Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-28 / 301. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. December 28., szombat ■■ RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. december 27.) Borsodchem 4 900 Ft ű Egis 13 400 Ft ű Matáv 820 Ft Mól ■ 5 300 Ft ű OTP 2 244 Ft ű Richter 14 995 Ft ű TVK 4 080 Ft ű Zalakerámía 1300 Ft ű BUX: 7858,52-0,34% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 363,85 Cseh korona 7,52 Euró 235,65 Japán jen (100) 189,18 Lengyel zloty 58,94 Svájci frank 162,00 Szlovák korona 5,64 USA-dollár 226,98 Hírek PROGRAM. Várhatóan a jövő év első felének végére elkészül a középtávú nemzeti agrárstratégiai program - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. Jelezte: a középtávú nemzeti agrárstratégiára azért van szükség, hogy az ágazat világos program mentén készülhessen fel az uniós csatlakozásra, valamint a csatlakozást követő, és az abból adódó feladatok megoldására, mti KAPCSOLATOK. Magyaron szágnak jövőre meg kell kezdenie a külső szerződéses kapcsolatrendszer átállítását az uniósra, így sok kétoldalú kereskedelmi egyezményt fel kell mondani - jelentette ki Major István. A Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint a magyar vállalatok piacra jutási feltételei tekintetében ez nem okoz alapvető változást, de az egyeztetés a külföldi partnerekkel kényes folyamat, mti MEGÁLLAPODÁS. Az AES Tisza Erőmű Kft. 99 millió euró finanszírozási megállapodást kötött a Credit Lyonnais Bankkal élettartam-meghosszabbító beruházásának folytatásához. A hitel a Tisza II. Hőerőmű 2016- ig tartó működéséhez szükséges beruházást biztosítja, mti PLUSZFORRÁS. Negyvenmillió forint pluszforrást juttatott az Észak-magyarországi Régió idegenforgalmi szolgáltatóinak az Eszak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Az'összeg a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság pályázati keretéből származik. A szervezet így 220 millió forintot fordíthat mintegy egymilliárd forint értékű fejlesztés meg-' valósítására, mti REKORD. Minden eddiginél több vendég kereste fel az idén a büki gyógyfürdőt, a szolgáltatásokat igénybe vevők száma az év végére várhatóan meghaladja a 895 ezret. A gyógyfürdőt az idén folyamatosan bővítették, korszerűsítették. A munkálatok összértéke meghaladja a 2,3 milliárd forintot, ehhez egymilliárd forint állami támogatást kaptak. A 2002. évi üzleti tervben a vendéglétszám 10 százalékos csökkenését tervezték, ám 10-15 százalékos növekedés következett be. mti ■ A forint tartósan erősödik tovább A forint várhatóan mindaddig tartósan erősödik, amíg fel nem váltja az euró. Az árfolyam alakulása a versenyképesség szempontjából fontos, ám annak csak egyik tényezője - mutat rá az ICEG Európai Központ tanulmánya, amely a forint árfolyamának alakulásából, s az azt alakító tényezők viselkedéséből fakadó, hosszabb távú folyamatokat kívánja összefoglalni. Budapest A forintfelértékelődés egyik leggyakrabban említett következménye a hazai gazdaság versenyképességére gyakorolt negatív hatás, ám óvatosnak kell lenni e két dolog közötti erőteljes, direkt kapcsolat megállapításával - mutat rá az ICEG (International Center fór Economic Growth) Európai Központjának tanulmánya, amely szerint a gazdaság versenyképességét több tényező együttesen határozza meg - egyebek mellett a termelékenység és a beruházások alakulása, a termelési költségek szintje, a makrogazdasági stabilitás, illetve a meghatározó piacok rugalmassága. Az ICEG egyik legfontosabb megállapítása, hogy a hazai gazdaság és az euróövezet közötti növekedési különbséget, a kamatprémium tartós fennmaradását, valamint az EU-csatlakozás tőkeáramlásokra gyakorolt pozitív sokkhatását figyelembe véve hosszú távú folyamatként kell számolni a forint árfolyamának további erősödésével. A gazdaság- politikának és a gazdasági szereplőknek fel kell készülniük rá, hogy a forint mindaddig tartósan erősödni fog, amíg fel nem váltja az euró. A forint várható tartós felértékelődése mellett azt is figyelembe kell venni, hogy az árfolyamok alakulása nem „egyirányú utca”, így különösen rövid távon, a felértékelődést jelentős leértékelődés is követheti. (Erre jó példa régiónkban a zloty jelentős leértékelődése idén május-augusztusi, és a szlovák korona április-augusztusi gyengülése.) A jelentős nettó tőkebeáramlás, a külföldi kézben lévő állampapírok magas állománya, és a ma még bizonytalan egyensúlyi folyamatok miatt a forintárfolyam in- stabilitása növekedett. A magyar fizetőeszköz nagyobb ingadozásának lehetősége a további spekulatív beáramlások miatt is, valamint a kereskedelemben értékesített javakat előállító termelők szempontjából is egyaránt kedvezőtlen. A forint felértékelődése és a pénzügyi hatóság lépései ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a mai liberalizált tőkeáramlások mellett mennyire korlátozott a pénzügyi politika mozgástere egy olyan kisméretű nyitott gazdaságban, mint Magyarország. Az ICEG szerint a forint túlzott arányú felértékelődésének elkerüléséhez először az infláció, majd ezen keresztül a hazai kamatszint csökkentésére van szükség. (Amíg az inflációs eltérések és ennek nyomán a hazai kamatok fennmaradnak, addig további jelentős nettó spekulatív tőkebeáramlásra és annak makrogazdasági hatásaira kell felkészülni.) Másrészt a pénzügyi politika szűkülő mozgástere miatt fokozódik annak igénye, hogy a költségvetési politika rövid távon a deficit jelentős mérséklésére irányuljon. Az elmúlt másfél év inflációs és általános gazdasági tapasztalatai arra is rámutatnak, hogy a bérek felzárkózása csak a termelékenység növekedésével összhangban következhet be. Miközben a bér- színvonalban - aktuális és vásárlóerő-paritásos árfolyamon számítva egyaránt - nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz viszonyítva, mint az egy főre jutó jövedelmek esetében, a gyors nominális bér- növekedés következtében a rés az elmúltakét évben erőteljesen csökkent. Ám ha a szükségszerű felzárkózás üteme elszakad a termelékenység növekedésétől, akkor ennek súlyos makrogazdasági következményei lesznek, melyek magát a bérfelzárkózást is negatívan érinthetik. Ezért a jövedelem- politikának, valamint a béralkuban részt vevőknek különös felelőssége van abban, hogy a jövedelmek növekedését a termelékenység változásával összhangba hozza az EU- és az EMU-tagság közötti instabil és kockázatokkal terhes időszakban. Az elmúlt hónapok ismételten felhívják a figyelmet arra: miáltal sikerült növelni a hazai gazdaság exportorientáltságát, a közvetlen tőkebefektetések révén a hozzáadott érték arányát, valamint a hazai gazdaság versenyképességét, kiugróan kedvező növekedést értünk el 1997 és 2001 között. E növekedési pálya azonban jellegéből fakadóan csak korlátozott ideig tartható fenn. Az olcsó forintra és bérekre alapuló versenyképesség többé már nem tartható fenn, és az EU-csatlakozással az állam által nyújtott támogatások és kedvezmények köre is jelentősen szűkül. A forint felértékelődésének és a bérköltségek növekedésének hármas következménye van. Egyrészt a vállalatok szintjén szükségszerűvé teszi a racionalizálást, a költségszintek csökkentését, valamint a termelékenység növelését, erőteljes alkalmazkodásra késztetve a vállalati szektort. Másrészt országos szinten felgyorsítja a szerkezetváltást, a munkaerő-intenzív, bedolgozó ágazatok és vállalatok leépülését, ami rövid távon elkerülhetetlenül foglalkoztatási és kibocsátási hatásokkal jár. Ám az ICEG szerint a gazdaságpolitikának nem e folyamat ellen, hanem a mellékhatásainak kezelése érdekében kell fellépnie. Harmadrészt a gazdaságpolitika számára elengedhetetlen feladat a hazai gazdaság versenyképességének növelése érdekében a beruházásokat gerjesztő közvetlen tőkebefektetéseket növelő lépések meghozatala. DÓLÁ Támogatás az agráriumnak A mezőgazdasági tárca elkészítette az új agrárrendtartási törvény tervezetét, amely 30 napra korlátozza a mezőgazdasági termékek vásárlóinak fizetési határidejét, továbbá olyan agártámogatási szabályokat rögzít, amelyeket hazánk átmeneti ideig EU-tagként is fenntarthat. miként alkalmazhatók, alkalmazandók. A törvény-előterjesztők másik fontos célkitűzése, hogy megakadályozzák a (fel) vásárlói erőfölénnyel való visszaélést, ezért a tervezett jogszabály bünteti a 30 napon túli fizetési határidőket. Ennek betartatását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) eredetileg a fogyasztóvédelmi felügyelőségekre bízta volna, ám azok nem vállalták, ígj a megyei FVM-hivatalokBudapest A kormány még az idén a parlament elé kívánja terjeszteni az agrárrendtartási törvény javaslatát, amelyet remények szerint a jövő év elején elfogadnak a honatyák. A jogszabály, elfogadása esetén, a „globális” támogatások helyett a termékjellegű támogatásra helyezi a hangsúlyt, termékkörökre - például gabona, sertés - lebontva, hogy az egyes támogatási elemek nál tehetik majd meg bejelentéseiket a sértettek. Az új agrárrendtartási törvény tervezete olyan támogatási szabályokat rögzít, amelyeket hazánk átmeneti ideig uniós tagként is fenntarthat. (Ilyen támogatásokra a sertés, tej és a baromfi esetében lenne szükség.) Az EU szabályai lehetőséget adnak a bejelentett támogatások fenntartására, hogy elősegítse az új tagok vállalkozásainak felzárkózását. Az is igaz ugyanakkor, hogy e támogatásokat az EU-n belül megvizsgálják, és ha a korábbi tagállamok úgy ítélik, hogy az ő érdekeiket sértik, akkor meg is szüntethetik az át- meneü támogatásokat. dóczy Bizonytalan növekedési kilátások Romlott a magyar gazdaság helyzete az idén, a kitűzött gazdaságpolitikai célok többsége nem valósult meg. Az idei 3,2 százalékos gazdasági növekedés a tervezett 4 és a tavalyi 3,8 százaléktól is elmarad, miközben a külső és belső egyensúly a vártnál kedvezőtlenebb - állapította meg az Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai Intézet decemberi jelentésében. Budapest A következő év várható növekedési lehetőségei az idei évnél lényegesen nagyobb bizonytalanságot hordoznak magukban, az Ecostat kutatói ezt figyelembe véve 2003- ra a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékos növekedését, ezen belül az ipari termelés 3,5-5 százalékos bővülését jósolják. Az intézet kutatói 2003-ban az export 7,1 százalékos, illetve az import 8,9 százalékos növekedésével számolnak, és a beruházások 7,9 százalékos élénkülését valószínűsítik. Az inflációs ráta idén a tavalyi 9,2 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött, és jövőre - a hatósági áremelések elmaradt emelése és az inflációs várakozások erősödése miatt - hasonló mértékű, 5,2 százalékos pénzromlással számol az intézet. Megjegyezés: 2003-tól feltehetően elkezdődik az energia- hordozók többlépcsős emelése, ami vélhetően a termékcsoport 8- 10 százalékos drágulását idézi elő. További bizonytalansági tényező egy esetleges iraki háború miatti olajár-emelkedés. A reálkereset az idén 12 százalékkal nő a 19 százalékos nettó átlagkereset eredményeként. Ez a versenyszféra 13,5 százalékos és a költségvetési területek 28 százalékos kereset növekedéséből adódik. Az intézet 2003-ra 13 százalékos nettó keresetemelkedést valószínűsít, amely körülbelül 8 százalékos reálkereset-emelkedést jelent. A nyugdíjasok reáljövedelmének idei 14 százalék körüli bővülése jövőre 4 százalékosra csökken. Mindezek várhatóan a lakossági fogyasztás 4 százalékos bővülését eredményezik. A lakossági fogyasztás pedig jövőre - az idei 7,5 százalék - után 4 százalékkal bővül majd. Az 5,9 százalékos magyar munkanélküliségi ráta alacsonynak mondható, a foglalkoztatottság aránya, az aktivitási ráta az elvártnál és a nemzetközi átlagnál lényegesen magasabb. A nyugdíjkorhatár emelése és a kedvezményes nyugdíjazások visszaszorulása miatt a munkaerőforrás növekedhet, az aktivitási ráta ugyanakkor tovább mérséklődik. DÓCZY LÁSZLÓ Akik szeretnék az evát Budapest Összesen 136936 töltötték le az egyszerűsített vállalkozói adó bejelentkezési lapját az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapjáról. A hivatal mintegy 50 ezer vállalkozó jelentkezésével számolt a december 20-ai jelentkezési határidőig. Több mint 49 ezer eva-bejelen- tkezési lapot dolgoztak fel az adóhivatalban péntek reggelig - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az MTI-t közleményben. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) választását 2002. december 20-ig kellett bejelenteni az adóhatóság felé. A határidő lejártakor az APEH úgy becsülte, hogy ötven- ötvenötezer vállalkozó jelentkezik be az újfajta adónemre. Az APEH honlapjáról péntek reggelig 136936 eva-bejelentke- zési lapot töltöttek le. Több mint 80 ezer egyéni vállalkozó és 56 ezer társas vállalkozás rendelkezett már az internetről letöltött bejelentkezési nyomtatványokkal és naponta több mint nyolcezren keresték fel az adóhatóság eva-magyarázatokat, szakmai információkat tartalmazó internetes oldalát. November 25. óta a 06/80-630-063-as zöldszámot 45 ezerszer tárcsázták és érdeklődtek az egyszerűsített vállalkozói adóról. Nagy volt az érdeklődés az APEH ügyfélszolgálati irodáiban is - áll az APEH közleményében. mti/europress Húszmilliárdos profitkiesés Stagnálhat az áramszolgáltatók nyeresége Budapest A Mól Rt.-nél jövőre közel húszmilliárd forintos eredménykiesést okoz, hogy a 2003. január elsejére beharangozott gázáremelést elhalasztotta a kormány - mondják az elemzők. A szerdai kormánydöntés legnagyobb vesztese a Mól. A piaci szereplők 6 százalékos gázáremeléssel számoltak, ám ennek elmaradása mintegy húszmilliárd forintos eredménykiesést jelent jövőre - mutatott rá Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. Ha a gázáremelés halasztódik, úgy az a második negyedévben okozhat nagyobb veszteséget a Mólnál, hiszen addig a gyenge dollár még „leolvaszthatja” az áremelés által okozott eredménykiesés egy részét. Ám a jövő év végére már veszélyessé válhat a helyzet. A gázüzletág vesztesége az ötvenmilliárd forintot is elérheti 2003-ban, amit a 6 százalékos áremelés húszmilliárd forinttal csökkentett volna. A dollár árfolyama 2002 második felében szépített a gázüzletág veszteségein, hiszen ezáltal csökkentek az importköltségek, ugyanakkor a kőolaj árának erősödése kedvezőtlen tendenciát jelent. Ezt ráadásul tetézi az iraki konfliktus valószínűségének növekedése. További kellemetlen tényező, hogy a finomítói üzletág és a kitermelés nyereségét is mérsékli a dollár kurzusának esése - tette hozzá. Az alacsony dollárárfolyam azonban nem tarthat örökké, hiszen az ameri- , kai gazdaság jövő évre várt fellendülése a kurzus emelkedése irányába mutat, s a külföldi elemzők is a zöldhasú erősödésével számolnak hosszú távon. A szerdai kormánydöntés bebizonyította, hogy a mindenkori kormány elsősorban a saját - legtöbbször rövid távú politikai - érdekeit érvényesíti - fogalmaznak • az IEB elemzői. A piaci szakértők szerint az árak befagyasztásánál nagyobb problémát jelent a gázárszabályozás csúszása, amelyet eredetileg 2002 őszén kellett volna tárgyalnia a Háznak. Ez pedig nem csupán a Mól gázüzletága, hanem a 2003 második felére beharangozott állami kézben lévő Mol-pakett értékesítésének elhalasztását is jelenti. A kormánynak ugyanis akkor érdemes az utóbbi kérdésben lépnie, ha megugrik a Mol-részvények ára, erre pedig a gázárszabályozás körüli bizonytalan helyzetben egyelőre nincs esély - magyarázta Miró József. Ameddig az árszabályozás kockázatait enyhítő gáztörvény elfogadása késik, addig a Mol- befektetők ki vannak téve az ár- szabályozás kockázatainak, és csak az erős forintban, illetve az olajárak csökkenésében bízhatnak - hangsúlyozta Bonis Miklós, az IEB elemzője. A villamosenergia-árak emelésének elmaradása szintén kedvezőtlenül hat az áramszolgáltatókra, ám csak kismértékben, hiszen ez esetben az állam az árréseket szabályozza, így ha az áremelés mindkét fronton - azaz a kis- és nagykereskedelemben is - elmarad, az áramszolgáltatókat nem éri veszteség, csak stagnál a marzsuk, s legfeljebb az eredménynövekedési ütem nem valósul meg a tőzsdei szereplők által várt módon - mondta az IEB szakembere. A 2003 elejétől megnyíló szabadáras árampiacon az árak befagyasztása a nagyfogyasztói körű cégek, azaz az Edász, Elmű esetében okozhat kedvezőtlen hatást, ám ennek mértéke - mivel egyelőre csak kevés szereplőről van szó - csekély. europress Brüsszel és a svéd modell Budapest Öt évvel növelni kell az átlagos nyugdíjba vonulási életkort 2010-re az EU-ban. Ezt a célt még a 2001-es barcelonai csúcs tűzte a tagállamok elé, a megvalósításig még sok a tennivaló - figyelmeztet az Európai Bizottság nyugdíjpolitikai jelentése. Brüsszel szerint a romló demográfiai jellemzők közepette csak úgy lehetséges a fenti két cél egyidejű elérése, ha különösen az ötvenes éveik végén, illetve a hatvanas éveik elején járó korosztályon belül sikerül emelni a foglalkoztatottak arányát - írja a Rapid. Ehhez a nyugdíjrendszeren belül, az adózásban és a társadalombiztosítási járulékok terén kell úgy alakítani az ösztönzőket, hogy azok ne a minél korábbi nyugállományba vonulásra csábítsanak. Az uniós tisztviselők úgy látják, a kiegészítő jellegű magánszámlák elmúlt évekbeli terjedése ellenére az idősek fő jövedelemforrása továbbra is a társadalombiztosítási nyugdíj marad. Anna Diamantopoulou foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes bizottsági tag a svéd nyugdíjrendszert ajánlja a tagállamok figyelmébe. Svédországban az időseknek csupán 5 százaléka van kitéve a szegénység veszélyének, uniós átlagban nz az arány 11 százalék. A svéd munkavállalók 90 százaléka számára már a kollektív szerződések rendezik a nyugdíjjárulékok, illetve a kiegészítő magánszámlák kérdését is. „Ez kétség nélkül olyan példa, amelyet más tagállamok is követhetnének” - idézi Diamantopoulout az EUob- server. europress
