Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-03 / 2. szám
6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJAK 2003. Január 3., Péntek Hírek STRUCCOK ISTVÁNDIBAN. A környék legnagyobb struccne- veldéjét alakították ki Istvándi- ban; most 60-at nevelnek a 6-os főút melletti faluban, s a tulajdonos idővel kétszázra szeretné növelni az állományt. Az állatokat a barcsi strucckeltetőből szerezte be, és arra számít, hogy nyárra megépül majd a hazai uniós színvonalú struccvágó híd. FIATALOK TALÁLKOZÓI. Rend szeresen találkoznak Babócsán a térség keresztény fiataljai; a legutóbbi aprószenteki összejövetelre 12 fúuból félszázan jöttek, s többüket elkísérték családtagjaik is. Ősszel kezdődött ez a rendezvénysorozat, Róka Dániel plébános szervezte meg. A következő találkozót január végére tervezik. KERÉKPÁROK A HAJÓN. Harminc kerékpárt vásároltak a barcsi sétahajóra elsősorban az iskolásokra gondolva, hogy a hajókirándulásokat a jövőben kerékpártúrákkal is ötvözhessék, így a hajó megállóhelyeiről bejárhatóvá válnak a nemzeti park jellemző területei, s ha a látogatók kerékpárral indulnak Barcsról, a Dráva bármely szakaszától hajóval folytathatják az útjukat. HATVAN SEGÍTŐ KÉZ. Har- minc szociális munkás dolgozik egy sikeres közmunkapályázat folytán. Az idősek és gondviselésre szorulók segítése a feladatuk Barcson és környékén. Erre 7,6 millió forintot nyert a térség ön- kormányzati támlása. Barcs 11, a falvak 2-2 szociális munkást kaptak. így február végéig életben tartják ezt a szociális hálózatot, a folytatáshoz újabb pályázati lehetőséget ígért a minisztérium. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BACHER DÓRA Szülök A második istálló építését a napokban fejezték be, és hamarosan nekikezdenek egy fedett lovarda építésének is. A Németországból betelepült Walter We- semann két éve a helybeliekkel összefogva lovasegyesületet alakított a német ajkú faluban. Ma 24 ló legel a karámban, s az idén megrendezik a falu első díjugratóversenyét is. Addigra a tervek sze^ rint elkészül a fedett lovarda is. - A lovarda terve egy idős az egyesülettel. Mihelyt enyhül az idő, nekikezdünk, s a tavasz végére szeretnénk átadni. Hasonló nincs a térségben, a legközelebbit csak Kaposváron és Szentán találják a lovaglók. Ennek a hiánya idényszerűvé teszi a lovaglást. Hozzánk most is szívesen jön- nének a külföldiek, de a rossz idő a lovast leparancsolja a nyeregből. Kalandozások a Dráva mentén Fűzfavesszőből fonnak kosarat az iskolában Baranyai István (a kép bal szélén) irányításával a legkisebb babócsai kézművesek Második éve van hagyományőrző-kézműves fakultáció a babócsai iskolában, s ezt természetjárással, helyismereti túrákkal is kiegészítették. A gyerekek mindkettőt szeretik, rendszeresen 18-20 diák vesz részt a Dráva menti kalandozásokon. __ Babócsa A kézműves-foglalkozásokra gyakran hívnak vendéget is: a régi mesterségek ismerőit. Irányításukkal fontak már fűzkosarat, szőttek halászhálót. Emellett csuhéfigurákat, textil gyermekjátékokat, sókerámiát készítettek, karácsony előtt pedig ünnepi díszeket is. Zomboriné Gaál Borbála, a fakultációk vezetője elmondta: a kirándulások iránt is nagy az érdeklődés, bár a korai indulás és az útta- • lan utak az utolsó pillanatban mindig elijesztenek néhány túrázót. Az élmény és az úton szerezhető ismeretek azonban a legtöbb gyerek számára megérnek egy kevés kellemetlenséget.- Eddig egyebek között Pétahida-ŰjMu, a somogyaracsi golgota, a Rinya-malomárok és az újnépi zuhogó volt az úti célunk. Láttunk szarvascsordát, vaddisznót, találtunk már őzlábat, és fölfedeztük a halastópusztai kis kápolnát ezeken az 5-10 kilométeres kirándulásokon. Fölkerestük a Budai-dombot is, ahonnét a babócsai meleg víz feltör, és végig követtük a Basakerthez vezető suvadást. Azért rokkant meg erre a talaj, mert itt haladt a török fürdő vízvezetéke. Megismerkedtünk a gombákkal, és azokkal a betonbunkerekkel is, amiket még a Tito-korszak- ban a határőrök építettek. Én sem tudtam, hogy vannak ilyenek a közelünkben. A gyerekek fedezték föl, s állítólag Bolhónál is van ehhez hasonló. A diákokat és a pedagógust olyanok kísérték el ezekre az utakra, akik jól ismerik a vidéket. Balogh Imre, a Babócsáért Egyesület alapító tagja és Kovács István, a nemzeti park helyi munkatársa a terület megismerésében segít nekik. Az új évben nagyobb túrákra készülnek a gyerekek. - Kerékpárra ülünk, hogy még nagyobb kört bejárhassunk. Szeretnénk jobban megismerni a Dráva- partot, elbiciklizni Vízvárig és Háromfáig.. ■ Száz esztendő bőrkötésben Képviselők járandósága Dráva mente Az új képviselő-testületeknek egyik első feladatuk volt, hogy megállapítsák munkájuk ellenértékét. A vizsgált falvak közül a legkevesebbért Kastélyosdombó képviselői, a legnagyobb összegért a szuloki képviselők viselik a szívükön falujuk ügyeit. A darányi körjegyzőséghez három község tartozik: Istvándi, Drávata- mási, Drávagárdony. Kertai János jegyző elmondta: mindhárom falu polgármestere 67 400 forintért dolgozik, a képviselők Istvándi- ban és Drávagárdonyban havonta nyolcezer forintot kapnak. Mindkét településen ma is a tavalyi rendelet van érvényben. Drávatamásiban 15 ezer forint a képviselők tiszteletdíja. Szülök és Kálmáncsa közös körjegyzőséget tart fenn. Gerencsér György jegyző elmondta: mindkét falunak főállású a polgármestere, és megegyezik az illetményük. A két első ember 177 500 forintért igazgatja a települést. A kálmáncsa! pénze korábban is ennyi volt, a szulokit most emelték föl ennyire. Homok- szentgyörgynek is főállású a polgármestere, ő több mint 200 ezer forintért dolgozik. A testületi tagok Kálmáncsán havi 9 ezer, Szulokban 25 ezer forintért döntenek a falu ügyeiről. Szulokban az előző testület tagjainak a járandósága még 9 ezer forint volt. Darányban 100 ezer forintért, Kastélyosdombón 67 ezer forintért dolgozik a falu első embere. Szolga József jegyző elmondta, a darányi képviselők havonta 15 ezer forintot vehetnek föl a munkájukért. Kastélyosdombón ugyanakkor ilyen címen nem kapnak pénzt a képviselők, mivel nem alkottak rá rendeletet. ■ Jobb megélhetést várnak Mit remélnek az új évtől? - kérdeztük a Dráva menti falvak lakosaitól. Szinte senki sem volt köztük, akinek a kívánságai között ne szerepelt volna a biztos munkahely, a jobb megélhetés. Ma leginkább e kettő hiányzik az itt élőknek. Bogdán Mónika, Drávaszentes: - Itt születtem, s 21 éve itt lakom. Gyesen vagyok, a harmadik gyerekünket várom. Albérletben lakunk, így egyértelmű, hogy mindenekelőtt lakást szeretnénk. Ha kapnánk lakáshitelt, belevágnánk az építkezésbe, de anélkül hiába próbálnánk. A három gyerek után járó szociálpolitikai támogatást sem tudjuk igénybe venni, mert még telekre sincs pénzünk. Az otthonteremtés mellett a másik kívánság: jól fizető munka a páromnak. Én hivatásos anya leszek, e két jövedelem talán elég lesz a gyerekek neveléséhez. Tóth Györgyné, Homokszentgyörgy: - Elsősorban egészséget kívánnék magamnak, mert az ősz óta a kelleténél többet láttam a kórházat belülről. Azt is kívánom, hogy legyen, aki átveszi tőlem a nagycsaládos egyesület vezetését. Az utóbbi években sokat dolgozott itt az egyesület: segítette a citerazenekart, szép rendezvényeink és megmozdulásaink voltak, de félő, hogy nem lesz folytatás. Én már valószínűleg nem tudom tovább csinálni, s egyelőre úgy tűnik, nincs, aki átvenné ezt a munkát. Pedig nagy kár lenne veszni hagyni az eredményeket, hiszen a tevékenységünket az önkormányzat is elismerte. Barcs Ismert bőrdíszműves család Passáéké Barcson, noha a fővárosban a Váci utcában hamarabb rátalálni a termékeikre, mint saját városukban.- Tény, hogy nem Barcs a termékeink felvevőpiaca, itt nincs meg hozzá a vásárlóerő. Ma már nemcsak itt, hanem sehol nincs saját üzletünk. Kizárólag gyártunk, nem kereskedünk - mondta Pássá Ferenc. - Azt rábízzuk a partnereinkre. A Pássá család több mint száz éve foglalkozik bőrrel, s e hagyományt a mostani nemzedék sem törte meg; az apa 25 éve és már a fia is a gsaládi vállalkozásban dolgozik. Azt mondják: nemcsak a szakma szeretete száll apáról fiúra, hanem az az igyekezet is, hogy mindig olyasmit készítsenek, amit más nem csinál. Az iparművészeti vásárok díjai is igazolják, hogy ez mennyire sikerül.- Nehéz év volt a 2002-es; a bőrdíszmű is azok közé a termékek'közé tartozik, amikre egyre kisebb a kereslet. A szegényebbek ném tudják megfizetni, a gazdagabbaknak meg nincs rá igényük. Az olasz meg a kínai termékek viszont erős versenytársak. A kínait minősíteni sem érdemes. Az olasz jó, de azzal is előfordulnak gondok, például a műbőrt is valódiként adják el. Mi ilyet soha nem tennénk, és nem is tehetünk, hiszen azonnal szóvá tennék a partnereink. A minőség azonban drágább, s a vásárlók többnyire csak az árat nézik, nem a tartalmat. Gondban volnánk, ha mostanában hazai bőrrel kellene dolgoznunk, de ma az a furcsa helyzet áll fenn, hogy az amerikai marhabőr olcsóbb idehaza, mint a hazai. A barcsi iparos az uniós csatlakozástól sem remél jobb világot. - Úgy tapasztaltam, hogy a nyugat-európaiak sem tisztességesebb partnerek másoknál. A vásárban az osztrák meg a német turista éppúgy meglopja az árust, mint a hazai vásárló, s az üzlettársainkban sem lehet jobban megbízni. Az üzleti verseny sehol sem tisztességes^______________________■ Peti Csaba, Rinyaújlak: - Mindenekelőtt a szennyvízberuházás megnyugtató lezárását remélem, mégpedig mielőbb, mert ezt már tavaly be kellett volna fejezniük. Amíg a környező településeken tisztességesen dolgoztak, elkészült a beruházás és valóban hasznára vált a falvaknak, addig nekünk csak bosszúságot és gondot okoztak, akik itt végezték a munkát. A jövő évtől polgármesterként azt is remélem, hogy sikerül megállítanunk az elvándorlást a községből és előbbre léphetünk a faluturizmusban is, és a csokonyavisontai termálfürdő közelségének is több hasznát látja majd a falu, mint eddig. Virth József, Szülök: - Elsősorban a munkanélküliség csökkenését remélem az új évtől, mert ma a falunak meg a térségnek is ez a legszorítóbb gondja. Az uniós csatlakozás közeledtével azt várom, hogy az eddiginél sokkal több lehetőséghez, jóval több támogatáshoz jut majd ez a térség, hiszen mindenütt csak arról hallani, hogy mennyire segítik majd a hátrányos helyzetű, lemaradt régiókat. Márpedig a miénk ilyen, és nagyon reméljük, hogy ez a segítség nemcsak ígéret marad. Mindemellett jó egészséget kívánok 2003-ra a szűkebb családomnak és a nagy családomnak, vagyis a falum lakosságának is. ■ Lovardát építenek, versenyre készülnek Szulokban is többségében osztrákok, németek lovagolnak. A professzor azonban arra törekszik, hogy a környék fiataljainak is elérhetővé és megfizethetővé tegye a lovaglást. A helybeliek körében egyelőre kevés sikerrel járt, de nem adja föl. Tavasszal az internetre is fölkerülnek a szuloki lovarda adatai. Elmondta azt is: sikerült megegyezni az önkormányzattal, s így a külföldi vendégeknek soron kívül is kinyit a termálfürdő. - A fürdőnek akkor kell nyitva lenni, amikor vendég van, s ezt megértették a tulajdonos önkormányzat képviselői is. A lovaglók így este is megmártózhatnak a szuloki termálvízben. Az ilyen gesztusok javítják a falu megítélését, és jobban érzi magát a vendég. A régióba érkezőknek rendkívül vonzó a túralovaglás is. Vannak már kezdeményezések arra, hogy a Balatontól egészen a Dráváig és a Mecsekig kialakítsanak ilyen útvonalakat. A szulokiak is szívesen kapcsolódnának ezekhez, s a homokpusztai lovasklubbal összefogva maguk is szerveznek majd nagyobb csillagtúrákat. A professzor a jó gazda büszkeségével mondja, hogy nemrég minősítették a lovait, és a legjobb osztályzatokat kapták. Egyetlen bánata, hogy ő már nem ülhet lóra. - Le kellene adnom néhány kilót, hogy újra lovagolhassak. A magyar ételek az oka, hogy sehogy sem sikerül száz kiló alá fogynom. A szulokivá lett német professzor elmondta: 2003-ban - első alkalommal - díjugratóverseny helyszíne lesz a falu. AuguszÚjabb bikaborjakat hoztak Drávaszentes Nyolc újabb szürkemarhával gyarapodott a drávaszentesi bikagulya, így már csaknem félszáz állat legel a falu határában. A Duna-Dráva nemzeti park kezelőjének az állománya egyre nagyobb, s a növekedés az idén is folytatódik. A természetvédelmi szakembereknek az a szándékuk, hogy idővel hetven-nyolcvanra növeljék az állatállományt.- A Duna mellett, Kölkeden van a nemzeti park legnagyobb szürke- marha-állománya, onnét osztják szét az állatokat. Szentesre eddig csak bikaborjakat hoztak, s érkeznek majd ezután is folyamatosan - mondta Fenyősí László, a Duna-Drá- va Nemzeti Park osztályvezetője. - Tavasszal várhatóan ismét gyarapítják majd a szentesi állományt. Mára karámot alakítottak ki a község határában a rideg tartású állatoknak, s ezek mindennap a közeli réten legelésznek. Tartásukra az egyik családdal kötöttek szerződést, és ezt támogatja a DDNP is. A gulyának nemcsak a védett terület gondozásában van szerepük, hanem idegenforgalmi látványosság is, sokan látogatnak ide.- Gond, hogy a turisták nem mindig találják meg a kihajtott állatokat. Jövőre meg kell oldanunk a legelőn az útbaigazítást, a nagyobb csoportok érkezésével pedig jobban össze kell hangolni a legeltetés idejét - mondta a természetvédelmi szakember. ■ tusban rendezik meg az első házi versenyt, s ezzel reményeik szerint hagyományt teremtenek. ______■
