Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-16 / 13. szám
10. OLDAL 111 2003. Január 16., Csütörtök DÉL-DUNÁNTÚLí A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI A fejlesztési ügynökség idei feladatai A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (DDRFÜ) régiónk fejlődésének egyik kulcsszereplőjeként az új évben is folytatja a korábban megkezdett programokat, valamint újakat is indít. Tevékenységét továbbra is az öt tématerület alapján végzi. 1. A Dél-dunántúli régióban zajló nemzetközi és magyar programok menedzselése A 2003-as évben is folytatódik a Dél-dunántúli Régió 2001-es és 2002-es PHARE „tükörrégiós” programja, amelyben az Ügynökség a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezeteként látja el a program megvalósításával kapcsolatos regionális koordinációs teendőket. A megvalósuló projektek összértéke több mint nyolc milliárd forint. Az idei év nagy programja a PHARE 2002-2003 (Orpheus) program lesz, amelynek célja a régió települései ipari területeinek és használaton kívüli laktanyáinak a felújítása és gazdasági tevékenység végzésére alkalmassá tétele. A program lebonyolítását az Ügynökség a korábbi programokban felhalmozódott tudásával segíti. Tájékoztat az előkészületekről és felkészíti a kistérségeket, valamint várhatóan részt vesz a program menedzsmentjében. Ebben az évben zárul az Európai Bizottság által támogatott, az élelmiszeripar versenyképességét javító nemzetközi CAFÉ program. A Dél-dunántúli Régió élelmiszergazdaságának problémáira a korábbi felmérés eredményeire támaszkodva, a partnerrégiókkal együttműködve megoldási javaslatok készülnek. 2. A regionális programozási folyamatok szervezése, koordinációja és monitoringja Országunk 2004 május elsejei európai uniós csatlakozásáig a társadalmi-gazdasági élet szereplőinek felkészítésben még rengeteg a tennivaló, amelyből a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség is kiveszi a részét. A 2003-as esztendőben részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv véglegesítésében, az elkészítés folyamatában képviseli a régiós érdekeket, s azokat beépíti a dokumentumba. Ezt követően ugyanezt a munkát elvégzi a Regionális Operatív Programot részletező Programkiegészítő Dokumentumok megírásakor is. Az olasz és német partnerségben zajló Regionális Felkészítő Program átfogó célja, hogy segítse Magyarországot a Strukturális Alapok működtetésére való felkészülésben, megteremtve a Regionális Operatív Program hatékony menedzseléséhez szükséges feltételeket a partnerség elvének alkalmazásával a regionális és központi szint között. Régiónkban a DDRFÜ továbbra is ellátja a koordinációs teendőket, tartja a kapcsolatot az olasz és német szakértőkkel, szervezi a konferenciákat, tréningeket, és ellátja a programhoz kapcsolódó szakmai háttérfeladatokat. Más szervezetekkel közösen elkészíti a Paks-Dunaföldvár kistérség integrált vidékfejlesztési tervét. 3. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezdeményezett projektek megvalósítása A dél-dunántúli Regionális Innovációs Stratégia (RIS) programban elindul a második szakasz. Létrejön a hat ágazati és az öt horizontális munkacsoport, amely közreműködik a kiválasztott ágazatok, illetve az innovációt támogató intézményi és szolgáltató rendszer felmérésében. Elkészül a R1S alapkoncepciója, ami után megindul a Stratégia elkészítése. 4. A régió külső és belső kapcsolatainak az erősítése Lezárul a brit CAF szervezettel közösen szervezett program, melynek célja a civil szervezetek, illetve az állami és önkormányzati szféra együttműködésének a fejlesztése. Az év elején lesz a zárókonferencia és elkészül az értékelő kiadvány, amely a program tapasztalatait ösz- szegezve elősegíti a jövőbeni foglalkoztatáspolitikai pályázatok írását, elnyerését és sikeres megvalósítását. Folytatódik a horvát-magyar CBC program szakmai előkészítése, és az ezzel kapcsolatos partnerség építés és koordinációs tevé„- kenység, továbbá a nemzetközi és interregionális programok és projektek tervezése és lebonyolítása a nemzetközi partnerekkel (Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Olaázor- szág, Spanyolország, Írország) közösen. Elkészül az ügynökség és a régió külkapcsolati stratégiája. A munka keretében értékelésre kerül a régió jelenlegi kapcsolatrendszere, és meghatározásra kerülnek azok a térségek, amelyekkel a kapcsolat felvétele indokolt. 5. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) működéséhez szükséges titkársági teendők ellátása Az ügynökség a tanács munka- szervezeteként továbbra is folyamatosan végzi a tanács üléseinek előkészítését, az ülésekhez kötődő adminisztrációs feladatok ellátását, valamint a pénzügyi műveletek végrehajtását. A felsorolt feladatok mellett minden évben, így az ideiben is, számos új program indul. Az ügynökség több pályázata (számos közülük nemzetközi felkérésre és együttműködésben készült) is elbírálásra vár, valamint várható olyan új programok beindulása, melyben a DDRFÜ európai és regionális gondolkodásával, a tervezésben és lebonyolításban felhalmozott tapasztalatával és gyakorlatával tovább segíti régiónk, a Dél-dunántúli Régió fejlődését. Egészségügyi tudásbázis Európában is egyedülálló online szolgáltatás A Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (DRET) négymillió forint támogatást nyert az egészségügyi minisztérium „Tervezési és statisztikai régiók stratégiai programjának támogatása” 2002. évi előirányzatából a pályázatában célként kitűzött „Dél- Dunántúli Regionális Egészségügyi Tudásbázis” létrehozására.- A DRET a programban résztvevő partnereivel a feladatot az előírt határidőre, 2002. november 30-ra végrehajtotta - tudtuk meg dr. Szekeres Pétertől, a tanács titkárától. - így a Gyógyinfok új, a projekt által biztosított szerverén létrejött az a mindenki által hozzáférhető internetes honlap, amely különböző aggregációs szinteken - megyei, települési, kórházi ellátási terület* kistérségi, irányítószám, országos - hétszázhuszonöt jellemző egészségügyi indikátor adatait mutatja be térinformatikai megjelenítéssel. Ezzel a pályázatban vállaltakhoz képest az indikátor lista jelentősen bővült. A fentieknek megfelelően elkészültek az egyes aggregációs szintek digitális térképei, melyeket a Gyógyinfok szerverén tárolunk. Kialakítottuk a különböző forrásokból származó adatok egységes adatbázis formátumát, amely a későbbiekben az adatfrissítések fogadására is szolgál. Az adatfeldolgozás során a nyers adatokból előállítottuk a 725 indikátort, melyeket a belső szabványnak megfelelően területileg kódoltunk. Meghatároztuk azokat a paramétereket is, melyek az egyes indikátorok térképen történő ábrázolásához szükségesek. Összefoglalva bátran kijelenthető, hogy az elvégzett munka eredményeként az országban, de Európában is egyedülálló egészségügyi informatikai online szolgáltatást sikerült elindítani, amely - kellő ismertséggel - jól szolgálja majd a dél-dunántúli régió egészségüggyel foglalkozó szakmai és civil szervezeteit, a tulajdonos önkormányzatokat és a régió polgárait. A rendelkezésre álló know-how és a meglévő adatforrások birtokában az elért eredmények alapján lehetőség van arra, hogy a honlap szolgáltatásait - az egészségügyi, szociális és családügyi minisztérium további erkölcsi és anyagi támogatásával - az ország hat további régiójának adataira is kiterjesz- szük. ■ Az egyetlen sikeresen lezárt közmunkaprogram az országban A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács sikeresen pályázott a Szociális és Családügyi Minisztérium regionális szintű szociális közmunka programra 2001. évben kiírt pályázatán. Ennek eredményeképpen 124 fő szociális munkában történő foglalkoztatása történt meg másfél éven keresztül a dél-dunántúli régió területén. A „Dél-Pannon Esély” elnevezésű program mintegy 240 millió Ft-os forrást jelentett a régiónak 2002. december 31-ig. A program, amelynek megvalósítása egy erre a célra létrehozott konzorcium feladata volt (a konzorcium tagjai: Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht., Park Szociális - Módszertani Otthon Patalom, Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona Gyönk) hivatalosan 2001. július 25- én indult el. A másfél éves időszak alatt egy-más- fél havi rendszerességgel mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók tájékoztató fórumokon vettek részt, amelyeken megismerhették a hazai, illetve az Európai Uniós szociális ellátó rendszereket, azok működését, a legfontosabb szociális problémákat és azok megoldási lehetőségeit, valamint fölkészülhettek az Európai Szociális Alap által a jövőben biztosítandó források hatékony megszerzésére és felhasználására. Mindezeken túl, két különböző szintű képzésben is részt vehettek a programban szereplő munkavállalók, az egyik egy szociális szakasszisztens OKJ- s képzés, amely egy középfokú végzettséget igazol, a másik pedig egy alapszintű kistelepülési szociális segítő tanfolyam. A programba bevont munkavállalókkal kapcsolatos foglalkoztatási feladatokat a Dél-Dunántúli Regionális Forrás- központ Kht. látta el, míg a program menedzsmentjét a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. végezte. Tavaly szeptembertől, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. jóvoltából a program munkáltatói egy intenzív európai uniós képzésen vehettek részt, ahol szakképzett előadók segítségével a régióban folyamatosan változó helyszínen ismerkedhettek meg az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségekkel, a közmunkaprogramok jelentőségével és azok eredményeivel. A közmunkaprogram tulajdonképpen egy aktív munkaerő-piaci eszköz, olyan foglalkoztatás, arrtely közpénzekből, közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történik olyan személyek bevonásával, akik munkanélküliek és rossz munkaerő-piaci esélyekkel rendelkeznek. Mindazonáltal átmeneti jellegű. A közhasznú foglalkoztatás abból a szempontból hasznos megoldás, hogy kiragadja az érintetteket a munkanélküliségből. Arra azonban nem alkalmas, hogy a résztvevők számára a nem támogatott álláshoz jutás esélyeit javítsa. A közmunkaprogramokkal kapcsolatban megfogalmazódó legfontosabb kritika, hogy nem tud fenntartható munkahelyeket teremteni, nem készíti fel eléggé a résztvevőket a munkába állásra, és nem igazán preventív, azaz megelőző jellegű. Mindezek ellenére a közmunkaprogramoknak Magyarországon van jövőjük, hiszen az európai foglalkoztatási stratégiát és annak célkitűzéseit szem előtt tartva a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozások és a vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozások és dolgozóik alkalmazkodási képességének növelése, a nők és a férfiak esélyegyenlőségének megteremtése a cél. Mindezek megvalósításához már a csatlakozást megelőző időszakban az Európai Unió jelentős mennyiségű forrással járul hozzá. Jelenleg hozzáférhetőek a Phare programok, a csatlakozást követően pedig az Európai Szociális Alap forrásai jelentenek lehetőséget a jelentős mértékű hazai társfinanszírozás mellett a magyar civil és önkormányzati szféra pályázói számára. A támogatható tevékenységek köre az Európai Szociális Alap pályázati rendszerében elsősorban a humán erőforrások fejlesztésére koncentrál. Ezen belül oktatás és szakképzés, foglalkoztatás új lehetőségeinek fejlesztési és a foglalkoztatási támogatások a legjelentősebbek. Mindezek alapján elmondható, hogy a „Dél-Pannon Esély” szociális közmunkaprogram nagy mértékben hozzájárult a régió foglalkoztatási helyzetének javításához, a civil és az állami szféra partnerségének megerősödéséhez, a jövőbeni fejlődési lehetőségek minél hatékonyabb kihasználásához. A Dél-dunántúli Régió volt az egyetlen, a magyar régiók közül, ahol sikeresen lezárult a program, és eredményeit felhasználva újabb foglalkoztatáspolitikai célú pályázatok készültek, és készülnek regionális szinten, a civil szféra minél teljesebb körű bevonásával. ■ Az egész érdekében a gyarapodásért A fejlesztési tanács alelnökei az elkövetkező négy esztendőről Az elnök - dr. Kékes Ferenc, egyúttal Baranya Megye Közgyűlésének elnöke - mellett három alelnök is komoly részt vállal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkájában, irányításában. Ez alkalommal őket kértük egy rövid helyzetelemzésre, a térség előtt álló feladatok összegzésére, saját célkitűzéseik tükrében. Frankné dr. Kovács Szilvia alelnök, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke: - Az új közigazgatási és területfejlesztési törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a régiók feladat- és hatásköre végre tisztázódjon. Fontosnak tartom azt is, hogy a régiót alkotó megyék fogalmazzák meg elképzeléseiket, fejlesztéseik irányát, annak érdekében, hogy az uniós forrásokat minél eredményesebben tudják majd igénybe venni. Ennek érdekében mi itt, Tolna megyében már hozzákezdünk EU-s stratégiai programunk elkészítéséhez: ez a dokumentum a csatlakozási szerződés aláírásáig terjedő időszak feladatait fogalmazza meg. Ezzel párhuzamosan természetesen nem feledkeztünk el a Nemzeti Fejlesztési Tervhez és a Regionális Operatív Programhoz (ROP) szorosan kapcsolódó Megyei Operatív Programról (MOP) sem. Ez utóbbi a megye területfejlesztési koncepcióját tartalmazza, megjelölve a célokat, prioritásokat. Ami ebben az én feladatom, az nem más, mint képviselni az eddig is érvényesülő elvet a regionális tanácsban: azaz, hogy a megyék, ahogy a múltban és a jelenben, a jövőben is terület arányosan részesedjenek a rendelkezésre álló forrásokból. Ez azért szükséges, mert a régión belüli együttműködés talán legfontosabb kritériumáról van szó. A tanács jelenlegi összetétele garancia lehet arra, hogy ez az elv maradéktalanul meg is valósuljon. A testület és a vezetés egyébként meglátásom szerint jól működik, a viszony a felek között korrekt és partneri, s ez jellemzi a régiót alkotó három megye elnökeinek, illetve Szekszárd polgármesterének a kapcsolatát. Dr. Gyenesei István alelnök, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke: - A verseny sokkal inkább a régiók között zajlik, mintsem a régiókon belül. Csak azok a térségek nyugtázhatnak segítséget, többlet támogatást és fejlődést, amelyeken belül úgy tudják egymást segíteni, hogy közben nem adják fel saját, megyei arculatukat. Tisztségviselőként csak azt a törekvést szándékozom erősíteni, mely a régió korábbihoz képest lényegesen egységesebb mivoltát szorgalmazza, s a felek közötti együttműködést még szélesebb alapokra helyezi. Az egész érdekében kell tevékenykednünk, hogy kü- lön-külön is még gazdagabbak legyünk. Azt is fontosnak tartom, hogy az a régiós gondolkodás, melyet felerősít majd a közigazgatási átszervezés is, ne legyen kedvezőtlen hatással a megyei önkormányzatokra. Azaz, maradjon meg a megye, és az általa képviselt megannyi érték: ezeket az értékeket megőrizve fejlődni, fejleszteni és régiót alakítani, ez a füozófiám és vágyam. Jövőre, azaz 2004-ben, az EU-hoz való csatlakozás évében nem valami egészen különleges helyzet jön el, hanem csak a lehetőség. Amivel vagy élünk, vagy nem. Nem élni azzal, ami megadatik, több lenne, mint hiba. Kiváltképp a dél-dunántúli régió számára. Hiszen ez a térség a gazdasági mutatókat tekintve az országon belül meglehetősen távol van az élvonaltól. S nekünk, a jövőnk érdekében, a gazdaságot kell megerősíteni, megyénként megtalálni a feladatokat. Ebben a munkában - gondolok például a tanács vezetésére - a személyi feltételek is bizakodásra adhatnak okot. A szakmai kérdések terén korábban sem volt hiányos az eszköztárunk: ugyanezt az emberi oldalról már nem feltétlenül mondhatnám el. Az együttműködési készség a megyei közgyűlési elnököket illetően elmúlt időszakban kétharmadosra sikeredett. Most ez a rendszer előnyére, háromharmadosra változik. Kocsis Imre Antal, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere: - Az előttünk álló négy esztendő több szempontból is rendkívül érdekesnek ígérkezik a regionális fejlesztési tanács számára. Hiszen ez időben történik meg az EU-s csatlakozás, s kell felkészíteni a régiót a kulturális alapok befogadására. Elindul - egy átadott Duna-híd mellett - az M6-os, M56-os út építése, valamint a regionális hulladékgazdálkodási rendszer ü- zenhárom-tizennégy milliárd forintos beruházása. Még egy fontos változást is előkészít ez a négy év: a ciklus végére létrejön a regionális köz- igazgatási rendszer, mint a megyerendszer melletti új közigazgatási szint. Ezzel kialakul egy olyan, az Európai Unióval kompatibilis egység, melyet már régóta tervezünk, de ami eddig nem valósult meg. Szólni kell a regionális alapokról is, melyek a térségi operatív programokat finanszírozzák. Bízom benne, hogy az ilyen módon rendelkezésre álló pénz több lesz, mint korábban, s ezzel újabb előrelépés válik lehetővé a gazdasági fejlesztés terén. A szekszárdi Du- na-hídról még any- nyit azért érdemes elmondani, hogy ahhoz meg kell építeni a valóságos, de a képletes utakat is. Egy híd önmagában semmit sem ér, ha a két oldalán nincs gazdasági mozgás: ha így lenne, úgy ezt a semmit vezetnénk át egyik térfélről, a másikra. A szekszárdi híd természetesen a régió hídja, még akkor is, ha a közlekedési kormányzat egy későbbi időpontra teszi az M9-es létrehozását. A régió számára az M9- es megvalósulása létkérdés. A regionális akaratok közül ez kiemelkedik. A tanács vezetői, elnöke és alelnökei között nem mai keletű a kapcsolat, ezen a téren tehát gondok nem adódhatnak. A regionális fejlesztési tanács tagjainak többsége azonban új. Az összeszokás hiánya némileg érződött is az első ülésen. A következő egykét hónap feladata, hogy a csapat összerázódjék és közös irányba mozdítsa a régiót.-SZÁDél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült (66778)
