Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-21 / 297. szám

10. OLDAL HÉTVÉGE 2002. December 21., Szombat „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Jó, jobb, legjobb és a többiek Aki járt iskolába, tudja, hogy a melléknevek fokozhatok. Az alapfokot a középfok, a felső­fok és néha a túlzófok követi: jó, jobb, legjobb és legesleg- jobb; szép, szebb, legszebb és legeslegszebb; okos, okosabb, legokosabb és legeslegoko­sabb. József Attila ismert ver­sében ezt írja: „Aki szegény, az a legszegényebb” - az alap- és a felsőfok azonosítása az olvasó­ra gyakorolt hatást szolgálja. A mellékneveken kívül vannak ugyancsak fokozható szófajok. Ilyenek a melléknévi igenevek is, amelyek közül azonban csak azok fokozhatók, amelyek már melléknévvé váltak: ezért nem fokozható például a dol­gozó, néző, olvasó,- szerető és még jó néhány melléknévi ige­név. Nem mondhatjuk tehát a legjobban dolgozó munkatár­sunkra, hogy ’legdolgozóbb’ vagy a sokat olvasó tanulóra, hogy ’olvasóbb tanuló’, sőt a legeslegjobb szeretőre sem, hogy ’legeslegszeretőbb barát­nő’. A helyes megoldást az előző tag- mondatok első részé­ben olvas­hatjuk: „A gyár legjob­ban dolgozó munkatár­sa...”; „Az osztály so­kat olvasó tanulója...” stb. Fokozható néhány számnév is. A sok például úgy, hogy megváltozik a töve: több, leg­több, legeslegtöbb. A kevés fo-, kozása nagyon egyszerű: ke­vesebb, legkevesebb, legesleg­kevesebb. Nem fokozható azonban a néhány: néhány embert mondhatunk, de ’néhányabb embert’ már nem. Ugyancsak nem fokozhatók a tő-, a tört- és a sorszámnevek sem: öt van, de nincs ’ötebb’; háromnegyed, de nem mond­hatjuk azt, hogy ’legháromne- gyedebb’; a hatodik sem fo­kozható, vagyis nem mond­hatjuk (nincs értelme): ’hatodikabb, leghatodikabb, legesleghatodikabb’. Az első és az utolsó viszont - bizonyos korlátokkal - fokozható: „A sorban a legelső...”; „A ver­senyben a legeslegutolsó...”. Három latin eredetű szónak a fokozása azonban egyértel­műen nyelvhelyességi hiba. Ez a maximális, a minimális és az optimális. Helytelenek tehát a következő mondatok: ’A leg- maximálisabb mértékben el­ítéljük a fegyelmezetlenséget.’- ’A legminimálisabb hiba sem engedhető meg.’ - ’A legopti­málisabb módszer a következe­tesség.’ Ha már a fenti szava­kat használjuk a lehető legna­gyobb a lehető legkisebb és a legkedvezőbb helyett, akkor be kell érnünk a fokozás nélkü­li formákkal: „Maximális mértékben...” - „Minimális hiba...” - „Az optimális mód­szer...”. Hogy miért? Azért, mert az eredeti latin szavak már eleve fokozottak, az előb­biekben megadott magyar je­lentésük alapján is világos, hogy felsőfokúak. Mondhatná valaki, hogy 'mennyivel másabb’ így min­den mondat, de ne tegye, mert nyelvhelyességi hibát követ el. És a ’legmásabb’ sem fogadha­tó el - ez talán nem is jutna eszébe senkinek. Használjuk inkább bátran, akár bátrabban is a „Milyen más ez, mint a hi­bás mondat!” vagy a „Mennyi­re más ez hibátlanul, mint hi­básan!” fordulatokat! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Mozihős a Bakony Robin Hoodja A napokban mutatták be a Sobri című színes magyar fil­met a mozikban. Novák Emil, az Ausztráliából nemrégiben hazatért operatőr-rendező ponyvafilmje Sobri Jóska ro­mantikus betyártörténetét me­séli el. Szerkesztőségünkben járt a rendezőn kívül a filmben feltűnő Varga Zsuzsa, Horkay Péter és Zenthe Ferenc is. Jó kis ponyvafilm kerekedett Sobri életéből Sobri Jóska a magyar betyárro­mantika egyik híres alakja, le­gendás bakonyi betyár volt a harmincas években. Novák Emil filmje a valóságos történetet öt­vözi a legendáriummal. A törté­net két fő szálon fut: egyrészt Sobri bandájának kalandjait kö­veti, másrészt Sobri Jóska és Ré­pa Rozi szerelmének történetét meséli el.- A forgatókönyv a Sobri alakjáról a nép ajkán született, mondaszerűen terjedő történe­teken, meséken, népdalokon alapszik - mondta Novák Emil rendező. - A nyolcvanas évek­ben olvastam először Sobri Jós­ka történetéről és éreztem, hogy ebből egy nagyon élvezetes filmet lehetne ren­dezni. Akkor ebből nem lett semmi, de röpke húsz év múltán aztán mégiscsak elkészült a film. Szeretem az ilyen kalandos történeteket és abban a korban nőttem fel, amikor szerencsére még ját­szottak ilyeneket. Elég, ha csak a Tenkes kapitá­nyát, a Rákóczi hadnagyát vagy a Várkonyi- filmeket említem. Bennem volt, hogy olyan fil­meket készíthessek, amiket én is szerettem gye­rekkoromban. Most érkezett el ennek az ideje. Mindjárt az első kockák egyikén feltűnik egy ismerős arc, a kaposvári Csiky Gergely Színházat immár hét éve erősítő Varga Zsuzsa alakja. Mint mondta: általában asszisztensek hívják meg az színészt egy-egy szerepre, de itt a rendező vette fel a telefont.- Ez a gesztus nagyon jólesett, így egyből igent mondtam. Sobri Jóska édesanyját játszom két je­lenet erejéig. Ilyen hangulatú forgatáson még nem vettem részt. A rendezőt dicséri, hogy min­denhová odaért, minden apró részletre odafi­gyelt. Különösen fontos volt ez abban a jelenet­ben, ahol éppen a betyárvezérnek adok életet. Egy másik mellékszerepben feltűnik a magyar történelmi kalandfilmek egyik igazi hőse, a Tenkes kapitányából jól ismert Zenthe Ferenc is. A nyolcvankettedik életévében járó színész szá­Sobri Jóska legendáriuma Sobri származását sokáig homály fedte, némelyek szerint ö volt a kalandjairól híres Vay József gróf. Mások szerint Sobri a becsehelyi Csúzy család elzüllött fia. Valója- HBrajir r « bán pásztorcsaladbol származott, valódi neve Pap József volt. apja #49 Pap István kanász. Nemcsak származása homályos, hanem H§|L törtenetenek vége is. Az egyik változat szerint az ellene induló végső leszámolás során megölték. A másik verzió úgy szól, hogy miután embereit sorra lelőtték, vagy megse­besítve elfogták, Sobri agyonlőtte magát. A további vál­tozatok azt mesélik, hogy miután bandáját szétverték, Szlavóniába menekült és álnév alatt ott kanászkodott, il­letve később kivándorolt Amerikába. mára is nagy élményt jelentett a ponyvafilm for­gatása.- Amikor megkaptam a forgatókönyvet, nem volt időm elolvasni. A feleségem viszont kézbe vette és le sem tette. Annyira tetszett neki, hogy engem is magával ragadott a lelkesedése. Egy id- csit meglepett az, hogy a rendező minden prob­léma felbukkanása után tudta a lehetséges meg­oldásokat. Rengeteg filmet forgattam már, de ilyen profi rendezői munkával még nem találkoz­tam. A történetben egyébként egy úrilány, bizo­nyos Etelka édesapját alakítom. A főhős személyét a Sacra Coronából ismert Szarvas Attila testesíti meg. Milfaitot, a megfon­tolt idősebb betyárt Eperjes Károly alakítja, míg Liliom Petit, a csavaros eszű cimborát Horkay Pé­ter kelti életre szemtelen mosolyával.- A Liliom Peti szerepét rám írták, ami megtisz­telő - mondta a Sobri elválaszthatatlan barátjaként feltűnő betyár megszemélyesítője. - Szeretem a kosztümös filmeket, amelyekből nem sokat gyár­tanak Magyarországon. Nekem szerencsém volt, hogy az utolsó kettőben is jelentős szerepet osz­tottak rám. Annyira élveztem a Mátra helyszínén felvett jeleneteket, hogy egyből bevettem magam egy hegyvidéki erdészházba, ahonnét elő sem jöt­tem a forgatás végéig. Már nagyon várom a hat részből álló egyórás sorozatot, amelyet a tavasszal mutatnak be a televízióban. A mozifilmen már látszik, hogy hihetetlen mennyiségű munka van benne. Ez per­sze feszültségeket is szült a forgatás alatt, de a végeredményt látva megérte. Novák Emil szerint a hat rész színe­sebben tudja elmondani a történeteket, a mozifilm viszont mindennek esszen­ciája. Úgy érzi, hogy aki megnézi a fil­met, az kíváncsi lesz a tévéjátékra is. Abból minden olyan kérdésre választ kap, ami esetleg felmerült benne a mo­ziban ülve. A Sobri ponyvafilm egy iz­galmas, cselekményes, humoros, bájos emberi történetet szeretne elmondani, amely az alkotók reményei szerint a mozinézőknek kellemes szórakozást jelent, így jelentős nézettségre számít­hat a karácsonyi filmforgatagban. TAKÁCS ZOLTÁN Negyedszázados fúvósok 25 évvel ezelőtt alakult a Ba­laton M&K Egyesület fúvósze­nekara. A negyedszázados születésnap alkalmából nagyszabású ünnepi koncer­tet ad az együttes ma este a keresztúri sportcsarnokban. Hajas Béla, a zenekar vezetője el­mondta: igazi örömzene lesz a fel­lépés, amire régóta készülnek már a zenekar tagjai. Nem csoda, hi­szen az elmúlt 25 év legemlékeze­tesebb fúvóssikereit fogják majd feleleveníteni, nem is akármilyen közönség előtt. Az elmúlt két és fél évtizedben ugyanis a zenekar 114 tagját sodorta más irányba az élet, a születésnapra azonban megint együtt lesz mindenki, aki valaha is fújt a népszerű csapatban, köztük Pápai István a fúvósok egykori ala­pító karnagya. Hajas Béla szerint a csapat an­nak köszönheti kitartó sikereit, hogy folyamatosan lendületben vannak. A ma 43 tagú zenekar­ban a tapasztalt muzsikusok mellett a fiatal zenészek folyama­tosan gondoskodnak a lelkese­désről. A nyári fúvóstalálkozók­tól a külföldi fellépésekig a Bala­ton M&K minden igényes lehető­séget megragad a zenélésre. A mai születésnapi koncert után, vasárnap Vörsön azt mutatják meg, hogyan tud egy fúvószene­kar igazi karácsonyi hangulatot varázsolni egy templom falai kö­zé. FÁBOS ERIKA Hajnali randevú Évivel Tériké, Évi anyukája nagyon készül. Két napja főz és ta­karít. Na, nem mintha any- nyira nagy lenne az elmara­dás, csak azért, hogy feszült­ségeit levezesse. Azt mond­ja: mind közül ez az egy hét volt a legnehezebb és akkor izgult utoljára ennyire, ami­kor Évi született.- Nagyon sok támogatást és bizta­tást kaptam az elmúlt napokban - mondta Párkányi Jánosáé. - Jólesett, nagyon. Én még sosem tapasztaltam ennyi ember szere- tetét és azt mondhatom, hogy minden nehézségen átsegített. Ez az egyik legemlékezetesebb kará­csony lesz, az biztos.- Sokan jósolják Évi győzelmét. Az anyai megérzés mit súg?- Azt súgja, hogy mindennél jobban vágyom rá, hogy végre magamhoz ölelhessem a lányo­mat. Persze nagyon sokat segítene az életünkön ez a rengeteg pénz, de ezen nem töröm a fejem. Én Évit várom, pénz nélkül is, na­gyon. Annyi mindent szeretnék már neki mondani, hogy nem is tudom, kijön-e majd a hang a tor­komra.- Évi mondogatta a héten: kicsit fél, hogy mi következik a játék után? On nem fél?- Dehogynem. Egy anya min­dig félti a gyerekét, bármekkora. Akkor is félti, ha nem mondja. At­tól meg félek is, hogy messzebbre kerülünk egymástól. Tudja, mi közöttünk mindig nagyon közeli kapcsolat volt. Azon gondolkoz­tam, egyáltalán lesz-e időnk meg­beszélni azt a sok mindent, ami ezalatt az idő alatt történt. Eközben Évi somogyi rajongói a szombat éjszakát, vagyis inkább a hajnalt tervezgetik. Az Együd Árpád Művelődési Házban egész éjszakát betöltő bulival várják majd a kaposvári házlakót. A Tüs­kevár Roxinház, a Maché, karate- és szkandershow, tánc és bűvész­bemutató szórakoztatja majd a Nagy Testvér-rajongókat a mara­toni programon, ahová potenciális szavazókat várnak, mobiltelefo­nokkal fölfegyverkezve. A Somogyi Hírlap online-olda­lán egyébként közvélemény-kuta­tást végeztünk. Azt kérdeztük ol­vasóinktól, hogy kire szavazná­nak a házlakók közül. Az ered­mény szerint a szavazók 63 száza­léka szavazna Évire, 16 százalé­kuk valaki másra voksolna, 21 százalék pedig nem kíséri rend­szeresen figyelemmel a valóság- showt. Reméljük, ez a 63 százalék hozzásegíti Évit a győzelemhez. FÁBOS ERIKA _________________Könyvajánló _______________________ Mé regtelenítés gyümölccsel A méregtelenítés nem más, mint a szervezetünkben folyamatosan lerakódó salakanyagok eltávolítá­sa. A friss gyümölcsök és zöldsé­gek fogyasztása serkenti az anyag­cserénket, és elősegíti szerveze­tünk tisztulását. Gyógynövényfő­zetekkel pedig eltávolíthatók a méreg- és salakanyagok. Ehhez kaphatunk tanácsokat Anita Hessmann Kosomistól, akinek a Holló és Társa Kiadó gondozásá­ban jelent meg a Méregtelenítés zöldséggel és gyümölccsel cí­mű munkája. Ez a kezdőket is beavatja a méregtelenítés titkaiba, amely­nél legfonto­sabb ' a belek tisztítása. A to­vábbiakban tanácsok szerepelnek a máj, a vese és a bőr célirányos méregtelenítésére is._________■ A szerencse szülötte Német Mónika, a Csiky Gergely Szín­ház művésze szerencsésnek tartja ma­gát. Úgy érzi, mintha mindig valaki vezette volna a jó úton. Most például abban a színházban játszik, ami szí­nészhallgató korában még elérhetet­lennek látszott számára.- Szentesre jártam irodalmi-drámai gim­náziumba - mesélte Német Mónika.- Igaz, sosem mondtam szépen verset, de gyor­san megtanultam. A gimnáziumban is in­kább a filmművészet érdekelt, csak egy évet jártam a diákszínpadra. Érettségi után viszont a színművészeti főiskolán kí­vül más nem jöhetett szóba. Nagyon kevés esélyt adtam magamnak, hiszen négy éve nem vettek föl senkit Szentesről. így az­tán nagy meglepetés volt, hogy elsőre si­került bekerülnöm. A Csiky Gergely Színház még ma is fo­galom Szentesen. Ezért, akkor még telje­sen hihetetlennek tűnt, hogy a diákszín­padról Kaposvárra kerülhet színésznek. Babarczy László hívta a Csikybe, aki akkor rektor volt a színművészetin. Az első évadban két nagy szerepet is játszott. Elő­ször az Édes Annát, majd Peer Gynt sze­relmét, Solvejget. Szerinte akkor még szí- nészileg nem volt igazán érett ezekre a szerepekre, de az utóbbi néhány évben úgy érzi, sokat fejlődött.- Régebben mindig naivaszerepeket osztottak rám, most már komikát is ját­szom. Hősnő- és dívaszerepet is kaptam a Káprázatos hölgyekben. Az életben sem vagyok naiva; sokkal jobban szeretem, ha olyan embert játszhatok, aki a problémák mögött látja az élet humoros oldalát is. A valóságban is mindig megpróbálom az adott helyzet komikumát megtalálni. Német Mónika sok gyerekdarabban ját­szik. Mint mondja, a gyerekközönség más, mint a felnőtt. A gyerekek érzelmeit megpezsdítik a színpadon látottak, s néha nagyon vicces dolgokat kiabálnak az elő­adásba, ezekről napokig beszélhetnek. Imád gyerekdarabokban játszani, mivel nagyon hálás a közönség. Már az is több­ször előfordult, hogy ovis- vagy iskolás­csoport ráköszönt az utcán. Ám felnőttek­nek játszani is nagy öröm.- Az első Édes Anna-előadásom döbbe­netes élmény volt. Amikor a bemutatón egyedül ott álltam a színpadon, meghajol­tam és zúgott a hihetetlen vastaps. Fan­tasztikus érzés volt. Tényleg: teljes extázis. Annak ellenére, hogy elégedett jelenle­gi életével, úgy érzi, változtatnia kell rajta. Több lehetőség is megfordult már a fejében. Tanulni szeretne, ám csa­ládalapításon is gondolkodik. Ter­mészetesen a szín­padot nem szívesen hagyná ott. Kapos­vár s a színház szá­NÉMET MÓNIKA 1973-ban született Cegléden. A szín­művészeti főiskola után. 1995-ben rögtön a Csiky Gergely Színházba szerződött. Főszerepet látszott egyebek között Gogol Háztűznézö című darabjában és a Csipkerózsáéban. Jelenleg a Diétöröben láthat­ják a gyerekek. Szabadidejében szívesen foglalkozik akvarisztikával, és szeret kirándulni. mára egyet jelent az álmaival. CSOKONAI GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents