Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-04 / 3. szám

6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJAK 2003. Január 4., Szombat Hírek ÉPÍTIK A HÁLÓZATOT. Hama- rosan üzembe helyezik a kábel­tévé-hálózatot Bolháson. Késik a rendszer átadása, mivel az opti­kai kábel szerelését csak enyhe időben végezheti a Lát-Sat Kft. A nagyatádi rendszerhez csatlako­zó hálózat földmunkáival már végeztek, s kialakították a veze­tékcsomópontok helyét is. VETÉLKEDŐ DIÁKOK. Tizen három általános iskola vesz részt a megyei honismereti ver­senysorozatban, amit a kutasi is­kola szervezett. A harmadik írás­belinél tartanak; néprajzi, hely- történeti és történelmi feladat­sorban mérik össze tudásukat a felső tagozatos diákcsapatok. Az ötödik forduló után, áprilisban a legeredményesebbek vesznek részt a szóbeli versenyen. FEJLESZTIK AZ IPART IS. A vállalkozók igényeinek figye­lembevételével készül Lábod új településrendezési terve. A köz­ségben két területen kívánják fej­leszteni az ipari létesítményeket: a volt állami gazdaság területén mintegy 3 hektárt jelöltek ki, s hasznosítják a régi téeszgépmű- helyt is. A rendezési terv módo­sításához a lakosok véleményét is kéri az önkormányzat. SIKERES AZ ISKOLA. Kiváló minősítést kapott a háromfai ál­talános iskola a Comenius 2000 rendszer bevezetéséért. A prog­ram első két munkaszakasza már lezárult, s ellenőrzésekor a lehető legjobb eredményeket ta­pasztalták a szakemberek. A mi­nőségbiztosítási rendszer teljes bevezetését még ebben a tanév­ben befejezik. FELÚJÍTJÁK A JÁRDÁKAT. Pályázati pénz nélkül, önerőből felújítja a járdákat az ötvöskónyi önkormányzat. Ehhez 10-15 köz­hasznú munkás és a lakosság segítsége is kell. Már tavaly megvette a járdaépítéshez szük­séges eszközöket, s 1,2 kilomé­ternyi gyalogutat készítettek. A betonozáshoz az áramot és vizet a lakosok adják, az önkormány­zat az építési anyagot s a köz­munkás-foglalkoztatás mintegy 30 százalékos költségét. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: BÍRÓ MÁRIA Régi mesterség az öreg házban Kisbajom Elvégezték a régi épületegyütte­sen tervezett munkát. A műem­lék parókia megmentéséhez két éve kezdett hozzá az önkormány­zat, s hatmillió forinttal támogat­ta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Több mint tíz­millió forint ráfordításával a ro­mos épületből szállást és oktató- központot alakítanak ki. A belső szakmunkát is még az év elején szeretnék elvégezni, s így tavasz­tól már működhet az iskola. A szomszéd házban kovácsmű­helyt és istállót építtetett az ön- kormányzat. Végh Gábor polgár- mester elmondta, a minisztérium 2,2 millió forinttal segítette a népi mesterség és fémművesség élő bemutatását. A kovácsműhely az idén nyeri el végső formáját, s összesen 2,8 millió forintba ke­rül. Szükség is van rá, mivel a tér- ségben nincs patkolókovács. ■ Új kosarat a tavalyi vesszőkből Életmentő családi ügyelet Lábod Ilyenkor kell levágni a vesszőt, mert most hajlékony - mutatja Károlyi Józsefné. Mellette a férje Még haza sem ért a levágott fűz- favesszővel Károlyi József, szinte már el is adta a leendő kosarakat. Az esztendő utolsó napján vágta a kosárnak valót, és munkával kezdte az év első napjait is.- Régen tízet is megkötöttem egy nap, most jó, ha végzek két- három kosárral. A krumpliszedőt viszik a legjob­ban, de szoktam bevásárlókosarat és tojástartó, gömbölyű kis­kosarakat is köt­ni. Ezeket ritkáb­ban, mert ahhoz nem jó ez a vessző - mutatta a talicskára halmo­zott köteget. - Ilyenkor kell levágni a fűzvesszőt, mert most hajlékony és.könnyű vele bánni. Márciusig, áprilisig jó még a tövén, s levágva a pincében is eláll néhány hétig. Lehet főzni is, hogy leváljék a kérge, a festéshez meg egy kis oltott mésszel kell áztatni, attól vörös lesz. A hatalmas vesszőhalmot a feleségével együtt tolta haza Károlyi József. A kosárkötéshez azon­ban már nincs segítsége: ahhoz más nem ért a családban.- Egy öregembertől a legelőn tanultam a kosárfonást, mert azelőtt csordás voltam, meg a téeszben borjúnevelő. Szerettem azt a munkát is, de megszűnt a gazdaság. Tehenet sem tartanak már a faluban, magunk is csak néhány baromfit, récét nevelünk - sorolta Károlyi József. - A kosár­ral is sok a munka, de jól jön a pénz, mert igen kevés a nyugdíj. Az asszonnyal ketten egy hónapban alig kapunk harmincezret. Ötszáz forintért visznek el egy kosarat. A fonás mégis­csak jobb, mint a csordahajtás, mert a tehenek után futni kellett, és a beteg lábammal ezt már sehogy sem bírnám._______________________a Boldogan a gyémántlakodalomig __________Lábod Vi haros és baljóslatú időben fogadott Isten előtt is örök hű­séget Brantmüller János és Wirth Mária. Aztán 60 évnyi boldogság és szeretetben meg­élt házasság kerekedett abból a január 4-i fényes napból.- A sorozóorvos azt mondta: édes fiam, ha élni akarsz, na­gyon vigyázz magadra, mert igen gyenge a szíved. De akkor már más vigyázott az én szívem­re, talán azért is tudott idáig el­kotyogni - mosolyodott a felesé­gére Brantmüller János. - Gye­rekkorunk óta ismertük egy­mást, hiszen egy osztályba jár­tunk Mikében. Az udvarlásnak akkor szakadt vége, amikor jött a Derűsen, fáradhatatlanul Lábodra a házasságuk tizedik évfordulóján költöztek. Brantmüller János később az áfésznál, majd főkönyvelőként a berzencei téeszben dolgozott; onnét ment nyugdíjba is. Felesége a háztartásban serénykedett, és ezt teszi most is - fáradhatatlan derűvel féltő gondoskodással. háború. Nem volt mire várni. Ja­nuár 4-én tartottuk a lakodalmat - emlékezett, - kétszázhúsz ven­dég volt, és 18 inget kaptam ajándékba.- Nagy vita sose volt köztünk. Talán csak fiatal korunkban, mert mindig féltékeny volt rám - évő- dött Mariska néni 81 évesen is.- Fess lány volt, meg kell hagy­ni. Senki úgy nem járta a táncot, mint ő - mondta a férje. - Volt egy bolgár fiú, aki minden bálban le­állította a zenészeket és polkát rendelt neki. Még nem voltunk házasok, mikor egy pesti mérnök is táncoltatta a bálban, és hallot­tam, hogy megkérdezi a Mariská­tól, szereti-e a szegfűt. Amíg tán­coltak, megvettem az összes szegfűt, amit árultak a vásárban. Jött is nemsokára sajnálkozva a mérnök, hogy nem talált egy szál szeg­fűt sem... Máskor meg vettem neki száz gombóc fagy­laltot, mert úgy sze­rette... Mindketten állít­ják: sok öröm fért a nehéz időkbe is, pe­dig volt részük há­Brantmüller János és felesége borús menekülésben, kitelepítés­ben egyaránt.- Nagy boldogság a család - ál­lítja Marika néni. - A fiam 1944. december 24-én, az éjféli mise idején született, s egyévesen már beszélt. A lányom tizenhárom év­vel később lett; igen jó testvérek voltak, jól is tanultak. Már négy unokánk és két dédunokánk van, s mindig öröm, ha látjuk őket. Ta­lán sikerül megérnünk az unokák lakodalmát is. ■ A tapaszta­latok szerint a családi hálózat a 4-500 lako­sú, szétszórt településeken a leghatéko­nyabb. A Nagy­atád környéki apró falvakban 67 képzett el­sősegélynyújtóhoz fordulhatnak a sérültek. Sok háztartási baleset, rosszullét vagy égési sérülés legsú­lyosabb következményeit sikerült elhárítani, enyhíteni a gyors be­avatkozással. Benácsné Rácz Éva elmondta, a falvakban a családi hálózat fenntartása mellett az öt éve sikeresen működő nagyatádi vöröskeresztes ifjúsági klubot is szeretnék megszervezni, és széle­sebb körben végeznék a családi életre és az egészséges életmódra nevelést. Legközelebb Rinyaszent- királyon találkoznak tavasszal az elsősegélynyújtó családok, hogy az esetek megbeszélésével, a leg­újabb tapasztalatokkal bővítsék életmentő tudásukat. ■ _______Rinya mente_______ Er edményesen működik az első­segélynyújtó családi hálózat, melynek szakmai továbbfejleszté­sét határozta el a vöröskereszt. Somogyból indult, de mára több megyében is megvalósult az ön- kormányzatoktól is támogatott el­sősegélynyújtás, amit kilenc éve taranyi példaként ismert meg az ország. Benácsné Rácz Éva nagy­atádi vöröskeresztes titkár és Batka Gyula mentőtiszt szervezé­sében családok tanulták meg az elsősegélynyújtást, hogy a kisebb településeken is legyen kihez for­dulniuk a sérülteknek, amíg az or­vos, a mentőautó megérkezik.- Kilenc év alatt Nagyatád kör­nyékén nyolc falu csatlakozott a hálózathoz, s eddig 28 családot ké­peztünk ki a gyors elsősegélynyúj­tásra - mondta Benácsné Rácz Éva. - A folyamatos szakmai ellen­őrzést és tapasztalatcserét évente egy továbbképzés egészíti ki; föl­merült az is, hogy ezt esetfeldolgo­zásokkal, gyakorlati bemutatókkal negyedévente megismételjük. Ajándék: a háztartás költsége Görgeteg A számlákra Wágner Józsefné- nek jó ideig nem lesz gondja: száz­ezer forintot nyert a takarékszövet­kezetek szövetsé­gének nyeremény­játékán. A megyé­ben csak neki ked­vezett a szerencse a Fizetjük a rezsi­jét nevű év végi já­tékban.- Életemben soha nem nyertem; el sem akartam hinni, hogy most éppen engem húztak ki. Már azt gondoltam, ez is valami becsa­pás az ünnepek előtt, mert mosta­nában mindenféle csalók jártak erre - mondta Wágner Józsefné. - Örülök a százezer forintnak, habár ez csak akkor nagy pénz, amikor dolgozni kell érte, elköltésekor azonban kiderül, hogy nem is túl sok. Nyugdíjasok vagyunk az urammal, nekünk már minden­ből kevesebb kell, és gyerekeink sincsenek, hogy rájuk költsük. Talán azért tartunk annyiféle ál­latot, hogy mindig tudjunk vala­minek örülni. Wágnerék mindig vidám ott­honához ugyanis négy macska, két éltes kutya, négy nyúl és egy papagáj tartozik. S telente egy tu­catnyi madárvendég is rendsze­resen falatozik a kert három ma­dáretetőjében.- A férjem csinálta az összes etetőt, a napraforgót meg ma­gunk termeltük, mert az szeretik a legjobban a madárkák. Még egy harkályunk is van - sorolta a kert állandó lakóit Wágner Józsefné. - A magunk meg az állatok élelmé­re költünk a legtöbbet, s a házon is van mindig javítanivaló. Tíz-ti- zenötezer forint megy el havonta a háztartási kiadásra, a telefonra, a vízre, a villanyra. Gázpalack kell a főzéshez, és olcsó fával fű­tünk. Ezek most majdnem egy évig kitelnek a mostani nyere- ményből. _____■ Ki építik a számítógép-hálózatot Kövezett út a horgásztóhoz Bolhás Fejleszti információs hálóza­tát és szabadidős létesítmé­nyét az önkormányzat. A régi, egy tantermes iskolában he­lyeztek el sporteszközöket, pingpongasztalt, hogy test­edzési lehetőséget teremtse­nek a lakosoknak. Itt alakít­ják ki a falu teleházát is.- Ezt az épületet nem önálló tele- házként vagy sportközpontként szeretnénk hasznosítani, hanem beillesztjük a falu más intézmé­nyeinek a körébe - mondta Galba Mihály polgármester. - Az elsődleges cél az, hogy a község legfontosabb létesítményei egy­mással és az információs világ­gal is számítógépes élő összeköt­tetésben legyenek. Ezzel kiala­kulhat az úgynevezett intelli­gens falu, ami Bolháson bárki­nek a számítástechnika és az internet mindennapi használatát jelenti. A polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt, a kultúrhá- zat, az óvodát, valamint a volt ál­talános iskolából kialakított tele- házat és szabadidős központot együtt fogja össze egy rendszer, s ez egészen más és új lehetősé­geket hordoz. Az információs vérkeringésbe bekapcsolódást régóta szorgal­mazza az önkormányzat, s eh­hez igyekszik megragadni min­den pályázati lehetőséget. A Szé­chenyi terven 2,5 millió forintot nyert a falu önálló internetes portáljának a kialakítására, s ugyancsak pályázati segítséggel nemrég csaknem 700 ezer forint értékben vásárolt korszerű föl­szerelést a polgármesteri hivatal­ba. Az új számítógépes faluháló­zat kiépítéséhez is pályázatokon remél támogatást az önkormány­zat, a sporto­lási és közös­ségi lehetősé­gek bővítésé­re azonban felhasználja a saját forrásait is. Az új sportklub ugyanis egyre népszerűbb, és a diákokon kívül 15-20 felnőtt is rendszere­sen látogatja kora délutántól ké­ső estig.- A rendszeres mozgás és test­edzés segítésére kondigépeket és más sporteszközöket is igyek­szünk beszerezni - tette hozzá Galba Mihály. - Mindez elsősor­ban a közösség összetartását és hasznos szórakozását szolgálja, és innét már csak egy lépés az új információs technikai eszközök mindennapi használata. ■ Kutas A kutasi horgásztó az egyesület tagjaié. A csaknem 15 hektáros egykori víztározót két éve vásá­rolta meg a csaknem 170 tag, s azóta is gondosan őrzik érintet­len környezetét és a természetvé­delmi szempontból is értékes ős­honos halállományt. Törekvésü­ket a megyei területfejlesztési ta­nács 950 ezer forinttal segítette.- A támogatásból 35 mázsát te­lepítettünk őshonos halfajokból, hogy gyarapítsuk a természetes szaporulatot, s kiszorítsuk a régi telepítésű, nem őshonos kárászt meg az amurt. A szakemberek szerint ezzel a módszerrel öt-tíz év alatt visszaáll a térségre jel­lemző természetes halállomány - mondta Simon József, a horgász­egyesület elnöke. - Ez a kutasi horgásztó valódi vonzereje, s idővel egyre inkább pénzben is mérhető értéke lesz. Ezt igazolva látják abban is, hogy az egye­sület minden eddiginél sike­resebb évet tudhat maga mögött. Tavaly csaknem 740 napijegyet ad­tak el - ez kétszerese az előző évi­nek -, s mintegy harminc fiatalból álló lelkes csapat is a tóhoz szo­kott. Rekordként egy 22,5 kilo­grammos óriás pontyot is fogott az egyik szerencsés horgász.- Mindnyájan büszkék va­gyunk, hogy ilyen halak vannak a tavunkban. A legnagyobb ered­ményünk mégis az, hogy sikerült megközelíthetővé tenni a vizet - tette hozzá Simon József. - A bertalanpusztai utat zúzott kővel borítottuk, s ezen a legnagyobb esőben is lehet gépkocsival köz­lekedni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents