Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-17 / 14. szám
6. OLDAL SOMOGY I T Á J A K 2002. Január 17., Péntek TORNATERMET AVATTAK. Tornatermet kapott a somogyud- varhelyi óvoda; az intézményhez tartozó melléképületet alakították át e célra. A tornaszoba a múlt év végére készült el, s már használatba vették a kicsik. Az átalakításhoz sok segítséget kaptak a szülőktől. Büszkék is az új létesítményre, hiszen kevés óvoda .dicsekedhet ilyesmivel, és jó a felszereltsége is. KÖRZETI TALÁLKOZÓK. Meg kezdődtek a városrészi találkozók Barcson. Ezeken az önkormányzati vezetők a költségvetés tervezetét, az önkormányzat 2003. évi törekvéseit ismertetik a városlakókkal és a városhoz tartozó két kis településen élőkkel. Az első találkozót szerdán tartották Tamócán, ma pedig Drávaszente- sen várják a lakosokat fórumra. NYOLC ÚJ BIKA. Újabb szürkemarhákkal gyarapodott a nemzeti park drávaszentesi gulyája. Nyolc állat érkezett, így már csaknem 50 bika legel a falu határában. A Duna-Dráva park kezelőjének állatállománya egyre nagyobb, s a szakemberek szándéka szerit idővel 70-80 tagú lesz a gulya. A marhák a nemzeti park kölkedi állományából érkeztek. MEGÚJULT HIVATAL. Felújít tatta a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő épületét a péter- hidai önkormányzat; burkolást, lambériázást végeztetett, lerakatta járólappal a helyiségeket, és fölszerelték az épületre az új eresz- csatornát is. A beruházás 770 ezer forintba került. A pénznek csak a 30 százalékát kellett a költségvetésből kigazdálkodni, a többit Teki-pályázaton nyerte el. AZ OLDAL CIKKEIT NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓK: BACHER DÓRA Otthon fogták az óvodásokat Mára teljes a foglalkozásokra járó kicsik száma a rinyaszentkirályi óvodában is. Képünkön: ízlik a tízórai a foglalkozás után • Az óvodákban több, az iskolákban kevesebb a hiányzó. Főleg a több települést ellátó óvodákra áll ez, ahová a szomszédos falvakból busszal járnak át a kicsik. A hó, a hideg és a késve érkező buszok miatt sok szülő inkább otthon tar- totta-tartja gyermekét. _____________Dráva mente _____________ A darányi óvodában is így volt, napokig hiányzott minden második gyerek. Sittemé Nagy Szilvia óvónő elmondta: ez főleg a múlt hétre volt jellemző.- A rossz út miatt gyakran késtek a buszok, és a szülők nem akarták a gyermekeket kitenni a bizonytalan utazásnak. A legtöbb vidéki szülő otthon van, s megtehette, hogy otthon tartja a gyermekét is. Ezen a héten azonban már a hiányzók is megjöttek, így a gyermekek száma ismét megközelíti a hetvenet. Betegség miatt viszont alig volt hiányzó a darányi óvodában. Utoljára decemberben hiányoztak nagyobb számban vírusfertőzés miatt. Somogyudvarhelyen a gyerekek többségét nem tartották otthon. Az óvodában elmondták: eddig kevesebb volt a hiányzó, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Csak néhány gyereket tartottak otthon a nagy hó miatt, s őket is csak egy-egy napra. Nagyobb hiányzás itt csak decemberben volt betegség miatt. A lakócsai iskolában Bunyevácz József igazgató elmondta: a hó elzárta a települést, és Baranya felé a mai napig istenkísértés elindulni. A tanítás azonban egyetlen napig sem szünetelt. Az átlagosnál valamivel több a hiányzó: osztályonként két-három diák. Ebbe az iskolába járnak a helybelieken kívül Szentborbás, Potony és Tótújfalu gyerekei is, de ők sem hiányoztak.- Előfordult, hogy negyed órát késett a busz, de mindennap megjöttek. Senkit nem fogtak otthon a hó miatt - mondta a lakócsai iskolaigazgató. - Hallottuk, hogy Pécsen több helyen is elrendeltek hószünetet, nekünk azonban eszünkbe sem jutott. Nem akarjuk szombatokon vagy júniusban pótolni az elmaradást, mert az amúgy sem lenne teljes értékű tanítási nap. ■ Házhoz jár a tanító, a tanár Dráva mente Házhoz mennek a gyógypedagógusok a halmozottan sérült gyermekekhez a Dráva mentén. Az utazó gyógypedagógusi hálózatot 1997 óta-működteti a térségben a Szivárvány központ. A barcsi szakemberek a környék 26 településén látják el ezt a feladatot. Azokhoz * a gyerekekhez járnak ki, akiknek a fejlesztése másként nem oldható meg, így a sérülteket nem kell Barcsra vagy Kaposvárra utaztatni. Most nyolc településen- egyebek között Kálmáncsán, Bolhón, Ba- bócsán, Barcson - él olyan gyermek, akinek szüksége van az ilyen helyszíni munkára. Az utazó gyógypedagógusoknak várhatóan javul a fölszereltségük is; alapítványi és minisztériumi forrásokból ugyanis egymillió forinthoz juthatnak. Pályázatukat támogatja a térség önkormányzati társulása is. A gyógypedagógiai központban elmondták: a pénzből szállítható fejlesztőeszközöket szeretnének venni, ezenkívül szükség volna egy hordozható számítógépre is ehhez a munkához. Reményeik szerint erre is telik majd az elnyer- hető összegből. ■ Hatékony segítséget kapnak a gyerekek a tanárnőtől Somogyaracs a listavezető Dráva mente A Dráva menti falvak között Somogyaracs a csúcstartó: itt tartják nyilván a legtöbb munkanélkülit. Jelenleg a munkaképesek 33 százaléka van megélhetés nélkül. Nagyon rossz a helyzet Istvándiban és Rinyaújnépen - 24 és 25 százalék -, valamint a térség déli fertályán, a horvát ajkú falvakban is.- A Dráva mente Somogy legnehezebb helyzetben levő térsége. Évek óta 18-20 százalék között van a munkanélküliek aránya - mondta Demanecz Józsefné, a barcsi munkaügyi kirendeltség vezetője. - A térségben is nagyok a különbségek. Egyes településeken minden harmadik felnőtt munka- nélküli. Viszonylag jó a helyzet Barcson, ahol a keresőképeseknek csak a hét százaléka van munka nélkül. Ez érthető, hiszen a foglalkoztatók elsősorban a városlakókat alkalmazzák. Ennél is jobb a statisztika Bélaváron, ott 5,7 százalékra sikerült csökkenteni a munka- nélküliséget. Kisebb a gond a körzetközpontokban is: Csokonyavi- sontán 12,9, Darányban 11,6, Homok- szentgyör- gyön 9,7 százalékos a munkanélküliség. Babócsán már rosszabb a helyzet - ott a munkaképesek 15,3 százaléka van állás nélkül -, s a horvát ajkú Lakócsán még inkább, ott 20,6 százalékos az arány. A tél növekvő munkanélküliséget hozott a falvaknak - állította a munkaügyi szakember. A decemberi adatok szerint a térségben ismét kétezernél több az állástalanok száma. Szünetel az útépítés, nem ad munkát a mező- gazdaság, és lejárt több közhasz- nú program is. ___________■ Ing yenfával füthetnek A legnagyobb gondot az apró falvakban okozza a rossz idő; a mellékutakra érnek oda legkésőbb az úttisztító gépek, ott a legnehezebb a közlekedés, legsérülékenyebb az ellátás. Az emberek mégsem panaszkodnak, teszik a dolguk, bármilyen viszontagságosán is alakul az időjárás. Kulcsár Szilveszter, Homokszentgyörgy: - Két traktorral toljuk a havat faluszerte. Az egyik az önkormányzaté, a másik a Segítő Kéz közalapítványé. A korábbi években előfordult, hogy a busz nem tudott bemenni a hozzánk tartozó Mariettapusztára. Az idén szerencsére ez nem így történt, és ha nehezen is, de mindenütt lehet közlekedni. Korábban Kálmáncsa- Lajosháza gyerekeit sem mindig tudta haza szállítani a busz az iskolából, most ők is idejében hazaérnek. Igaz, hogy emiatt valamelyest korábban elengedik őket az iskolából. ■ Bolhói Ferenc, Somogytarnóca: - Szorgalmas emberek élnek mifelénk, mindenki eltakarította a háza elől a havat, az utakról pedig a gazdaság gépei tolták le. Én most is talicskán hordom ki az udvaromból. Hosszú járdaszakaszt kell rendben tartanom, de a saját készítésű kézi hóekémmel ez igazán nem nehéz. A nagy hideg miatt több fa fogy e télen, mint általában. Már hajnali fél négykor föl kell kelnem, hogy ne aludjon ki a tűz. A feleségem gyakran mondja is: meglátszik, hogy kovács a mesterségem, mert mindig jól betűtök. Kiss Józsefné, Rinyaújnép: - Zsáktelepülés a falunk, mégsem okozott nagy gondot a hó, mert az utakról eltakarította a babócsai szövetkezet. A boltosunk is mindig idejében érkezett, és az autóbuszok is be tudtak jönni. Egy alkalommal nem tudott csak befordulni hozzánk a busz. Az itt élők gázzal és fával fűtenek. A nagy hideg miatt jóval több fa kell a tűzre, mint megszoktuk, de ez a legtöbb helybelinek szerencsére nem okoz többlet- költséget. Tagjai vagyunk az erdőbirtokosságnak, és díjtalanul kapjuk a fát. Szegény emberek élnek itt, erre szükség is van. Ratalics Frigyes, Péterhida: - Szerencsére eddig nem volt nagy gond a közlekedéssel, pedig Péterhida is zsákfalu. Ha nehezen is, de járhatóak az utak. A faluba már bevezették a gázt, de az itt élők többsége, vegyes tüzeléssel fűt, köztük magam is. A gázt jobbára csak akkor használom, ha főzök. A fűtéshez olcsóbb a kályha, ami nálunk fűrészporral üzemel. Reggel hatkor megrakom fűrészporral meg két-három akácdarabbal, és egész nap melegít. Sajnos, nem a hó és a hideg a legrosszabb ezen a télen, hanem az, hogy egyedül maradtam. A termálvíz télen is vonz vendégeket Otthagyta a busz a diákokat Drávaszentes CSOKONYAVISONTA, BaBÓCSA A Dráva-vidék alatt húzódó hatalmas termálvízkincsnek köszönhetően szinte minden településen lehetne meleg vizes fürdőt létesíteni. A legismertebb a csokonyavisontai, de van Babócsán meg Szulok- ban is, Barcson pedig most készítik elő az építését.- Több külföldi család még a szilvesztert is a kempingben töltötte. Van egy német házaspár, ők az egész telet itt töltik a termálfürdőn - mondta Kiss Ernő, a csokonyavisontai fürdő igazgatója. - A vendégszobánkat pedig egy horvát család foglalta el. A fedett medencéket naponta 50-150 vendég látogatja, közülük sokan gyógykezelésekre is jönnek. Hétköznapokon kedden és csütörtökön nagyobb a forgalom, s persze hét végén is. Csakúgy, mint az év többi részében, hétfő kivételével mindennap nyitva vagyunk. A fürdő forgalmán most azonban érezhető, hogy nehezen járhatók az utak. A környékbeli falvakból ugyanis nemigen mernek elindulni Visontára az emberek. A tél a legtöbb fürdőben egyébként is a javítások és karbantartások időszaka. A csokonyavisontai strandon a vizesblokkrendszer felújításával a nyárig elkészülnek. - Újracsempézzük a zuhanyzókat, a mellékhelyiségeket. A fürdő teljes korszerűsítése is „érik”, erre azonban még haladékot kaptunk - tette hozzá az igazgató.- A korszerűsítés a mi esetünkben 80-100 millió forintos költséget jelentene, és ezt egy ekkora termálfürdő nem tudja kigazdálkodni. így mindenképpen állami segítségre lesz szükség, mert anélkül nem tudunk megfelelni az uniós igényeknek. Babócsán a meleg vizes fürdő a hét hat napján nyitva van telente is - mondta Péter István polgár- mester. - A fedett medencénket naponta húsz-harmincan látogatják. Bár ez a szám elég kicsi, mégsem mérlegeljük, hogy érdemes-e nyitva tartanunk; fontosabbnak tartjuk ugyanis a helybeliek igényeinek a kiszolgálását. Szulokban Virth József polgár- mester elmondta: a fürdőjüknek nincs fedett medencéje, ezért csak jó időben tartanak nyitva. A karbantartást pedig a zárva tartás idejére szokták ütemezni, s most ez várhatóan kora tavaszra marad. - Heten dolgoznak a fürdőben, akik a téli zárva tartás idején munkanélkülivé váltak, illetve átcsoportosítottuk őket más feladatoknak a végzésére - mondta a polgármester. Barcs fürdővel kapcsolatos reményeit az egy éve fúrt kút alapozta meg, mivel akkor jó minőségű és bőséges meleg vizet nyertek. Feigli Ferenc polgármester elmondta: az engedélyezési tervek készen vannak, s a városnak megvan a kiviteli tervdokumentációja is, jelenleg a pályázati kiírásokra várnak.- Egymilliárd forintos programról van szó, ezt Barcs állami támogatás nélkül természetesen képtelen megvalósítani. Két év alatt szeretnénk megépíteni, és 2004 nyarán adnánk át a ter- málfürdőt meg az uszodát. ■ Hiába vártak a menetrend szerinti járatra a szentesiek: a busz megjött, de nem fért föl rá több utas, így megállás nélkül továbbhajtott. És ez nem egyedi eset. A szentesiek szerint nemegyszer előfordult már, hogy a buszjárat a megállóban hagyta a drávaszentesi utasokat. Molnár Attila települési képviselő a barcsi képviselő- testület legutóbbi ülésén is szóvá tette: előfordult, hogy két busz között az árokszélen maradtak a szentesiek. - Utoljára decemberben jártak így, jóllehet akkor még híre sem volt a hónak. Diákok várták az autóbuszt, de nem állt meg az a járat, mert föltehetőleg tele volt utassal. Az is megtörtént, hogy egyszerre két autóbusz érkezett, de egyikre sem jutottak föl a szentesiek - mondta Molnár Attila. Az utasok között kisgyerekek vannak, orvoshoz igyekvő idősek, és miattuk is jó volna, ha megoldást találna a tömegközlekedési társaság. A testületi ülésen ott voltak a Kapós Voláh Rt képviselői is. A szakemberek elmondták: valóban elfogadhatatlan, hogy az autóbusz nem áll meg. Még ha tele van, akkor is meg kell állnia, és a vezetőjének tájékoztatnia kell az ott várakozókat, majd jeleznie a központnak, hogy melyik faluban nem tudta fölvenni az utasokat. A Volán Rt képviselői megígérték: lesz megoldás erre a gondra. Az az álláspontjuk: az utasokat minden esetben el kell szállítani. ■
