Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-24 / 20. szám

2003. Január 24., Péntek A L M A N A C H 2 0 / A 7. OLDAL Recept Tarnócáról Káposztás csirke A tamócai falunapokon Bükiné Vogronics Magdolna így készíti a káposztás csirkét négy személy­nek: leszel egy fej (közepes) ká­posztát, mintha salátát készítene. Fölszel 3 fej vöröshagymát, 3 kö­zepes paradicsomot és paprikát, majd összekeveri a káposztával. A tepsit étolajjal megkeni, s bele­teszi a káposztát. Tetejét enyhén megsózza, ráteszi a négy csirke­combot. Fél deci vizet önt rá, alu­fóliával lefedi, és közepes tűzön süti. A fólia csak addig kell, míg a hús megpuhul. Pirulásig tovább süti, s burgonyapürével vagy rizs- zsel tálalja. A töltött krumpli is kedvelt étel; ehhez a krumpli töl­telékeként fél kiló darált sertéshús kell, amiből pörkölt lesz, majd 10 dkg rizs hozzáadása után a húst és rizst a kikapart krumpliba tesz- szük. Tepsiben pirosra sütjük, és gombamártással tálaljuk. ______■ Sz ámítanak a polgárok segítségére A civil kurázsira építenek Somogytarnócán. Kelemen Jánosné, a részönkormányzat vezetője úgy mondta: polgára­inak segítőkészségére bízzák a falut, amely 1979-től, Barcs várossá válásától a szomszéd település része. A tarnócai részönkormányzat évente csak ötszázezer forinttal gazdálkodhat, ugyanakkor a fel­adatok elvégzését gyakran rajtuk kérik számon az emberek. Kicsi a mozgásterük, s ez csak azzal nö­velhető, ha az itt élőket sikerül mozgósítani a faluért. - Amit le­het, igyekszünk magunk megol­dani. Fia a járdán a javítanivaló­hoz elég egy zsák cement és némi munkaerő, nem szaladunk emiatt a barcsi önkormányzathoz - mondta Kelemen Jánosné. - Ha a dolgok mögé nézünk, sok min­__: KE LEMEN JÁNOSNÉ 1950ben született Barcson. A gimnázium el­végzése után Kaposváron tanult kereskedelmet. Könyvelő lett az Épgépnél, majd férje vállalkozásá­nál. 1991-ben nyitott üzletet. A nyugdijasklub vezetője lett, s tavaly indult a választáson. Azt mondta: ő Barcson lakik ugyan, de Tamócán él, másokra ennek ellenkezője áll. denről kiderül: nem is igazán pénzkérdés, csak jó szándék, jó ötlet kell hozzá. Ilyen a gyógy­szerellátás is. Régi igény a falu­ban egy patika létrehozása, hogy ne kelljen a receptekkel beutazni Barcsra. Nem lehet megcsinálni, mert nincs meg hozzá a törvény szabta lélekszám. Helyette most megszervezzük a receptek kivál­tását, ezzel remélhetőleg ugyan­úgy segítünk az időseken, mintha lenne gyógyszertárunk. A képviselő szerint van mire építeniük, mert a helybeliek már megmutatták: képesek összefog­ni egy-egy ügyért, s jönnek, ha ér­telmét látják. Ilyen példa volt leg­utóbb az ifjúsági ház építése, amelyért sokat dolgoztak a sza­badidejükben. Pénz híján, sajnos, elakadt az építkezés. - Nem sza­bad az emberek kedvét szegni, mindent meg kell tenni a folytatá­sért. Barcs segítsége nélkül nem megy. A polgármester azonban ígéretet is tett rá, hogy a fiatalja­ink még az idén beköltözhetnek az új klubba. Somogytarnóca jövője szoro­san Barcséhoz kötődik. A város és térsége halmozottan hátrányos helyzetű, és az uniós csatlakozás­tól remélik a munkanélküliség enyhülését, az emberek körülmé­nyeinek javulását. - Európát vár­juk ide, mert mi csak apró lépése­ket tehetünk az unió felé: olyano­kat, mint kettővel több közterü­letfenntartónak az alkalmazása, új játszótér építése, rendezettebb falukép kialakítása. Volna mit mutatnunk Európának, de pénz nélkül az adottság édeskevés. Szó volt a Széchenyi-kastély rekreáci­ós központtá alakításáról, ami új munkahelyeket jelenthetne. Ta­lán az unióban sikerül. ■ Új házsor a falu szélén Hét új lakóház épült a szociális la­kásprogram keretében a falu szé­lén. Az építkezők a közművesített telkeket ingyen kapták az önkor­mányzattól, amely ezzel is igyeke­zett támogatni a nehéz helyzetű nagycsaládosokat. Bár a telek va­lóban nagy segítséget jelent, az építkezések megítélése mégis fele­más a településen: a falusiak sze­rint az egyszerű, kis alapterületű „egyenházak” kirínak a környezet­ből, rontják a település arculatát. A program indításakor Somogy- tamócán sokan tartottak tőle, hogy főleg romák élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, s féltették a falu nyu­galmát a betelepülő idegenektől. Ez azonban számukra is megnyugta­tóan alakult: a telkek többségét helybeliek kapták, és csak két ház gazdája lett roma család. _____■ kül el tudtak végezni, az elkészült. Harmadik éve a ház még mindig csak 30 százalékos készültsé- gű. Roller Zoltán, a bar­csi ipari iskola szakokta­tója egyike azoknak, akik rengeteg munkát végeztek itt ingyen. Úgy véli: ne vádolják a fiata­lokat, mert szorgalma­san dolgoztak az építke­zésen. - Csaknem száz fiatal él itt; értük vállaltuk a munkát, hiszen ma csak a buszmegállóban és kocsmában találkozhatnak. Jóra- való fiatalok, mindig számíthat a falu a munkájukra.__________■ Em lékeznek a betyárvilágra Már dédszülei itt éltek a 88 éves Bitó Jánosnak, a falu legidősebb lakosá­nak. Neki és felesé­gének, aki most töltötte be a 83-at, esténként még a betyárokról me­séltek, jó ismerős­ként beszélnek, a Széchenyiekről is.- A szüleim cselédek voltak; apám négy ökröt hajtott. A hat elemit kijárva 12 éve­sen napszámba men­tem. Azután juhász- bojtár lettem - mond­ta Bitó János. - A leg­öregebb juhász so­kat mesélt a betyárvilágról. Mikor azok jöttek, birkát kellett vágnia és megfőzni. Ezt az uraság sem bánta, mert így nem vittek el tőle semmit. Az öreg juhász mindig azzal fejez­te be: jaj volt annak, áld a betyáro­kat beárulta. Öreganyám még egyik híres betyárral is találkozott. Széchenyi Frigyes gróf volt Tar- nócán az utolsó uraság. - Jó embe­Bombák a parkban Bitó János emlékei alapján nemrég bombát kerestek a szakemberek a kastélyparkban. A háború idején ide is hullott néhány, és nem robbant föl az ázott talajban. Nem találtak sem­mit, de az öreg szerint rossz helyen keresték. Úgy véli: mára járdát építettek a bomba fölé. Hetven csokor népdalokból Kórustagság egy életre Életem egyik megha­tározó élménye és egyik legjobb dönté­sem volt, amikor elvál­laltam a somogytamó- cai asszonyok művé­szeti vezetését - állítja a kóros szakmai irá­nyítója. Nagyon őszin­ték és természetesek, emberileg rengeteget kaptam tőlük. Éppen a mélyponton voltam akkor, és ezeknek az asszonyoknak is kö­szönhetem, hogy si­került túljutnom rajta. Szakmailag igazi kihí­vás volt a csoport irá­nyítása, és rengeteget tanultam belőle. Húsz év, hetven csokor, csaknem háromszáz népdal és rengeteg si­ker - ez a rövid mérlege a tarnó­cai asszonykórusnak, amely az idén ünnepli fennállásának hu­szadik évfordulóját. Mára begyűj­tötték minden elismerést, amit ebben a műfajban kaphattak. Legutóbb a népdalkörök minősítő versenyéről az asszonyok Aranypá­vával tértek haza, azt pedig ritkán ad­ják ki az ítészek. Somogyba eddig csak négy páva jutott. Nem sokkal ké­sőbb Egerbe hívták szerepelni a tarnócaiakat, s a Bartók rádió fölvette az egész műsorukat.