Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-17 / 293. szám

jH 2002. December 17, Kedd EGÉSZSÉG ÉLETMÓD 7. OLDAL Minden napra testmozgás A rendszeres testedzés, a sportolás erőfeszítéssel is jár, de sok örömöt is szerez. Öröm maga a mozgás, a saját test feletti uralom, a teljesít­mény növekedése, az új társak és barátok szerzése. A rendszeres testedzés, a szürke hétköznapok életmódját is megváltoztatja. Ha olyasmit csinálunk, amit örömmel teszünk, amit szeretünk, akkor jobban érezzük magunkat. Nő az önbizalmunk, megismerjük ma­gunkat, megtanuljuk tiszteim a másikat és legyőzni önmagunkat. Sportolásunk által jól érezzük ma­gunkat saját bőrünkben. A testmozgás hiánya a Földön több, mint 2 millió ember halálá­hoz vezet évente. A szív - és ér­rendszeri betegségnek, a cukorbe­tegségnek és az elhízásnak is egyik fő oka a testmozgás hiánya. A rá­kos megbetegedések egy harma­dát meg lehetne előzni egészséges étrenddel, a normális testsúly megtartásával és testmozgással. A korai szívkoszorúér betegségek ki­alakulásának akár 80 százalékát a helytelen táplálkozás, a testmoz­gás hiánya és a dohányzás együt­tes hatása okozza. A testedzés le­het az a gya­korlati esz­köz, amellyel az egészség számos területén érhetünk el fejlődést, di- rekt és indirekt módon egyaránt. Csökkentheti a fiataloknál az erő­szak arányát, népszerűsítheti a dohány - és kábítószermentes élet­módot. Az idősek között csökkent- heti a magány és az elszigeteltség érzését, javíthatja a testi és szelle­mi élénkséget. A fizikai munkát végzőknek is szükséges a sportos testedzés, a szervezetnek juttatott megfelelő inger, hisz munkavégzésük nem egyenértékű a sporttevékeny- séggel.Számukra a helyes test­edzés, fél órás úszás vagy speciá­lis torna lenne. Az ülő munkát vég­zők helyzete könnyebb, ők ott­hon kisebb mozgásokkal kezdhe­tik, azután gyaloglással, sietős sé­tával folytathatják. a A Somogy Megyei Ántsz Egész­ségfejlesztési Osztályának rovata Búcsú a derékfájástól Alig akad ember, akit ne gyö­tört volna már a derékfájás. A civilizációs ártalmak - az ülő életmód, a mozgáshiány, az egyoldalú megterhelés - nyo­mán egyre gyakrabban szen­vedünk az ízületi, vagy a lágy­részek betegségei miatti fáj­dalmaktól is. A kínok csökkentésére alkalma­zott gyógyszerek gyakran okoz­hatnak kellemetlen, olykor sú­lyos, akár halálos kimenetelű mel­lékhatásokat. Nemrégiben Ma­gyarországon is forgalomba került egy olyan hazai gyártmányú, új tí­pusú, úgynevezett nonszteroid [nem hormontartalmú) gyul­ladásgátló és fájdalomcsillapító készítmény, mely mindettől meg­óvhatja a betegeket. A mozgás- szervi panaszok gyógykezelésé­ben áttörést jelentő aceclofenac hatóanyagú készítményről dr. Brigovácz Évával, a Kaposi Mór Megyei Kórház mozgásszervi re­habilitációs osztályának főorvosá­val beszélgettünk.- Két éve a magyar betegek szá­mára is hozzáférhető az a non­szteroid gyulladáscsökkentő szer, melynek alkalmazása során ki- védhetők a gyomor - bélrendszeri mellékhatások. További előnye, hogy viszonylag olcsó, hozzáfér­hető és a betegek jól tűrik.- Az elöregedő Somogybán egy­re több embernek lesz szüksége ilyen terápiás készítményre.- Valóban a mozgásszervi be­tegségek és ezen belül a derékfáj­dalom a leggyakrabban előforduló kórkép, mely leginkább az idősö­dő korosztályt érinti, de egyre sza­porodik a fiatalabb betegek száma is. A felnőtt lakosság megközelítő­leg négyötödét érinti. A derékfájás mellett gyakran okoznak panaszt az úgynevezett degeneratív meg­betegedések is, melyeket a köz­nyelv kopásos ízületi betegség­ként említ, valamint a lágyrészek- inak, íntapadási helyek, ínhüve­lyek - gyulladásos, és az úgyneve­zett ízületi gyulladásos megbete­gedések.- A derékfájásnak sokféle oka lehet. Kihez forduljon a beteg?- A derékfájás gyűjtőfogalma alatt a bordaívektől az ülőgumóig húzódó gerincszakasz bármilyen eredetű megbetegedéseinek a tü­neteit értjük. Valójában nem min­dig sikerül pontosan meghatároz­ni, hogy mitől alakul ki, hiszen okozhatják reumatológiai, nő- gyógyászati, belgyógyászati, ideg- gyógyászati, vagy pszichés erede­tű panaszok is. Ha nincsenek olyan ideggyógyászati kórjelei, mint a végtagzsibbadás, végtag­gyengeség, vagy a vizelettartási zavar, ez esetben a háziorvos is kezelheti. Ha viszont nem sikerül kellő eredményt elérni, akkor mindenképpen reumatológus szakorvoshoz kell fordulni. A hosszan tar­tó, egyoldalú megterhelés azonban az ízületeknek és a gerincnek sem jó. A de­rékfájás eseté­ben az a leg­főbb cél, hogy a hirtelen fellépő, nagyon heves fájdalom ne menjen át egy króni­kus megbetegedésbe. Ehhez egy olyan hatékony gyógyszerre van szükség, mely ezt a folyamatot megállítja. A fájdalom-izomgörcs- fájdalom ugyanis egy egymást erősítő ördögi kör, amelybe a leg­alkalmasabb pillanatban, a leg­megfelelőbb gyógyszerrel kell be­avatkozni ahhoz, hogy megsza­kadjon és a fájdalom is megszűn­jön. Az ilyen készítmény, mint az aceclofenac, egyéb terápiás eljárá­sokkal együtt alkalmazva csodá­kat tehet; egy-egy kúra mindössze 10-14 napig tart. Jó eredménnyel alkalmazható továbbá a csípő- és térdízületi kopásoknál, a nyaki gerincmegbetegedéseknél, s az olyan lágyrészfájdalmaknál, mint amilyenek a vállöv gyulladásos megbetegedései. A computer mel­lett görnyedő fiatalok ugyancsak gyakrabban kényszerülnek az egyoldalú megterhelés miatti fáj­dalmaikra gyógyírt találni.- A mozgásszervi betegségek nyomán fellépő fájdalmak végigkí­sérhetik életünket. Meddig van szükség a gyógyszeres terápiára?- A cél éppen az, hogy elkerül­jük az élethosszig tartó fájdalmas állapot kialakulását. Léteznek a 65 év fölötti, úgynevezett rizikóbete­gek, akiknél életkoruk és egyéb társbetegségeik - asztma, cukor- betegség, magas vérnyomás - be­folyásolja, hogy milyen medicinát választhatunk számukra. Ugyan­ez a gond a gyomor-bélrendszeri panaszokkal küszködök, fekély­betegek esetében is. Az új gyógy­szer - szemben a korábban hasz­nálatos nonszteroidokkal - kivé­di ezeket a mellékhatásokat, és a terápia során lényegesen kisebb számban fordulnak elő gyomor­vérzések vagy egyéb szövődmé­nyek. Mindig az egyéni érzékeny­ségnek megfelelően döntjük el, hogy kinek ajánljuk és kinek nem.- A betegek ennek ellenére nem­igen jutnak hozzá ehhez a készít­ményhez. Mi lehet ennek az oka?- Nincs rá jó magyarázat. Min­den orvosnak van egy terápiás sé­mája, amiről néha nehéz letérni. Ugyanakkor valamennyi gyakorló orvosnak észre kellene vennie, hogy a régebben esetlegesen jól bevált, hasonló hatású készítmé­nyeknek sokkal több mellékhatá­sa van, aminek fájdalmas követ- kezményeivel számolni kell, a Gyógyító érintés A terápia gyengéd, fájdalommentes, és sok esetben igen gyors eredménnyel jár A modern természetgyógyászat egyre nép­szerűbb ága a kineziológia - a mozgásról szóló tudomány. Az elnevezés a görög kinezis „mozgás” és a logos „tan” szavak összetételéből született. Maga az eljárás egy készség- és személyiségfejlesztő, egészség- javító holisztikus módszer, amely testi és lel­ki problémáink okait feltárva segít rajtunk. A kineziológia alkalmazója, a természetgyó­gyász, az izmok apró rezdüléseire, jelzéseire figyelve segít megfejteni, milyen üzenetek rejle­nek a tudatalattiban és a sejtekben. Az ázsiai népek már sok ezer évvel ezelőtt tudták, hogy bőrünk alatt láthatatlan csatornák hálózzák be testünket. Ha ezeken a meridiánoknak nevezett energiapályákon megakad az energia áramlása, egészségügyi problémák alakulhatnak ki. Ennek az állapotnak legfőbb kiváltója a stressz. Stresszek, lelki traumák születésünk percétől folyamatosan érnek bennünket. Agyunk tárolja az átélt kudarcokat, félelmeket, fenyegetéseket, bánatokat, és ezzel együtt saját válaszreakcióinkat - a sértődöttséget, haragot, ellenállást és a közömbösséget is. Amikor éle­tünk során ismét hasonló stresszhelyzetekbe kerülünk, a régi beidegződések szerint reagá­lunk a külvilágra. A stressz hatására - bizonyos specifikus fiziológiai folyamatok következtében - energiapályáinkon blokkok jönnek létre, és megakadályozzák az energiák szabad áramlá­sát. Márpedig minden izomnak, szervnek, test­résznek a neki megfelelő energiával kell rendel­keznie. A legtöbb betegség - mondja a kine­ziológia - testünk adott pontján kialakult ener­giafeleslegre vagy -hiányra vezethető vissza. A kineziológia nevű terápiának a „passzív” izomteszt az alapja: a kineziológus azt keresi, hol találhatók a páciens izomrendszerének gyenge pontjai, hol görcsösek, hol erőtlenek az izmok. A „vizsgálat” során megfogja páciense karját, és figyeli az ott érzékelhető finom izom­tónusokat, alti közben a problémáiról, félelmei­ről, vágyairől beszél. A kar izmai - közvetítve az agy, illetve a test sejtes memóriaszintre tá­rolt információit - a kérdésekre erősen tartó vagy elgyengülő izom­tónussal „válaszol­nak”. Az izomtesztelés lehetővé teszi a kine­ziológus számára, hogy a beteg aktív közreműködésével fényt derítsen az adott probléma tudatalatti szinten fekvő, valódi okára, és a kialakult energiablokk jellegére, továbbá, hogy megál­lapítsa: milyen „be­avatkozásra” van szük­ség az éppen érintett személyre szabottan. Az energia-egyensúly helyreállítására a kinezi­ológus több száz korrekciólehetőség közül vá­laszthat az izomtesztelés segítségével. A mód­szerek mind gyengédek, fájdalommentesek, és sok esetben igen gyors eredménnyel járnak. ■ A kineziológia segítsé­gével kezelhetők többek között az allergiák, a hát­problémák, a tanulási zavarok, a szorongások, az emésztőszervi meg­betegedések, ezenkívül a módszer kiegészítheti a hagyományos terápiá­kat is. Fontos tudni, hogy a kineziológus csak a pá­ciens aktív közreműködé­sével lehet eredményes. A soványság veszélyes is lehet Kórházainkban a korszerű terápia része­ként adható klinikai tápszerek alkalmazá­sa lényegesen több esetben lenne indokolt, mint ahányszor erre sor kerül. Az emész­tőszervek szakorvosai, a gasztroenteroló- gusok fontos feladatnak tekintik a jelentős súly vesztéssel járó betegségekkel kezeltek szakszerű kórházi és otthoni táplálását. Az alultápláltság nem mindig észrevehető... A Magyar Gasztroente- rológiai Társaság és a Mesterséges Táplálási Társaság nemrégiben felmérést készített a ha­zai táplálási szokások­ról, illetve az egyes be­tegségek kapcsán kiala­kult alultápláltság (mal- nutrició) kezeléséről. A kórházba utaltak csaknem egyharmadá- nál már az osztályra va­ló felvétel idején kimu­tatható a betegségük okozta alultápláltság - derül ki a felmérésből -, holott ismert tény, hogy már a kismértékű súly­vesztés is ronthatja a gyógyulási esélyeket: nő a szövődmények ki­alakulásának kockázata s ezzel együtt a kezelés időtartama és költsége. Ennek ellenére a gyógyintézmények csak kevéssé alkalmazzák a tápszereket - részben a kapacitásproblémák, az orvosok túlterheltsé­ge, részben gazdasági okok miatt. Szerepet játszik mind a termé­kek viszonylag magas beszerzési ára, mind a tápszerekkel szembeni bizalmatlanság. A fel­mérés készítői szerint az orvosok jelentős hányada még nem a gyógyulási folyamatban betöltött szerepének megfelelően kezeli a táplálás kérdését. Gyakori probléma, hogy a kóros tápláltsági állapotot nem ismerik fel vagy jelentőségét alulértékelik. Hiszen az alultápláltság nem fel­tétlenül jár együtt az ideálisnál alacsonyabb testsúllyal, sőt - amint ezt egy holland felmé­rés is igazolta - túlsú­lyos beteg is szenved­het malnutricióban. A hazai gyakorlat mel­lett, amikor is az orvo­sok többsége ránézés­sel vagy testsúlymérés­sel igyekszik kiszűrni az ilyen eseteket, sok betegnél rejtve marad a probléma. Az Európa Tanács készítette vizs­gálat megállapításai a hazánkban tapasztalt állapotokra is érvénye­sek: nincs felelőse a táplálkozással kapcsola­tos feladatoknak, az érintett betegek ismere­tei hiányosak, étrend­jükre csekély a befolyá­suk, a különböző szak­mai csoportok között nem megfelelő a kom­munikáció a táplálási terápiát illetően, a kór­ház vezető szakemberei nem vesznek részt a korszerű klinikai táp­lálás megvalósításában. Az említett két szakmai társaság első válasz­lépésként célul tűzte ki, hogy a szakorvosokhoz kerülő betegek táplált­sági állapotát már a fel­vételkor vizsgálják, hogy szükség esetén a kezeléssel együtt kez­dődjön el a megfelelő táplálás. Súlyos esetek­ben a testsúlynövekedés kívánatos, ám átlagosan elég az is, ha a kórházi kezelés alatt gyakori, folyamatos testsúly­csökkentést meg lehet előzni, illetve a már megindult folyamatot meg lehet állítani. ■ Információ A táplálással és a táplálkozással kapcsolatos kérdéseikre dietetikus szakemberek válaszolnak munkanapokon 10-16 óra között. T: 06-40-223-223 Mekkora problémát okoz az alultápláltság az egyes belgyógyászati betegségek esetében fi Az esetek többségében probléma H Az esetek 50%-ábart probléma O Ritkán találkoztam ilyesmivel Hírek Szokjunk le! Becslések szerint a következő évtizedtől évente 8,4 millióan halnak majd meg a világon a dohányzás miatt. A szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák jórészt ennek a káros szenvedélynek a számlájára lesz írható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint már ma is több rákos megbetege­dést okoz a füst, mint gondol­nánk. A tüdőrák mellett egyre gyakrabban a gyomor, máj, vese, méhnyak és homlok­üreg daganatos megbetegedé­se is összefügg vele. A borúlátás dicsérete Világszerte nagy példány­számban adják tó Julié Norem amerikai pszichológus könyvét a „negatív gondolko­dásról”. Az ikertornyok ellen elkövetett merénylet előtt az Egyesült Államokban haza- fiatlannak tartották a borúlá­tást, ám a bostoni kutató meg­szívlelendő érvekkel ajánlja honfitársai és külföldi olvasói figyelmébe a pesszimizmust, mert ez a siker záloga lehet. A túlzott önbizalom elaltatja a veszélyérzetet, míg a félén­kek, aggodalmaskodók az „úgysem sikerül” jelszóval jobban felkészülnek a leselke­dő csapdákra. Mézet a sebre Nehezen gyógyuló sebekre ajánlatos mézet kenni. Brit kutatók szerint a nemes nedű megakadályozza azoknak a baktériumoknak a szaporo­dását, amelyek nem reagál­nak az antibiotikumokra. A szigetországban máris piac­ra dobtak sebek ápolására szánt, méztartalmú készítmé­nyeket. Ismeretes, hogy az ókori Egyiptomban is elterjedt szokás volt a sebek kezelése mézzel. Érgyógyászat Úttörő módszert fejlesztettek ki az érelmeszesedés és a szív­roham felderítésére. Brit orvo­sok magas frekvenciájú rádió­hullámokkal mérik a vérben lévő molekulák tulajdonságait és az adatokat számítógépes programmal elemzik. Ily mó­don képesek felderíteni a vér­keringés rendellenességeiből fakadó jeleket. A módszer alig vesz igénybe néhány percet; kevésbé veszélyes és sokkal olcsóbb az érfestésnél. Jódhiány A magzat agyi fejlődését hát­rányosan befolyásolja, ha a terhes anya jódhiányban szenved. Német kutatók kide­rítették: a terhesség és a szop­tatás ideje alatt a kismamák­nak fokozott a jódigénye, s ezt önmagában a táplálkozással nem lehet kielégíteni. Ajánla­tos külön jódtablettát is szed­ni. Egészségügyi szakembe­rek javasolják a gyorséttermi láncoknak is, hogy használja­nak jódozott sót. A jódhiány a pajzsmirigy megnagyobbo­dását, strúmát okozhat. Szomorú gyerekek Gyakran elkerüli az orvosok figyelmét a gyerek téli hangu­lati ingadozása. Pedig a hideg évszakra jellemző depresszió a gyerekeket sem kerüli el, s ez érdektelenségben, inge­rültségben, koncentrációs ne­hézségben fejeződik ki. A tünetek akár már az őszi hónapokban, jellegzetesen azonban januárban és feb­ruárban jelentkeznek. Javasolt a több mozgás a szabadban!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents