Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-07 / 5. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TÜKÖR 2003. Január 7., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 7.) Borsodchem 4 800 Ft ü Egis 13800 Ft ü Matáv 858 Ft ű Mól 5 350 Ft ű OTP 2 252 Ft ö Richter 14 995 Ft ú TVK 3 805 Ft U Zalakerámia 1320 Ft -0 BUX: 7905,53-0,79% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 362,86 Cseh korona 7,51 Euró 235,44 Japán jen (100) 189,03 Lengyel zloty 58,86 Svájci frank 161,70 Szlovák korona 5,70 USA-dollár 224,85 Hírek MEGTÉVESZTÉS. Egymillió forintos bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Ferrero Magyaror­szág Kereskedelmi Kft.-t a cég egyik termékének a fogyasz­tók megtévesztésére alkalmas reklámja miatt. A GVH ver­senytanácsa megállapította, hogy a 2002. május 22. és jú­nius 14. között havi- és heti­lapokban megjelent hirdetés a Kinder tejszeletet több olyan tulajdonsággal ruházta fel, amely nem volt igazol­ható, így a termékminőségnek a valóságosnál kedvezőbb lát­szata keletkezett. Jogsértő állításnak bizonyult például, hogy a termék kalciumban, E- és B-vitaminban gazdag, hogy a legjobb gabonából, és friss tojásból készült, mti ÉLÉNKÜLÉS. A Budapesti Értéktőzsdén 2002-ben 15 százalékkal bővült a forgalom az előző évhez képest - derül ki a tőzsde összesítéséből. Tavaly 3688 milliárd forint kétszeres árfolyamértéken születtek üzletek az azonnali piacon, míg 2001-ben 3204 milliárd forint volt a tőzsdei forgalom. A forgalom zömét a részvénykereskedelem adta, ami 3027 milliárd forintot tett ki 2002-ben, míg egy évvel korábban 2771 milliárd forint volt. Az állampapírok adás­vétele 23 százalékkal emelke­dett, 484 milliárd forintot ért el 2002-ben. mti VISSZAESÉS. Jelentősen csökkent tavaly az utolsó hó­napban a Beszerzési Mene­dzser Index (BMI) értéke. A novemberi 54,5 százalékról 44,3 százalékra esett vissza. A Magyar Logisztikai, Be­szerzési és Készletezési Társa­ság (MLBKT) jelentése szerint a visszaesés a feldolgozóipar­ban szokásos decemberi szezo­nális hatással, az év végi ün­nepnapokkal magyarázható, mti GYÓGYFÜRDŐ. Egymilliárd forintos beruházással gyógy­fürdő építését tervezi a mária- pócsi önkormányzat az európai hírű búcsújáróhelyen. A gyógy­fürdő létesítését a máriapócsi önkormányzat szeretné össze­kapcsolni a kisváros kegyhely jellegével, ezért a tervek valóra váltásában számít a görög kato- likus egyházra, mti ____________________■ Bő vülő vállalkozói körök Budapest A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény módosítását szor­galmazza a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium. A kormány javaslatát 2003 első félévében terjesztenék a parlament elé. A kis- és középvállalkozói tör­vény rendelkezései az árbevételt évi 4 milliárd forintban, az alkal­mazottak számát 250-ben maxi­málják a kkv-k számára. Az EU- ban azonban 10 milliárd forint­nak felel meg az éves árbevétel maximuma, és a szaktárca a ho­ni kkv-k árbevételi határát is eh­hez kívánja közelíteni. A támo­gatásokra vonatkozó uniós sza­bályok főképp a kis- és középvál­lalkozások számára engednek magasabb támogatásokat. A ma­gyar törvénymódosítás is bővít­heti a támogatotti kört - a lépést szorgalmazó építőipari vállala­tok célja is az, hogy beleférjenek a támogatottak körébe. dóczy Exportkvóták nélkül A jelentős aszály és fagykárok ellenére is növelni tudta ter­melési értékét a hazai zöldség- és gyümölcstermesztő ágazat az elmúlt évben. A javuló teljesítményhez nem csak a maga­sabb eladási árak, a bővülő termés is hozzájárult. Az ágazat erősödése kedvező előjel az EU piacaira lépést megelőzően. PÉCS Mintegy 100 ezer tonnányival haladta meg az elmúlt esztendei hazai zöldség- és gyümölcster­més a 2001. évi jó teljesítményt. A bővülő termelés hozzájárult ahhoz, hogy az ágazat termelési értéke tavaly mintegy 12-15 szá­zalékkal meghaladta az egy évvel korábbi 200 milliárd forintot. A jó eredmény azért különö­sen örvendetes, mert a kora tava­szi fagykárok, illetve a nyáron je­lentkező aszály mi^tt több hazai térség gazdálkodói is tetemes mértékű terméskieséssel szembe­sültek. Az ágazat szereplőinek az elkövetkező két év kulcskérdése a termelési és értékesítési volu­men további fejlesztése. A zöld­ség-gyümölcs termékkört ugyan­is nem érintik a sok tekintetben szigorú európai uniós kvóták, ily módon a termelés és az értékesí­tés gyakorlatilag korlátozás nél­kül bővíthető. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács statisztikája sze­rint a hazai termelésű zöldségnek és gyümölcsnek érték szerint valamivel több mint egyharmada értékesül exportpiacokon. A leg­nagyobb felvevő az EU, de jellem­zően szállítanak a termelők a CEFTA országaiba is. A szakmai szervezet új straté­giája szerint a termelés további növekedésének kulcsát a belső fogyasztás élénkítése hordozza. Az ehhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi fejlődés ugyanis további exportpiacokat nyithat meg az ágazat termelői előtt. Az utóbbi években átlagosan mintegy 60-80 kilogramm zöldsé­get, illetőleg gyümölcsöt fogyasz­tottak fejenként a magyar embe­rek. Ez nem csak az uniós átlag­tól, hanem a néhány évtizeddel ezelőtti 80-90 kilógrammos hazai átlagfogyasztástól is jelentősen elmarad. Ezért a terméktanács a szakmai és érdek-képviseleti munka mellett folytatja a belső fogyasztás serkentését célzó nép­szerűsítő kampányt, amelyre ágazati szinten idén mintegy 30 millió forintot fordítanak. A termelés és az értékesítés bő­vítését célozza a terméktanács által szorgalmazott új támogatási stratégia, amelynek keretében új termelő gazdálkodók megalaku­lását, a minőség javítását és az ér­tékesítést támogató marketing- munkát segítik elő. A szakmai szervezet javaslata szerint az évi mintegy 10 milliárdos ágazaü tá­mogatást egy hároméves ciklus­ban összesen 52 milliárd forintra kellene emelni. kaszás endre Mindenki nyert Budapest Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) e- Demokrácia pályázatára 1495 érvényes igény érkezett, és a tárca mind nyertesnek minő­sítette. A pályázók 482 millió forint közvetlen támogatást kapnak eszközbeszerzésre, s az internet-hozzáférés bizto­sítására további 1,5 milliárd forintot fordít a tárca. A hazai önkormányzatoknak mintegy fele részt vett az Informa­tikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) e-Demokrácia pályázatán: A felhívás nyomán 1619 pályázat érkezett a tárcához, közülük 1495 volt érvényes, és azokat mind nyertesnek minősítette az IHM. Az önkormányzatok 1,982 mil­liárd forint támogatást kapnak az államtól - jelentette be Kovács Kálmán szakminiszter. A pályázaton számítógép be­szerzésére, az internetkapcsolat megteremtésére, valamint az elektronikus közigazgatási szol­gáltatások bevezetéséhez igényel­hettek támogatást a települési ön- kormányzatok. A pályázóknak vállalniuk kellett az inter­nethasználathoz kapcsolódó tele­fonköltségeket, és hogy legalább egy informatikai képzettségű szakembert alkalmaznák, vagy saját dolgozójukat kiképeztetik a gépek és eszközök alkalmazásá­ra. Az elbírálás során előnyt él­veztek az ezer főnél kisebb tele­pülések, valamint a hátrányos helyzetű települések. A települé­sek számítógépbeszerzésre leg­feljebb kétszer 350 ezer forint tá­mogatást igényelhettek. A minisztérium az informati­kai alap-infrastruktúra fejlesztése végett 483 pályázó számára ösz- szesen 338 millió forint támoga­tást ítélt meg, az elérhetőség biz­tosítása és a technikai eszközre való rákapcsolódás érdekében 1046, illetve 778 pályázónak ad 15-15 millió forint támogatást, az elektronikus közigazgatás elő­segítése érdekében pedig 737 tele­pülésnek 129 millió forint támo­gatást ítélt meg. Az internet-hoz­záférés kialakítását 1,5 milliárd forinttal támogatja az IHM. A legtöbb nyertes pályázó (195) Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyéből adta be igényét, amelyet Baranya megye (181), Zala (150) és Somogy megye (129) követett. A nyertes önkormányzatoknak a lehetséges pályázókhoz viszonyí­tott aránya a dél-dunántúli régió­ban (Baranya, Somogy, Tolna me­gye) volt a legmagasabb, 54 szá­zalékos, és a központi régióban (Budapest, Pest megye) a leg­alacsonyabb, 34 százalékos. Az IHM január 10-ig állítja össze - központosított közbe­szerzés alapján - azt a katalógust, amelyből a nyertes pályázók ki­választhatják a telepíteni kívánt számítógéptípust. A hónap végére a választható internetszolgáltatók köre is véglegessé válik. A pályá­zat részletes eredményei szerdá­tól a www.ihm.hu oldalon olvas­hatók. DÓCZY Visszafogott jelzőkkel illették Az Europress által megkérdezett gazdasági érdek-képviseleti vezetők visszafogott jelzőkkel értékelték a kis- és középvállal­kozói szféra 2003. évi kilátásait. A szektor megerősítését cél­zó állami programok tervezésében, előkészítésében lebonyo­lításában valamennyien szívesen részt vesznek, saját prog­ramjaikat pedig már ma is igyekeznek az erőfeszítésekhez igazítani. Budapest A Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetsége (VOSZ) sze­rint a magyar gazdaságpolitika el­szalasztottá annak lehetőségét, hogy megerősítse a honi kis- és középvállalkozásokat. E szektor összességében nincs felkészülve az EU-csatlakozásra - mondta az Europressnek Csömör Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója. A szövetség a 2003. évi adótörvé­nyek és a költségvetés ismereté­ben az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) tekinti az egyetlen olyan lehetőségnek, amelynek előnyeiből a vállalkozások széles köre részesülhet. Az igazgató reméli, hogy azok a vállalkozá­sok, amelyeknek az eva kedve­zőbb adóterhet jelent, az ebből adódó többletjövedelmük minél nagyobb részét visszaforgatják majd a vállalkozásukba, ami hoz­zásegítheti őket a tényleges meg­erősödéshez. A költségvetés ke­retei adottak, de menet közben pótlólagos átcsoportosításokra van még remény, akár a büdzsén kívüli forrásokból is. Tőkeinjekció A VOSZ javaslatot dolgozott ki a magyar vámszervek részére an­nak érdekében, hogy a távol-kele­ti dömpingáruk - főképp textil, bőr, illatszer és háztartási felsze­relési cikkek - reális vámolás út­ján kerüljenek a hazai kereskede­lembe, ami számításaik szerint legalább 200 milliárd forint pluszbevételt jelentene az állami költségvetésnek. Ha ebből 50 mil­liárd forintot kamattámogatás for­májában visszaforgatnának a vál­lalkozói szférába, akkor ez éves szinten 1000 milliárd forint több­lettermelést tenne lehetővé. A VOSZ nagyon gyors, haté­kony tőkeinjekciót tart szüksé­gesnek a honi kis- és középvállal­kozások számára, és az ide kap­csolódó tervek, támogatási rend­szerek kidolgozásában, működ­tetésében szívesen részt vesz a vállalkozások uniós felkészí­tésével egyetemben - mondta Csömör Gábor. Szövetsége konk­rét beszállítói program működ­tetésével, tőketársaságok létre­hozásával, továbbá a vállalatok közötti követelések 3-4 napon belüli rendezésére alkalmas fak- torálási rendszer kidolgozásával segítené a honi vállalkozói szek­tort. Rendszerigazítás Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-kép­viseleti Szövetségének (Kisosz) elnöke szerint a következő egy­másfél év az EU-csatlakozásra va­ló felpörgetett ütemű felkészülés­ről szól majd, mivel a kis- és kö­zépvállalkozások zöme még ma sincs tisztában az uniós szabá­lyokkal, illetve az őket érintő EU- folyamatok működésével. Az el­nök az adótörvények által nyúj­tott kedvezmények között emlí­tette az evát, az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, to­vábbá a vállalkozásból kivett osz­talék adó- és járulékterheinek mérséklését. Az élőmunkát terhe­lő adók és járulékok terén azon­ban nincs előrelépés, holott élő­munka nélkül a versenyképesség sem fokozható. Ezért a Kisosz az élőmunka terheinek csökkenté­sét tekinti egyik legfontosabb fel­adatnak oly módon, hogy az a kö­vetkező egy-két évben a mai szint kétharmadára mérséklődjön. Azt is meg kellene oldani, hogy a he­lyi adók legalább egyharmada kerüljön vissza a vállalkozások­hoz, azok beruházásait támogat­va. A magas költségvetési hiány mindig visszahat a vállalkozások életére, mert a pénzszűke a be­ruházásokat szűkíti - az pedig a vállalkozások részéről piacvesz­téshez vezethet. A Kisosz szívesen részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásai­nak eljuttatását szolgáló pályáza­ti rendszer kialakításában, a tá­mogatások előkészítésében, illet­ve a felhasználás ellenőrzésében. Antalffy Gábor szerint a tőke- és versenyhátrányban lévő vállalko­zások segítését nem szabad csak hitelből megoldani, mert a köl­csönök révén adósságcsapdába kerülhetnek, ami a későbbi fejlő­désüket nemhogy segítené, ha­nem gátolja. Ezért szükségesnek tekinti, hogy a meghatározott, preferált célokat szolgáló, vissza nem térítendő támogatási formák valamilyen formában a jövőben is fennmaradjanak a vállalkozá­sok versenyképességének haté­kony segítése érdekében. Programhitelek Az Iposz a kisvállalkozás-fejlesz­tés fokozásának segítése érdeké­ben segíteni kívánja a hamarosan megalkotandó kisvállalkozás­fejlesztési pályázatok kiírását, és e programoknak működtetésé­ben is részt venne, a vállalkozás­fejlesztési alapokhoz és alapítvá­nyokhoz hasonlóan - mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke. Szerinte a befektetéseket az államnak valamilyen formá­ban támogatnia és ösztönöznie kell. Az elnök egyebek mellett a kamattámogatások terén lát elő- relépési lehetőséget oly módon, hogy az állam piaci bankokkal juttasson hiteleket meghatározott célú programokhoz. Mint mond­ta, az Iposz ereje az országos há­lózatában és szakmai tapasztala­taiban, illetve kidolgozott törek­véseiben áll, amelyek elősegít­hetik, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv által generált hatások a he­lyi, kistérségi szintű fejlesztések­ben is megjelenhessenek. Az Iposz egy országos infor­matikai rendszer kiépítésével, és a vállalkozások hozzákapcsolásá­val is segítené az e-társadalom ki­alakítását, de az információ mel­lett valódi árualapokra, szolgálta­tásokra és kapcsolattartásra is szükség van - hangsúlyozta az elnök. Sürgetve a beszerző-érté­kesítő szervezetek létrehozását, ami az EU-ban is elfogadott támo­gatási forma, és szervezetei - a közvetlen támogatási formával szemben - a belépés után évekig fenntarthatok. DÓCZY LÁSZLÓ Átszállás a 21. századba Budapest A Ferihegy 2A terminál az üzemeltető szerint biztonság- technikai és kényelmi szem­pontból is a 21. századba lép a január 6-tól május 31-ig tar­tó korszerűsítési munkála­tok befejeztével. A forgalmat ideiglenesen a 2B terminálra irányítják. A repülőtér műszaki fejlesztési igazgatója, Koncz András azt mondta: az