- Ezekből a jelzésekből tudjuk, hogy nem csinálhatjuk rosszul, és persze a közönség tapsából, amiből hálistennek, bőven kijutott az asszo­nyoknak - mondta Péter Lajosné, a kórus művészeti vezetője. - Meg is érdemlik, mert a szívük-lelkük bele­adják ebbe a munkába. 1983-ban alakult a csoport, és tag­jainak a zöme most is ugyanaz, mint húsz éve. - Alig egy-kettő cserélődött. Sem betegség, sem más baj nem szeg­te az asszonyok kedvét. Életük fontos része lett a kórus. Szerencsénk is volt, mert amikor egy kicsit elült volna a lelkesedés, mindig történt velünk va­lami jó, ami újabb lendületet adott. A dalosok krónikása Petrákovics Kárqlyné, szorgalmasan jegyzi a kó­rus történetét, ragasztja albumba a fotókat. - Nagyon sok örömet és szé­pet kaptunk a kórustól; nélküle szín­telen lett volna az életünk. A próbák hangulata, a fellépések izgalma pó­tolhatatlan. Olyan helyeken jártunk, ahová másképpen nem jutottunk vol­na el. Csak az a kár, hogy nincs után­pótlás. A többség mára elérte a nyug­díjkorhatárt, és jó lenne a fiatalítás. Évek óta próbálkozunk, de nem sike­rül. Tavaly meghalt a csoport egyet­len férfi tagja, Kövesi Gyula citerás. Őt sem tudjuk pótolni. Pedig csak annyi kellene, hogy a fiatalok is ki­próbálják a kórustagságot. Biztos va­gyok benne, hogy gyorsan ráérezné- nek az éneklés szépségére. ______■ Tá gítják a közösség mozgásterét Az év elején alakult a Somogy- tamócáért Egyesület. Az elnökének Szőllősi Mihályt választották, aki korábban 12 évig a barcsi önkor­mányzatban képviselte a falut.- Bár kísérték olyan hangok az alakulásunkat, szó sincs róla, hogy a jelenlegi vezetés ellen ala- | kult volna ez a szervezet. Éppen ellenkezőleg: az ő munkájukat is segíteni szeretnénk - mondta. - Ezt bizonyítja, hogy a részönkor­mányzatból ketten is tagjai az új egyesületnek. Tudjuk, hogy a részönkormányzatnak igen szűk a mozgástere, és reméljük, hogy az új szervezet létrehozásával ezt tá­gítani lehet. Egy egyesület rugal­masabban működhet, és főként pályázhat, amit a részönkor­mányzat önállóan nem tehet meg. Ezzel is többletforrásokhoz szeretnénk juttatni a falut, hiszen a település fejlesztésére fordítha­tó pénz sosem elegendő. Célunk a helyi közösségek fejlesztése, a hagyományos értékek feléleszté­se,-a tenni akaró polgárok és szer­vezetek segítése. Véleményt nyil­vánítunk a falu ügyeiben, és ter­mészetesen szeretnénk az álta­lunk jónak tartott irányban befo­lyásolni a helyi meg a barcsi dön­téshozókat. Szőllősi Mihály elmondta: már korábban javasolták többen is egy ilyen szerve­zet létrehozá­sát, s véletlen, hogy éppen most került sor já. - Sze­mély szerint engem az is vezetett, hogy valamilyen módon figye­lemmel kísér­jem a falu jövőjének alakulását, se­gítsek megvédeni az elért eredmé­nyeket - tette hozzá. Az egyesület most éppen tizenkét tagot számlál, de remélik, hogy hamarosan nö- vekszik majd a tagság száma. ■ SOMOGYTARNÓCA CÍMER ÉS ZÁSZLÓ A csücskös talpú tárcsapajzs vá­gással és hasítással négy mezőre van osztva. Az első kék mezőben zöld hármas halmon jobbra for­dult, repülésre kész fehér ga­lamb, ez a település történetét jel­zi a középkortól napjainkig. Fehér madár volt a Tibold nemzetség cí­mere, ők birtokolták a XIII. szá­zadban a területet. Utolsó birtoko­sai a Széchenyiek voltak, akiknek ősi címerükben szintén hármas halmon áll a fehér galamb. A má­sodik, vörös mezőben három le­véllel és két makkal megrakott arany tölgyfaág, a harmadikban arany búzakalász, a negyedik - kék - mezőben fölfelé úszó ezüst­hal. Ezek a lakosság fő foglalkozá­saira, az erdőművelésre, mező­gazdaságra és a halászatra utak nak. A település zászlaját fehér kereszttel négy mezőre osztották, s középpontjában van a címer. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 800 2000-ben 790 1990-ben 776 1979-ben 788 1667-ben 80 CIVILEK, VEZETŐK A falu legnagyobb civil szervezete a nyugdíjasklub, csaknem 80 tag­ja van, vezetője Kelemen Jánosné. Országos ismertségre tett szert az asszonykóros, ennek Péter Lajos­né a művészeti vezetője. Az év elején alakult a Somogytamócáért Egyesület, elnökének Szőllősi Mi­hályt választották. Eredményesek a Szatelit SC sportolói is, a sport­klub vezetője Kelemen Géza. A Somogytamócai Horgászegyesü­let elnöke Bodnár János, a katoli­kus egyházközösséget Katona Pálné és Fülöp Jánosné irányítja, a református egyházközösség ügyeit Báthori Józsefné intézi. FOGADÓÓRÁK A településrészi önkormányzat képviselői minden hónap első keddjén 8-18 óráig, hetente ked­den 17 -18 óra között várják a tarnócaiakat. A barcsi polgármes­teri hivatal ügyfélfogadási rendje: mindennap 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-13 óráig. Cím: 7571 Bajcsy-Zsilinszky u. 46. ORVOSI RENDELÉS Dr. Kiss Katalin háziorvos hetente kétszer rendel: kedden délelőtt 9-től, csütörtökön 13 órától for­dulhatnak hozzá a betegek. 7557 Zöldmező utca 20. Tel.: 82/461-107. Szakorvosi ellátás a barcsi rendelőintézetben. MISEREND Minden vasárnap 8.45-kor tarta­nak misét a Széchenyiek építette kápolnában (télen 8.30-kor), illet­ve szerdánként 18 órakor (télen 17 órakor). Csorba Tamás lábodi plébánoshoz tartoznak a somogy­tamócai hívek. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Óvoda: 7557 Károlyi Mihály u. 4. Tel.: 82/461-108 3. sz.-ú postahivatal: 7557 Alkot­mány u. 2. A posta naponta 7.30-14.30-ig tart nyitva. Tel.: 82/461-106 AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA Az Oldal megjelenését a Mini ABC és a barcsi önkormányzat támogatta Összefogtak a fiatalokért A fiatalok találkozóhelyé­vé lesz - még az idén - az egykori tanácsház. Az épületet korábban polgá­ri védelmi raktárként használták, majd sokáig üresen állt, s nagyon megromlott az állaga. Másfél száz aláíró kérte a felújítását és hogy adják oda a fiataloknak. A megvalósítása kissé el­húzódott, pedig a barcsi önkor­mányzat 2000-ben úgy döntött: hozzájárul az egykori tanácsház átalakításához. A döntést követően összefogtak idősebbek és fiatalok, hogy újjáépítsék. S amit pénz nél­rek voltak, nem érdemelték meg, amit a Rákosi-rendszerben tettek velük. Segítették az öregeket, nagy- családosokat. A grófné maga is nyolc gyereket szült, főleg ő patro­nálta a családokat. Elvették minde­nüket, és a Hortobágyra vitték őket. Én voltam a földosztó bizott­ság elnöke: meghagytuk nekik a kastélyt és a gyümölcsöst, de Rá- kosiék ezt is elvették. Nyolc évtizedből bőven van mire em­lékezniük, de 'nem sok idejük van a múltra. A tíz unoka és 14 dédunoka min­dig gondoskodik ró­la, hogy a jelenre és jövőre figyeljenek. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents