Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

6. OLDAL SOMOGY I T AJAK 2003. Január 9., Csütörtök Meghatározó évek következnek Körjegyzőségben a falvak ÉPÍTÉSI TELKEK. 11 építési tel két alakított ki a Szent László ut­cában a somogyvári önkormány­zat. Az ingatlanok kivétel nélkül elkeltek. Az összesét az osztrák testvértelepülés lakói vásárolták meg. Kilenc magánszemély dön­tött úgy: építkezni akar Somogy- váron. A faluban arról is határozat született, hogy a telkekből befolyt bevételt fejlesztési célra fordítják. FEJLŐDŐ MÜSZERGYÁR. Megerősítette piaci pozícióit és folyamatosan fejlődik a Hans Pausch Hungária Kft és a kör­nyékről is egyre több embernek ad munkát Tapsony legnagyobb foglalkoztatója. Az üzem évente több mint fél milliárd forintos forgalmat bonyolít. Egészségügyi diagnosztikai berendezéseket gyártanak, fő profiljuk a röntgen­gép gyártás. TAKARÍTÁS. A Balaton Felvidéki Nemzeti Park roma foglalkoztatási programot hajtott végre a Kis-Bala- ton térségében. A munka kereté­ben nemcsak a természetvédelmi területen, hanem a térségben is dolgoztak a munkások. A környék 16 falujának határát megtisztítot­ták az illegális szemétlerakóktól, és összegyűjtötték a közterülete­ken szétszórt hulladékot is. TISZTÚJÍTÁS. Tisztújító köz­gyűlést tartott a Marcali Bajtársi Egyesület. Elnöknek újabb három évre Fehér Jánost választották, az elnökség tagjai Bakos Péter, Bartsch Péter, Jancsó Pál és Szabadfi Csaba lettek. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR, TÖRÖK ANETT Az elkövetkezendő négy év fej­lesztései minden eddiginél na­gyobb feladat elé állítják Mar­calit. A strand megépítése, a kórház címzett támogatásának elnyerése, és az új közösségi ház létesítésének előkészítése közel egymilliárd forint saját erő előteremtését teszi szüksé­gessé. Dr. Sütő László polgár- mester szerint ezek az évek nem csak eredményesek lehet­nek, de az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb időszaka következik Marcali és a von­záskörzet életében.- A választások után nem csak a jövő évre, de négy évre előre is te­kint a város. Melyek a legfonto­sabb célok ebben a ciklusban?- A képviselő-testület munká­ját hasonlóan az elmúlt 12 évhez a következő években is a város intézményeinek jó színvonalú működtetése, a költségvetési egyensúly fenntartá­sa és hasonló adottságú városok átlagát meghala­dó fejlődés kell, hogy meghatározza - mondta dr. Sütő László. - Kiemelt feladat, hogy a város meg­őrizze a Marcaliban működő cégeket és ha lehet bővítse a foglalkoztatási lehetőségeket. Az eddig bevált módszerekkel tovább kell segíteni a Marca­liban letelepedett cégek életét, az Ipari Park bené­pesítésével pedig új foglalkoztatókat kell a város­ba hozni. Ez azért is indokolt, mert országos jelen­séggé vált, hogy a korábbi években az olcsó mun­kaerő miatt Magyarországon letelepedett multina­cionális cégek jelentős része csökkenti vagy meg­szünteti tevékenységét és elhagyja hazánkat. Tá­mogatjuk a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfo­galmazott elveket is, amelyek a Balaton közelségé­ben kiemelt támogatást kívánnak nyújtani a kör­nyezetkímélő ipar és az idegenforgalom vállalko­zásai számára..- A fejlesztési célok között évek óta szerepel és fo­lyamatosan a következő évek legfontosabb felada­taként emlegeti a kórház fejlesztését. Miért olyan fontos ez ?- 2006-tól várhatóan a kórházak a régiók hatás­körébe kerülnek, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a városi kórházat olyan helyzetbe hozzuk, Képviselők a ciklusprogramról Varga László: A legfontosabb feladatnak a fürdő építését tartom ebben a négy évben, amely óriási kihatással lesz a következő években a város fejlő­désére. A másik jelentős fejlesztés a kórházé, mert a jövőben csak akkor működhet rentábilisan az intézmény, ha korszerű körülményeket tudunk teremteni és emelkedik az ellátás színvonala. Fábos Tibor: Kétségtelenül minden feladat fontos, amit a ciklusprogram megfogalmaz, széles körben érinti a teendőket, szinte teljes. Hiányossága pedig, hogy nem állít fel fontossá­gi sorrendet a feladatok között. Nem súlyoz, hogy mi mi után, és előtt fontos. Ez pedig azért probléma, mert így nem számonkérhető a testületen a teljesítése. Bácsics János: A négy év munkájából azt tar­tom a legfontosabbnak, hogy a város a legjob­ban készüljön fel az uniós csatlakozásra. Olyan törvényi helyzetet kell teremtenünk, hogy az itt élők és a város is nyertese lehessen a csatlako­zásnak. Lehetőségek éstíorrásszerzés tekin­tetében egyformán. A másik: sikeres tárgyalá­sok a gyógyszálló megépítése érdekében. A város kórházát is fel kell készíteni régiós feladatok ellátására amely az elkövetkezendő 20-25 évben megkérdő- jelezhetetlenné teszi kórházi jellegét. Az ellátás színvonalát kell növelnünk, úgy hogy minden ellá­tás a legmagasabb szinten, a legkorszerűbb eszkö­zök és körülmények között valósulhasson meg.- A város történetének legnagyobb beruházása a strandfürdő építés. Jövő nyáron már használhat­ják a marcaliak a létesítményt. Sokszor volt róla szó, hogy a jövőnek is készül ez a fürdő, hiszen az idegenforgalom lehetőségeit segít majd kiaknázni a településen. Mennyire készül erre tudatosan a város?- A város következő négy évének fejlődésében kiemelt szerepet fog játszani az idegenforgalom, amely nemcsak Marcali vonzerejét növeli, hanem jelentős foglalkoztatóvá is válik. A városi gyógy­fürdő és szabadidőközpont megépítése reménye­ink szerint elindít egy olyan visszafordíthatatlan folyamatot, amely középtávon megalapozza Mar­cali fürdővárosi jellegét. A strand építésének egye­nes folytatása annak elősegítése, hogy Marcaliban megépüljön a gyógyszálló. Infrastrukturális fej­lesztésekkel elő kell segítenünk elsősorban pályá­zatok útján, hogy a Borút Egyesület céljai megva­lósuljanak és a Marcali Hegyközség, mint turiszti­kai vonzerő jelenjen meg a következő években.- Most is többször emlegette, és az önkormány­zat négyéves ciklusprogramjában is kiemelt he­lyen szerepel az uniós csatlako­zás előkészítése. Milyen lépések kellenek ahhoz, hogy Marcali is felkészülten várhassa a csatlako­zást?- A városnak fel kell készülnie a regionális intézményrendszer kialakulására, és ki kell tudni használni. Fel kell készülnünk arra is, hogy az Európai Uniós csatlakozással egyidőben létrejö­het hazai pénzügyi forrásokra tá­maszkodva a Balaton és térsége, mint funkcionális régió. Ez szá­munkra egy pár éves átmeneti időben lehetővé tenné a pályáza­tok párhuzamos benyújtását. In­dokolt annak érdekében, hogy az Európai Uniós csatlakozás a város számára minél több előny­nyel járjon, egy kabinetet létre­hozni a hivatalon belül, amely feladata valamennyi aktuális, az integrációval kapcsolatos folya­mat nyomonkisérése, illetve an­nak elősegítése, hogy Marcali vá­ros közigazgatási területe a pá­lyázati követelményeknek meg- felelően bővüljön. ■ Tapsony Közös körjegyzőség alakításá­ról döntött a tapsonyi és a nagyszakácsi képviselő-testü­let. A két falu hivatali munká­jának összevonásával közel nyolcmillió forintot spórolnak a szomszédos települések. A körjegyzőségnek Tapsonyban kilencszáz, Nagyszakácsiban hat­száz emberről kell gondoskodnia. Az apparátus egyik településen sem változik, de az eddigi kettő helyett, egy jegyző látja majd el a feladatokat. A falvak nemcsak a közigazgatási feladatok összevo­násával járnak jobban, hanem az­zal is, hogy az államtól körjegy­zőségként nagyobb támogatás­hoz jutnak mint eddig. Fábos István Tapsony polgár­mestere el­mondta: igye­keznek úgy alakítani a körjegyzőség munkarend­jét, hogy az egyik telepü­lés lakosságá­nak se okoz­zon hátrányt. Kövér István­nal, Nagyszakácsi polgármesteré­vel ezért abban állapodtak meg, hogy két napig Szakácsiban, há­rom napot pedig Tapsonyban lesz megtalálható a körjegyző, a költ­ségeket pedig lakosságarányosan vállalják a települések. A falvak korábbi jegyzőjét felmentették a munkavégzés alól, és pályázatot írtak ki a körjegyzői álláshely be­töltésére. ■ Takarékos vései tervek Vése Elfogadta az önkor­mányzat idei költ­ségvetési koncepci­óját a vései képvi­selő-testület. A falu működésére az idén 140 millió fo­rintot fordíthatnak. Ez az év a takarékos­ság jegyében telik majd. A település ugyanis tavaly erején felül vállalt - tudtuk meg Berták László vései polgár- mestertől. Annak érdekében, hogy megkezdhessék a gázháló­zat kiépítését, az önkormányzat meghitelezte a lakossági hozzájá­rulás hiányzó részét. Sok pénzt emésztett föl az önkormányzati intézmények fűtéskorszerűsítése is. A legnagyobb kiadás az iskola volt. Az, hogy oda bevezették a Csak felújításra, karbantartásra jut az idén gázt, több mint tízmillió forintba került. A másik nagy beruházás a szo­ciális bérlakásépítés volt, ebben ugyancsak tízmillió forint önerőt vállalt .a vései önkormányzat. A munkák miatt így ez évre több mint húszmillió forint hitelt vett föl a falu. A legfontosabb feladat így az adósságok visszafizetése. ■ Költözik a hivatal SOMOGYVÁR Új helyre költözik a polgármesteri hivatal: a Sefag korábbi központját veszi birtokba az önkormányzat. Jelenleg a költözés pénzügyi fel­tételeinek a megteremtésén dol­goznak. A Sefag kerületi központ­jainak átszervezésével vált fölös­legessé a gazdaság somogyvári épülete. A háromszáz négyzetmé­teres irodaházat, két szolgálati la­kást és öt garázst magába foglaló létesítmény másfél éve üresen áll. A somogyvári önkormányzat régi terve, hogy a jelenleginél nagyobb helyen fogadja az ügyfeleket. Móring József Attila polgár- mester elmondta: a mostani hiva­tal mindenképpen felújításra és •bővítésre szorul, ezért komolyan felvetődött az ötlet, hogy az át­építés helyett inkább új helyet keressenek. Az egykori Sefag- ingatlan azért kézenfekvő válasz­tás, mert a fajú központjában van és mindenki számára könnyeb­ben elérhető, mint a mostani hi­vatal. Az is a költözés mellett szól, hogy tömegközlekedési esz­közzel is jobban megközelíthető. Az utóbbi hetekben ugyanis fel­gyorsultak a pamuki önkormány­zattal folytatott tárgyalások egy közös körjegyzőség létrehozásá­ról. így az sem mindegy, hogy a pamukiak hogyan érik el a jegy- zőséget ügyeik intézésekor. A szolgálati lakásokat szintén hasz­nosítani tudná az önkormányzat és a garázsok, valamint a műhely is hasznosak lennének az önkor­mányzat műszaki dolgozói számára. ■ Az EB-re utazhatnak Kitüntetés a Kis-Balaton mindenesének Öreglak A Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége december végén Ercsiben rendezte meg a hagyo­mányos Mikulás teremlabdarúgó­tornát. Az öreglaki gyermekott­hon csapata megnyertea kupát. A torna legjobb játékosának is egy öreglaki diákot választottak: Ba­logh Zsoltot. A somogyi csapatból három gyermeket az értelmi fo­gyatékosok válogatottjába is bevá­logattak. Hazánkat képviselik majd a Sevillában megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon. Az öreglaki focistáknak nem ez az el­ső kiemelkedő sportsikere. Koráb­ban a világbajnokságon résztvevő csapatban is játszott a gyermek-, otthonból kikerült focista. A csa­pat edzője Nagy Béla, akit több­ször is az év somogyi játékvezető- jének választ ottak. __ ■ Kis­Balaton Futó Elemér a Kis-Balaton mindenese, s Futó Elemérnek a Kis-Balaton a min­dene. Harminc éve minden napját a Berekben tölti. A környezetért végzett áldozatos munkáját a Megyenapon a Somogy Polgáraiért kitüntető címmel ismerték el. A Kis-Balaton 'ősszel éppen olyan szép, mint tavasszal vagy nyáron, de a tél is megkapó. Messzire látni, és szinte min­dent hallani lehet a máskor dzsungel­szerű összevisszaságban. Futó Elemér talán mindenkinél jobban tudja, mikor milyen arcát mutatja a csaknem 15 ezer hektáros terület. Nem csoda, hiszen har­minc telet, nyarat élt meg vele együtt. Munkáját nem mindig becsülték. Há­romszor váltották le és nevezték ki újra, mígnem 1992-ben a legeredményesebb természetvédőknek járó Pro Natura-díj­jal ismerték el sokszor harcos minden­napjait.- Már az édesapám is természetvédelmi őrként dolgozott - mondta Futó Elemér. - Nyolcéves voltam, mikor először itt jártam vele; akkor döntöttem el, hogy ugyanazt szeretném csinálni, mint ő. Aztán mégis ki kellett várni a soromat. Tíz évig erdészként dolgoztam, és csak a hetvenes évek elején jöhettem. Azóta itt vagyok, most mint őr­kerület vezető.- Sokat változott azóta a Kis-Balaton?- Sokat. Kedvezőtlen és jó hatású válto­zás egyaránt volt. Legfontosabbnak azt tar­tom, hogy megtörtént a terület visszamo- csarasítása, és hogy az 1400 hektáros vé­dett területből 15 ezer hektár lett 1986-ban. Ez a két dolog járult hozzá leginkább, hogy újra a természetes környezet nagy értéke legyen, és betöltse azt a feladatát is, hogy óvja a Balatont. Ugyancsak előnyös válto­zásként tartom számon, mert könnyíti a munkánkat és növelte a mozgásterünket, hogy öt évvel ezelőtt a nemzeti parkhoz soroltak bennünket. Sajnos, negatívumot is legalább ennyit említhetnék, de egysze­rűen is összefoglalható: mindig akkor tet­tek rosszat a Kis-Balatonnak, amikor politi­kai szemszögből nézték a környezetvéde­lem tennivalóit.- A kora szerint már nyugdíjas. Lehet in­nét nyugdíjba menni?- Nagyon sajnálom majd, de egyszer el kell mennem. Hogy mikor? Van egy alumíni­um csónakom, azzal járom a vizet, meg egy Trabantom, amivel dolgozni járok. Amikor már nem lesz annyi erőm, hogy föltegyem a csónakot a kocsi tetejére, elmegyek nyugdíj- ba. Egyelőre még elbírom a csónakot... ■ Futó Elemér 1939-ben született Battyánpusztán. 1963- tól erdészként dolgozott Gadányban, 1973 óta a Kis- Balaton természetvédelmi őre. A munkáját 1992-ben Pro Natura-díjjal ismerték el. Nős, két gyermeke van.

Next

/
Thumbnails
Contents