Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-03 / Vasárnap Reggel, 44. szám

2002. NOVEMBER 3. ARCKÉP B Kóródi Mária SZÜLETETT: 1950. július 30., Vaskút (Bács-Kiskun megye) ISKOLAI VÉGZETTSÉGE: ELTE Állam- és I Jogtudományi Egyetem 1 MUNKAHELYEI: 1975-ig adminisztrátor, ] utána tanácsi, járási gyámügyi előadó,j igazgatási apparátus vezetője, vb-titkár. 1986-tól vállalati jogtanácsos, 1992-től j ügyvédi irodája van, de tevékenységét szünetelteti. I POLITIKUSI PÁLYÁJA: 1988-ban kapcso­lódott be a demokratikus ellenzék | munkájába, 1991 augusztusában lett az SZDSZ tagja, amelyben több vezető posz- ( tót töltött be, jelenleg ügyvivő. 1990 óta tagja a parlamentnek, az első ciklusban jegyző, a másodikban a Ház alelnöke volt, | emellett több állandó és ad-hoc bizottság tagjaként dolgozott. A Medgyessy-kor- mánynak megalakulása óta környetvédel- mi és vízügyi minisztere, i CSALÁDJA: 1976 óta házas, férje író­újságíró, egy egyetemista lánya van. H - Mostanra hány lépéssel tartanak a tárgyalópartnere­ik előtt?- ???- Azért kérdezem, mert megjelent a sajtóban, hogy azért választott - Csonkics Tünde személyében - sakk- nagymestert kabinetfőnöké­nek, hogy tíz lépéssel mindig megelőzzék őket.- Ja igen. Nyugodtan kijelent­hetem, a beiktatásom óta eltelt néhány hónap alatt számos terü­leten sikerült előrelépnünk. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy a környezetvédelmi és a vízügyi tárcarészek integrációja előrehaladott állapotban van, és ennek befejezését követően az európai kívánalmaknak megfele­lő korszerű, valamint dinamikus minisztérium dolgozik majd.-Rá is fér majd erre a tárcá­ra, hiszen az elmúlt ciklusban szégyenletes dolgok történtek itt, de a korábbi kormányok­ban sem volt túl nagy respekt- je ennek az ágazatnak.- Tény, hogy az örökségünk miatt rengeteg nehézséggel kell a mai napig megküzdenünk. Bár barátságos hangulatú volt az átadás-átvétel, fokozatosan derül ki, hogy számos informá­ciót, adatot „elfelejtettek” ve­lünk tárgyszerűen közölni. Hiá­nyoznak számlák, szerződé­sek, fontos dokumentumok, és számos törvénytelenségre de­rült fény. A legdurvább esetek közé tartoznak a környezet- védelmi alap célelőirányzat - ismertebb nevén a kac - kifize­tései körüli anomáliák: nincs megfelelő számítógépes nyil­vántartás, nem lehet tudni, mi­lyen döntés alapján, hova, mennyi pénz folyt el. Az átlát­hatóságot az is megnehezíti, hogy számos tevékenységet külső intézményekhez, cégek­hez tettek át - például a Kör­nyezetgazdálkodási Intézethez, amely a sorozatos botrányairól híresült el. Ha röviden akarok fogalmazni, pénzügyileg és presztízsszempontból kifosz­tott hivatalt vettünk át.- Az utóbbi hónapokban ke­vesebbet hallani ezekről az ügyekről. Hogy állnak a vizs­gálatok, mi van például a li- bériás inas esetével?- A libériás inas ügyében a vádemelés már megtörtént. A többiben szakmai vizsgálatok folynak, kollégáim elemzik a közbeszerzéseket, az állami pénzek felhasználását, a külön­böző szerződéseket, s a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódik. A legfőbb gond azonban abból fakad, hogy nin­csenek meg fontos dokumentu­mok. Például az Állami Számve­vőszék is kénytelen volt azt megállapítani, hogy iratok hiá­nyában nem tudja eldönteni, történtek-e szabálytalanságok. Az év végére azért mindenképp szeretnénk odáig eljutni, hogy a leglényegesebb ügyekben tisz­tán lássunk.- A munkájuk nemcsak a rossz örökség miatt lesz ne­héz. Azért is, mert az emberek többsége a környezet- és ter­mészetvédelemre még ma is mint szükséges rosszra tekint. Csak azt látják, hogy sokba kerül, a haszna viszont csak évek, évtizedek múlva jelent­kezik. Hogyan kívánnak ezen változtatni?- A stratégiánk lényege, hogy szeretnénk a lakosságban kör­nyezettudatos szemléletet kiala­kítani. Felvettük a kapcsolatot az egészségügyi, az oktatási, va­lamint az informatikai tárcával, hogy közös programokat dol­gozzunk ki. Emellett az a cé­lunk, hogy megismertessük és megértessük az emberekkel a munkánk kényegét. Nem az Zöldek, civil szervezetek állítják: a rendszerváltás utáni kormányok egyik legfőbb bűne, hogy nem vették komolyan a környezet- és természetvédelmet. Az Antall-Boros-érában politikailag súlytalan szakértők álltak a minisztérium élén. A Horn-kablnetben egy népművelő Igazgatta a tárcát. Négy évvel ezelőtt - nagy megdöbbenésre - a fideszesek helyett kisgazdák kaparintották meg maguknak az irányítást. S a félelem nem volt alaptalan: Pépé Pál ámokfutást hajtott végre a Fő utcában. A tavaszi parlamenti választás után a szabad demokraták Kóródi Máriát jelölték miniszternek. A politikus a kezdetektől meghatározó alakja pártjának, több magas tisztséget töltött már be. Jogász lévén nem szakértője a területnek, de hatalmas államigazgatási tapasztalata van, a szakmát pedig majd megtanulja, s egyébként is kiváló kollégái vannak - Jelentette ki korábban. A miniszter asszony Imádja a természetet, a vizet. Pingpongozik, tornázik, evez, búvárkodik, de - ő Is elismeri - vásárlásai során nem mindig dönt „környezettudatosán”. Nejlonszatyorba csomagol, nem cserélte le az izzóit, viszont küzd a műanyag Irattartók ellen és nem visel bundát.- Ez is egy jó megoldás lehet. Most tárgyalja a parlament az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló törvényt, amely­nek alapján a területi hulladék­gazdálkodási tervek készülnek, s ezek segítségével lehet az ilyen és ehhez hasonló problé­mákat megoldani.- Amikor ön vásárol egy élelmiszerboltban, mibe pakol utána?- Arra gondol, hogy haszná­lok-e nejlonszatyrot...- Igen, arra.- Megpróbálom kiiktatni, de be kell vallanom, nem mindig sikerül. A forgalmazóknak ez éri meg, nem a sokkal drá­gább környezetbarát csomago­lóanyag.- Otthon lecserélte az izzó­kat energiatakarékos égőkre?- Nem. De olyan lámpáink vannak, hogy ezt meg sem te­hetném.- Ha mosóport vesz, megné­zi, melyik szennyezi a legke­vésbé a környezetet?- Őszintén szólva nem is igen tudom megállapítani, hogy me­lyik az. De attól tartok, ezzel nem vagyok egyedül, a gyártók­nak sokkal egyértelműbben kel­lene ezt jelezniük. De sok ilyen gonosz kérdése van még?- Nem, jön az utolsó. Eldob­már nem forgalmaz vissza­váltható üvegeket?- Nem örülök neki, de a kor­mányzatnak van lehetősége arra, hogy ezeket a cégeket rá­kényszerítse a környezetbarát eljárásra. Bár tudni kell, arra hi­vatkoznak, hogy a kereskedők­nek gond az üvegvisszaváltás, ráadásul a fogyasztóknak is az eldobható palackra van igé­nyük. Erre mi azt mondjuk, hogy rendben, de akkor oldják meg a kidobott göngyölegek begyűjtését, és hasznosítsák újra a hulladékot. Ha viszont erre sem hajlandók, akkor olyan magas termékdíjat sza­bunk ki, ami után nem éri majd meg ilyen üveget forgalmazrfi- uk. Arra persze ügyelnünk kell, hogy ne a világtól elrugaszko­dott szabályokat hozzunk, ha­nem olyanokat, amelyeket be is lehet tartani.- Önt a bizottsági meghallga­tása során erősen bírálták az el­lenzéki honatyák, mondván, nem elég felkészült. Azóta vi­szont elhalkultak ezek a bíráló hangok. Azt hallottam, szüle­tett olyan hallgatólagos megál­lapodás, hogy ön nem bántja az előző minisztert, Túri-Kovács Bélát, cserébe ő, aki most a par­lamenti szakbizottság elnöke, önt is békén hagyja.- Ezt határozottan cáfolnom kell. Túri-Kovács Béla felelőssé­géről azért esik kevesebb szó, mert az ő irányítása alatt való­ban kevesebb zűrös ügy volt, nyugalmasabb időszak köszön­tött be a tárcánál, ami nagy szó annak fényében, ami korábban itt történt. A volt miniszter egyébként is elsősorban a kis­gazda belviszállyal foglalkozott, kevesebb energiája maradt a minisztériumra. Ennek persze az lett a következménye, hogy a munkák sem folytak rendben, elmaradás alakult ki például a jogharmonizációs munkákban, és nekünk kellett sietve, két hó­nap alatt megalkotnunk az Or­szágos Hulladékgazdálkodási Tervet.- De azért, gondolom, egy kisebb kő leesett a szívéről, amikor megtudta, hogy nem a sokkal harcosabb Illés Zoltán lett az országgyűlés környezet­védelmi bizottságának elnöke.- Az sem zavart volna külö­nösebben, ha ő lesz. A politikai támadásokat jól viselem, az ilyenekre politikusként reagá­lok, nem hagyom, hogy szóra­kozzanak velem. Ha pedig szakmailag bírál és konstruktív javaslatokat tesz az ellenzék, azokon elgondolkodom, és amennyiben az elképzeléseiket jónak találom, igyekszem őket hasznosítani.- A civil szervezetek lenyel­ték már azt a bé­kát, hogy össze­vonták a szerin­tük nem összeillő környezetvédel­met és vízügyet.- Az Országos Környezetvédelmi Tanácsban - ahol a civil szféra mellett jelen vannak a tudomány és a gazda­ság képviselői - jó ötletnek talál­ták az integrációt. Beiktatásom óta legalább száz szervezettel találkoztam, s a döntő többsé­gük szintén támogatta; bár igaz? volt, aki berzenkedett ellene. S az sem mellékes, hogy az EU is örömmel fogadta a lépést.- Ha már az Uniónál tar­tunk, honnan lesz háromezer milliárd forintunk arra, hogy az európai normáknak megfe­lelő legyen az ország környe­zetvédelmi állapota?- Ezt a temérdek pénzt nem azonnal, hanem fokozatosan, évek alatt kell erre a célra fordí­tanunk. De miután hazánknak is elemi érdeke, hogy megépül­jenek a szennyvíztisztítók, a csatornák, a hulladékhasznosí­tó üzemek, a füsttisztító beren­dezések és a többi, ilyen jelle­gű beruházás, ezt hosszú távú befektetésnek kell tekinteni. Az állami költségvetés mellett számítunk az Unió segítségére, továbbá arra, hogy a magáncé­gek is belenyúlnak a pénztár­cájukba, hiszen nekik is fon­tos, hogy termékeik ne értékte­lenedjenek le.-Ön a szabadsága alatt Bu­dapesttől a határig leevezett a Dunán. Milyen állapotban van a folyó?- Paksig borzalmas koszos, undorító dolgokat visz a víz. Utána fokozatosan javul a hely­zet. 2008-ig elkészül Budapes­ten a szennyvíztisztító, amelytől nagy javulást várok.- A parlamenti választási kampányban is felvetődött, s azóta is riogatnak azzal egye­sek, hogy megépül a nagyma­rosi gát, s a munkálatokat Nemcsók János irányítja majd. Mi igaz ebből?- Semmi. Nem építünk gátat, és a szocialista politikus to­vábbra is az Alfölddel foglal­kozik majd. Az azonban tény, hogy a bősi vízlépcső megépíté­sével keletkezett környetvédel- mi és vízügyi problémákat a mai napig nem sikerült megol­dani, s az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmiféle előre­lépés nem történt az ügyben. A vízpótlás, a minőség javítása viszont sürgősen megoldandó feladat. Almási B. Csaba „Paksig borzalmas koszos a Duna, undorító dolgokat visz a víz. Utána fokozatosan javul a helyzet.” a fontos, hogy mindenki tudja, milyen szennyezőanyagok van­nak a levegőben; Sokkal inkább az, hogy mindenki tisztában le­gyen azzal, ezek milyen beteg­ségeket okozhatnak. Ezen a té­ren a vállalkozók már előbb jár­nak. Sokak számára nem kétsé­ges, hogy csak akkor érvénye­sülhetnek az EU-ban, akkor ad­hatják el ott a termékeiket, ha azok a szigorú környezetvédel­mi technológiai szabályok alap­ján készülnek.- Ez nem csoda, hiszen ezek a cégek anyagilag is érdekel­tek ebben. A magyar fogyasz­tónak azonban nem éri meg, hogy a veszélyes hulladé­kot, például az akkumu­látorokat, száraz eleme- JT két a begyűjtóhelyre vi­gye, sokkal egyszerűbb számára, ha kidobja a kukába. Miért nem jár körbe például havon­ta egy teherautó, amely a lomtalaní­táshoz hasonlóan összegyűjthetné ezeket? ható vagy visszaváltható pa­lackos üdítőt vásárol?- Az esetek többségében az utóbbit. De, hogy mondjak pozitív dolgokat is. A mi­nisztériumban hadjáratot kezdtünk az átlátszó mű­anyag dossziék ellen, arra kértem munkatársaimat, hogy ha lehet, más­sal helyettesítsék ezeket. S nem hordok bundát sem.- Mit szól ahhoz, hogy az egyik legna­gyobb üdítőital-gyártó Zöld miniszter bunda nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents