Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-18 / 268. szám

6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJAK-2002. November 18., Hétfő Hírek KŐRÖSHEGY. Számítógépek­hez jutott a Széchenyi terv pályázata révén a köröshegyi ál­talános iskola, és ezeknek nagy hasznát veszik a tanulók oktatá­sában. Ugyanakkor az intéz­ménynek vállalnia kellett felnőt­tek képzését is. Kilenc település­ről száz felnőtt jár az órákra, köz­tük nyugdíjasok is; megismerik a számítógép kezelését, a szöveg- szerkesztést, az internetezést és az elektronikus levelezést. SZÓLÁD. Kiránduláson vettek részt a hét végén az új képviselő- testület tagjai és a polgármesteri hivatal dolgozói. Fölkeresték teg­nap Somogyvárt és Somogyvá- most, Szennában pedig megnéz­ték a híres falumúzeumot. ZAMÁRDI. Tízezer példány­számban jelentet meg új kiad­vány a zamárdi tourinform-iroda a község népszerűsítésére; eb­ben benne lesznek a helyi keres­kedelmi szálláshelyek, vendég­lők, szolgáltatóirodák és magán- szálláshelyek is. A füzet a koráb­bi kiadványoktól eltérően nem­csak címlistát tartalmaz, hanem a szálláshelyek esetén például azoknak a leírását és az árait is. NAGYBERÉNY. Sítáborba ké­szülnek a nagyberényi általános iskolások. Az intézmény és az önkormányzat vezetői folyama­tosan fejlesztik az iskolát, hogy jó körülményeket teremtsenek a diákoknak. Megkezdték a helyi zeneoktatást, átalakították a könyvtárt, és tanulószobát is berendeztek a felsősöknek. SÁGVÁR. Adótorony épült Ságvár legmagasabb pontján. A létesítményhez a mobiltelefonos szolgáltató cég oda vezette az áramot, s így lehetővé vált, hogy 110 szőlőhegyi ingatlanhoz ki­építsék a villanyhálózatot. Az új adótorony jól szolgálja a Siófoki Rádióklub tagjait - siófokiakat, ságváriakat és balatonszabadi- akat - is, ők gyakran itt táboroz­nak. A tetőn nagyon jó a vételi és adási lehetőség, a fiatalok a minszki Európa-bajnokságra ké­szülnek. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓKi GÁTI KORNÉL Kis művészek rajza, bábja Ságvár Hagyomány Ságváron, hogy az iskolások és óvodások rajzokat, bábokat készítenek a takarékos­kodásról. Ezeket a takarékszövet­kezet helyi fiókjában állítják ki, s az ügyfelek a tetszésüket meg­nyerő alkotást kiválasztva megju- talmazhatják a készítőjét. - Most 122 gyermek állította ki a munká­ját a ságvári fiókban - mondta Fe­kete Józsefné, a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet veze­tője. - Nyolcvannégy alkotás nyert olyan különdíjat, amit az ügyfeleink ajánlottak föl. Hogy mindenki kapjon elismerést, a többi 38 rajz készítőjét mi jutal­maztuk. Másutt is van hasonló kezdeményezésünk, de a ságvári valamennyi közül kiemelkedik. A gyermekek egy kis ünnep­ségen vették át alkotásaik jutal- mát, az ajándékcsomagokat. ■ Mesével, játékkal nevelnek Egyénileg is foglalkoznak a kicsikkel: rajzok, színezék és nagyon sok fejlesztőjáték segíti a kicsik képességeinek a kibontakoztatását Majdnem ötvenéves az óvoda, amit a kisgyer­mekes anyák kérésére 1953 januárjában ala­pítottak. Akkoriban egyetlen helyiségben 38 gyermekről gondoskodtak, ma nyolcvanöt kis- óvodásuk van három vegyes csoportban. Zamárdi Itt volt valaha a környék első óvodája. A községi önkormányzat támogatása folytán ma is megvan minden feltétel a kisgyermekek neveléséhez.