Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 3 6 2003. Január 30., Csütörtök VÖRS A KIS-BALATON FŐVÁROSA A KÖZSÉG CÍMERE Az ívelt oldalú, három részre osztott, álló csücskös talpú tár­csapajzs első vörös mezejében egymáson keresztbe tett ezüst nyílvessző és ezüstkard van. A második mezőben egymáson keresztbe tett két ezüst tűzoltó- csákány lebeg, előtte ezüst tüz- oltósisak látható, A kék mező­ben zöld zsombékon ezüstgólya, amely a bal lábában ezüsthalat tart. A gólyát két oldalról egy-egy aranyos nádszál kíséri. A pajzsot mindkét oldalról aranymakkal megrakott zöld tölgyfaág keresz­tezi. A nyílvessző és a kard a te­lepülésnek az Árpád-korban be­töltött stratégiai szerepét emeli ki, a másik mező elemei a tűzol­tómúzeumra utalnak mint helyi kulturális értékre. A nádszálak között álló gólya a természeti adottságokat, a Kis-Balatont örö­kíti meg. A gólya szájában levő hal a község egykori halászfalu- jellegét igyekszik megjeleníteni. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 504 2000-ben 504 ' 1990-ben 521 1970-ben 632 1900-ban 1007 ' CIVILEK, VEZETŐK Önkéntes tűzoltó-egyesület, en­nek Varga Árpád a parancsnoka és Farkas László az elnöke. A vöröskereszt helyi szervezeté­nek a vezetője Tóth Pálné. A polgárőr-egyesületet Nagy Ta­más irányítja. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8711 Vörs, Alkotmány u. 11. Tel : 85/377-011, fax: 85/377-806 Minden hétköznap tartanak ügy- félfogadást: hétfőtől csütörtökig 7.45- től 16 óráig, pénteken 7.45- től 14 óráig. A falugazdász, Csóti Klára kedd délelőttönként látja el jó tanács­csal a gazdálkodókat. ORVOSI RENDELÉS T ' Dr. Belina Csaba házior- : vos kedden és csütörtö- ; kön 9-től 13 óráig ren­del a településen. y MISEREND A katolikus faluban hetente két­szer tartanak szentmisét: vasár­naponként 14 órakor, kedden­ként pedig 18 órakor. Vörsön hí­resen jó templomba járó a la­kosság. A faluban mindig nagy szerepe volt a vallásnak. Itt még az ötvenes években is betlehe- mesek járták karácsony este a házakat, és nem akadt olyan pár, amelyik nem a templomban fogadott volna egymásnak örök hűséget. A századfordulón egy­házközségi központ volt a falu­ban. 28 község tartozott Vörshöz, és három pap élt a te­lepülésen. Ma Brieber László plébános Balatonszentgyörgyről jár ki a faluba. KIRÁLYI ADOMÁNY A település történetének első Írásos emléke 1261-ből való. Az adományozási okmányt IV. Béla állította ki. Búzád fiának, Csák Bánnak a Wörs nevű bir­tokot adta a király. Az írásos említésnél korábbi tárgyi emlé­keket is szép számmal találtak azonban a településen. Két honfoglalás kori temetőt is fel­tártak a faluban. AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Fél lábbal már az Vörs félig már az unióban van, a falu ingatlantulajdonosainak fe­le ugyanis valamelyik tagország­ból jött a Kis-Balaton fővárosába. A falu régóta vonzza a külföldi és a hazai turistákat. Ezt erősíte­nék a csatlakozás után is.- Vörsnek csak előnye lehet a csat­lakozásból - mondta Farkas László vörsi polgármester. - Az unióban ki­emelt helyen áll a környezetvéde­lem, s ez nekünk kedvező. A Kis- Balatonnál szükséges, hogy erre nagyobb figyelmet és több pénzt összpontosítsanak. Ez törvénysze­rű, s azzal jár, hogy még vonzóbb lesz a település. Ahogy ugyanis a Kis-Balaton fejlődik és folytatódik a terület elárasztása, a szakemberek szerint itt fokozatosan egyre több lesz a madár, s ez kedvez a turizmus fejlődésének. Másrészt az unióban már természetes környezet, a rende­zett településkép nemcsak Vörsnek FARKAS LÁSZLÓ 1944-ben szüle­tett Keszthelyen. Tősgyökeres vörsi, már az ükapja is a faluban született. 1982 óta dolgozik a helyi közigazgatásban: előbb a községi közös tanács elnöke, majd 1990 óta a polgármestere. Nős, két fel­nőtt gyereke és két unokája van. Európai Unióban tesz jót, hanem minden, az idegen- forgalomból élő településnek.- A község sem bízott mindent a véletlenre. Minden lehetőséget meg­ragadnak, hogy ne csak a Kis-Bala- tonért jöjjenek vendégek a faluba.- Ez így van. Már a tűzoltómú­zeum is azzal a céllal készült, hogy olyat mutassunk az ide látogatók­nak, ami másutt nincs. A talpas há­zat is az itt élők összefogásával si­került berendezni, s jött az öüet: az évtizedek óta sok látogatót vonzó betlehemet ne csak karácsonykor nézhessék meg, hanem egyfajta adventi látványosság is legyen. Igen tudatosan építgettük föl, s nem egyik napról a másikra, azt az imázst, amiért évente már száz­ezer ember biztosan ide jön. S hosszú távon is a tervek között sze­repel az idegenforgalom élénkítése.- Ehhez tartozik, hogy a falu levé­dette a Kis-Balaton fővárosa címet?- Tulajdonképpen igen. Az itt élőknek mindig szívügye volt a Ba­laton, később pedig a Kis-Balaton mocsárvilága. Egykor itt volt a ha­jókikötő, s a vörsiek elődei is nagy­részt a Balatonból éltek. Nemcsak arról van szó, hogy gondoltunk egyet és fölvettük ezt a címet. En­nek hagyománya van, s a mun­kánkkal talán rá is szolgáltunk e címre.- Rövid távon mit terveznek?- Három utcában 152 telket par­celláztunk, s mára mind elkelt. Ta­valy félmilliárd forintos beruházás­sal elkészült a csatornahálózat. Ez azt jelenti: az idén már kiadhatjuk az építési engedélyeket, és folyta­tódhat a falu fejlődése. Azt hiszem, az unióval kapcsolatban is azért le­hetek és vagyok derűlátó, mert ide­jében kezdtünk felkészülni, s amit lehetett, megtettünk azért, hogy a lehető legjobb helyzetből csatla­kozzunk és előnyünk származzon majd az európai unióból. ■ ________Recept________ Fo jtott hal, tejfölös hal Vörsön sokféleképpen készítik el a halat. A fojtott halat például úgy, hogy személyenként egy- egy füstölt, szárított pontyot vagy keszeget tesznek az edény aljára. Ezeket a halakat ízlés szerint megszórjuk fokhagymá­val, borssal és paprikával. Ujjnyi vizet öntünk alá, és fedő alatt lassú tűzön 40-50 percig párol­juk. Tört krumplit kínálunk hozzá. A tejfölös halhoz személyen­ként két szelet friss pontyot, harcsát vagy csukát liszttel elke­vert paprikába, sóba és borsba forgatunk. A halszeleteket olajo­zott tepsibe fektetjük, két do­boz tejföllel leöntjük, pár kanál olajat teszünk rá és egy órán át sütjük és friss, puha kenyeret adunk hozzá. Nagyon egyszerű és finom étel. ■ Tűzoltóvirtus, egy mindenkiért Vörsön rend van. A falubeli férfiak év­tizedek óta büszkék lehetnek arra, hogy biztonságot tudtak teremteni családjuknak. Éppen ezért nemcsak hagyomány, hanem szinte virtus is ön­kéntes tűzoltónak vagy polgárőrnek lenni az egykori halászfaluban. Húsz évvel ezelőtt az egész falu összefo­gott, hogy büszkék lehessenek valamire. A kalákával a lakosság megnyerte a társadal­mi munkázók országos versenyét, a tűzol­tómúzeumot pedig olyan gyűjteménnyel rendezte be, amelynek húsz éve sokan a csodájára járnak. Sok régi tűzoltóeszköz és szerkocsi mellett például a nyíregyházi ön­kéntes tűzoltók 1902-ből származó egyen­ruhájából is van itt egy öltözet: az, amiben annak idején Milánóban megnyerték a tűzoltó-vüágbajnokságot. A civü szervezet igen vidám és összetar­tó társaság, még ha a megalakulása egy szomorú eseménynek volt is köszönhető. Az történt ugyanis, hogy egy villám csapott tavaszi egy házba, és akkor Vörsön egy egész utca leégett. Az önkénteseknek is köszönhető, hogy azóta még kisebb tűz is alig volt a faluban.- Szinte minden házban lakik egy ön­kéntes tűzoltó; szép is lenne, ha nem fi­gyelnének otthon is a tűzvédelemre - mondta Varga Árpád, a testület parancsno­ka. - Szerencsére már hosszú idő óta in­kább csak néhány nádas- és tarlótüzet ol­tottunk, illetve vidékre jártunk segíteni, ha ott tűz ütött ki. Az oltás izgalmai helyett csak a verseny­zés maradt. Többször voltak megyei elsők az önkéntesek között. A vörsi egyesület egyébként ma is népes: száznál is több tag­ja van. A társaság gyakran találkozik, és karbantartja a tűzoltómúzeumot is. Terve­ik között szerepel az is, hogy a századfor­duló benzinmotoros fecskendőinek új kiál­lítóhelyiséget építenek. Tavaly nyáron, először az országban, csaknem 30 régi tűzoltóautó érkezett az ország minden részéből a veterán tűzoltó­autók első találkozójára. A találkozót, a helyi tűzoltók tervei szerint máskor is meg­rendezik. 2004-ben pedig az öreg csodako­csiknak világtalálkozója lesz Vörsön. A tűzoltók minden másból tüzesen ki­veszik a részüket. Például a polgárőr-egye­sület is az önkéntesek részvételével ala­kult. Nagy Tamás, a civil szervezet vezető­je elmondta: munkájuknak köszönhetően megfelelő a közbiztonság, annak ellenére is, hogy rendőrt csak ritkán látnak. A pol­gárőr-egyesület hatékonysága a tűzoltóha­gyományokból is fakad, hiszen a legtöb­ben már tűzoltóként megszokták: össze­tartás és fegyelmezettség nélkül nincs eredmény. ___________________________■ A postamester emlékezete Vörsön tisztelik a hagyományokat, és mindig volt a faluban, aki nyo­mon kísérte a település történetét is. Az egykori régi történetek száj­ról szájra járnak, és időről időre akad olyan krónikás is, aki lejegyzi őket. Farkas Lászlóné is sok régi mendemondát örökített meg az utókor számára.- Kedves és a családhoz is közel álló történet a vörsi vasúti megállóé - mesélte Farkas Lászlóné. - Farkas Feri bácsi, aki postamester volt a te­lepülésen, kitalálta, hogy a vonat­nak meg kell állnia Vörs határában is. Addig járt a fővárosba és addig ment vasutasvezetőtől vasu­tasvezetőig, mígnem aztán 1935- ben úgy döntöttek az illetékesek, hogy lesz megálló Vörsön is. Az el­ső napon, amikor megállt a vonat, az iskolások nagy lelkesedései ki­mentek az állomásra, és Balaton- szentgyörgyig, onnan meg vissza­vonatoztak örömükben. Persze a postamester is örült, hogy nem kellett többet talicskával tolnia a postát Balatonszentgyörgyről a fa­luba. S természetesen a mai vör­siek is örülnek, hiszen nem sok olyan falu van, ahonnan ma­napság is át­szállás nélkül, Budapestre le­het utazni. így tehát őrizzük Feri bácsi em­lékét, és az ál­lomásunkat is, nagyon. A település régi emlékeit egy épület is őrzi. A talpas házban vigyáznak a hajdani falu tárgyi értékeire. ___________■ Az összetartás a vonzerő Legtöbben a vörsi óriás betlehemről ismerik Futó Péter nevét. A karácso­nyi életkép ifjú kreátoráról azonban azt is tudják a község lakói, hogy nemcsak a betlehemépítésben je­leskedik. Remekül rajzol, fest és szobrászkodik is, s büszke lehet sportolói múltjára is. A vörsi poli­hisztor, aki-civilben vízórákkal foglalatoskodik, a középiskola után képzőművészeti főiskolás szeretett volna lenni. A felvételije azonban nem sikerült. Futó Péter akkor elhatározta: megmutatja, hogy amatőrként is boldogul.- Úgy érzem jól magam, ha va­lami hasznos dologgal foglalatos­kodom - mondta. - Az idő pedig engem igazolt. Eddig 350 képet adtam el; szívesen rajzolok, és szobrászko­dással is fog­lalkozom. Per­sze legkedve­sebb szá­momra a bet­lehem. Futó Péter a barátaival minden de­cemberben két hétig dol­gozik azon, hogy az ötvenéves ha­gyomány ne szakadjon meg. Azt mondta, ezért sem tudná elhagyni szülőfaluját, és azért sem, mert a páratlan nyugalom mellett itt olyan emberek élnek, akiknek fontos a másik. Úgy tartja, sehol nem talál- hatna jobb közösséget._________■ Világrekorder betlehem A csodabetlehemet a farsang végéig lehet megnézni Minden évben Vörsön készítik el az ország leg­nagyobb betle­hemi életképét. A mohába, fe­nyőbe álmodott bibliai jelenet év­tizedek óta a község büszke­sége. Legutóbb adventben ötven­ezren jöttek en­nek a kedvéért. Az ötven négyzet- méteres betlehem több mint ötven esztendeje dísze a vörsi templom­nak. A vallásgyakorlást legszigo­rúbban tiltó időkben is nagy ös­szefogással építették a helybeliek. A karácsonyi csoda elkészítése legalább tíz ember egyheti ke­mény munkáját kívánja. Egy má­zsa mohát, ugyanennyi fűrész­port használnak föl hozzá, és száz fenyőt is kivágnak abból az erdő­ből, amit tíz évvel ezelőtt erre a célra telepítettek. A vörsiek azt szeretnék, ha jö­vőre már mint Guiness-rekordot hirdethetnék a betlehemüket. Be­nevezték az építményt a rekordok könyvébe mint templomban fölál­lított legnagyobb betlehemet, s azon is törik a fejüket, hogy pá­lyáznak a legtöbb látogatót vonzó kiállítás címre. Tavaly ugyanis egy hónap leforgása alatt több mint ötvenezer ember nézte meg az ünnepi látványosságot. ________■ A faluig csalogatják a vizet Valaha Vörs határáig ért a Balaton; a mai talpas ház udvarának végé­ben volt a tó legnagyobb kikötője. A gazdag élővilág nemsokára is­mét közelebb kerül a faluhoz. A nyolcvanas évek elején kezdték el a Kis-Balaton elárasztását. Annak a szakasznak a visszaállítása, ami­nek folytán megközelítőleg ugyan­akkora területű lesz a tó, mint egy­kor volt, négy év múlva lehet telje­sen kész. A második ütemben azonban már nem egy tórendszert hoznak létre, hanem olyan élőhe­lyet alakítanak ki, ami igazi ma­dárparadicsom lehet. Eddig parkerdőt létesítettek, ki­látót építettek, s a terület egy ré­szét már elárasztották. Futó Ele­mér, a nemzeti park fenékpusztai őrkerületének a vezetője el­mondta: a megújult Kis- Balatonnak Vörsön lesz az egyik bemuta­tó partszaka­sza. Ez azt je­lenti, hogy az ide látogatók itt mindennel megismerkedhetnek, amit érde­mes megnézni a Kis-Balatonból. Az elképzelések szerint a vörsi térség a madarak és a madármeg­figyelők kedvelt helye lesz. A terü­letet ugyanis úgy alakították ki, hogy védett szigetek álljanak a madarak rendelkezésére. ■ 120 éves hagyomány Vörsön 120 éves múltja van már az önkéntes tűzoltók hagyo­mányainak. Akkor alakult meg egy pusztító tűzvész után a tűzoltó-egyesület, s ennek a tevékenysége azóta is folyama­tos. A helybeli lánglovagok azonban Vörsön nemcsak a tűzvédelemben jeleskednek. Ők a gazdái az ország egyetlen vidéki tűzoltómú­zeumának is.

Next

/
Thumbnails
Contents