Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
2002. Október 1„ Kedd 7. OLDAL Seprűvel toldja meg nyugdíját Boszorkányos ügyességgel teke- ri-forgatja Simora Károlyné a seprűkötő masinát, s csakhamar kikerekedik az ismert cirokszerszám.- Ezer közül is megismerem, melyik seprűt csináltam én; a munka megmutatja magát. Negyven éve kötjük férjemmel a seprűt. Azelőtt a téeszben készítettük, most már csak bedolgozásra megy Baranyába. Jól jön ez is nyugdíjkiegészítésnek - állította. - Jó, ha 30 seprű elkészül egy nap, hetvenévesen már nem is bírok többet. Simora Károlyné korát meghazudtoló erővel nemrég a gyógynövény-felvásárlást is átvette a sógorától. - Most nem sokan gyűjtéssel; inkább csak a darányi cigányok hordják a szeder- és diólevelet, csalánt, fagyöngyöt. Naponta 7-10 ezer forintot is összeszedhetnek, de igen sok vele a munka. Mégis csinálják, mert ha nem csurran, cseppen, és a kicsit is meg kell becsülni. ____________■ Ki sbuszt termett a türelem A türelem ha nem is rózsát, de egy mindenre jó kisbuszt termett az idén. Négyszer pályázott az életet segítő járműre és a falugondnoki szolgálatra az önkormányzat, mígnem kitartását siker koronázta.- Augusztus közepén állítottuk üzembe a kilenc személy szállítására is alkalmas járművet, s év végéig kialakul a szolgálat rendje - mondta Wágner István falugondnok, akit kiskora óta mindenki ismer a faluban. Rábízták a gondnoki teendőket. - Gyakorta megyek gyógyszerért Darányba. Ez a legnagyobb gond; helyben csak hetente egyszer rendel az orvos. A legsürgősebb eset az volt, mikor egy súlyos beteghez kellett gyorsan orvost hívni és hozni az életmentő gyógyszert. Az önkormányzat, a körjegyzőség központja is Darányban van, s én hordom a hivatali küldeményeket is - sorolta Wágner István. - Reggel nyolc körül indulok először a busszal, de volt, hogy már hatkor is úton voltam, és este hétkor is. Szó van arról is, hogy a szociális étkeztetést a darányi iskolából oldja meg az önkormányzat, s ennek a kiszállítása is a falugondnok dolga lesz. A közösségeket is segítik a busszal vagy bérbe adják sofőröstül a szomszéd falvaknak. ■ Fényes kupák, sportsikerek Több kupát is nyert a Drávakastély otthon lakóinak lelkesen küzdő futballcsapata Országszerte ismert Kastélyosdom- bó a speciális olimpiai sportok révén. Fényes kupák és versenydíjak sora tanúsítja a Drávakastély szociális otthon fogyatékos sportolóinak sikereit. Jövőre lesz húsz éve, hogy rehabilitációs lehetőséget és családias életteret teremtettek itt az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosoknak. Most a megyei önkormányzathoz tartozó szociális otthonban hatvanhét 18-45 éves gondozott van, ellátásukról 25 dolgozó gondoskodik. - A sportra a mentálhigiénés csoport készíti föl a fiatalokat, harmincnál több vesz részt nagy lelkesedéssel a foglalkozásokon - mondta Zombori .Zoltánná részlegvezető főnővér. - Atlétikában, tollaslabdában, pingpongban jelesek, de a futball a legsikeresebb. A speciális sportok nemzetközi versenyén az idén húsz gondozottjuk indult, s valamennyi dobogós Tett. Legutóbb a nagykanizsai speciális futballgálán II. díjat nyert a csapat, s Horváth István kapta a legjobb kapus különdíját.- Beléptünk a Speciális Olimpiai Szövetségbe, és sportegyesületet alapítottunk, hogy jobb alapokat teremtsünk - mondta Zombo- ri Zoltánné. - így talán sikerül támogatókra lelni, mert a dolgozók s a gondozottak tagdíjából kevésre futja. S jövőre mi is szeretnénk rendezni egy sportnapot. ___■ SE GÍTIK AZ ISKOLÁSOK TANULÁSÁT. Naponta távolsági autóbusszal járnak a gyerekek a darányi iskolába és óvodába. Az oktatás nem jelent nagy terhet a dombói önkormányzatnak, mert a tíz óvodás és a 22 általános iskolás minden tanügyi költségére elég az állami normatíva. Az iskolakezdés terheit az önkormányzat néhány százezer forint ráfordítással szinte átvállalja a szülőktől; kifizette az általános iskolások minden tankönyvét és tanszereit, a 13 középiskolásnak pedig fejenként 15 ezer forintot juttatott. ______■ Sz egénységben gyarapodnak Kevés olyan településhez ragaszkodnak úgy a lakói, mint Kastélyosdombóhoz. Pedig helyben nincs sem iskola, sem óvoda, se megélhetést adó munkahely. A falu mégis gyarapodik: lélekszáma éppúgy, mint a község kasszája. Ha akad is békétlenség Kastélyosdombón, az kívül esik a családon. Az utóbbi öt évben itt egyetlen válás sem volt, tavaly azonban két pár is házasodott, s hét gyermek született: többszöröse a korábban megszokottnak.- Nem az a gond, hogy elnéptelenedik a falu. A többség magamhoz hasonlóan sosem költözne el; jó itt lakni, s akár busszal is mindent el lehet érni - állította Kirizs Zsolt polgármester. - A munkanélküliség a legnagyobb baj, de azon meg egy magunk nem tudunk változtatni. Régen buszokkal hordta a dolgozókat a szigetvári konzervgyár vagy a barcsi Kemikália, de mára a környező téeszekkel és gazdálkodószervezetekkel együtt ezek is megszűntek. Sem helyben, sem a környéken nincs munka, s még Győrbe is eljárnak dolgozni a dombói fémmunkások. Kastélyosdombó ugyanakkor a Dráva mente egyik leggazdagabb települése: az önkormányzatnak négymillió forint fejlesztési tartalékja is összegyűlt. Köszönhető ez annak is, hogy a képviselő- testület és a polgármester nem fogad el fizetést a községért vállalt hivatalért.- A tartalék arra való, hogy legyen mihez nyúlni, ha bármilyen gond adódik, s a pályázatokhoz is kell az önrész - tette hozzá a polgármester. Az utóbbi négy évben 25 pályázaton vettek részt, és meg is látszik az eredménye. Megújult a művelődési ház és a polgármesteri hivatal, működik a kábeltévé, épül a szennyvízhálózat, s egységesen rendbe tették a község kapubejáró hídjait. A gyarapodás mellett azonban óriási a szegénység is: a legtöbb ember segélyekből és a nyugdíjából él.- Nem volt miből válogatni, amikor belevágtam a kocsmavezetésbe. Kellett a munka - mondta Simon Józsefné kocsmáros. - A fiam meg a menyem is besegít, más munkahely nekik se lenne. Amúgy igen jók a dombói emberek, köny- nyű velük bánni. Három kocsma is van a faluKIRIZS ZSOLT bán, és mindegyiknek megvan a maga vendégköre. Botrány jó ideje nem volt itt, s elégedettek a közbiztonsággal is. Két rendőr jut csak öt falura, de a tyúklopáson kívül nincs komolyabb baj, nincs nagy rendzavarás. Kastélyosdombón egyébként is figyelnek egymásra a népek, s nem rejtik véka alá a véleményüket. Még a polgármestert is lecserélték, amikor elégedetlenek voltak vele. • - Nincs itt minek örülni - állította Németh István. - Azelőtt a vasúton dolgoztam, de már 79 évesen, betegen csak otthon vagyok. A feleségem itt hagyott, mikor a gyerekek kicsik voltak, magam neveltem fel őket. A fiam most 19 éves, segít az ápolásomban. Ketten vergődünk a 40 ezer forint nyugdíjból. A legrosszabb Orsós Pál szerint a tél, mert akkor a környéken sincs munka. - Kőműves a szakmám, de a faluban aligha élnék meg - mondta. - Aki akar, az talál munkát a környéken, de ahogy beáll a hideg idő, novembertől már senkit sem alkalmaznak.- A szomszéd faluban 17 év után szűnt meg a munkahelyem - sorolta Szenta László is. - Fes- tő-mázoló szakmával kényszerből váltottam ki a vállalkozást, és nyitottam egy takarmánylerakatot is. A feleségemnek egyelőre még van munkahelye, de a lányom Barcson sem tud elhelyezkedni. Eddig megéltünk a vállalkozásból, de nagy bőségre nem számíthatunk. Látszik, hogy mindenütt kevés a pénz. Régen 15 házat is kifestettem egy évben, most harmadannyi munka sincs. A szomszéd községekben jutottam csak megrendeléshez. A takarmány sem igen fogy, mert egyre kevesebb állatot tartanak a faluban. Csak saját szükségletre pár disznót, s alig van tehén. Még a takarmány is csak a nyugdíjfizetéskor fogy jobban meg a jövedelem- pótló osztása idején. _______________________■ Meg kérdeztük a kastélyosdombói lakosokat; hogyan élnek, mi a gondjuk, és miben látják a falu boldogulását? Hiányolják a pénzt, a munkát és az összetartást Lőczi Mária nyugdíjas: - Olyan kevés a nyugdíj, hogy napszámba kell járni a megélhetésért. A szomszéd faluba megyek mindennap, gyalog, mert még biciklim sincs. Néhány házhoz járok rendszeresen, most például kukoricát meg krumplit szedek, s ezer-ezerötszáz forintot kapok meg az étkezést. A 22 éves fiam is maszekba jár, mert kell a pénz. Csak este van egy kis időm pihenni. A sorozatokat szeretem nézni. Magam nem jutok többre, pedig dolgozom eleget. Sokan akarnák a falu sorsát is jobbítani, de ahhoz meg nincs összetartás. Meglenne itt minden kényelem, ami máshol, de nagyon szegények az emberek. S ha nincs munka, azok is maradnak. Fenyvesi Rózsa munkanélküli: - A nagy fiam kollégista Mohácson. Vámügyintéző lesz, s nem hiszem, hogy ide visszajön, mert itt ő sem tudna megélni. A kisebbik fiam még óvodás, miatta nem tudok munkába járni, és nem is lenne hová. Azelőtt több mint húsz évig a barcsi fűrészüzemben dolgoztam, oda most is visszamennék. Helyben néha akad napszám meg gyógynövénygyűjtés, ez egészíti ki a szociális segélyt. Egy holland család vett itt házat, azoknak is segítek. Aki szegény, örül, ha egy kis pénzhez jut ebben a kis faluban. Lassan visz- szajön a régi cselédvilág, bár egykét becsületes, jobb módú családon kívül nincsenek itt gazdagok sem. Kocsis Zoltán kazánfűtő: - Születésem óta mindig itt éltem, el se tudnám képzelni máshol az életemet. Húsz éve már a szociális otthonban dolgozom, szerencsére elég biztosnak látszik a munkahelyem. Még kényelmesebb is lett, mert ennél az új kazánnál nem kell éjjelente is bent lenni. De egy fizetéssel nem sokra jutunk, pedig ráférne a házra is a javítás, meg a gyerekek is kicsik. Régen bikákat is tartottam, de vett ele- séggel ilyen áron már sehogy nem éri meg. Az volna a legjobb a falunak, ha megszűnne ez a munkanélküliség. Mert ha nincs munka, akkor nincs miből megélni. Sokan szívesen eljárnának, ha legalább a környéken lenne elég munkahely. Okos József nyugdíjas: - Öt-hat hektáron gazdálkodom, abból élünk a feleségemmel. Egy lovam van, s az idén már csak egy tehenem maradt. Tavaly volt három is, de eladtam, mert megszűnt a tej csarnok, és igen drága a tejet a szomszéd faluba hordani. Amióta megszűnt a téeszda- ráló, a takarmányt is mindenki magának rendezi. Nehéz a gazdálkodás, ebből kevesen boldogulnak; a legnagyobb birtok sem több 10-12 hektárnál. Drága a föld művelése, a terményből sem térül meg az ára. Van itt a határban vagy húsz hektár parlag, amit senki se művel, nem falubeli a gazdája. Abban bízom, kifizetik a téeszvagyonrészt, abból jutna a ház körüli javításokra is. Tótfalusi Józsefné nyugdíjas: - Nem sokat változott a falu. Nemrég lett ugyan kábeltévé is, de azt jobbára csak a fiam nézi. Annak örülök, hogy meglesz a szennyvízcsatorna is, mert most sokan csak úgy kiöntözik a szennyes vizet. Nem tart össze a dombói nép; elégedetlenkedés meg civako- dás van itt a választásokon kívül is. A beteg fiammal meg az édesanyámmal lakunk együtt, és nagyon szűkös a pénz. A házat is javíttatni kellene, de nincs miből. Azelőtt a téeszben dolgoztam, cséplőgépnél, meg a földeken, mikor hol volt a munka. Most ezek közül már semmi sincs. Sokan meg csak a jövedelempótlót várják, és ha volna is dolog, nem tetszik nekik. ______■ KASTÉLYOS DOMBÓ HIVATAL KÉT NAP A polgármesteri hivatal címe: 7977 Kastélyosdombó, Fő u. 73. Tel.: 82/466-970 A körjegyzőség és a családsegítő szolgálat hétfőn és szerdán 8-12-ig fogadja az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 350 Négyévesnél fiatalabb: 25 5-14 éves: 23 14-24 éves: 69 24-60 éves: 178 60 évesnél idősebb: 55 SEGÉLYRE NYOLCMILLIÓT Az önkormányzat az idén 47 millió forintból gazdálkodik. Ebből 16,8 milliót költ a kistérségi szennyvízcsatorna-beruházásra; társulásokra, a családsegítő szolgálatra s a körjegyzőségre ötmillió forintot. A falugondnoki szolgálatra négymillió forintot nyert, és 1,5 millió forintot fordít rá saját keretéből. Szociális segélyre, eseti támogatásokra mintegy 8 millió forint megy el, 300 ezer forint a szemétszállítás, 150 ezer forintban van a közterületek rendben tartása. Minden ház kapubejáróját rendbe tétette az önkormányzat, s ennek ez évre eső költsége 800 ezer forint. A temetői járda díszburkolatára 100 ezer forintot költött, s 4 millió forint fejlesztési tartaléka maradt. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató a Dráva Mente Szociális Otthon: tíz helybelinek ad munkát. Az önkormányzat 2-3 közmunkást alkalmaz, valamint hivatalsegédet és falugondnokot. Két mezőgazda- sági vállalkozó, három kocsmáros, egy-két cégképviselettel s ügynöki munkával, kereskedéssel foglalkozó vállalkozó teremtett magának munkahelyet. Barcsra 12-14, Szigetvárra 4-5 munkás ingázik, páran győri munkahelyre. TÍZ ÜRES LAKÓHÁZ A községben 112 lakott ház van, s egy sem épült az utóbbi tíz évben. Mintegy tíz ház üres: ezekből kihalt a tulajdonos. A külföldiek még nem fedezték föl a falut, csak egy holland család vett ingatlant. Vezetékes telefon szinte mindenütt van, kábeltévé a házak felében. Most építik a szennyvízcsatornát, s csak a gáz hiányzik. HÁROM KOCSMA, EGY BOLT Egy vegyesbolt van, ez az áfész- coopláncba tartozik. A friss kenyéren, tejtermékeken kívül felvágottat, fagyasztott baromfit, zöldséget, háztartási vegyi árut és iparcikkeket is árusít. Szerdánként zárva van, de ez nem okoz gondot; a lakosság nagy része Darányba jár vásárolni, mert ott szakboltok is vannak. A falu három italboltjában segélyosztáskor nagyobb a forgalom, de a botrány nem jellemző. Az olcsóbb jfröccs kelendőbb, mint a sör. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA! bíró Mária A L M A N A C H - 0 9 3