átalakítás nyomán megvalósítandó 100 százalékos poggyászellenőrzés révén a gé­pekre egyetlen csomag sem kerül­het a négylépcsős röntgen- és hő- fénykép-technológiás szűrés nél­kül, ám ezzel növekszik a beszál- lási idő. A húsz check-in pult mel­lé újabb négy beszállópult épül. Hídvégi Gábor, a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. vezérigazgatója a biztonsági fej­lesztéseket 1,5 milliárd forintra becsülte, ehhez adódnak a klima- tizálás és a mellékhelyiségek fel­újítási költségei. A biztonsági elő­írások betartása nem üzleti kér­dés, hanem kötelezettség, a repü­lőtér üzemeltetője a légitársasá­gok által fizetendő szerény mérté­kű „biztonsági díjat” vezethet be. Petőfalvi Béla, a 2A terminál, vezetője hangsúlyozta: a terminál indulási oldalának lezárása és a forgalom ideiglenes átirányítása a 2B terminálra sem a légiforgalom­ban, sem a beszállásnál nem okoz majd fennakadást. Az átalakítás idejére a légitársaságok menet­rendi változtatásokat nem vezet­nek be. A várhatóan valamivel hoszszabb sorok ellenére az uta­soknak nem kell a gép indulását megelőzően az eddig előírt egy óránál előbb a repülőtérre érkez­niük. A munkálatok idején sem a parkolást, sem a terminálra való belépést sem szigorítják. dólá Hidat építene a Fidesz Budapest _____ A Fidesz-frakció még a héten országgyűlési határozati ja­vaslatot terjeszt a Ház elé an­nak érdekében, hogy az orosz államadósság rendezéséből befolyó mintegy 20 milliárd forintnyi összeget két híd épí­tésére fordítsa a kormány. Varga Mihály frakcióvezető­helyettes azt mondta: a pénz­ből a dunaújvárosi Duna-hi- dat és az MO-s körgyűrű észa­ki szakaszához kapcsolódó hidat kellene megépíteni. Ellentmondásos volt a tavalyi év - véli Varga Mihály. Az Orbán-ka- binet pénzügyminisztere szerint 2002-ben egyszerre volt érzékel­hető a gazdasági növekedés és a lassulás. Mint mondta, a növeke­désben mindenképpen szerepet játszott az a növekedésösztönző fiskális politika, amit az előző kabinet indított el. Lassult viszont a működőtőke-beáramlás, nőtt a munkanélküliség, emelkedett az infláció, és horribilis mértékű államháztartási hiány alakult ki az év végére - tette hozzá. Az államháztartási hiány kap­csán jelezte: 2002 végére a kalku­lációk szerint elérte az 1500 mil­liárd forintot. Varga Mihály úgy véli, hogy a kialakult hiányból az előző kormány 170 milliárd forin­tot vállalhat, 800 milliárd forintról viszont - mint mondta - minden tekintetben a Medgyessy-kabinet tehet. A pozitív elemek közé so­rolta, hogy a devizaadósság mér­téke folyamatosan csökkent 2002- ben, negatívumként említette vi­szont, hogy tavaly az államadós­ság-növekedés folyamatos volt. Szerinte a kormány törvény- sértéssel zárta a 2002. esztendőt, mert az államháztartási törvény alapján a hatalmas hiányra tekin­tettel pótköltségvetést kellett vol­na a Ház elé terjesztenie. A nyá­ron elfogadott államháztartási- törvény-módosítás szerint ameny- nyiben a hiány mértéke 5 száza­lékkal eltér a. parlament által el­fogadottól, pótköltségvetést kell a Ház elé terjeszteni - mondta. A Fidesz az ügyben megkeresi az Állami Számvevőszék elnökét. Az idei évre Varga Mihály a gazdaság stagnálását jósolta, és aggasztónak nevezte az infláció kapcsán mutatkozó kormányzati magatartást. Szerinte tíz éve nem volt olyan áremelkedés, mint most januárban. __________ mti BU X INDEX XII. 30-1. 6-IG 8000____j { j____j____S 79 00... . ! \ 7800 JT 7968.26 7905.53 j 7700 ^914,3^ i 7600 7738,63 7798,29 ] > | _____________________________t______í_________ po nt t i i i i Z3C •o V í§ S s C 3= 'ü ap ifi .03 *C3 :r ne o a. x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents