Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-04 / 3. szám
6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJAK 2003. Január 4., Szombat Hírek ÉPÍTIK A HÁLÓZATOT. Hama- rosan üzembe helyezik a kábeltévé-hálózatot Bolháson. Késik a rendszer átadása, mivel az optikai kábel szerelését csak enyhe időben végezheti a Lát-Sat Kft. A nagyatádi rendszerhez csatlakozó hálózat földmunkáival már végeztek, s kialakították a vezetékcsomópontok helyét is. VETÉLKEDŐ DIÁKOK. Tizen három általános iskola vesz részt a megyei honismereti versenysorozatban, amit a kutasi iskola szervezett. A harmadik írásbelinél tartanak; néprajzi, hely- történeti és történelmi feladatsorban mérik össze tudásukat a felső tagozatos diákcsapatok. Az ötödik forduló után, áprilisban a legeredményesebbek vesznek részt a szóbeli versenyen. FEJLESZTIK AZ IPART IS. A vállalkozók igényeinek figyelembevételével készül Lábod új településrendezési terve. A községben két területen kívánják fejleszteni az ipari létesítményeket: a volt állami gazdaság területén mintegy 3 hektárt jelöltek ki, s hasznosítják a régi téeszgépmű- helyt is. A rendezési terv módosításához a lakosok véleményét is kéri az önkormányzat. SIKERES AZ ISKOLA. Kiváló minősítést kapott a háromfai általános iskola a Comenius 2000 rendszer bevezetéséért. A program első két munkaszakasza már lezárult, s ellenőrzésekor a lehető legjobb eredményeket tapasztalták a szakemberek. A minőségbiztosítási rendszer teljes bevezetését még ebben a tanévben befejezik. FELÚJÍTJÁK A JÁRDÁKAT. Pályázati pénz nélkül, önerőből felújítja a járdákat az ötvöskónyi önkormányzat. Ehhez 10-15 közhasznú munkás és a lakosság segítsége is kell. Már tavaly megvette a járdaépítéshez szükséges eszközöket, s 1,2 kilométernyi gyalogutat készítettek. A betonozáshoz az áramot és vizet a lakosok adják, az önkormányzat az építési anyagot s a közmunkás-foglalkoztatás mintegy 30 százalékos költségét. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA Régi mesterség az öreg házban Kisbajom Elvégezték a régi épületegyüttesen tervezett munkát. A műemlék parókia megmentéséhez két éve kezdett hozzá az önkormányzat, s hatmillió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Több mint tízmillió forint ráfordításával a romos épületből szállást és oktató- központot alakítanak ki. A belső szakmunkát is még az év elején szeretnék elvégezni, s így tavasztól már működhet az iskola. A szomszéd házban kovácsműhelyt és istállót építtetett az ön- kormányzat. Végh Gábor polgár- mester elmondta, a minisztérium 2,2 millió forinttal segítette a népi mesterség és fémművesség élő bemutatását. A kovácsműhely az idén nyeri el végső formáját, s összesen 2,8 millió forintba kerül. Szükség is van rá, mivel a tér- ségben nincs patkolókovács. ■ Új kosarat a tavalyi vesszőkből Életmentő családi ügyelet Lábod Ilyenkor kell levágni a vesszőt, mert most hajlékony - mutatja Károlyi Józsefné. Mellette a férje Még haza sem ért a levágott fűz- favesszővel Károlyi József, szinte már el is adta a leendő kosarakat. Az esztendő utolsó napján vágta a kosárnak valót, és munkával kezdte az év első napjait is.- Régen tízet is megkötöttem egy nap, most jó, ha végzek két- három kosárral. A krumpliszedőt viszik a legjobban, de szoktam bevásárlókosarat és tojástartó, gömbölyű kiskosarakat is kötni. Ezeket ritkábban, mert ahhoz nem jó ez a vessző - mutatta a talicskára halmozott köteget. - Ilyenkor kell levágni a fűzvesszőt, mert most hajlékony és.könnyű vele bánni. Márciusig, áprilisig jó még a tövén, s levágva a pincében is eláll néhány hétig. Lehet főzni is, hogy leváljék a kérge, a festéshez meg egy kis oltott mésszel kell áztatni, attól vörös lesz. A hatalmas vesszőhalmot a feleségével együtt tolta haza Károlyi József. A kosárkötéshez azonban már nincs segítsége: ahhoz más nem ért a családban.- Egy öregembertől a legelőn tanultam a kosárfonást, mert azelőtt csordás voltam, meg a téeszben borjúnevelő. Szerettem azt a munkát is, de megszűnt a gazdaság. Tehenet sem tartanak már a faluban, magunk is csak néhány baromfit, récét nevelünk - sorolta Károlyi József. - A kosárral is sok a munka, de jól jön a pénz, mert igen kevés a nyugdíj. Az asszonnyal ketten egy hónapban alig kapunk harmincezret. Ötszáz forintért visznek el egy kosarat. A fonás mégiscsak jobb, mint a csordahajtás, mert a tehenek után futni kellett, és a beteg lábammal ezt már sehogy sem bírnám._______________________a Boldogan a gyémántlakodalomig __________Lábod Vi haros és baljóslatú időben fogadott Isten előtt is örök hűséget Brantmüller János és Wirth Mária. Aztán 60 évnyi boldogság és szeretetben megélt házasság kerekedett abból a január 4-i fényes napból.- A sorozóorvos azt mondta: édes fiam, ha élni akarsz, nagyon vigyázz magadra, mert igen gyenge a szíved. De akkor már más vigyázott az én szívemre, talán azért is tudott idáig elkotyogni - mosolyodott a feleségére Brantmüller János. - Gyerekkorunk óta ismertük egymást, hiszen egy osztályba jártunk Mikében. Az udvarlásnak akkor szakadt vége, amikor jött a Derűsen, fáradhatatlanul Lábodra a házasságuk tizedik évfordulóján költöztek. Brantmüller János később az áfésznál, majd főkönyvelőként a berzencei téeszben dolgozott; onnét ment nyugdíjba is. Felesége a háztartásban serénykedett, és ezt teszi most is - fáradhatatlan derűvel féltő gondoskodással. háború. Nem volt mire várni. Január 4-én tartottuk a lakodalmat - emlékezett, - kétszázhúsz vendég volt, és 18 inget kaptam ajándékba.- Nagy vita sose volt köztünk. Talán csak fiatal korunkban, mert mindig féltékeny volt rám - évő- dött Mariska néni 81 évesen is.- Fess lány volt, meg kell hagyni. Senki úgy nem járta a táncot, mint ő - mondta a férje. - Volt egy bolgár fiú, aki minden bálban leállította a zenészeket és polkát rendelt neki. Még nem voltunk házasok, mikor egy pesti mérnök is táncoltatta a bálban, és hallottam, hogy megkérdezi a Mariskától, szereti-e a szegfűt. Amíg táncoltak, megvettem az összes szegfűt, amit árultak a vásárban. Jött is nemsokára sajnálkozva a mérnök, hogy nem talált egy szál szegfűt sem... Máskor meg vettem neki száz gombóc fagylaltot, mert úgy szerette... Mindketten állítják: sok öröm fért a nehéz időkbe is, pedig volt részük háBrantmüller János és felesége borús menekülésben, kitelepítésben egyaránt.- Nagy boldogság a család - állítja Marika néni. - A fiam 1944. december 24-én, az éjféli mise idején született, s egyévesen már beszélt. A lányom tizenhárom évvel később lett; igen jó testvérek voltak, jól is tanultak. Már négy unokánk és két dédunokánk van, s mindig öröm, ha látjuk őket. Talán sikerül megérnünk az unokák lakodalmát is. ■ A tapasztalatok szerint a családi hálózat a 4-500 lakosú, szétszórt településeken a leghatékonyabb. A Nagyatád környéki apró falvakban 67 képzett elsősegélynyújtóhoz fordulhatnak a sérültek. Sok háztartási baleset, rosszullét vagy égési sérülés legsúlyosabb következményeit sikerült elhárítani, enyhíteni a gyors beavatkozással. Benácsné Rácz Éva elmondta, a falvakban a családi hálózat fenntartása mellett az öt éve sikeresen működő nagyatádi vöröskeresztes ifjúsági klubot is szeretnék megszervezni, és szélesebb körben végeznék a családi életre és az egészséges életmódra nevelést. Legközelebb Rinyaszent- királyon találkoznak tavasszal az elsősegélynyújtó családok, hogy az esetek megbeszélésével, a legújabb tapasztalatokkal bővítsék életmentő tudásukat. ■ _______Rinya mente_______ Er edményesen működik az elsősegélynyújtó családi hálózat, melynek szakmai továbbfejlesztését határozta el a vöröskereszt. Somogyból indult, de mára több megyében is megvalósult az ön- kormányzatoktól is támogatott elsősegélynyújtás, amit kilenc éve taranyi példaként ismert meg az ország. Benácsné Rácz Éva nagyatádi vöröskeresztes titkár és Batka Gyula mentőtiszt szervezésében családok tanulták meg az elsősegélynyújtást, hogy a kisebb településeken is legyen kihez fordulniuk a sérülteknek, amíg az orvos, a mentőautó megérkezik.- Kilenc év alatt Nagyatád környékén nyolc falu csatlakozott a hálózathoz, s eddig 28 családot képeztünk ki a gyors elsősegélynyújtásra - mondta Benácsné Rácz Éva. - A folyamatos szakmai ellenőrzést és tapasztalatcserét évente egy továbbképzés egészíti ki; fölmerült az is, hogy ezt esetfeldolgozásokkal, gyakorlati bemutatókkal negyedévente megismételjük. Ajándék: a háztartás költsége Görgeteg A számlákra Wágner Józsefné- nek jó ideig nem lesz gondja: százezer forintot nyert a takarékszövetkezetek szövetségének nyereményjátékán. A megyében csak neki kedvezett a szerencse a Fizetjük a rezsijét nevű év végi játékban.- Életemben soha nem nyertem; el sem akartam hinni, hogy most éppen engem húztak ki. Már azt gondoltam, ez is valami becsapás az ünnepek előtt, mert mostanában mindenféle csalók jártak erre - mondta Wágner Józsefné. - Örülök a százezer forintnak, habár ez csak akkor nagy pénz, amikor dolgozni kell érte, elköltésekor azonban kiderül, hogy nem is túl sok. Nyugdíjasok vagyunk az urammal, nekünk már mindenből kevesebb kell, és gyerekeink sincsenek, hogy rájuk költsük. Talán azért tartunk annyiféle állatot, hogy mindig tudjunk valaminek örülni. Wágnerék mindig vidám otthonához ugyanis négy macska, két éltes kutya, négy nyúl és egy papagáj tartozik. S telente egy tucatnyi madárvendég is rendszeresen falatozik a kert három madáretetőjében.- A férjem csinálta az összes etetőt, a napraforgót meg magunk termeltük, mert az szeretik a legjobban a madárkák. Még egy harkályunk is van - sorolta a kert állandó lakóit Wágner Józsefné. - A magunk meg az állatok élelmére költünk a legtöbbet, s a házon is van mindig javítanivaló. Tíz-ti- zenötezer forint megy el havonta a háztartási kiadásra, a telefonra, a vízre, a villanyra. Gázpalack kell a főzéshez, és olcsó fával fűtünk. Ezek most majdnem egy évig kitelnek a mostani nyere- ményből. _____■ Ki építik a számítógép-hálózatot Kövezett út a horgásztóhoz Bolhás Fejleszti információs hálózatát és szabadidős létesítményét az önkormányzat. A régi, egy tantermes iskolában helyeztek el sporteszközöket, pingpongasztalt, hogy testedzési lehetőséget teremtsenek a lakosoknak. Itt alakítják ki a falu teleházát is.- Ezt az épületet nem önálló tele- házként vagy sportközpontként szeretnénk hasznosítani, hanem beillesztjük a falu más intézményeinek a körébe - mondta Galba Mihály polgármester. - Az elsődleges cél az, hogy a község legfontosabb létesítményei egymással és az információs világgal is számítógépes élő összeköttetésben legyenek. Ezzel kialakulhat az úgynevezett intelligens falu, ami Bolháson bárkinek a számítástechnika és az internet mindennapi használatát jelenti. A polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt, a kultúrhá- zat, az óvodát, valamint a volt általános iskolából kialakított tele- házat és szabadidős központot együtt fogja össze egy rendszer, s ez egészen más és új lehetőségeket hordoz. Az információs vérkeringésbe bekapcsolódást régóta szorgalmazza az önkormányzat, s ehhez igyekszik megragadni minden pályázati lehetőséget. A Széchenyi terven 2,5 millió forintot nyert a falu önálló internetes portáljának a kialakítására, s ugyancsak pályázati segítséggel nemrég csaknem 700 ezer forint értékben vásárolt korszerű fölszerelést a polgármesteri hivatalba. Az új számítógépes faluhálózat kiépítéséhez is pályázatokon remél támogatást az önkormányzat, a sportolási és közösségi lehetőségek bővítésére azonban felhasználja a saját forrásait is. Az új sportklub ugyanis egyre népszerűbb, és a diákokon kívül 15-20 felnőtt is rendszeresen látogatja kora délutántól késő estig.- A rendszeres mozgás és testedzés segítésére kondigépeket és más sporteszközöket is igyekszünk beszerezni - tette hozzá Galba Mihály. - Mindez elsősorban a közösség összetartását és hasznos szórakozását szolgálja, és innét már csak egy lépés az új információs technikai eszközök mindennapi használata. ■ Kutas A kutasi horgásztó az egyesület tagjaié. A csaknem 15 hektáros egykori víztározót két éve vásárolta meg a csaknem 170 tag, s azóta is gondosan őrzik érintetlen környezetét és a természetvédelmi szempontból is értékes őshonos halállományt. Törekvésüket a megyei területfejlesztési tanács 950 ezer forinttal segítette.- A támogatásból 35 mázsát telepítettünk őshonos halfajokból, hogy gyarapítsuk a természetes szaporulatot, s kiszorítsuk a régi telepítésű, nem őshonos kárászt meg az amurt. A szakemberek szerint ezzel a módszerrel öt-tíz év alatt visszaáll a térségre jellemző természetes halállomány - mondta Simon József, a horgászegyesület elnöke. - Ez a kutasi horgásztó valódi vonzereje, s idővel egyre inkább pénzben is mérhető értéke lesz. Ezt igazolva látják abban is, hogy az egyesület minden eddiginél sikeresebb évet tudhat maga mögött. Tavaly csaknem 740 napijegyet adtak el - ez kétszerese az előző évinek -, s mintegy harminc fiatalból álló lelkes csapat is a tóhoz szokott. Rekordként egy 22,5 kilogrammos óriás pontyot is fogott az egyik szerencsés horgász.- Mindnyájan büszkék vagyunk, hogy ilyen halak vannak a tavunkban. A legnagyobb eredményünk mégis az, hogy sikerült megközelíthetővé tenni a vizet - tette hozzá Simon József. - A bertalanpusztai utat zúzott kővel borítottuk, s ezen a legnagyobb esőben is lehet gépkocsival közlekedni. ■
