Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-17 / Vasárnap Reggel, 46. szám
2002. NOVEMBER 17. GAZDASAG Évára, magyar! Felszállt a fehér füst: a parlament elfogadta az evét. Bizton állíthatjuk, hogy soha adótörvényt annyian és annyira nem vártak, mint a hazai kis- és középvállalkozások az egyszerűsített vállalkozói adót. A felfokozott érdeklődést már a jogszabály-előkészítési szakaszban zajló viták is jelezték. Hol úgy tűnt, alig éri meg valakinek áttérni az új szabályozásra, hol meg azt olvashattuk, most aztán szabad az út. Ám ennek az időszaknak mostantól vége, az eva elkészült, itt van, a miénk. ■ Az egyszerűsített vállalkozói adó tulajdonképp átalányadó: az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozásoknak bruttó árbevételük 15 százalékát kell befizetniük, s ezzel kiváltják az áfát, a cégautóadót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelem- adót. További egyszerűsítésként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának 50 százaléka legyen. Aki ezt az adózási formát akarja választani, annak december 20-ig ezt a szándékát jeleznie kell az adóhivatalnak. Az evát csak az választhatja, akinek idén és tavaly mérhető bevétele volt. A bejelentéskor arról is nyilatkozni kell, hogy az adott vállalkozásnak nincs végrehajtható köztartozása. Az elmúlt hetekben, hónapokban nagy vita volt arról, hogy mely vállalkozói körök választhatják az evát. Többen még azzal is megvádolták a pénzügyi kormányzatot, hogy a jogosultsági kör szűkítésével próbál meg „visszatáncolni” választási ígéreteitől. Nos, úgy tűnik, ebben a kérdésben a liberálisabb álláspont győzött: az evát választhatja valameny- nyi, 2001-ben és 2002-ben bruttó 15 millió forintnál kisebb bevételű, az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül a kkt.-k, a bt.-k, a kft.-k, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, valamint a végrehajtói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői irodák. Ezeknek a vállalkozásoknak 2001-től változatlan formában kellett működniük, és új tag nem szerezhetett bennük 50 százalékot meghaladó részesedést. Ezzel a törvényalkotók azt a kiskaput óhajtották bezárni, hogy azok, - akik eredetileg nem lennének jogosultak az evára, más, a feltételeknek megfelelő vállalkozás felvásárlása révén vegyék azt igénybe. Gazdasági társaság esetében kikötés, hogy csak magánszemély lehet a tagja, és cég nem lehet tulajdonos másik társaságban. Egyéni vállalkozónál pedig az a feltétel, hogy más társaságban nem rendelkezhet 10 százaléknál nagyobb részesedéssel. Az evát választó társaságnak fel kell készülnie arra, hogy a házipénztárában lévő készpénz után 20 százalékos adót kell fizetnie, három évre egyenlő részletekben elosztva. Erre azért van szükség, hogy a megszűnő eszköznyilvántartás nyomán ne lehessen jelképes összegért a társaság értékeit kivásárolni, s így adózatlan jövedelmre szert tenni. Emellett a bejelentés évében beszerzett áruknál az általános forgalmi adónak is csak egy része vonható le. Ötéves leírású eszköznél ez az áfa 20 százalékát jelenti. Zara László, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint az eva szinte alig könnyített a cégek adminisztrációján, mivel a kettős könyvvitelű vállalkozásoknak ugyanúgy kell nyilvántartást vezetniük, mint eddig - legfeljebb az egyéni vállalkozóknak valamivel egyszerűbb az életük. Nagyobb vívmány a csökkenő adóterhelés, bár ezt is legfeljebb 200 ezer vállalkozásnak éri meg választani. Ezek az egészen kicsi, leginkább szolgáltatási tevékenységet végzők. Igazából azok járnak a legjobban, akik az áfakörbe tartoznak, és beszállítói egy másik áfaalanynak. Ők ugyanis adott esetben a 25 százalékos kiszámlázott áfát kiválthatják a 15 százalékos átalányadóval. Az utóbbi időben hallani olyan híreket, hogy ha túl sokan választják az új átalányadót, akkor az APEH - amolyan „pedagógiai” célzattal - hirtelen elkezdi ellenőrizni az evások múltját. Zara László szerint ez rosszízű üzenet lenne, amely - amellett, hogy magas labdát adna az ellenzéknek - nem is lenne kifizetődő, hiszen a kisvállalkozások revíziójától nem lehetne nagy bevételt várni, viszont cserébe eléggé lekötné az adóhivatal kapacitását. (Következő számunkban a kiskapukról és a köztartozásokról írunk.) Libamájban továbbra is piacvezetők vagyunk Bár kis ország vagyunk, azért van olyan luxuscikk, amelynek exportjában hazánk abszolút piacvezető. Ez az áru pedig nem más, mint a hízott libamáj. Látits Miklós elmondta: e finom csemegéből a libatartók évente mintegy 1800-1900 tonnát állítanak elő, s ennek a mennyiségnek a döntő hányada - körülbelül 1500 tonna - külföldi piacon kel el. A legnagyobb libamáj fogyasztók egyértelműen a franciák, az ő igényük sokszorosa a keresleti lista második helyén álló japánokénak. Számottevő export e két országon kívül még Belgiumba és Olaszországba irányul - igaz, utóbbi igényeit egy itáliai tulajdonú feldolgozóüzem elégíti ki, s az onnét kikerülő libamájat teljes egészében egy szállodalánc vásárolja fel. Jelenleg a jó minőségű libamáj ára 6900 forint kilogrammonként, bár volt időszak, amikor ez a megugró exportkínálat következtében alacsonyabb volt. A hazai fogyasztás túlnyomó hányada éttermekben történik, s leginkább az év végi - szeptember és december közötti - időszakra korlátozódik. ÍOO tonna* ÍOOtonna Még tart a hitelbumm ■ Az utóbbi években a lakossági hitelezés bővülésével a bankoknál elhelyezett betétek egyre nagyobb hányada kerül vissza hitelként a háztartásokba - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tanulmánya. Míg 1998 végén a bankok a lakossági bankbetétek mintegy 9,8 százalékát helyezték ki lakossági ügyfelekhez, addig 2001 végén ez az arány már elérte a 17 százalékot. A lakossági hitelállomány 1999 és 2001 között két és félszeresére, a lakossági betétállomány ugyanakkor csupán másfélszeresére növekedett. Jelenleg a lakossági hitelezés - az OTP mellett - fontos szerepet tölt be a nagybankok közül a Citibank és a Budapest Bank, a középbank Erste és a kisbankok közül a Daewoo tevékenységében. HÍREK A Volán Tefué a Hungarocamion W A Volán Tefu Rt. többségi - 92 százalékos - tulajdont szerez a Hungarocamion Rt.-ben. A megállapodást a Volán Tefu Rt. és a Hungarocamion többségi tulajdonosa; a HC-Invest Kft. írta alá. A Volán Tefu Rt. jelenleg 1100 főt foglalkoztat, a cégcsoport idei árbevétele 25 milliárd forint lesz, míg adózá^előtti eredménye várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd forintot. Az | 1966-ban alapított Hungarocamion Rt. mintegy 2500 főt foglalkoztat, adózás előtti eredménye várhatóan J 500 millió forint felett lesz. Rendkívüli elszámolás az APEH-tól ■ Rendkívüli folyószámla-kivonatot küld az APEH no- | vember 15-ig a havi és negyedéves bevallást beadó | egyéni vállalkozók részére. A folyószámla-kiküldés § célja az, hogy az adózók a folyószámlájukra köny- | veit tételeket gyakrabban figyelemmel kísérhessék, l illetőleg saját nyilvántartásaival egyeztethessék. Az | adóhivatal egyben felkéri azokat, akik saját nyilván- J tartásuk és az adóhivatalé között eltérést észlelnek, f írásban jelezzék az illetékes igazgatóságon. Kedvezőbb Széchenyi-kártya? ’S A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Vállalkozók Országos Szövetsége azt javasolja a kor- | mánynak, hogy a Széchenyi-kártyához a jelenlegi | egymillió forintos maximális hitelkeret jövőre 5 mii- I lió forintra növekedjék, illetve 2003-ban ne 3, ha- | nem 5 százalék legyen a konstrukcióhoz kapcsoló- j dó állami kamattámogatás. A javaslatokat a Gazda- \ sági Minisztérium támogatja, kormánydöntés no- J vember végén várható. Idáig mintegy 2200-an igényeltek Széchenyi-kártyát. Fejlődő üzleti kommunikáció ■ Jó befektetés az üzleti kommunikáció, erről árulko- | dik a NextiraOne Magyarország Kft. megjelenése a | hazai piacon. A vállalkozás - amely korábban Alcatel § e-Business Rendszerek Kft. néven működött - név- | változtatására azért került sor, mert az Alcatel eladta | valamennyi, az üzleti kommunikációval foglalkozó | európai leányvállalatát az amerikai cégnek. Tóth Ot- I tó ügyvezető igazgató elmondta: miközben ellátják | az Alcatel eddigi feladatait, további gyártók termékei, új szolgáltatások kerülnek be kínálatukba. A 1 tárolórendszerek és hálózatbiztonsági terület árbevétele jövőre elérheti a 300 millió forintot. Könyv a vállalati versenyképességről J 9 A napokban megjelent Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban című kötet (Akadémiai Kiadó) két ok miatt is unikumnak szá- jf mit. Egyrészt a húsz szerző által jegyzett, és Chikán Attila, Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Rita által J szerkesztett mű hiánypótló, mivel úgy nyújt képet a J versenyképesség alakulásáról, hogy tanulmányai J többéves empirikus kutatásra épülnek. Másrészt az | Akadémiai Kiadó két nyelven - angolul és magyarul I - jelentette meg. A kötet egyik legfontosabb megállapítása, hogy az utóbbi tíz évben a legfontosabb ver- 1 senyképességi tényezővé a vállalatok és vállalatveze- j tők gazdálkodás-módszertani felkészültsége vált. BEFEKTETÉS Folyószámla: csekély A multinacionális cégek térhódítása miatt a készpénzben történő kifizetéseket a banki átutalások váltották ki. A legtöbb munkavállaló számára ezért a folyószámla nyitása és a bankkártya igénylése mára már elengedhetetlenné vált. Ám a bankszámla előnyeiről, hátrányairól, a kiegészítő szolgáltatásokról az újdonsült ügyfelek még vajmi keveset tudnak. ■ Folyószámlát bárki nyithat, aki valamilyen okmánnyal igazolni tudja magát. A számla nyitása a legtöbb banknál nem jár költséggel, azonban vannak olyan pénzintézetek, ahol egy meghatározott nyitóösszeg elhelyezését követelik meg az ügyféltől. Egyes bankok (CIB Bank) a nyitóösszeget mindaddig óvadékként kezelik, amíg az ügyfél meghatározott számlaforgalmat nem bonyolít. Mivel a folyószámlán elhelyezett összeg gyakorlatilag bármikor igénybe yehető, a bankok csak minimális (évi 1- 2 százalékos), látra szóló kamatot fizetnek érte. Az éves kamatláb mértékét sok helyütt sávosan határozzák meg, és kisebb összegre alacsonyabb, míg nagyobb összegre magasabb kamatot írnak jóvá. A folyószámlán lévő összeget meghatározott időre le is lehet kötni, ekkor a kamat mértéke is magasabb. A lekötött betétek hátránya, hogy a lekötés idejére nem lehet a számlán lévő ösz- szeghez hozzányúlni, ellenkező esetben ugyanis a bank csak a látra szóló kamatot írja jóvá. A két lehetőség közötti átmeneti megoldást, az úgynevezett megtakarítási számlát még csak néhány bank kínálja (K&H Bank, MKB). E konstrukcióban az ügyfél havonta kétszer is végezhet tranzakciót számlájáról anélkül, hogy annak kamata visszaesne. A folyószámlán lévő összegért kapott kamatok - hacsak nem hatalmas összegről van szó - nem számottevőek, ezért a bankok között elsősorban a díjak és a jutalékok mértékében van különbség. Gyakoriságuk miatt a készpénzfelvétel, az átutalás, valamint a számlavezetés árszabása lehet leginkább érdekes. A havonta levont számlavezetési díj csupán pár száz forint. A számlavezetés csak a CIB Banknál és a Raiffeisen Banknál rendhagyó, ezeknél a pénzintézeteknél az ügyfél választhat: vagy az átlagosnál jóval magasabb díjat fizet, és a szolgáltatásokat ingyen veszi igénybe, vagy pedig a tranzakciókért ad ki pénzt, és a számlavezetésért nem fizet. Szintén egyedi megoldást alkalmaz a HVB Bank, ahol könyvelési tételenként számítanak fel díjat. Az egyik leggyakoribb folyószámlához kapcsolódó művelet az átutalási megbízás, mely lehet eseti és rendszeres. A kettő között a különbség az, hogy míg az eseti átutalásokat egyszer hajtják végre, a rendszereseket az ügyfél által meghatározott időpontokban. Sok helyen a tranzakció nagyságától függő százalékos díjszabást alkalmazzák, így akár több ezer forintra is rúghat egy nagyobb összegű átutalás. A készpénzfelvételért felszámolt jutalék az egyik legdrágább szolgáltatás, ezért erre a bankkártya használata tűnik a legkedvezőbb megoldásnak. Számlanyitáskor kötelező jelleggel igényelni kell legalább kamatok, eltérő díjak egy forintalapú kártyát, amelyhez korlátozott mennyiségű társkártya is rendelhető. A pénzintézetek elektronikus vagy dombornyomásos plasztikot kínálnak, melyek közül utóbbiért a szélesebb felhasználási lehetőség miatt többet - 2-3 ezer forintot - kell fizetni. Az éves kártyadíj mellett az igénylési feltételek is sokkal komolyabbak a dombornyomásos kártya esetében. Sőt van olyan bank (Budapest Bank), amely a számlanyitó ügyfélnek még jelentős nyitóösszeg vagy magas rendszeres havi jövedelem ellenére sem engedélyezi Eurocard/Mastercard vagy Visa Classic típusú bankkártya igénylését. Az elektronikus kártyák esetében nincsenek szigorú kritériumok, ugyanis a 600-1500 forint közötti éves kártyadíj megfizetése mellett nincs egyéb anyagi vonzata a kártyaigénylésnek. A kártyával történő készpénz- felvétel díjai jelentősen különböznek aszerint, hogy a kívánt összeget a folyószámlát vezető bank vagy egy másik pénzintézet automatájából veszi fel az ügyfél. Ez utóbbi tranzakciót a bankok szigorúan büntetik, és több száz forintot is levehetnek egy készpénzfelvételért. Cz. P.