- Évente több mint négyszázezer forintot költ az önkormányzat egy-egy kicsi ellátására - mondta Horváth Zsuzsanna óvodavezető, akinek neve szinte egybeforrt az intézményével, hiszen 1974-ben jött ide és húsz éve vezeti a gyermeklé­tesítményt. - Az udvari, fajátékok megfelelnek az uniós előírásoknak, ezekre kétmillió forintot köl­töttünk a nyáron. Már nyolc éve van úszómeden­cénk, ezt is felújíttattuk, és elláttuk vízforgatóval. Az úszásoktatást a Balaton-parti óvodák közül először mi vezettük be. A gyermeklétesítmény­nek önálló a konyhája, ez csak az óvodát látja el. Hiánytalanul megvannak a tárgyi feltételek, a gyermekek személyiségének formálásában a ne­velőké a főszerep. Zamárdiban a mesét és a játé­kokat állították a foglalkozások középpontjába, a kicsiknek naponta van meseidejük.- Az óvónők rendszeresen mesélnek a ki­csiknek, az élő szó varázsára építünk a nevelés­ben - mondta Horváth Zsuzsanna. - A gyermek- játékok is a népmesékre épülnek. A hagyomá­nyok tiszteletére neveljük a kicsiket, valamint a szülőhelyük szeretetére. A családi összejövetele­ink sem a hagyományos formában zajlanak, eze­ket a találkozókat mindig összekötjük bográcsos főzéssel vagy szalonnasütéssel. Mivel Zamár­diban sok a német vendég és az óvónők is beszé­lik ezt a nyelvet, segítségükkel a kicsik alapfokon megismerhetik a németet is. Az óvodaalapítás jeles évfordulója folytán, mint az óvodavezető elmondta, minden rendezvényüket egy kicsit fé­nyesebben ünnepük. A nagy megemlé­kezés januárban lesz. Akkor egy hétig nyílt napokat tartanak, és összeállíta­nak az utóbbi fél évszázadról egy kis kiállítást is. Ehhez jó ideje gyűjtik már a régi fényképeket és tárgyakat. ■ Új óvoda a központban A mostani óvodától egy utcányira volt a régi; ott Erős Albinná mellett Matyikó Józsefné dajka és Papp Istvánná főzőnő gondoskodott a kicsikről. Három évvel később költöztek ide, az épületet a hetvenes években alakították át. Gazdaságilag 1975-től önálló az óvoda. Most 85 óvodása és 16 dolgozója van, a kihasználtsága 120 százalékos. Korábban az önkor­mányzat tervezte új óvoda építését is a faluközpontban. Nem a meder, a part ad esélyt Siójut Csizmában is átgázolhatunk a Sión az év nagy részében, mert már két és fél éve nem csapolták meg a Balatont. Pedig a teli meder jó esélyt adhatna Siójutnak a fejlő­désre. Dr. Kopár István, a balatoni hajózás korábbi vezetője szerint zsilipeket kellene építeni a csator­nán, a négyből az elsőt Siójutnál. Ez a beruházás egész évben ha­józhatóvá tenné a Siót. A tervek között szerepel kisebb öblök, la­gúnák kialakítása, ezek vonzó ha­tással lehetnek a jacht- és kaland­turizmusra is. A beruházás óriási fejlődést hozhatna a csatorna öve­zetében levő településeknek, hi­szen munkahelyeket teremtene s jelentős lenne a helyi adóbevétel. Ehhez azonban be kellene fektet­ni legalább 15 milliárd forintot. Er­re állami támogatást szerezni a szakemberek szerint jelenleg ke­vés az esély; fontosabb volna elő­ször a Balaton megfelelően magas vízszintjének az állandósítása. A Sió-csatorna egy évszázaddal ezelőtt - kiépítetlenebb, rosz- szabb állapotában is - sokkal je­lentősebb vízi út volt. Akkor a jó­fajta szekszárdi bor hajón jutott el a Balaton-parti kimérésekbe, most pedig még a hajókat is szárazföl­dön szállítják a Dunáról a Bala­tonra, a nagyobbat pedig szétda­rabolva. Bár a Sió-völgyi tizenhat önkormányzat a csatornát egy­aránt fejleszteni kívánná, a reali­tás szerint elő­ször nem a meder, hanem a part haszno­sítása lendít­het a turizmu­son. Egy nagy ívű elképzelés szerint ugyan­is az országot belátható időn belül kerékpárutak hálózzák be, s az egyik nyomvonal a Balatontól a Dunáig a Sió-csatorna partján ve­zet. Siófokon már kerekeznek en­nek az első szakaszán, s elkészült az Ádándig érő aszfaltsáv terve. Ez viszonylag rövid idő alatt be­kapcsolhatja Balatonszabadit és Siójutot is a vérkeringésbe. ■ Gaz álcázza a laktanyát Pusztaszemes Gaz álcázza évek óta a lakta­nyát, ahonnan valaha lokátorok pásztázták az eget, hogy földe­rítsék s nyomon kövessék a re­pülőgépeket. Az új kormány hajlik rá, hogy az önkormány­zatoknak adja a nem használt katonai létesítményeket. A Somogyi Hírlap értesülése sze­rint hamarosan esély lehet arra, hogy végre megoldódjék a lakta­nya hasznosítása. A korábbi évek­ben számos lehetőség szóba ke­rült, de nem alakították börtönné, nem lett üdülőfalu, sem raktár. A pusztaszemesiek és a környék te­lepülésein élőknek talán az lenne a legjobb, ha üdülőfaluként hasz­nosítanák. A fekvése ehhez megfe­lelő, látni a dombsor tetejéről a Ba­latont. A turisztikai létesítmény­ben sok olyan dolgozóra szükség volna, akitől nem kívánnának szakmai végzettséget, így szoba­lányként, felszolgálóként, park­gondozóként több is kenyérkere­sethez jutna. Ha raktárként hasz­nosítanák a laktanyát - erre módot adna az épületegyüttes, a műhe­lyek, a bunkerek -, az nem kíván­na sok munkaerőt. így működik egyébként a tabi-ugaji volt szovjet katonai létesítmény, csak kevesek örömére. A pusztaszemesiek ko­rábban attól féltgk, hogy falujuk határában a nehézfiúk börtönét alakítják ki, de ez a terv elenyé­szett. Geiger Károly polgármester kifejtette: ez a megoldás csak gon­dot okozott volna. S még munka­hely sem jutott volna a falusiak­nak, mert börtönőrnek csak a fia­tal, jól képzett férfiak alkalmasak. Úgy tudjuk, hogy a laktanya az ÁPV Rt tulajdonában van. Tény, az új kormány hajlik arra, hogy átad­ja a nem használt katonai létesít­ményeket a helyi önkormányza­toknak. így történik Nagykanizsán is. A pusztaszemesi önkormányzat nyilván nem tudná a saját erejéből fenntartani, fejleszteni ezt a nagy területet. Esélyt adna viszont arra, hogy befektetőt találjon, és a saját érdekei, elképzelései szerint befo­lyásolja, hogy mi történik a határá­ban. Úgy tudjuk, Geiger Károly polgármester a héten tárgyal az egykori laktanya ügyében. ■ Felújításra vár a templom Nagyberény Alapos felújításra szorul az 1759-1762- ben épült templom. Bartos Ágoston plé­bános elmondta: leg­alább 25 millió fo­rint kell a helyreál­lítására. Első lépés­ben a templom be­ázását kellene meg­szüntetni, nagyobb eső esetén ugyanis bent a falakon csorog le az esővíz és tönk reteszi a freskókat.- Már készíttettünk egy költségvetést; eszerint 7,7 millió fo­rintba kerülne a tető- szerkezet cseréje, s eb­ből az összegből meg­oldhatnánk a csatornázást és az esővíz elvezetését is - mondta Bartos Ágoston, aki nyolc éve jött a faluba. - A beázáson túl nagy gondunk: az épület alól kezd ki­csúszni a talaj. Ennek a meggáto­lására építettek egy védőfalat, ám az több helyütt is megrepedt. A plébános elmondta: leg­utóbb a harangok mentek tönkre; bajok voltak a felfüggesztésük­kel, és az elektronikus szerkeze­tet is ki kellett cserélni, s ez a munka mintegy négyszázezer fo­rintba került. Azelőtt pedig olyan gondokkal kellett szembenézni­ük, mint a templomfalak elhajlá­sa. Tönkrementek ugyanis a ge­rendák, azokat ki kellett cserélni, Bartos Ágoston plébános a nagyberényi templomban ácsolni, nehogy beszakadjon a templom sarka. Bartos Ágoston szerint legalább 25 millió forint­ra lesz szükség, hogy teljesen rendbe tegyék az épületet, hiszen külsőleg is tatarozásra szorul.- A falu legszentebb épülete indult romlásnak, melyhez az élet nagyszerű pillanatai, a ke­resztelő vagy a házasságkötés ünnepélye kapcsolódik - tette hozzá Bartos Ágoston. Plébános­ként Nagyberényen kívül Som­ban, Nyimben és Ságváron látja el még a teendőket. - Hasonlókép­pen aggasztó a somi templom ál­lapota is. Annak a teljes felújítá­sához még több pénz kellene, mint a nagyberényihez. keszthelyi Jobban figyelnek a fiatalokra SZÓLÁD Az Informatikai Minisztérium pá­lyázatán 430 ezer forint értékű számítógépet nyert a szóládi ön- kormányzat, ezeket a szeptember óta újra adással jelentkező helyi televízió használhatja. Az indu­láskor sok gond volt az eszközök­kel, az új számítógép segítségével azonban várhatóan megszűnnek a technikai gondok. így a követ­kezőkben áttérhetnek egy korsze­rűbb technikára, a számítógépes vágásra és szerkesztésre. A polgármesteri hivatal épüle­tében berendezett stúdióban a fi­atalok készítik a műsor anyagait, ezekkel havonta jelentkeznek. A fiatalok vezetik a műsort és ők a technikai személyzet is. Nagy lelkesedéssel és jól végzik a munkájukat, noha egyikük sem szakember és fizetést sem kap. Három adás kellett, hogy össze­Az utolsó simítások a községi stúdióban; Tomcsányi Gyula és Vörös Gergő adás előtt Chopin-versenyen zongorázik Balatonszárszó Hetvenhatan tanulnak zenét a szárszói zeneiskolában. Legtöb­ben helybeliek és kötcseiek, de járnak ide diákok Szóládról, Nagycsepelyről, Őszödről is. Ötödik éve oktatnak zenét; három évig magániskola volt, második éve önkormányzati fenntartású. Az Általános Művelődési Központ tagintézménye lett, épp mint az óvoda, az általános iskola és a mű­velődési ház. Az ütősök, fúvósok, gitárosok mellett zongoristákat ké­pez; legsikeresebb tanítványa, Si­mon Dorottya is zongorán játszik.- Dorottya a nemzetközi cente­náriumi Chopin-versenyre készül, ezt a hét végén tartják Budapesten - mondta Kapus János, a zeneis­kola vezetője. - A kislány nyert már megyei versenyt, s országos vetélkedőn is bejutott a legjobb húsz közé. A Chopin-versenyen, úgy tudjuk, 260-an indul­nak, nagy me­zőnyben kell megmutatnia képességeit. A zeneisko­lában van egy kis 20 tagú fú­vószenekar is. Részt vesz a különféle települési rendezvénye­ken; tagjai bemutatják, mit tud­nak, színpadi gyakorlatot szerez­nek, s közben szórakoztatják a já­tékukra kíváncsiakat. Most a kará­csonyi koncertjükre készülnek. A balatonszárszói intézmény­ben a balatonföldvári Ránki György Zeneiskola tanárai adnak órákat. A hangszereket pedig - ezeknek a beszerzése egyre drá­gább - az önkormányzat vásárol­ta. - Amire szükség van az okta­táshoz, azt évről évre megkapjuk - mondta Kapus János. _________■ vá ltják egymást, és színesítik a már korábban fölvett és most be- játszott különböző anyagok. ■ álljon a műsorrend. Ebben óvo­dai tudósítás és önkormányzati híradó, iskolai és egyházi hírek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents