Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-10 / Vasárnap Reggel, 45. szám
2002. NOVEMBER 10. Merre repülnek a szabad madarak? Az alapító Kis János és Hack Péter távozása óta elemzők, politológusok és szociológusok rendre azt fejtegetik, merre tart az SZDSZ. Egyelőre kevesen tudják (sejtik) a választ. Tény, hogy a szabadelvű párt alapjait a szövetség későbbi meghatározó személyiségei már a Kádár-érában lerakták. Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Kőszeg Ferenc, Konrád György, Eörsi István, Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Solt Ottília, Bauer Tamás vagy Pető Iván az első jelentős szamizdat kiadvány, a Beszélő szerkesztésében is jelentős részt vállaltak. ■ Hack Péter szerint az SZDSZ-nek vissza kellene térnie arra az útra, amelyre a rendszerváltás idején lépett. Úgy érzi, az első öt (béke)évet követően megváltoztak az erőviszonyok, és érdemtelenek kerültek pozíciókba.- 1996 óta az úgynevezett pragmatikusok irányítják a Szabad Demokraták Szövetségét, és velük 4-6 százalékra zuhant a párt népszerűsége. Ezzel szemben amikor még a sokat szapult értelmiségi mag vitte az ügyeket, 20 százalék fölötti volt a szavazóbázis. Ma ott tartunk, hogy az a kérdés, különbözik-e egyáltalán valamiben a rendszerváltó SZDSZ a szocialistáktól? - jegyzi meg. Hack egykori párttársainak azt üzeni: az elvek elhagyása maga az önfeladás! MásMa egyszerűen nem látom, van-e az SZDSZ-nek bármiféle politikája, amellyel - ha párttag vagyok - közösséget vállalok. Ezért döntöttem úgy, hogy megszüntetem párttagságomat. (Kis János) Ők még nem adták fel (Horn Gábor, Kuncze Gábor és Pető Iván) ként vélekedik erről Ágh Attila politológus. Kisék távozása kapcsán Chur- chillt idézi, aki szívesen hangoztatta: azok a pártok nevezhetők szerencsésnek, amelyeket még idejében elhagynak az alapítók. Ágh szerint Kis János kilépésével nyert az SZDSZ, mert az a pártalapító, aki nem vállal képviselőséget és nem kedveli a parlamenti küzdelmeket, sorvadásra ítélheti a szervezetet.- A végzetes elvhűség semmi jóra nem vezet - erősíti meg Dornbach Alajos. Kétségtelen, hogy az SZDSZ-ben vannak olyan értelmiségiek, akik steril elvek alapján kívánnak politizálni. De nem ez a járható út! - summázza. Kuncze pártelnök Hack és Kis kritikáival nem ért egyet. De nem titkolja, hogy a mai napig ad a véleményükre. Bevallása szerint ugyanez a helyzet az önként vállalt magánfilozófusi státusából néhanapján nagy svunggal kikitörő Tamás Gáspár Miklóssal. Rá is számítanak a Dorottya utcában... TGM a kedves invitálást elutasítja. Egyetlen mondat közzétételét kérte lapunktól, ez így szól: „nem nyilatkozom az SZDSZ-ről, mert használni nem tudnék nekik, ártani meg nem akarok!”- A magyar liberalizmus története valamikor régen, a reformkorban kezdődött, és most is tart. Nekünk nem kell arra várnunk, hogy a jövő elkezdődjön. Nekünk múltunk, méghozzá' büszkeségre okot adó múltunk van - védi a mundért Kuncze. Leszögezi: nem osztja azok véleményét, akik az SZDSZ-t az eredetileg kijelölt ösvény elhagyásával vádolják. Fodor Gábor szerint sem az értelmiségi okoskodás, sem a túlzott pragmatizmus nem jellemző rájuk. - Az SZDSZ- nek meg kell találnia a stratégiát, amellyel eljuthat a liberális szavazókhoz. A tartalom az első - figyelmeztet. A jelenkori (párt)helyzetről sokat elárul, hogy a szavazóbázis csak Budapesten erős, vidéken viszont évek óta erőtlennek tűnnek. Részint e tarthatatlan állapot, s talán kevéssé problémás alkata miatt szavazták be a parlamentbe a mandátumáról lemondott Zwack Péter helyére Mézes Éva fo- nyódi belgyógyászt. A doktornő kétszer indult országgyűlési mandátumért, de egyszer sem sikerült nyernie. Már nem is voltak efféle ambíciói, amikor vasárnap tésztagyúrás közben felhívták, s közölték, hogy egy szavazattal ő nyert a pártjával szemben mindig kritkus Bauer Tamással szemben. Bauer legutóbbi cikkében például többek között azt mondja, hogy az SZDSZ a pótvizsgán, vagyis az önkormányzati választásokon is elbukott, s ha így folytatja, az MDF sorsára jut, képviselői majd csak MSZP-listán juthatnak be a parlamentbe. Az is figyelemre méltó, milyen az eszdéeszesek viszonya a sztárolt Demszkyhez. A főpolgármester megosztja a tízezres tagságot. Jellemző sajátos helyzetére, hogy miközben sokan kedvelik és felnéznek rá, legalább eny- nyien illesztik be a szükséges rossz, urambocsá’ a kölönc kategóriájába. Intő jel lehet számára, hogy miközben tizenkét esztendeje vezeti Budapestet, pártelnökként csak fél évet húzott le. Úgy tűnik, hosszú távon nem lehet Demszky személyes sikereire építenie a pártnak. Hack önbecsapásnak érzi azt is, hogy az önkormányzati választások óta hurráhangulat jellemzi a párt Talán Kuncze az egyetlen, aki képes összefogni a tagságot RÉGI PÁRTTABLÓ Solt Ottília évekkel ezelőtt tragikus balesetben vesztette életét. A többi pártalapító azonban ma is aktív, jóllehet nem mindenki maradt hűséges a szabaddemokratákhoz. Tamás Gáspár Miklós napjainkban főként vitriolos publicisztikáiról ismert, KenedI János a Nyilvánosság Klub elnöke. Konrád György jegyzett író, Haraszti Miklós, a Darabbér szerzője médiakurátori minőségében van jelen a hazai közéletben. Töl- gyessy Péter a Fideszhez igazolt, országgyűlési képviselő. Kis János a Medgyessy-ügyre hivatkozva a közelmúltban elhagyta társait, jelenleg a CEU tanára, filozófus. Dornbach Alajos gyakorló ügyvéd. Halmai Gábor alkotmányjogász a Soros Alapítvány elnöke. Mécs Imre parlamenti bizottságot vezet, míg Eörsi István publicisztikáiban kritizálja pártját, s Rajk Lászlóról is inkább építészként (Corvin mozi, Lehel piac) hallunk. prominenseit. Dornbach ugyancsak a derűlátók táborába tartozik. Állítja, hogy egy liberális párt sehol Európában nem tud 20 százalék fölé nőni. Mégis, “ha sikerül józanul és hitelesen politizálniuk, akár ezekbe a magasságokba is eljuthatnak. A Demszky-je- lenségről szólva megjegyzi: a főpolgármester sikere jótékonyan hat az SZDSZ megítélésére, de Budapest első embere sem jutott volna ilyen magasra a párt ' stabil háttere, szellemi bázisa nélkül. Bőhm Antal politológus úgy gondolja, bár a dicső múlt kötelez, a választók a jelenkori problémákra adott egyértelmű válaszokat díjazzák inkább. Demszkynek azért is töretlen a népszerűsége, mert mindig az aktuális kérdésekre koncentrál, az elvekkel nemigen törődik. - Az SZDSZ-en belül ugyanakkor sokan vannak olyanok, akik ragaszkodnak rögeszméikhez, és nem látják be, hogy egy modern pártnak taktikáznia kell. Talán Kuncze az egyetlen, aki képes összefogni a tagság jó részét alkotó, meglehetősen öntörvényű embereket. A politológus Bauer Tamást említi még jó példaként, aki ugyan folyamatosan, olykor elvi kérdésekben is elveri pártján a port, a döntő helyzetekben mégis kiáll az SZDSZ mellett. Szabó Zoltán Attila Ki a magyar, s hol volt hazája? Honfoglaló őseinkről még azt sem tudjuk, mely népekkel álltak rokonságban, milyen nyelven beszéltek, és saját asszonynéppel érkeztek-e, vagy itt élőkből választottak feleséget A magyarság genetikai térképe is elkészülhet, ha a kutatók sikerrel járnak a honfoglaláskori temetőkben talált csontokat vizsgálva. Végre megismerhetnénk a honfoglaló magyarság genetikai összetételét, és talán így az is behatárolható lesz, mely népekkel lehetünk rokonságban. Arról viszont szó sincs, hogy ősmagyarokat próbálnának klónozni. ■ - Nem szerencsés a „magyarság genetikai térképe” elnevezés - véli Mende Balázs antropológus az MTA Régészeti Intézetében. - Még azt sem tudjuk, kik nevezhetők magyarnak a honfoglaláskori népcsoportok közül. Leginkább néprajzi, illetve közigazgatási adatgyűjtésekből áll össze, hogy ki a magyar, és ennek ellentmondhatnak a DNS-vizsgálatok. Egy honfoglalónak az örökítőanyaga hasonlóságot mutathat egy bűnügyi adatbázisában fellelhető mintával, de ebből még nem következik a rokonság. Az igazságügyi orvos szakértők régóta használják a DNS- vizsgálatokat a genetikai személyazonosság megállapításához csont-, hajszál- vagy vérminták alapján. A régészek a DNS-mintákkal választ kaphatnak arra, hogy például a honfoglaló magyarság milyen népekkel lehetett rokonságban. Segítheti a kettős honfoglalás elméletének tisztázását, vagy éppen a cáfolatát. Megtudható, hogy honfoglaló őseink saját asszonynépekkel érkeztek ide, vagy a már itt élő népekből választottak maguknak feleséget. Erre ad esélyt a hartai.honfoglaláskori temető feltárása. Az e helyütt talált csontok DNS-tar- talmát már vizsgálják a Szegedi Biológiai Központ genetikusai. Igyekeznek majd feltérképezni a honfoglaláskori Kárpátmedence népességi viszonyait. Természetesen szó sincs arról, ahogy az néha felröppen, hogy a vizsgálatokkal honfoglaló magyarokat klónozzanak.- Talán furcsa, de most a DNS-vizsgálatok küszöbén szembesültünk igazán azzal, hogy nagyon kevés biztosat tudunk a honfoglaló magyarokról - töpreng Mende Balázs. - Hiszen jelenleg egy gazdagnak látszó, jellegzetes rítusokkal, lóval, fegyverekkel eltemetett valakire mondjuk: ez itt egy magyar honfoglaló. Ha belegondolunk, hogy csak néhány száz ilyen sírt ismerünk, és elgondolkozunk, hogy voltaképpen katonailag ellenőrzés alatt kellett tartani a Kárpát-medencét, elképzelhető, hogy nemcsak ennyi nyom maradt őseink után. És hol vagyunk még attól, hogy milyen nyelven beszéltek? Sok tehát a bizonytalanság, és végleges kutatási eredmények híján visszafogottan nyilatkoznak a szakemberek. Emellett a kutatások politikai felhangokat is kaphatnak, ezért kétszeresen figyelnek arra, hogy a természettudományos eredményeket megfelelő módon tegyék közzé. Az ősi maradványok genetikai kutatása nem hoz majd fekete-fehér eredményeket, a kép árnyaltabb, a módszernek vannak buktatói. Ezért e kutatásokról először a Szegedi Biológia Központ által rendezett ülésen nyilatkoznak a kutatók december elején. Dr. Béres Judit, az Országos Epidemiológiai Központ humángenetikusa szerint sem helyes általánosságban beszélni a magyarság genetikájáról, hiszen hazánkban több etnikum és nagy arányban szláv és német populációkkal rokonságot mutató kevert magyar népesség él.- Ezért sem helyes azt mondani: magyarság - magyarázza dr. Béres Judit. - A genetikai térkép jelzi, honnan származunk. A nálunk élő jászok például perzsa-iráni eredetűek, a matyók és a palócok genetikailag egységes népcsoport, csupán kultúrájuk eltérő, a kisku-nok és a nagykunok a törökökkel rokonok. A finnekkel csupán nyelvi rokonságban vagyunk, genetikailag nincs közünk egymáshoz. Szemben a csángókkal, akik genetikailag közel állnak az északi néphez. Az is bebizonyosodott, hogy a közhiedelem ellenére az ősmagyarokat nem az Őrségben kell keresni. Az ott lakók a vendekhez és a délszláv népcsoporthoz állnak közel. Egyelőre a genetikai vizsgálatnál nincs hitelesebb iránytű. Csontos Tibor Priport
