Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

6. OLDAL 2003. Január 22., Szerda BÁRDUDVARNOK CÍMER ÉS ZÁSZLÓ íveit oldalú, ékeléssel harmadolt háromszögű pajzs szivpajzzsal. A pajzs jobb felső zöld harmadá­ban élével jobbra, hegyével lefe­lé fordított aranycsoroszlya és arany ekevas látható. A bal zöld mezőben levelekkel és kaccsal kísért arany szőlőfürt. A pajzs kék harmadát középen hullám­pólya vágja ketté, a mező köze­pén függőleges aranypallos le­beg, ennek közepét takarja a le­begő kettős kereszttel megra­kott vörös szívpajzs. A XIII. szá­zadban a királyi udvarnokoknak voltak itt földterületeik. A kard mint uralkodói jelkép társul a kettős keresztes szívpajzshoz. Ezek a jelképek a bárdudvamo- ki lakosokra is utalnak, akik az idők során életüket s vérüket ál­dozták a hazáért, szükebb pátri­ájukért. A zöld szín és a búzako­szorú a település mezőgazdasá­gi jellegére utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1216 1990-ben 1187 1980-ban 2048 1960-ban 2316 1945-ben 1523 1932-ben 1790 CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklub 30 taggal egy éve alakult, vezetője Benkovich István, aki Csokonai út 7. szám alatt érhető el. Az ifjúsági klub tagjai Nagy Kálmánhoz fordulhat­nak gondjaikkal a Váci Mihály ut­ca 27. szám alatt. A nagycsalá­dosok egyesületét Grátz Antal fogja össze, s Bárd 97. szám alatt található. A Goszthony Má­ria alapítvány vezetője, Andor Ist­ván Bárdibükk 12. szám alatt ta­lálható a Goszthony-kúriában. A Lurkó Alapítvány Általános Iskola Bárdudvarnok kuratóriumának elnöke Bencze Árpád, a Csen­gő Gyermekhang Alapítványi Óvodáé pedig Bakán Józsefné. FOGADÓÓRÁK Polgármesteri hivatal: 7478 Bárdudvarnok, Bárd 36. Tel.: 82/713-011, fax: 82/477-054, honlap: www.falvak.hu/Bárdud- varnok . Az ügyfelek hétfő, kedd, pénteken 8-12-ig, szerdán 8-16-ig kereshetik föl a hivatalt. A jegyző, dr. Horváth Zsolt hét­főn, kedden, pénteken 8-12, szerdán 8-16 óráig fogad. Em­ber Zoltán falugazdászt hétfőn 8-12-ig kereshetik föl. ORVOSI RENDELÉS Dr. Halász Péter háziorvos, .gyermekgyógyász szakor­vos hétfőn 7.30-10.30-ig, kedden 9-12, szerdán 14­16.30, csütörtökön 7.30­11.30, pénteken 7.30-10.30 ig rendel Bárdibükk 5. szám alatt, kedden 12-14 óráig pedig Lipótfa-Bányán. A védőnő, Csa- tos Mariann kedden 10-12-ig ta­lálható meg a rendelőben. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Általános iskola: Csokonai Vitéz Mihály utca 9. Tel.: 82/ 477- 078. Óvoda: Bárd u. 85. Tel.: 82/ 477-041. Postahivatal: Bárd 47. Tel.: 82/ 477-040 AZ OLDAL CIKKEIT SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal elkészítését támogatta az önkormányzat és a Granimár Hungary Kft Legégetőbb a napi gondok megoldása Bárdudvarnok azon kevés fal­vak közé tartozik, ahol 16 te­lepülésrész gondja-baja ad munkát. Az uniós csatlakozás küszöbén fontosabb feladat­nak érzik a napi gondok meg­oldását, mint a felkészülést.- Mi is várakozással tekintünk az új kihívások elé, azt figyeljük, hogy milyen kitörési pontok áll­nak a rendelkezésünkre. Nem va­gyunk még képben. Várjuk azo­kat a tanácsokat, lehetőségeket, amelyeket majd elénk tárnak. A faluban már sokat beszélnek a csatlakozásról, ám egyelőre még mi sem tudunk okos ötleteket, ta­nácsokat adni - mondta Forintos László polgármester az uniós csatlakozás és Bárdudvarnok kapcsolatát firtató kérdésünkre.- Melyek azok az értékek, ame­lyek értékek maradhatnak s érdeklő­désre számíthatnak Európában is? FORINTOS LÁSZLÓ 1946. július 28- án született Petőhelyén, de attól fog­va már bárdudvamoki lakos. Mintegy 30 évig a Somogy megyei Közleke­dési Felügyelet gépjármű-vezetési és vizsgáztatási osztályát vezette. 1990- től a falu polgármestere. Nős, egy gyermeke és három unokája van. Szenvedélye a vadászat, a Szent Be­nedek Vadásztársaság elnöke.- Kis település ez, függetlenül attól, hogy igen nagy a közigazga­tási területünk. A megfelelő idő­ben szeretnénk élni a lehetőségek­kel. Elsősorban az itt élők sorsát kell az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségekkel jobbá tenni. Ki­emelten kezeljük azokat a vállal­kozókat, akik munkahelyet terem­tenek, munkát adnak a lakosok­nak, és azokat a személyeket is, akik a község hírnevét öregbítik.- Mik azok a természeti értékek, amelyek csak itt találhatók?- A Zselic nyújtotta lehetősé­gekkel kell élnünk. Ezeket a lan- kás szép domboldalakat, ezeket a völgyeket és patakokat évek óta próbáljuk rendben tartani és kiak­názni a bennük rejlő lehetősége­ket, s mindenki számára elérhető szinten bemutatni.- Ehhez nagyobb hírverés kellene.- Jóllehet szükség volna rá, de nincsenek meg azok az adottsága­ink, hogy folyamatosan népszerű­sítsük. Ezt a feladatot egy magán- vállalkozás talán jobban ellátná. Az önkormányzatnak millió más egyéb dolga is van. Nem tehetjük ki magunkat olyan támadásnak, hogy minket csak a turisztika ér­dekel és nem a jelen, a lakosok gondjainak a megoldása.-Aki ezt mondja, nem látja a jövőt.- Az a baj, hogy a lakosok na­gyobb része idős ember; a min­dennapi gondok foglalkoztatják őket, s nekünk erre tekintettel kell lenni. Nem mehetünk el egy jövőt építő turisztikai program felé, ami­kor napi gondjaink vannak. Ter­vezni minden szépet és jót lehet, de előbb fel kell számolni a sze­génységet, egészséges ivóvíz kell és utakat kell építeni minden tele­pülésrészre. Tesszük a dolgunkat, de úgy, hogy az itt élő emberek ne érezzék hátrányban magukat a csatlakozási tervek miatt. ■ Bárpupvarnoki recept Lapcsánka Az egyszerű, olcsó ételek szinte - már feledésbe merültek. Néhányat egy idősebb asszony elevenített föl. Négytagú család­nak a lapcsánkához egy kiló bur­gonya, egy tojás, két-három evőkanál liszt, egy kevés étolaj kell, só, bors és ételízesítő ízlés szerint. A burgonyát apró lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a tojást, a lisztet, a fűszereket, az étolajat; mindezt összekeverjük. Serpenyőben sütjük, és tejföllel melegen tálaljuk. A zselici burgonyafasírt is hasonlóképpen készül: egy kiló burgonya, 1 fej vöröshagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, egy kis őrölt bors, pirospaprika, 3 tojás, vege- ta, só, liszt kell hozzá., A krumplit lereszeljük, hozzáadjuk az apróra vágott, előzőleg megdinsztelt hagymát, beletesszük a hozzá­valókat, s kanállal szaggatva ét- olajban kisütjük. ■ Üveget fújnak a kúriában Goszthony Mária végakaratát egy alapítvány teljesíti. A kúri­át övező parkot különleges mó­don hasznosítják, de az ide lá­togatók az országban min­denfelé és Európába is elviszik a falu jó hírét.- A tavalyi üvegműves-szimpózi- um az architektúrát, az építészeti üveget helyezte előtérbe. Az itt ké­szült munkákból hamarosan kiál­lítást rendeznek Veszprémben a művészek házában - mondta An­dor István, a művésztelep vezető­je. Ezen a szimpóziumon tizenöt művész vett részt, előtte pedig a fi­atalok próbálgatták oroszlánkör­meiket. - Kapcsolatban állunk az iparművészeti egyetemmel és a művészeti iskolákkal is - tette hoz­zá. - Megismerkedhetnek itt az üvegművességgel, s többen itt ké­szítik el a vizsgamunkájukat is. A művészek egyik része állandóan visszatérő vendég, de jönnek újak is. Bizonyos technikák alkalmazá­sa az üveggyárakhoz kötődik, oda pedig egyre nehezebb bejutni. A közös alkotómunka, az együtt töl­tött idő hangulata összerázza a társaságot, és messze földre elvi­szik a hírünket. Egyébként a vilá­gon nincs még egy ilyen állandóan működő üveges-alkotótábor. Andor István azonban nehezményezi, hogy nem becsülik meg őket. Sem a me­gyei, sem a helyi önkormányzattól nem kapnak támogatást.- Megyei tulajdonnal gazdálkodunk, annak az állagát óvjuk, mégis semmibe vesznek minket. Hiába hívjuk meg, s jönnek el a hazai és a külföldi legjobb üvegművészek, nem ismerik el a mun­kánkat. Kölcsönökből és a saját bevéte­leinkből gazdálkodunk. Most fejeződik be a belső átalakítás, az alkotótábor fennállása óta ez volt a legfontosabb be­ruházás. Mintegy tizenkétmillió forintot költöttünk a szállórész korszerűsítésé­re. Átépítettük a vizesblokkot és a kony­hát, s ez európai szintű minőségi vál­tozást jelent. Készülünk a XIII. szim­póziumra, de a pénztől függ a pontos menetrend is. A Goszthony-kúriában működő üveg­kemence bármikor befűthető. Csak ele­gendő érdeklődő művész kell hozzá. És pénz, hogy ez a kincs ne vesszen el. ■ Forró üveg A Goszthony- kúriában 12 éve működik az egye­sület. Eddig min­den évben ren­deztek üvegszim­póziumot, s eze­ken a különböző üvegmegmun­kálási technikákat mutatták be. Életet visznek a faluházba Három építész él a telepü­lésen, s a gyerekek összefogá­sát, a rendezvények szervezé­sét is szívügyüknek tekintik.- Hét éve költöztünk be Kaposvár­ról. Be, mert minél közelebb van az ember a természethez, az in­kább beköltözik - mondta Grácz Antal. - Nincs a városnak olyan előnye, ami visszacsábítana. Bárd­udvarnok nagyon jó adottságú fa­lu; a Petörke-tó fürdési és téli spor­tlehetőséget is nyújt, s ez öszsze- kovácsolja a lakosokat. A falu ma­gán viseli a város hátrányait. Építé­szetileg ez nem szép község, nin­csenek régi épületei, a legtöbb cse­lédház volt. Ám óriási előnye, hogy vannak lehetőségek és fel­adatok. Építészetiek és közműve­lődésiek, köztük a szokások fel­elevenítése, bizonyos fokig újra- élése a gyerekekkel. Itt elég sok a gyermekes család, szívesen részt vesznek a munkában, s ami fon­tos: itt biztonságban vannak a gye­rekek. Egyébként a szakmai kihí­vások és a különböző foglalkozá­sok teljesen lekötik az erőmet. A három építész közösen ter­vezte a faluházat. Grácz Antal fe­lesége Bánkuti Melitta, Barcs fő­építésze, és itt telepedett le Sziklai Ákos.- Évfolyamtársak voltunk az egyetemen, s együtt kerestünk munkalehetőséget. A szakmai ta­pasztalat megszerzése után ma­gánzók lettünk, s ide költöztünk. A faluház tervezése kényszer- helyzetből adódott: a kastélyt, ami erre ideális lett volna, idegen­nek adták el. Többcélú épületet terveztünk: ez lakodalmas ház­ként, polgármesteri hivatalként, szakkörök otthonaként és bálte­remként is beválik. Nem egy ha­lott faluház lesz. Már tető alá került, de most megre­kedt a mun­ka, mert elfo­gyott a pénz. A bárdi fa­luház nem lesz szokvá­nyos épület. Faszerkezeté­vel, íves tetejével bárhol megállná a helyét. A polgármesteri hivatal pedig ház lesz a házban.- Nem nevezném Makovecz- stílusnak, bár Ákossal nála tanul­tam. Ő az ötletgazda, de a megva­lósításához kellett a felkészült csapat. Aki a polgármesteri hiva­talba megy, először a faluházba lép be, s otthonos környezetet ta­lál, így a hivatali ügyintézés épített kerete sokkal barátibb lesz. ■ Kitágul a Panoráma A bányai Panoráma Egyesületet 1989-ben alapították. Az volt a cél­juk, hogy megmentsék a 60 lelkes települést a pusztulástól. Sokat töprengtem, miért éppen Bányá­nak volt szerencséje a néhány lel­kes fiatallal. Bosznainé Horváth Mária, az egyesület programigaz­gatója hamar választ adott rá.- Egyesületünk elnöke, Nagyné Czanka Valéria ott született, szív­ügyének érezte a településrész megmentését. A gyönyörű tájhoz kapcsolódó turizmus jelentette a kitörési pontot. A bárdibükki álla­mi gazdaságtól kaptunk 94 hektár földet, s kialakítottunk 220 telket. Dr. Hargitay András olimpiai baj­nok úszó élménybeszámolót tar­tott itt, s beleszeretett a település­be, ő lett az első vevő. Nyomában aztán jöttek a sportolók, s elfogy­tak a telkek, de volt még érdeklő­dő. Ez adta az ötletet: a Petörke- patak felduzzasztását és újabb tel­kek kialakítását. Ebben már part­ner volt az önkormányzat is. Az egyesület nemcsak a telke­ket adta el, hanem részt vett az út, a víz, a villanyhálózat kiépítésé­ben is. Sőt, 1996-ban vásároltak a falu központjában egy házat, s ab­ban munkahelyet teremtettek tíz fiatalnak. Az el­ső kezdemé­nyezésnek foly­tatása is lett.- Az első ház, amit 1993- ban vettünk, az életmódház volt, a követke­ző pedig a köz­ponti épület. Itt tíz fiatal munkanélküli értelmisé­git, pályakezdőt foglalkoztattunk egy évig kertészként, szövő- és var­rónőként, kosárfonóként. Alkotó­udvarral is kiegészítettük az épüle­tet, s iskolásoknak, óvodásoknak tartunk kézműves-foglalkozásokat. Az alapítvány létrehozta a Nap­sugár diákinnovációs központot is. Ez 40 millió forintba került; a pénzt Phare- és FVM-pályáza- tokon szerezték. Olcsó szállást és teljes programcsomagokat kapnak az ide látogató fiatalok a környék természeti értékeiről.- Tervezzük egy diákfalu létre­hozását is, ahol faházas és sátras szállást adunk. S talán egy uszoda vagy szabadtéri színpad létrehozá­sa sem lesz álom. Mindez attól függ, hogyan tudjuk kihasználni a pályázati lehetőségeket. _______■ Ig ényes márványmunkák Márványpárkányt vág Győri Sándor, a kft alkalmazottja az automata gépen Tálas Sándor 1956-ban kényszer­ből hagyta el az országot. Svájc­ban atomfizikusként ment nyug­díjba, majd a márvány őshazájá­ban, Carrarában telepedett le. Az unalmas nyugdíjasévek helyett aztán társakat keresett az óhazá­ban, kihasználva a carrarai már­vány adta lehetőségekét.- A Granimar-Hungary Kft több mint tíz éve foglalkozik márvánnyal, illetve az ebből ké­szült tárgyak, szobrok, szökőku­tak gyártásával - mondta Lakács László, aki 1999-ben kisebbségi tulajdonosként társult a cégbe, s ma a bárdudvamoki telep vezető­je. - A vállalkozás a nulláról in­dult, s ma már több mint 130 mil­lió forintos forgalmat bonyolít le. Egyik referenciamunkánk a ka­posvári Európa park szökőkútja, és mi készítettük el a Gera Kata­lin tervezte márványkeresztet is. A bárdi telepen gyönyörű ere­zetű márványlapok garmadája. A szürke alapon rózsaszín csíkozá­séi lapokból egy családi ház lép­csőit, belső burkolatát készítik.- Az igényes márvány-, gránit­termékekre mindig van kereslet. Cégünk egyebek között belső és külső burkolatokat, lépcsőket, párkányokat, síremlékeket ké­szít. Forgalmazunk alapanyagot is a viszonteladóknak. Nálunk soha nincs készlethiány; akár há­rom nap alatt meghozatjuk a kért követ. Munkatársaink rendszere­sen részt vesznek olaszországi tanulmányúton, a helyszínen el­leshetik a márvány megmunkálá­sának technikáját. Egyetlen el­képzelésünket nem sikerült még megvalósítani: nem készült el az új irodánk. _________________4 A L M A N A C H - 0 2 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents