Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-20 / 296. szám

2. OLDAL A VILÁG HÍREI BENJÁMIN NETANJAHU iz­raeli külügyminiszter szerint nincs különbség Jasszer Arafat palesztin vezető és Oszama bin Laden között. A Rómában tar­tózkodó izraeli politikus szerint Arafat a terrorizmus eszközével akarja elpusztítani Izraelt, így vele soha nem képzelhető el semmifajta párbeszéd, mti ROBBANÁS történt csütörtö­kön a nemzetközi biztonsági erők kabuli támaszpontja mel­lett, többen megsebesültek. Tádzs Mohamed Vardak afgán belügyminiszter elmondta, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjai hajtottak végre gránáttámadást a támasz­pontnál. MTI A PENTAGON egy második ra­kétavédelmi rendszer kiépítését tervezi az Egyesült Államok keleti partvidékén vagy Európá­ban, hogy ellensúlyozza a raké­tatámadásoknak a Közel-Kelet térségéből rá leselkedő veszé­lyét. A The Washington Times csütörtöki számában kormány­zati tisztségviselőkre hivatkoz­va arról számolt be, hogy Alasz­kán és Kalifornián kívül további elfogó rakétákat telepíthetnek még Nagy-Britanniában, Magyarországon vagy Lengyel- országban, amelyek kormányai bizalmasan jelezték, hogy haj­landók együttműködni és ké­szek egy rakétavédelmi rend­szerhez bázist biztosítani, mti BECSBEN az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadság- párt (FPÖ) küldöttségeinek ta­lálkozójával folytatódtak csütör­tökön a koalíciós tárgyalások, de Wolfgang Schüssel kancel­lár, az ÖVP elnöke nem kívánt szólni arról, mely pártot része­sítené partnerként előnyben, mti RAUF DENKTAS ciprusi török vezető csütörtökön Ankarában kifejezte hajlandóságát arra, hogy 2003. február végéig foly­tassa a tárgyalásokat a ciprusi görögökkel a sziget újraegyesí­tésére irányuló ENSZ-tervről. Denktas egyúttal rugalmasság­ra hívta fel a ciprusi görög kor­mányt és a világszervezetet. Törökország szerdán bírálta az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletének azt a dön­tését, amelynek értelmében az Unió 2004 májusáig tagjai közé fogadja a Ciprusi Köz­társaságot. MTI ELŐZETES, nem hivatalos adatok szerint Ro Mo Hjun, a kormányzó liberális párt jelöltje nyerte a csütörtöki elnökválasz­tást Dél-Koreában. A KBS orszá­gos közszolgálati televízió sze­rint az 56 éves emberi jogi akti­vista a szavazatok 49,1 százalé­kát szerezte meg, míg az ellen­zéki konzervatívok jelöltje, a 67 'éves Ri Hói Csang 46,8 száza­léknyit. A hibahatár az egyes becsléseknél 1,8 százalék, mti A KUBAI kormány kiutasított egy amerikai diplomatát, aki el­lenzékiekkel találkozott. Kevin Whitaker, az amerikai külügy­minisztérium kubai irodájának vezetője szerdán, röviddel hazautazása előtt úgy nyilatko­zott, hogy a kubai hatóságok telefonon szólították fel az or­szág elhagyására, mti AZ EURÓPAI NÉPPÁRT (ÉPP) parlamenti csoportja Strasbourgban tiszteletbeli tag­jává avatta a 90 éves Habsburg Ottót. Az ünnepi eseményen megjelent Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, Egon Klepsch, az ÉPP korábbi elnöke és Fabienne Keller, Strasbourg polgármestere. Habsburg Ottó az Európai Parlament első köz­vetlen megválasztásán, 1979- ben került be a testületbe, amelynek húsz éven át volt tagja a német CSU képviselő­jeként.. mti_______________________________■ VILÁG TÜKÖR 2002. December 20., péntek Az Állami Duma elégedett Megkezdte oroszországi tárgyalásait a miniszterelnök Medgyessy Péter megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját fotó: europress/epa Megkezdte tárgyalásait az orosz fővárosban Medgyessy Péter. A kormányfő megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját, találkozott az Állami Duma elnökével, valamint felszólalt a magyar és az orosz üzletemberek tanácskozásán. Moszkva Moszkva elégedett a magyar or­szággyűlési választások végered­ményével - derült ki Gennagyij Szeleznyovnak, az orosz törvény- hozás alsóháza, az Állami Duma elnökének szavaiból a Med­gyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során. A rudkinói második világhábo­rús magyar katonai temető és emlékhely körüli vitáról közölt cikket csütörtökön az Izvesztyija című orosz napilap. A cikk szer­zője, Rauf Ahmedon emlékezte­tett arra, hogy a második vüághá- borús oroszországi magyar em­lékhelyek létesítését egy 1995- ben kelt megállapodás szabályoz­za: a magyar fél 10 millió dollárt fordított erre a célra a szovjet ál­lamadósság terhére. A voronye­zsi megyében lévő rudkinói te­mető és emlékmű gyakorlatilag már elkészült, de megnyitására mindeddig nem került sor, első­sorban a helyi lakosok ellenke­zése miatt. A lap idézte Pavel Ponomarjov járási vezetőt, aki va­lóságos rémtörténeteket mesélt a magyar katonák második világ- háborús cselekedeteiről. A helyi politikusnak azt mesélték a nagy­szülei, hogy a „magyarok rosz- szabbak voltak, mint a németek”. A terület sok lakója nem tudja el­felejteni és feldolgozni a háborút, mint ahogyan számos magyar s’em képes megbocsátani a szov­jet csapatok Magyarország elleni véres támadását 1956-ban. A lap ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti Szabadság téren épp ezen a héten állították vissza - mégpedig eredeti formá­jában - a szovjet katonai emlék­művet, és a több száz magyar- országi szovjet katonasírt példá- san gondozzák a magyarok. ■ A csehek vitatkoznak A Bundestag az Európai Unió bővítéséről Prága - Varsó - Berlin Csehországban éles belpolitikai vita robbant ki az Európai Unió koppenhágai csúcstalálkozója után arról, mennyire lehet siker­nek tekinteni az ország uniós csatlakozásának feltételeit, illetve lehetséges lett volna-e jobb felté­telek kialkudása vagy sem. Míg a szociáldemokraták vezette kor­mánykoalíció történelmi sikerről beszél, addig a jobboldali ellen­zék azt hangoztatja, hogy Cseh­ország csak másod-, sőt harmad­rendű tag lesz az Európai Unió­ban. A kommunisták a kérdésben megosztottak. Cyril Svoboda kül­ügyminiszter korábban több íz­ben is kijelentette: Lengyelország megsértette a Visegrádi Négyek megállapodásait, s a lengyelek Koppenhágában saját elképzelé­seiket érvényesítették, figyelmen kívül hagyva a partnereket. A cseh diplomácia vezetője még Koppenhágában úgy nyilatko­zott, hogy csak Prága és Budapest volt következetes. A lengyelek döntő többsége elfogadja az európai uniós tagság Koppenhágában kialkudott felté­teleit, több mint 50 százalékuk részt akar venni az EU-csat- Iakozási népszavazáson, és utób­biak közül 82 százalék támogatja az integrációt - derült ki a Rzeczpospolita című napilap leg­frissebb felméréséből, amely már a koppenhágai EU-csúcstalálkozó után készült. A 2003 júniusára tervezett lengyelországi népsza­vazás Achilles-sarka a részvételi arány. „Összehoztuk azt, ami össze­tartozik” - jelentette ki csütörtö­kön Gerhard Schröder a Bundes­tag Európa-vitájában. A német kancellár leszögezte: az Európai Unió bővítése tíz új taggal a béke, a szabadság és a jólét történelmi esélyét kínálja az európai konti­nens számára, mi több: Európá­nak a stabilizáció exportőrévé kell válnia. Schröder német nem­zeti érdeknek is nevezte az EU bővítését, mert bővülnek az ex­portlehetőségek és növekszik a belső biztonság. Közép- és Kelet- Európa változatlanul dinamiku­san fejlődő térség, a négyszázalé­kos gazdasági növekedés messze felülmúlja az EU átlagát. Angéla Merkel, a CDU/CSU frakció- vezetője, a Kereszténydemokrata Unió elnöke megismételte: az uniópártok nyomatékosan támo­gatják a koppenhágai csúcs ered­ményeit. Egyúttal bírálóan szólt a Benes-dekrétumokról, követ­kezményeikről. Álláspont KERC7.A IMRE Pártzáróra Megszűnik vagy félszáz párt. Volt ennyi? Az ember olykor azt gondolja, hogy még ennél jóval több, máskor pedig azt, hogy ennyi soha nem is volt. A megszűnés nem önkéntes: a Leg­főbb Ügyészség kezdeményezi, mégpedig azért, mert ezek a szervezetek az elmúlt két parlamenti választáskor egyetlen jelöltet sem állítottak. Más szóval, nem működtek igazán pártként, nem kívántak vagy nem tudtak részt venni a politi­kában. Mondhatnám azt is, hogy eddig is csak névleg működtek. A többpártrendszer valóra válása óta folyik a vita: mennyi az a több párt? Némelyik ugyanis osztódással szaporodott, má­sik pedig fúzióval próbált erősödni. A statisztika szerint a rendszerváltozás óta összesen 264 párt alakult az országban. Közülük 114 már megszűnt. Ezek sze­rint van még mindig pártnak nevezett 150 szervezet. Nyu­godtan mondhatom hát, hogy az egy főre jutó pártok tekinte­tében jól állunk: talán dobogós helyünk is van a világranglis­tán. Ezt a dobogós helyet akarja most a Legfőbb Ügyészség megszüntetni azzal, hogy törölteti a nyilvántartásból a nem működő (vagy a nem pártként működő) pártokat. Félek, hogy szélmalomharc lesz a munkája. Könnyen előfordulhat, hogy a megszűnő pártok helyére újak alakulnak majd: jön­nek „próféták”, akik jogot formálnak arra, hogy helyettünk és nevünkben nyilatkozzanak. Lelkűk rajta. A magyar pártstruktúra közben változik. Az idei parlamenti választásokon már csak négy pártnak sikerült bejutni a Ház­ba. A többiek kívül rekedtek, s ezek a kívül rekedt pártok az­tán gyorsan bomlani is kezdtek. Nekik ugyanis nem jár az ál­lami támogatás. A tagdíjból pedig egyetlen párt sem volna ké­pes működni. Ezeknek a pártoknak egy része ugyanis tagság _ nélküli. Éppen ezért lepődtem meg, amikor olvastam, hogy megszűn­het félszáz párt. Nem azon lepődtem meg, hogy ennyi meg­szűnhet, hanem azon, hogy még mindig ennyi van. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TORONYI ATTILA Nyelvtudás Humoristáink kedvelt jelenetei közé tartozott nemrég a ma­gyarországi nyelvtanítás és a nyelvkönyvek ostorozása. Az még csak hagyján, hogy az „átkos” rendszer titkos bomlasz- tói dafke nem tanultak meg oroszul, ám sokan más nyelven sem tudtak megszólalni. Minek tanuljon a rendőr, hiszen az őt 3-4 nyelven faggató turista sem megy semmire a fene nagy műveltségével... A helyzet változott, bár még nem eléggé. Egy felmérés szerint a megkérdezett középiskolások 19 szá­zaléka rendelkezik használható idegennyelv-ismerettel, és előrejelzések szerint ez az arány tovább nő. Az idén a legtöb­ben a dél-dunántúli régióban szereztek közép-, illetve felső­fokú nyelvtudást igazoló dokumentumot; itt a németből vizs­gázók aránya volt a legmagasabb. Mind több munkahely is ambicionálja, hogy munkatársait nyelvi továbbképzésben részesítse. A felmérés szerint a cé­geknek mintegy hatoda tartozik ebbe a kategóriába. Az ide­genforgalmi cégek viszonylag elégedettek a pályakezdők nyel­vi felkészültségével, aminek az az oka, hogy ebben az ágazat­ban legalább egy nyelvet beszélő szakember jöhet csak szóba. Közhely, hogy a munkáért, a jobb pozíciók megszerzéséért fo­lyó verseny a korábbiaknál még inkább felerősödött. Igazán versenyképes csak az lehet, aki felkészültsége, munkatapasz­talata mellett tárgyalóképes nyelvtudással is rendelkezik. A kis népek sorsában osztozó finnek és norvégok idejekorán fölismerték, hogy meg kell tudni szólalni az anyanyelven kí­vül külföldiül is. Skandináviában azonban nem a költséges magánóráktól remélik a nebuló pallérozását. A tízosztályos kötelező alapiskolában olyan az oktatás színvonala, hogy a végzős diákok többségének nincsenek nyelvi nehézségei. A pedagógusok béremelése óta kiegészülnek a tantestületek. Remélhetőleg jönnek a jó nyelvtanárok is. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj _________________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről._________________ Ir ak nem szereti a rajtaütést Megvárakoztatták az ENSZ fegyverzetellenőreit ■ Mintegy harminc percen át várakoztatták csütörtökön az ENSZ iraki fegyverzetellenőreit, akik az A1 Fao hadiipari komplexumot akarták felkeresni. Bagdad Az al-Dzsázíra nevű katari mű­holdas televíziós csatorna jelen­tette: második alkalommal akadá­lyozták az ENSZ szakértőit a munkavégzésben. Az ellenőrök azért kényszerültek várakozni a Bagdadtól északra lévő létesít­ménynél, mert állítólag nem je­lezték előre látogatási szándéku­kat. Míg az al-Dzsazíra azt közöl­te, hogy fél órán át tartóztatták fel az ellenőröket, egy szemtanú sze­rint az incidens csupán öt percig tartott. A brit külügyminiszter csütör­tökön kijelentette, hogy bár nagy hézagok vannak az iraki fegyver­kezési programokról az ENSZ- nek átadott jelentésben, Bagdad „még nem sértette meg” az ENSZ iraki leszerelési határozatát. Jack Straw azt is megerősítette, hogy a brit kormány egy újabb ENSZ-ha- tározatot tartana szükségesnek az erő alkalmazásához Irak ellen. A politikus rámutatott: a jelentés­ben Irak nem számolt el a vegyi hadviselés számos alapanyagá­val, amelyek az ENSZ-nek koráb­ban átadott nyilatkozataiban sze­repeltek. Egyben hozzátette: a megkezdett brit katonai előké­születek nem jelentik azt, hogy már holnap megkezdődik egy Irak elleni háború. Szíria bejelentette, hogy képvi­selői bojkottálják az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának az iraki fegy­verkezésről szóló beszámolóval foglalkozó csütörtöki ülését, mi­után csak kivonatos formában kapták meg a dokumentumot. A szíriai ENSZ-képviselet vissza­küldte a világszervezet fegyver­zet-ellenőrző bizottságainak a tö­megpusztító fegyverekkel kap­csolatban benyújtott iraki nyilat­kozat megkurtított, 3500 oldalas változatát, jelezve: ugyanazt a cenzúrázatlan, 12 ezer oldalas szöveget kívánja tanulmányozni, amelyet a Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja kapott. A New York-i ENSZ-központban feltételezték: Hans Blix főellenőr arról tájékoz­tatja a BT-t, hogy Irak egyes kér­déseket válasz nélkül hagyott fegyverzetügyi nyilatkozatában. ítél a nemzetközösség Belgrád - Hága A háborús bűncselekmények­kel gyanúsított köztársasági elnöknek, Milán Milutinovics- nak a Nemzetközi Törvény­szék elé kell állnia - véli Zorán Djindjics. A szerb kormányfő szerint Milutinovicsnak mindenképpen kapcsolatba kell lépnie Hágával: vagy meggyőzi őket arról, hogy álljanak el a pertől, vagy kieszkö­zölheti, hogy szabadlábon véde- kezzékJugoszláviában az év ele­jén fogadták el a Nemzetközi Törvényszékkel való együttmű­ködést szabályozó jogszabályt. Eszerint ha Milutinovics feladja magát, a kormány köteles kezes­séget vállalni érte a szabadlábon való védekezéshez. A milosevicsi uralom bukása óta az államfő tét­len szemlélője volt a viharos bel­politikai eseményeknek, külföl­dön nem járt, a nyilvánosság előtt szinte nem mutatkozott, a politikai tevékenysége a törvé­nyek láttamozásában merült ki, s néha részt vett a jugoszláv leg­felsőbb védelmi tanács ülésein. Hágában egyébként nagy fel­tűnést keltett, hogy Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnök a Nemzetközi Törvényszék előtt beismerte bűnösségét, és nem hárította népére a felelősséget. Djindjics szerint Plavsics asz- szony tudatosan nem tett semmi olyasmit, amivel veszélyeztette volna bárkinek az emberi vagy állampolgári jogait, hanem be­ismerte, hogy olyasmiben vett részt, ami nagyon sok ember szenvedését okozta. Az emberiség ellen elkövetett bűntettekért tizenöttől huszonöt évig terjedő börtönbüntetést kér­tek az ügyészek a hágai nemzet­közi bíráktól a volt boszniai szerb efnökre. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents