Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-13 / 10. szám

6. OLDAL SOMOGY I T AJA K 2003. Január 13., Hétfő KÉT BIZOTTSÁG. Két bizottsá­got választott a balatonszabadi képviselő-testület. A pénzügyi­nek Háló Sándor lett az elnöke, a szociális bizottságot pedig Tóthné Balogh Mária vezeti. Garda Károly a közmunkák ta­nácsnokaként tevékenykedik. VILÁGOS LESZ A PUSZTA. A szabadi önkormányzat törődik a hozzá tartozó Gamászapusztá- val is. A kemény tél beállta előtt helyreállíttatta a bekötőutat, s most készíti elő a közvilágítás kiépítését. Ez még hiányzik a pusztáról, a nyárra azonban föl­állítják a világítótesteket is. CSINOS BUSZVÁRÓK. Sok a tennivaló az idén is Kerekiben. A falu vezetői elsősorban a lakos­ság komfortérzetét javítanák, ezért tetszetős buszvárókat állít­tatnak föl. A közvilágítás korsze­rűsítése is szerepel az elképzelé­seik között, s egyelőre megoldat­lan még a szemét elszállítása. TELKEKRE LICITÁLNAK. Egy híján 40 ingatlant jelölt ki eladás­ra a földvári önkormányzat a vá­ros egyik legszebb részén, rálátás­sal a Balatonra. Közülük 11 már gazdára talált, a többi 28-at ver­senytárgyaláson értékesítik. A kö­vetkező licitálást pénteken tartják. RUHAADOMÁNY IGALBA. Az igali speciális általános iskola és diákotthon fiataljai kaptak elő­ször a Balatonföldváron össze­gyűjtött ruhaadományból. A ru­hagyűjtést a gondozási központ, a közösségi ház, az általános is­kola, a nyugdíjas egyesület és a Vöröskereszt helyi csoportja szervezte a városban. TÓFESZTIVÁL. Tavaly 50 kul­turális rendezvényt tartottak a tófesztivál során. Több balatoni és tóhoz közeli település igényli az idén is a színes, változatos műsorokat; ezeket a szervezők „csomagban”, kedvezményes áron kínálják. A közeljövőben dől el, hogy hány település kap­csolódik a fesztiválhoz. ■ AZ OLDAL CIKKEIT CZENE ATTILA, FÓNAI IMRE, KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL,' MÁRTON LÁSZLÓ Megment régi órát, ősi leletet Szeretem a régi órákat, igyek­szem megmenteni őket - mondta az Ordacsehiben élő Tóth József. A másik szenvedé­lyem a régészkedés. Legutóbb a rövidesen épülő M7-es autó­pálya nyomvonalán segítettem a leletmentésben. Ordacsehi- Már gyermekként is vonzódtam az órákhoz - idézte föl az 58 éves Tóth József. - Lengyeltótiban szü­lettem, ott jártam iskolába, s mi­kor hazafelé baktattam, a kiraka­ton át lestem, hogyan dolgozik az órásmester. Később beengedett a műhelyébe, ráadásul nekem adta azokat az alkatrészeket, amikre nem volt szüksége. Nem dobott el egyetlen dara­bot sem. Később ezeknek is kö­szönhetően Tóth József igen sok idős órát megmentett. Amióta el­fogytak az alkatrészek, maga is gyárt. Sőt az ingaórák fáját is res­taurálja; javítja, pótolja a hiányzó részeket. Sok munkája van, mert a mai órások nem javítanák, ha­nem csak alkatrészt cserélnek.- Nagyon szeretem a régi me­chanikus órákat, mert egyszerű és nagyszerű műszaki megoldások vannak bennük - árulta el. - Egy háromsúlyos óra például 130 al­katrészből áll. Sokszor hoznak ide még manapság is a padláson vagy pincében lelt, hatvan-hetven éves szerkezeteket. Ezek, miután meg- reparáltam őket, még pár száz évig működhetnek, mert egykor nagyon jó anyagból készítették őket. Tóth József nem órásnak tanult az általános is­kola befejezése után; nemcsak az órákat szerette ugyanis, hanem az édességet is.- Harminc évig dolgoztam cukrászként, de nem tudtam megunni a kóstolást - árulta el. - Igaz, köz­ben is csináltam órákat a barátaimnak. Rokkant- nyugdíjasként pedig csak ezzel foglalkozom. Tóth József másik hobbija a régészet. A leendő M7-es autópálya területén egy 60 méteres csíkon a Sokat ártó kincskeresők A leletmentés alapos, pontos munkát kíván, s persze pénz­re is szükség van az ásatásokhoz. Ami még a földben van, próbálják megvédeni, mert sok a fémdetektorral fölszerelke­zett kincsvadász, aki nem ajánlja föl az államnak, amit talált, hanem nagy pénzért eladja magángyüjtönek, orgazdáknak. Elbűvölték a régi órák Tóth Józsefet: egyszerűek és nagyszerű a műszaki megoldásuk Somogy Megyei Múzeum dr. Honti Szilvia vezette csapatával dolgozott együtt.- Ordacsehiben nagyon gazdag leletanyag van - mondta. - Valaha két vára is volt a településnek. Saj­nos, a Zarda-várat, ami a berek egyik kiemelkedő részén állt, néhány éve eldózerolta a településtisz­tasági vállalat. A kisvárat a középkorban építették földből, ma is gyönyörűen látszanak a sáncai. Szántáskor gyakran kerülnek elő különféle tár­gyak az ordacsehi földből, köztük még ágyúhoz va­ló golyók is. A korai kőkortól a középkorig szinte mindegyikből találhatóak szép emlé­kek. Ideális lelőhely, mert az itteni mo­csarak táplálékot és egyszersmind me­nedéket is nyújtottak a lakosoknak. Most egyebek között bronzkori leleteket is találtak a régészek, pengét és egy csontkorcsolyát is. Rengeteg szerszám van a földben, valamint hajtű, fibula, ru- hakapocs. ____ _____ ■ Me gnyíltak az idősek fiókjai ' Ádánd A község régmúltjáról már össze­foglalta Rúzsa Miklós, a falu újabb krónikáját 1943-tól 2000-ig Kovácsáé Schneider Magda írja meg. Kétévi munka van a 200 ol­dalas gyűjteményben, s ehhez mellékleteket is csatolnak. Mint­egy félszáz emberrel beszélgetett és számos dokumentumot is föl­használt.- Az elszármazottak 2000. évi találkozóján javasolták a falu II. vi­lágháború utáni eseményeinek az összegyűjtését - mondta Kovácsné Schneider Magda. - Az 1943-1951 közti időt felölelő első fejezet ösz- szeállítása könnyű volt, akkor még én is Ádándon laktam. A község­házán dolgoztam, s részt vettem a falu kulturális életében is. A máso­dik rész megírásában a falu nagy öregjei segítettek; először ők nyíl­tak meg, aztán a fiókjaik is, amik­ből sok érdekes okirat került elő. Kilenc részből áll a könyv mindkét fejezete. Az elsőben évenként dolgozta fel a falu törté­netét. A második részben külön foglalkozott például a népdalkör­rel, a Berzsenyi egyesülettel is. Itt kapott helyet az új és a régi kul- túrház, illetve az állami gazdasági iskola története, az utóbbi ma Fe­kete István nevét viseli.- Csaknem félmillió forintra lesz szükség a könyv kiadásához. Egyelőre száz példányban tervez­tük a megjelentetését, de úgy gondolom, ez kevés, hiszen csak a faluból elszármazottak legalább ötvenre igényt tartanának - mond­ta a szerző. - A szükséges pénz előteremtése végett keressük a pá­A hegy megy Mohamedhez ÉSZAK-SOMOGY A hegy megy Mohamedhez, va­gyis a szűrőbusz házhoz megy a falvakba, mégis csak kevesen vesznek részt az amúgy kötele­ző tüdőszűrésen - mondta dr. Bartha Anna, a siófoki tüdő­gondozó főorvosa. A korábbihoz képest több tüdőrá­kos megbetegedést észleltek ta­valy a siófotó tüdőgondozóban. Ez a riasztó jelenség is figyelmez­tet, hogy minél többen tegyenek eleget kötelezettségüknek. Bár kettő helyett csak egy szűrőbusz járja a megye falvait, kétévente így is eljut minden településre. (Korábban két jármű volt, akkor évente tudtak szűrni mindenütt.) Ezen alkalmakkor a szűrés ingye­nes, de aki más településről megy Siófokra tüdőszűrésre, an­nak ott 2000 forintot kell fizetni a vizsgálatért.- Ismerik már az első negyedév szűrőbusz-menetrendjét; rendre felhívjuk az önkormányzatok fi­gyelmét: próbálják elérni, hogy a szűrésen minél többen jelenjenek meg - mondta dr. Bartha Anna. - Több helyütt ezt a feladatot a vö­röskereszt helyi szervezetére bíz­zák. Másutt a forgalmas helyeken kiplakátolják a szűrés időpontját; ennél hatékonyabb, ha eljuttatják a felhívást minden lakó postalá­dájába. A közelmúltban Szőlős­kislakon több napig hangosbe- mondós autóval kürtölték falu- szerte a szűrőbusz érkeztét, még­is csak a lakosság töredéke jelent meg. Szemléletváltozás szüksé­ges, hogy javuljon a helyzet. Azt sem tartom megfelelő megoldás­nak, hogy büntetéssel riogatjuk az embereket, ha nem mennek el a tüdőszűrésre. Naponta találkoznak a jelen­séggel a siófoki tüdőgondozó­ban: a vidékiek fölháborodottan veszik tudomásul, hogy nekik fi­zetni kell a szűrésért. Nekik ugyanis a falvakat járó busz kínál ingyenes lehetőséget; a fizetési kötelezettséget amúgy sem a tü­dőgondozóban találták ki, más kérdés, hogy náluk csapódik le ennek a következménye. Kilenc Siófok környéki tele­pülésre jut el a szű­rőbusz 2003 első ne­gyedévében. A me­netrend változhat, ha olyan megbetege­dést észlelnek egy- egy településen, ami indokolttá teszi a la­kosság azonnali szű­rését. ■ Zamárditól Őszödig A mozgó tüdőszűrő tervezett útvonala: janu­ár 27-28: Zamárdi; január 29: Szántód; ja­nuár 30-31: Kőröshegy; február 3-6: Balatonföldvár; február 7: Kereki; február 10-11: Balatonszabadi; február 12-13: Balatonszemes; február 17-18: Balaton- endréd; március 3: Balatonőszöd. Munkában a traktorok Eszak-Somogy Télvíz idején sem állnak „lezsírozva” a mezőgazdasági munkagépek az agrárcégek, vállal­kozók műhelyé­ben. A traktorok­nak kiemelt felada­tuk van a hó­eltakarításban. A kisebb települése­ken ezek igénybe vételével lehet csak járhatóvá ten­ni az utakat.- Két nagy telje­sítményű gépünk takarítja az utakat Tab és Fejér megye határa között a megyei közútkeze­lő kht megbízásá­ból, így Ságváron, Nyimben és Nagyberényben is - mondta Keszthelyi György, a nagy- berényi Agrár Rt elnöke. - Évek óta végezzük ezt a feladatot télvíz idején, havazáskor. A falu útjairól ugyanakkor egy kisebb traktorral toljuk el ahavat. Balatonlellén a hóeltakarítóknak Bognár Gyula helybeli gazdálkodó ajánlotta föl a traktorát; itt a város A járdáról is elhányják a havat. Képünkön: a ságvári Daróczi István polgárőrsége is részt vesz a mun­kában. Balatonendréden az önkor­mányzatnak saját munkagépe van, és az utóbbi napokban bőven volt munkája az ugyancsak önkor­mányzati alkalmazásban álló sofőr­nek is. Hajnalban kelt, hogy mire az első busz indult, járhatóak le­gyenek az emelkedők és megköze- líthetőek a buszvárók. ■ Végrehajtásra társulnak ÉSZAK-SOMOGY Siófok nem, de a városkörnyéki jegyzői kollégiumot alkotó másik 22 település részt akar venni a ha­marosan alakítandó végrehajtási társulásban, ezt az önkormányza­ti tartozások behajtására hozzák létre. Elsősorban a kis falvak gondja: nem szívesen kezdemé­nyeznek végrehajtást, s így a tar­tozás behajtatlan. Az önkormány­zatok egyre inkább rászorulnak a bevételekre, s nem engedhetik meg maguknak a jelentős kinnle­vőséget. Két gyakorlott szakem­bert alkalmaz a végrehajtói iroda, s ez az első év után már eltartaná magát a végrehajtási díjakból, a hátralékok behajtásából s egyéb­ből. Az önkormányzatok a 22 te­lepülésről ennek az irodának kül- denék meg behajtásra a be nem folyt köztartozások listáját. ■ Kisrégiós körzetközpont lehet Balatonföldvár Kisrégiós körzetközpont maradhat Balatonföldvár az uniós kö­vetelményeknek megfelelő közigazgatási reform után is - re­méli dr. Kiss Pál körjegyző. A környék települései létrehozták az igazgatási társulást, s ezzel mintegy megelőzték korukat. Földvár és térsége A jól működő balatonföldvári modell fennmaradhat a jövőben is a társulási gondolat szülőaty­jának, dr. Kiss Pál körjegyzőnek a reményei szerint. Sőt, állítja, hogy várhatóan kibővült feladat­Független jegyzőket Nemcsak az állami feladatokat különítenék el az önkormányzatiaktól, hanem egyes el­képzelések szerint a jegyzőket is függetle­nítenék a helyhatóságoktól. A körzetköz­pontokban tevékenykedő jegyző e szerint állami köztisztviselő lenne. Dr. Kiss Pálnak az a véleménye, hogy ez helyes elképzelés. körrel tevékenykedik majd ez a kisrégiós körzetközpont.- A hazai közigazgatási re­form napvilágra hozott tervezete kétszáz-kétszázötven ilyen ré­gióközpontot képzel el; ezekhez telepítenék az állami feladato­kat, mint az okmányirodát, az építésügyet, a gyám­ügyet és valószínű­leg a szabálysértési eljárásokat is mondta dr. Kiss Pál. - Csaknem mind­egyik működik már most is a földvári körjegyzőségen, ám ma még önkormány­zati kasszából fize­tik. A reform egyik alapvető cél­ja az, hogy a költségekben is vál­jék ketté, mi az állami és mi a helyhatósági feladat. A polgár- mesteri hivataloknál valószínű­leg csak olyan feladatok marad­nának, mint a szociálpolitika, az adó, a költségvetés, ügy képze­lem el, hogy a hivatalokból a jö­vőben sem költöznének ki az ok­mányirodák, sem a többi hatósá­gi ügyintéző, a lakosság tehát ke­veset észlelne a változásból. Az önkormányzatok egyéb­ként anyagi erejükhöz mérten ma hol kevesebbet, hol pedig többet fordítanak az okmányiro­dák, a gyám- és az építési hivata­lok működtetésére. A Balaton- parton általában hozzá kell ten­niük az állami támogatáshoz. Dr. Kiss Pál helyes elképzelés­nek tartja a teljesítményelvű költségviselést. A tervek szerint kaphat régiós körzetközpon­ti feladatokat; akadnak majd olyan városok is, amelyek­nek a lakosai hivatalos ügyeiket egy másik, közeli városban in­tézhetik. Bala­tonföldvár egyik úttörője volt a társulási folyamatnak, és már csak ebből fakadóan is joggal tart igényt ilyen szerepre. A földvári kisrégió évek óta lé­tező és jól működő térség. Akad ugyanakkor a Balaton-parton is olyan város, amelynek nincs va­lódi, falvakból álló háttere; az el­lenpélda Kaposvár, amit viszont jelenleg túlzottan is sok kis tele- pülés vesz körül. ■ az okmányirodák a jövőben már az elintézett ügyek száma alap­ján kapnak „fejpénzt”, és várha­tó, hogy majd a többi területen is követik ezt a gyakorlatot.- Ma még kérdéses, hogy a le­endő körzetközpontokhoz men­nyi többletfeladatot telepítenek - mondta a körjegyző. - A már működőknek az életében addig is folyamatosak lesznek a válto­zások. Most márciustól például már módosítják az útlevelek ki­adásának a rendjét. Eddig ezt a helyi önkormányzatnál lehetett intézni, mostantól viszont csak az okmányirodákban. Ez a válto­zás a mi esetünkben a balaton- földváriakat nem érinti, a társu­lást alkotó környékbeli fal­vaknak a lakosait azonban igen. Hazánkban jelenleg kétszáz­hetvennégy város van, s így egy­értelmű, hogy valamennyi nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents