Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-15 / 12. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2003. Január 15.,* szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. január 14.) Borsodchem 4 985 Ft q Egis 13400 Ft q Matáv 844 Ft U Mól 5 270 Ft ü OTP 2 325 Ft tt Richter 14 040 Ft U TVK 3 520 Ft 0 Zalakerámia 1325 Ft q BUX; 7868,54-0,47% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX I. 8-14-iG 8100 _I___! ! { . . I___j ! 7905,56! « ' 8000________i_______í____t_______I_____i 79 00 w 7700 J7868,54: pont-SC iO ca t: jh P =2 2 so-cj <53 :n C P . TD M V) ‘03 “<U CD co o q_ n: ^ AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 356,02 Cseh korona 7,39 Euró 234,90 Japán jen (100) 187,28 Lengyel zloty 58,31 Svájci frank 160,55 Szlovák korona 5,65 USA-dollár__________222,11 Hír ek KÖTVÉNY. Az Államadósság­kezelő Központ Rt. (ÁKK) egy- milliárd euró összegű kötvény- kibocsátás megszervezésére adott megbízatást a Dresdner Kleinwort Wasserstein és a Schroder Salomon Smith Barney pénzintézeteknek a Ma­gyar Köztársaság részére. Az AKK a tízéves futamidejű, fix kamatozású kötvény kibocsátá­sából befolyó pénzt az idén le­járó adósság finanszírozására használja fel. A kötvény kibo­csátása január végén-február elején várható, europress GÁZ. A rendkívüli hideg időjá­rás miatt 85,5 millió köbméter földgázt értékesített hétfőn a Mól Rt., ami minden korábbi mértéket meghaladó mennyi­ség volt. Az eddigi legmaga­sabb fogyasztás vasárnap volt, amikor 84 millió köbméter föld­gázt adtak el, míg tavaly a leg­magasabb napi fogyasztás 82 millió köbmétert tett ki. A hét­fői gázfogyasztás miatt a nagy­nyomású földgázellátó-rend­szert maximális kapacitással kellett működtetni. A múlt hé­ten az időszakos - nagyipari - fogyasztókat is felkérték, hogy a cseppfolyós tüzelőanyagot használják a gáz helyett, mti TENDER. Az Ikarus Trade Ke­reskedelmi Kft., az Iveco SpA. és a Rába Rt. lett a Magyar Honvédség beszállítója az elkö­vetkező 15 évre azon tender alapján, amelynek eredményét tegnap hirdették ki. A tőzsdén is szereplő Rába nyolcezer járművet szállíthat. Az Ikarus Trade az autóbuszok, az Iveco SpA. az összkerék hajtású köz­úti gépjárművek, a Rába pedig a terepjárók kategóriájában lett a Magyar Honvédség beszállítója, europress MNB. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az erős forint letörése érdekében végrehajtan­dó bármilyen intervenció mér­sékelt költséggel megoldható - közölte a Credit Suisse First Boston (CSFB), egy, az MNB forrásaira hivatkozó értékelésé­ben. Eszerint az MNB mintegy 2,5-3 milliárd euró közötti ösz- szeget szánna az intervencióra, ez megegyezik azzal, amit 1996 óta erre a célra költöttek. A CSFB viszont úgy véli, hogy az MNB alábecsüli az esetleges intervenció méreteit, mti ■ Megtartanák a támogatást További kedvezményeket szeretne beépíteni a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége a Gazda­sági Versenyképességi Operatív Programba (GVOP). A szövet­ség a szektor szereplőinek technológiai és infrastrukturális fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatást kér. A Kisosz a kis- és középvállalko­zói szektor folyamatos tőkehiá­nyos helyzetére hivatkozva java­solja, hogy a GVOP keretében nyújtott juttatások bizonyos fajtái kerüljenek a nem visszatérítendő kategóriába. A foglalkoztatottak mintegy 60 százalékának munka­helyet biztosító vállalkozói réteg pont alultőkésítettsége miatt nem képes megvalósítani a versenyké­pességének javításához szüksé­ges fejlesztéseket, de még a szük­séges önerőt is gyakran csak hitelből tudja biztosítani. Az érdek-képviseleti szerv szerint a kedvezményes, de visz- szatérítendő juttatások eredmé­nye lehet, hogy a szektor szerep­lői kiesnek a programból, ha pe­dig megindítják fejlesztéseiket, olyan pénzügyi zavarba kerülhet­nek, amely akár tevékenységük folytatását is veszélyeztetheti. Ezért legalább a nagy tőkeigényű technológiai és infrastrukturális fejlesztések esetében vezessék be a' nem, illetőleg csak részben visszatérítendő támogatásokat. A Kisosz szerint az idegenfor­galomnak elsősorban a gyógyfür­dők környezetében történő kon­centrált fejlesztése hátrányosan érinti az ágazat vidéki szereplői­nek jelentős részét. A szövetség álláspontja szerint a programban önálló pontként kellene szerepel­tetni a vidéki vendéglátás fejlesz­tését, hogy a vállalkozások hoz­zájárulhassanak az idegenforga­lom kiszolgálásához, illetve alkal­masak legyenek a helyi közéleti események befogadására. A vidéki vendéglátás eredmé­nyes integrációja érdekében a Kisosz a jelenlegi helyzet felmé­rését kezdeményezi, míg a fej­lesztésbe bevont vállalkozások esetében folyamatos szakmai el­lenőrző rendszer működtetését, kihasználtságuk növelése érdeké­ben pedig közös reklámozásukat javasolja. Álláspontjuk szerint üyen módon elérhető, hogy az or­szág minden 800-1000 fő fölötti településén legyen legalább egy- egy európai színvonalú vendég­látó egység, valamint néhány csa­lád befogadására alkalmas szál­láshely. KASZÁS ENDRE Munka és munkaerő nélkül Az ellenzéki képviselők szerint nőtt a munkanélküliség, a kormánypárti képviselők szerint viszont javult a statisztika, sőt egyes helyeken munkaerőhiánnyal küzdenek a cégek. Budapest Nő a munkanélküliség és az inf­láció, ez ellentétes a polgári kor­mány idején tapasztaltakkal - ál­lítja Balsai István, az Országgyű­lés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke. Az MDF-es politikus a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva cáfol­ta a munkaügyi miniszter kijelen­téseit, miszerint kedvezően ala­kult a hazai munkaerőpiac hely­zete. Balsai István szerint ugyanis az előző év szeptember-novem­ber közötti időszakához képest csaknem 18 ezerrel több a mun­kanélküliek száma az azt megelő­ző év hasonló időszakához ké­pest. A bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egymás után érkeznek a hírek gyárbezárások­ról, elbocsátásokról az ország minden részéből. Őry Csaba szerint a létszámle­építések egyik oka, hogy hiány­zik a világos jövőkép, a gazdaság nem tud mihez igazodni. A Fi­desz képviselője a foglalkozta­tottság szociális kérdésként való kezelése helyett aktív, gazdaság­élénkítő programot és azonnali cselekvést vár a kormánytól. A Philips szombathelyi lét­számleépítésről szóló bejelentése egy természetes ipari átrendező­dési folyamat jele - mondta Csil­lag István gazdasági és közlekedé­si miniszter. Állítása szerint a cég - miközben az egyik, viszonylag egyszerű terméket előállító gyárá­ból a termelést olcsóbb munka­erővel rendelkező országba helye­zi át - Győrben elkezdi egy bonyolultabb termék gyártását, és 400 munkahelyet teremt. A mi­niszter utalt arra, hogy Sárváron a Flextronics munkaerőhiánnyal küzd, sőt, még nem létező mun­kaerőre számítva próbálja meg­szervezni fejlesztéseit. Csillag szerint fel kell készülni arra, hogy a jövőben átrendeződések lesz­nek, részben egymáshoz közel eső települések között, részben azonos családba tartozó, de más fejlesztési színvonalat képviselő termékcsaládok között. (nagyi KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! Más lakását adta el KOSZTOLÁNYI DÉNES: Több milliós kárt okozott a fideszes politikus EXKLUZÍV Ki a következő? majdnem SZETtEP az oroszlán ,'áriF‘W Keanu Reeves a FIUKAT > vagy a LÁNYOKAT szereti? A ZANZIBAR gitárosa megkérte Listavezető az IBM Budapest Ismét közzétették a leginno­vatívabb cégek rangsorát, amely azt vizsgálja, melyik piaci szereplő szabadalmaz­tatta a legtöbb újdonságot. Az USA Szabadalmi és Védjegy­hivatalának adatai szerint az IBM jegyeztette be a legtöbb szabadalmat az Egyesült Álla­mokban. Az óriáscég e téren már tizedik éve az első helyen áll, tavaly 3288 szabadalmat mondhatott magáénak, ami csaknem kétszerese a második helyezettének. Az IBM feltalálói 1993 óta összesen 22357 szaba­dalmat jegyeztettek be, ezzel szemben a második helyen álló Canon alig több mint hatezerrel büszkélkedhet. Az IBM túl­szárnyalta az informatikai ipar­ág 10 legnagyobb amerikai vállalatának - Hewlett-Packard, Compaq, Intel, Sun, Microsoft, Dell, Apple, EMC, Oracle, EDS - együttes, 22 338-as teljesít­ményét. A szabadalmakból az első- kénti piaci bevezetés előnyei mellett több mint 10 milliárd dollár szerzői jogdíj bevétele ke­letkezett az IBM-nek az elmúlt évtizedben. A 2002-ben bejegy­zett főbb IBM-szabadalmak az „igény szerinti e-business” korát vetítik előre, amelynek néhány fontos területén a cég továbbra is technológiai vezető szerepet tölt be. Az IBM számos olyan szabadalmat is bejegyeztetett 2002-ben, amelyek a hétköznapi életet segítik - ide sorolható pél­dául az a szenzoros rendszer, amely figyeli a jármű mechani­kai állapotát, és automatikusan jelzi, ha a járművet szervizbe kell vinni, például olajcserére vagy átvizsgálásra. DÓCZY Ipari park plusz Budapest Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter ünne­pélyes keretek között adta át az Integrátor Ipari Park címet a Sárvári Ipari Parknak. Az oklevelet Humphey Porter, a Flextronics elnök-vezérigaz­gatója vette át. A 2002-ben meghirdetett Integrá­tor Ipari Park cím pályázatát a már jelentős mértékben betele­pült, a környezetében működő vállalatok részére széles körű szolgáltatásokat nyújtó parkok részére írták ki. A pályázat célja, hogy az ipari parkok rendszeré­ben újabb, magasabb minőségi követelményeknek megfelelő fo­kozatok legyenek. A Sárvári Ipari Park, illetve a Flextronics International Kft. 1997 óta működik 38 hektáros te­rületén, amelyből 23 hektá^be- épített, itt 13 vállalkozásban'kö­zel négyezer személyt foglalkoz­tatnak. Beruházásaik értéke 27 milliárd forint, árbevételük 14,8 milliárd forint volt. Az ipari park sokrétű szolgál­tatást nyújt, a betelepült vállalko­zások közötti termelési és szol­gáltatási kapcsolatok jelentősek. A Flextronics International Kft. az ország több városában fejleszt parkokat, ezenkívül több más ipari zónában működtet vállalko­zásokat. A helyi önkormányzat és a regionális fejlesztési tanács a park eredményeit, integrátori szerepét kiemelkedően értékeli. KOÓS Tej helyett vágómarhák Budapest Az Európai Unió 1,99 milliárd literes kvótát hagyott jóvá a magyar tejágazatnak. Ezzel a szakemberek elégedettek, ám a piaci szereplőket nyomaszt­ja a rendelkezésre álló forrá­sok hiánya. Az ágazat ver­senyképességének megőrzé­séhez 20 milliárd forintra len­ne szükség. A múlt év végén jóváhagyott uniós termelési kvóták közül a cukor és a húsmarhakvóta az, amelyek a legkedvezőbb lehető­séget kínálja a termelőknek. A kvóta révén a 40 ezres hús­marhaállomány csaknem 55 ezer állattal bővülhet, amit a szakemberek azért tartanak sze­rencsésnek, mert a termelési szintet 1,99 milliárd literen rög­zítő tejkvóta miatt a jövőben feleslegessé váló tejhasznosítá­sú állatok helyébe húshasznúa- kat lehet állítani. A hazai tejtermelés a kvóta- rendszernek köszönhetően évek óta azonos mennyiségi szinten mozog. Az extra minőség tej ará­nya már eléri a 84-86 százalékot. Istvánfalvy Miklós, a Tej Termék- tanács alelnöke megnyugtatónak tartja a kvótarendszert, amely az uniós piacszabályozás egyik fon­tos eleme. Gondot okoz viszont, hogy az ellenőrzött csatornákon megtermelt 1,725 milliárd liter tejből 400 millió liter feleslegként jelentkezik. A többlettej piaci elhelyezésé­hez jelentős állami támogatásra lenne szükség. A tejipar jelenleg még hazai termékekkel látja el a belföldi piac 90 százalékát, de ha az alapanyagárban nem tudnak megegyezni a tejtermelők és fel­dolgozók, akkor ez a piaci pozí­ció jövőre veszélybe kerülhet. Az ágazat szakemberei szerint az idei esztendő az utolsó, hogy megváltoztassák a támogatási rendszert, azaz teljes mértékben az unióbelihez igazítsák. Véle­ményük szerint a szubvenciós rendszert nem a tejárra, hanem a minőségi támogatásra kellene építeni. Húszmilliárd forintra van szükség ahhoz, hogy az ágazat jelenleg meglévő versenyképes­ségét ne veszítse el. Sirman Ferenc, a Tej Termék- tanács ügyvezetője szerint 2004 után két drasztikus változás kö­vetkezik be a hazai piacon: meg­nyílnak a piacok és változnak a „játékszabályok”, azaz a piacsza­bályozás. A magyarok előtt meg­nyílik az uniós piac, de cserébe a hazait is meg kell nyitni. Ennek az lehet a következménye, hogy a logisztikai háttérrel rendelkező multinacionális kereskedelmi láncok még inkább átveszik az irányítást. Erre a hazai cégek va­lójában nem tudnak reagálni, ezért a harcot a belpiacért kell majd megvívni. A szakemberek úgy látják kemény árversenyre kell felkészülni, hiszen az olykor gyengébb minőségű importter­mékek alacsonyabb áron juthat­nak el a fogyasztókhoz. Az Európai Unióban a piacsza­bályozás a feldolgozókon keresz­tül működik. A csatlakozás után a termelők adminisztrációs ter­hei is jelentősen megnöveked­nek, csak az jut majd támogatás­hoz, akit regisztráltak és termelé­si kvótával rendelkezik. A verti­kumnak szigorúbb környezetvé­delmi és higiéniai előírásoknak kell megfelelnie, ám az erre való felkészüléshez - a szakemberek szerint - már nincs elegendő for­rás az ágazatban. Amennyiben a húszmilliárd forint állami támo­gatást nem kapja meg a tejipar, a feldolgozók nem tudják a szerző­dött tejmennyiséget átvenni, ami a termelés csökkenéséhez vezet. Ha pedig csökken a termelés, ak­kor veszélybe kerül a kétmilliár­dos tejkvóta teljesítése.- ÚJVÁRI -

Next

/
Thumbnails
Contents