Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-17 / Vasárnap Reggel, 46. szám

3 2002. NOVEMBER 17. KÖZELRŐ A hűséges Tvrtko A népszerű televíziós ripor­ter az elmúlt öt hónapot egy oroszlányi panellakás­ban töltötte, teletop nél­kül. Az ok, hogy megjelent Utolsó pokoli történetek című könyve, amelyben olyan Információkat közöl Észak-Koreáról, amelyet az ottani hatóságok nem néz­tek Jó szemmel. Öt hónap alatt befejezte a könyvét, megszületett a kis­fia, tehát nem unatkozott Vujity Tvrtko. A televíziózás egyelőre háttérbe szorult az életében, ugyanis ő maradt otthon gyeden a kicsivel.- Életem folytonos visz- szavonulás, már Miamiban az egyetemen is erre készül­tem - mondta Vujity Tvrtko. - Eddig nézők millióinak mutattam be eseményeket, most ugyanezt teszem a há­rom hónapos kisfiámmal. Lesz a közeljövőben egy időszak, amit nem töltök vele, ugyanis elutazom Kambodzsába. Lehet, hogy a mikrofont egy időre pelen­kára cseréltem, de azért új­ságíró maradtam. Olyan té­mát találtam, amit nem hagyhatok parlagon hever­ni. Emellett felelősséggel tartozom egy kis emberért, akit fel kell nevelnem. Vujity Tvrtko közszolgála­ti újságírónak tartja magát. Amit a Pokoli történetek cí­mű kön^jvsorozatban leírt, bemutatott, az egyben a filo­zófiája. Állítja: hétköznapi hősöket mutat be. A témavá­lasztásnál egyetlen szempont Hasonlít önmagára FOTÓ: TÖRÖK fontos: érdekelje. Előfordult, hogy egy' újságcikkben két mondat ragadta meg, annak járt utána. Csernobilről pedig olyan filmet forgatott, amilyet előtte még senki.- Nem azért mentem gyedre, mert elegem van a kereskedelmi televíziózás­ból. Hűséges típus vagyok az élet minden területén. Én ké­szítettem a tv2 első riportját, az utolsót is én szeretném. Azért nem a közszolgálati te­levíziót választottam, mert ott nem tudtak volna ilyen lehetőségeket biztosítani, nem juthattam volna el eny- nyi országba. Az állandóság­ról annyit, hogy még mindig szülővárosomban Pécsen élek. Igaz emellett van egy lakásom Budapesten és Wa­shingtonban is. Amerikába sokat hívnak előadni, ezért ott is van egy hazám, de ettől még pécsi maradok. A riporter harmincéves, de úgy érzi, még sok min­dent nem élt meg. Nagy ba­rátságot kötött a zenével, a TNT együttessel videó- klipet forgatnak, cd-t jelen­tetnek meg. Hangsúlyozta: nem kereskedelmi céllal te­szi, csupán mindent szeret­ne bepótolni, ami eddig ki­maradt az életéből. Jelent­kezett a Testnevelési Egye­tem kosárlabda edzői sza­kára, fel is vették. Ráadásul elkezdett borászkodni.- A dedikálások, szemé­lyes találkozások során ér­zem az emberek szeretetét, amit meg kell hálálni. Az újságírás hatalom, amivel nem szabad visszaélni. Ez a szeretet éltet. Azért nem hagyom a televíziózást sem végleg abba, mert semmi negatív élményem nem volt, ebből pedig azt szűr­tem le, hogy nem végeztem rosszul, amit eddig csinál­tam. Szabó Kinga Oroszlányban történt nemrégiben ez az eset. Vujity Tvrtko lement a közeli csemegeboltba, ahol az előadó felhívta figyelmét: ha egy kicsit magasabb lenne, jelent­kezhetne a nemrégiben meghirdetett hasonmásverseny­re, annyira egyeznek a vonásai a népszerű riporterrel. A láthatatlan látott hal Három gyerekkel munkásszállón A hónap végéig maradhatnak a kis szobában fotó: láng Hermann Ottó azt ír­ta: a tihanyi halászok az apátság alapítása óta azonos szervezeti rendben dolgoznak. Mára persze már so­kat korszerűsödött á halfogás, annyit azonban nem, hogy akkor fognának ha­lat, amikor csak akar­nak. Tegnap ugyanis nem jött a hal, az át­kozott és (később) ál­dott. Gardát fogtak volna, mert hiszen kétnapos garda­fesztivált hirdettek és bemu­tató halászatra toborozták az érdeklődőket. Bevetették a legmodernebb finn halász­hajókat is a Balatoni Halásza­ti Rt szakemberei, de a garda nem jött csapatostul. Föl vol­tak persze erre készülve már jó előre, mondta is az rt-n be­lül a dél-Balatont „igazgató” Szakái Tamás: - Elő van ké­szítve a fagyasztott garda, hogy le ne égjünk... Meleg volt. A váratlanul beköszöntött november kö­zepi melegfront tette be a ka­put a látványos halfogásnak, a garda ugyanis enyhe idő­ben, meleg vízben nemigen jön. Nem is jött tegnap, hiá­ba is várták az érdeklődők két sétahajóról is. Mutató­ban azért akadt néhány a há­lóban, de ha valaki elénekel­te volna a partot érés után, hogy „Hej halászok, halá­szok, mit fogott a hálótok?”, akkor dicsekvésre nem lett volna ok. A garda egyébként a látott hal, csak éppen tegnap nem nagyon mutatkozott. S hogy miért hívják így? Kiszely Pál, a neves szakértő arról be­szélt előadásában: régen a hegyenjárók fölmentek a hét tihanyi dombra és onnan irá­nyították a vízen lévő halá­szokat, hogy merre menje­nek; a vízben úszó gardara­jokat ugyanis jól lehetett lát­ni messziről. Látott és láthatatlan is volt egyszerre a garda, s át­kozott és áldott is, hiszen két kosárnyit belőle (ami­nek a nagy része a fagyasz­tóból került elő, tehát koráb­bi fogás volt) Korzensky Ri- chárd perjel a hagyományok szerint megáldott a tihanyi bencés apátságban. Fönt a visszhangdombon aztán fa­pálcákra tűzték a gardát, s parázson kisütötték, hogy mindenki megkóstolhassa. Mire a nap alábukott, elfelej­tették a halászok is, hogy ez­úttal elhagyta őket a legen­dás szerencséjük. Búfelejtő- ül leginkább az új bor szol­gált. Fónai Imre A háromgyermekes család helyzete akkor lett végképp kilátástalan, amikor az utol­só albérletükből is el kellett jönniük. Az utcára kerültek, s a gyerekek miatt nem kap­nak kiadó szobát sem. Me­legvíz nélküli munkásszál­lón laknak egy kis szobában a gondnok jóindulatából. Végső elkeseredésükben ke­resték fel szerkesztőségün­ket. Veress Ervinék kálváriája hónapok óta tart. A három- gyermekes család hiába próbál albérlethez jutni. Most már azt a munkásszál­lót is el kell hagyniuk, ahol eddig meghúzhatták magu­kat.- Hat évig laktunk albér­letben a somogyi megye- székhelyen - mondta a fele­ség. - Idén nyáron azonban felmondtuk a jól megszo­kott albérletet. Meghalt az édesapám, s úgy döntöt­tünk, hogy édesanyámhoz költözünk. A kezdeti jó vi­szony azonban csakhamar megromlott, így kénytele­nek voltunk eljönni onnan. Az utcára került a család, így jelenleg fedél nélkül va­gyunk. A mozdonyvezető családja személyes holmija­inak nagy részét egy csornai vasúti raktárban hátrahagy­va jött Kaposvárra egy al­bérlet reményében. Mos­tanra azonban odáig jutot­tak, hogy nem tudják két hónapra előre kifizetni az albérleti díjat.- Ráadásul a legtöbb he­lyen a három gyerek miatt nem is állnak szóba velünk. Közben felépültek a szociá­lis bérlakások, de a kérvé­nyünket elutasították. A Rippl-Rónai utcában lévő munkásszálló gondnoka könyörült meg rajtunk, amikor megengedte, hogy pár napig itt lehessünk. Saj­nos csak november harmin- cadikáig maradhatunk a kis szobában, ahol négy ágy és egy asztal alkotja a berende­zést. Az átmeneti szálláshe­lyen melegvíz sincsen, így egy rezsón melegítenek vi­zet a főzéshez és a fürdés­hez. Ilyen körülmények kö­zött kell a családnak a tizen­két és a tízéves gyerekek mellett egy kilenc hónapos babáról is gondoskodniuk.- Sokan megszólnak azért, hogy miért vállaltam el a harmadik gyereket, de egy percig sem bántam meg a döntésemet. Akkor még nem tudhattam, hogy egy­szer ide jutunk. Régebben nagyobb anyagi gondjaink nem voltak. Jól beszélek an­golul és egy kicsit olaszul is, úgyhogy el fogok helyez­kedni. Csak a kisgyerek ellá­tását kell egy megbízható személyre bíznom. Úgy ér­zem, hogy ez egy átmeneti állapot, amely mindenkivel megtörténhet. Tény, hogy most segítségre szorulunk. A család hónapok óta ke­res hirdetések útján albérle­tet, ám kísérletezésük nem járt eredménnyel. Eldöntöt­ték: levelet írnak a városve­zetőknek és megpróbálnak minden albérleti lehetőséget felkutatni, hogy az idei kará­csony ne az utcán találja a családot. Takács Zoltán JEGYZET Tavasz az őszben Az időjárásról beszélni hálás dolog. Főként, amikor az ember már nem tud más témát előásni, ha ismerő­sével találkozik. Az elmúlt két napban minden bi­zonnyal még több szó esett róla, hiszen megdőlt az eddig felállított melegrekord. Ilyenkor jönnek jól a hőfokszabályzók a távfűtéses lakásokban, hiszen mindenki eldöntheti, fűt vagy sem. Minden bizonnyal sokan álltak mostanság tanács­talanul ruhásszekrényük előtt, mit is vegyenek fel. Egy héttel ezelőtt még télikabátban is fáztunk. Ennek ellenére nem teltek meg a strandok bikinis és fürdő­ruhás emberekkel. Nem irigylem a növényeket sem, nem lehet egy­szerű eldönteniük, milyen évszak van, mit is tegye­nek. A télire eltett, visszavágott muskátlik például ne­mes egyszerűséggel kihajtottak. Arról már nem is beszélve, milyen furcsa látványt nyújtanak az üzletekben idő előtt felállított kará­csonyfák, az ünnephez kapcsolódó dekorációk. Fara­muci tavaszi melegben várni a karácsonyt. Ilyen ötlik eszünkbe: ezekkel talán még érdemes lett volna vár­ni, legalább az év utolsó hónapjáig. Alig egy hete még az öt foknak is örültünk, az Északi-középhegységet összefüggő hóréteg borította. Adódik a kérdés: egy hét alatt mitől változott ekkorát a világ? A szakemberek szerint a nem mindennapi meleg egy nagy kiterjedésű, nyugat-európai ciklon­nak köszönhető, ami ráadásul nagyon lassan mozog. Ne feledjük, minden múlandó. Állítólag mától fo­kozatosan lehűl a levegő, és akár eső is lehet. A kis- kabátot tehát felválthatja az esőkabát, majd néhány nap múlva ismét a télikabát kerül sorra. Érdemes va­lamennyit előhagyni, mit lehet tudni... Szabó Kinga hírek Márton-nap Kaposfőn Kiemelt figyelmet fordítanak a falu német nemze­tiségi óvodájában az egyéni képességfejlesztés mellett a sváb hagyományok ápolására. A telepü­lésen a lampionkészítés Márton-napjához kötő­dik. A kétnapos rendezvény során kicsik és na­gyok töklámpásokat faragtak, gyékényt fontak, agyagoztak, lampionokat gyártottak. Tegnap lam- pionos felvonulást is tartottak, amely során fonott kaláccsal kínálták az utca lakóit, a szeretet jegyé­ben. Az édességet a gyerekek maguk készítették. Ezredforduló a galériában SS Boday Krisztián Ezredforduló című kiállítása látható a kaposvári Gyergyai Galériában. A tárla­tot Borsos Lajos ajánlotta az érdeklődők figyel­mébe. Az irodalmi esttel egybekötött megnyitón közreműködött Takács Csaba költő. A munkák november 20-ig láthatók. Tánc- és mozgásművészet Tizennégy gyermek és kilenc felnőtt táncos csapat lépett tegnap a tabi Zichy Mihály művelődési köz­pont színpadára; aerobikosok, társastáncosok, jazzbalettesek, mazsorettek, vagy éppen a break dance művelői. A IV. Somogy megyei tánc- és mozgásművészeti fesztivál keretében mutatták be tudásukat; a zsűri helyezésekről nem döntött, de szakmai bírálat mindenkinek segítette a fejlődését. Pongó Kaposváron is sztár- Amikor a kiszavazó-show megy a ház elől és hallottuk az üdvrival­gásokat, gondoltuk, hogy sokan nézik a műsort, és azt is tudtam, hogy minden bentlakónak van egy szurkolótábora - mondta Lassan Zoltán, azaz Pongó. - Azt azonban nem sejtettem, hogy ilyen szeretet vesz majd körül, amikor kijövök.- Pedig csalódottnak látszott.- Mert csalódott is voltam. Bíz­tam abban, hogy megnyerhetem a versenyt, de be kell látnom: ahogy ez más országokban is volt, az egyéniségeknek kevesebb az esé­lyük. Hiába: nem tudok szürke len­ni és szerepet játszani. De már nem bánom, jó kint lenni.- Visszamenne ha lehetne?- Vissza. Mert az is nagyon jó volt. Jó kis önismereti teszt. Ott nem lehet elmenekülni, elbújni a problémák elől, mint idekint, ott helyben kell megoldani azokat.- Mennyire változtatta meg ez a hetven nap bentlakás?- Nagyon, nzt meg pontosan nem tudom megfogalmazni. Sokat köszönhetek a TV2-nek, hiszen to­1 vábbra is foglalkoznak velem, programokat szerveznek, pedig ha azt mondták volna: kiestél Pongó, köszönjük, mehetsz haza, akkor se szólhatnék egy szót sem.- Lehet, hogy így többet nyer, mintha végig bent maradt volna?- Valóban, a Boros-Bockor pá­ros nyitott egy bankszámlát a ne­vemre, amin gyűlik a pénz. Ha­zudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretném magamat és a csa­ládomat anyagilag is kimozdítani a komlói 50 négyzetméteres lakás­ból, a 10 éves autóból és a bérelt* üzlethelyiségből, de az biztos: ha egy kicsit helyrejövünk anyagilag, a számlán lévő pénzt jó célra fordí­tom. Bányászvárosban élek, lá­tom, hogy tengődnek 18-20 ezer forintból, szeretném, ha egy Pongó-alapítvány segíthetne néhá- nyukon. Varga Ottó y?.

Next

/
Thumbnails
Contents