyasztó- védelem. Az alkotmány leszögezi, hogy a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva ilyen jellegű kérdésekben csak akkor léphet az unió, ha azok természetüknél vagy méretüknél fogva nem menedzselhetők hatékonyan tagállami szinten. A tagállamoknak saját gazdaságpolitikájukat a közös irányelvek figyelembevételével kell folytatniuk (tizenharmadik cikkely). Változást jelent a hatáskörök eddigi megosztásához képest, hogy egyrészt a kereskedelmi politika kizárólagos uniós kompetencia lenne, másrészt a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között először jelenne meg az energiapolitika és a közegészségügy is. További uniós területszerzés tárgya lenne a sport és a betegségek, járványok, katasztrófák elleni védelem is. Ezeknél az EU az alkotmány szövegtervezete szerint támogató, kiegészítő szerepet játszana. ■ Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelvhasználatban. A szótárt a kaposvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. Közösségi programok Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában 4-6 évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészség- ügyi és szociális, kulturális, energia-, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási, belső piaci integrációs stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba. Közvetlen választás Az Európai Parlament képviselőit 1979 előtt a nemzeti parlamentek delegálták, azóta a tagállamokban közvetlenül, az általános parlamenti választásokhoz hasonlóan, az állampolgárok választják őket, ötéves időtartamra. Letelepedési szabadság Annak lehetővé tétele, hogy az EU állampolgárai más tagországokba átköltözhessenek, és ott ipari, mezőgazdasági vállalkozásba fogjanak, vagy szellemi szabadfoglalkozásúként keressék kenyerüket. Bár 1970. január 1-je óta elvileg tilos volt a korlátozása, a foglalkozások gyakorlásának országonként eltérő feltételei miatt ez nem valósult meg. A szakképesítések és diplomák kölcsönös elismerésének szabályozásával ez az akadály 1992 végéig a legtöbb szakma esetében elhárult. (Folytatjuk.)
