Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-27 / Vasárnap Reggel, 43. szám

2002. OKTÓBER 27. ARCKÉP gyerekeket is beírattuk az iskolába, de megmelegedni még nem volt időnk, s már jöhettünk haza. Ám mit tehettem volna, amikor Horn Gyula, Kovács László és Medgyessy Péter is kért, hogy vegyem át az ipari, keres­kedelmi és idegenforgalmi tárcát. Pe­dig hihetetlen fórral kezdtem a nagy­követi ténykedésemet. Egy hónapja voltam Bonnban, amikor Horn Gyula miniszterelnök hivatalos látogatásra érkezett Németországba, ahol őt na­gyon tisztelik a határnyitás óta, S mi­közben őt kísértem Bonnban, Stutt­gartban és Münchenben, találkozhat­tam a vezető német politikusokkal, a többségüket egyébként már ismer­tem, hiszen hajdan tolmácsoltam ne­kik. Ez olyan lépéselőny, amit csak évek alatt, nagyon szívós munkával lehet elérni, de e repülőrajt áldásait nem tudtam kihasználni.- A családja sem volt durcás? Fazakas: - A feleségem mindig ter­mészetesnek találta, hogy mellettem a helye. A fiaim 10-11 évesek voltak, kaptak egy új biciklit, és visszakap­ták az itthoni barátaikat. Én pedig visszatértem abba a minisztériumba, ahol felnőttem, s mindenkit ismer­tem, így azért jól lehet dolgozni, és én szeretek eredményes lenni.- A legutóbi négy évet ismét né­met székben töltötte, de a Daim- lerChryslert nem sikerült rábírnia, hogy legalább egy alkatrészüzemet idetelepítsen. Fazakas: - Hirtelen ért a ’98-as kormányváltás. Ám mielőtt körül­néztem a piacon, kaptam egy ajánla­tot a Daimler Benztől, hogy legyek a magyarországi vezérképviselőjük. Reméltem, hogy sikerül magyar be­ruházásra ösztönöznöm őket, de minden terv füstbe ment, amikor a Chryslerral összeolvadtak. Azontúl Amerika és Ausztrália lett a fontos, ott akartak terjeszkedni, és hirtelen Közép-Európa érdektelenné vált. Olyannyira, hogy még az itteni üze­meiket is eladták. S örömmel fogad­tam, amikor a szocialista párt hívásá­ra országgyűlési képviselő lettem.- Az lnterparlamentális Unió­ban (IPU) viszont új embernek számított, mégis rögtön beválasz­tották a végrehajtó bizottságba, s magyar javaslatra már megfigyelői státust is kapott a szervezet az ENSZ-ben. Fazakas: - Nem is gondoltam vol­na rá, hiszen idén lettem a magyar tagozat elnöke, ám Rita Süssmuth, aki tíz évig volt a német parlament elnöke, megkérdezte, hogy „maga miért nem jelölteti magát?” Svájci és angol ellenfelem volt, de sikerült nyernem. Legalább ilyen nagy fegy­verténynek tartom, hogy sok javas­latból a magyart fogadták el, misze­rint a chilei ülésen a határokon átnyúló természeti katasztrófák megelőzése és kezelése legyen napi­renden. Ez most az európai árvizek miatt más országoknak is fontos, nemcsak nekünk. Az IPU-végrehajtó bizottság azért is fontos, mert így egy elit kör tagjaként módom lesz egyéb, Magyarországot érintő ügy­ben is barátilag lobbizni.- Hogy fogadta, amikor az egyik napilap címlapján megjelent a fényképe tizedmagával, mint aki érintett az ügynökügyben? Fazakas: - Szerencsére nem lát­tam, mert a johannesburgi világtalál­kozón voltam. Egyébként meg fur- csállottam, hiszen én hivatalos érte­sítést sem kaptam, hogy engem vizs­gálnak. Nem lepett meg, hogy rólam dossziét találtak, hiszen minden tol­mácsolás után félrehívtak és kikér­deztek. Később pedig a nemzetközi tárgyalások után is le kellett adni a 2- es jelentést. Egyébként a diplomáciá­ban, a gazdasági életben a világ más részein is összegyűjtik, összegzik az információkat. Az viszont hihetetlen rossz hírét keltené az országnak, ha akár tíz-húsz évvel ezelőtti nemzet­közi tárgyalásokról bármilyen részlet kiszivárogna. Mondtam is Mécs úr­nak, hogy attól óvjon meg bennünket az ég, soha többé nem bízna meg bennünk senki... Dalia László Fazakas Szabolcs Született: Budapest, 1947. október 26. Diploma: közgazdasági egyetem (1971) Pályafutása: Külkereskedelmi Minisztérium - német referens, ki­rendeltségvezető Bécsben, Közép-európai Kapcsolatok igazgatója (1973-89), Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága vezetője (1989-90), az osztrák állami ipar (ÖIAG) magyarországi vezérképvise­lője (1990-95), az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára (1995-96), nagykövet Németországban (1996), ipari, ke­reskedelmi és idegenforgalmi miniszter (1996-98), a DaimlerChrysler cég vezérképviselője Budapesten (1998-2002), parlamenti képviselő, az lnterparlamentális Unió magyarországi elnöke (2002-) Család: nős, két fia van ■ - Hogy érezte magát Vranitzky úr születésnapi vacsoráján? Fazakas: - Természetesen jól, de hát 25 éve ismerem az exkancellár urat. Hajdan ugyanis dolgoztunk együtt, amikor a nyolcvanas években én vezettem a kereskedelmi kiren­deltséget Bécsben, többek között ar­ra az időre esik az ötszázmillió dollá­ros idegenforgalmi kölcsön, amikor a Duna-parti szállodák is épültek. Aztán ’90-től öt éven át az osztrák ál­lami ipart képviseltem Budapesten. Huszonhat vegyesvállalatot alapítot­tunk, többek között a Voest Alpine a Dunaferrel, az OMW pedig a Mollal szövetkezett, s ezek mindmáig működnek.- Édesanyja olasz-német szakos tanár volt, így akár az olasz kap­csolatok atyja is lehetne. Fazakas: - Olaszul viszont mind­máig nem tanultam meg, míg néme­tül már 14 éves koromban jól tudtam, s többször jártam az NDK-ban, így használtam is. Később pedig idegen- vezetőként előbb Keleten, majd Nyu­gaton is hasznát láttam. A közgázra is úgy kerültem be, hogy az országos matematikaversenyen harmadik let­tem, s perfekt beszéltem németül, rá­adásul történelemből Károlyit kap­tam tételnek, aki az egyik kedven­cem volt. A szüleim persze nem örül­tek, hiszen a mi családunkban min­denki jogász volt. Szerencsém volt, hogy egyetem után a Külkereskedel­mi Minisztériumba kerültem, s ép­pen a német referatúrára, ami akkor is kiemelt fontosságú volt, lévén Né­metország az egyik legnagyobb ke­reskedelmi partnerünk. A németek­től nagyon sokat tanultam, aki velük dolgozik, annak vérévé válik a pon­tosság, a fair play és az eredmény­orientáltság. Megtanultam, hogy ha kihívás van, akkor a legjobb formá­mat kell hozni, vagyis versenyen job­ban kell futni, mint edzésen.- Nem szokott vele dicsekedni, de tudom, hogy többször tolmá­csolt Kádár Jánosnak is, vagyis olyan tárgyalásoknak is tanúja volt, amelyekről nem készült jegy­zőkönyv. Fazakas: - Többször fordítottam, mit mondott Franz Joseph Strauss, Lambsdorf gróf, Helmut Schmidt vagy Kohl mit mondott a magyar vezetőknek. A nemzetközi tárgyalá­sok után mindig be kellett számol­nom, hogy kivel mit beszéltünk, mi­ben maradtunk, ezért is volt rólam III/2-es dosszié. A Kádár-tolmácsolá­sok voltak a kivételek, ezekről soha senki nem kérdezett. A német politi­kusok egyébként nagyon elegánsak voltak, a következő találkozásnál már barátként üdvözöltek. Schmidt kancellártól kaptam egyszer egy ezüst öngyújtót, s amikor kifogyott belőle a gáz, elvittem megtöltetni. A gázos meglátta az öngyújtón a német címert, a nevet viszont félreolvasta, de ő Helmut Schönre, a német labda­rúgó-válogatott kapitányára gondolt, s mindenáron meg akarta tőlem ven­ni az öngyújtót. Persze Beckenbauer vagy éppen Kahn ma is ismertebb, mint Schröder kancellár.- Azt mondják, mestere a kap­csolatépítésnek, és több befektetőt is úgy csábított ide, hogy lehelet­finomon cselezett, vagyis minden­kinek megtalálta a gyenge pontját. Egyébként meg most sem ártana valami trükk, hogy a sokadik au­tógyár ne Csehországban vagy Len­Fazakas Szabolcsnak van egy visszatérő mondata: „megpróbáltam mindig európai lenni”. S meglehet, ez talán túl szerény, túl visszafogott hitvallás, de miután már megélt két rendszert, s jó néhány kormányt, nem is kevés. Fazakas az édesanyjától tanult német nyelvvel és persze a közgazdasági diplomájával sokfelé megfordult a világban, és bár­milyen szerepet is vállalt, sehol nem vallott kudarcot. Pedig volt idegenvezető, a német gazdaság szakértője, Kádár tolmácsa, az osztrák ipar magyarországi képviselője, államtitkár, néhány hétig magyar nagykövet Bonnban, majd gazdasági miniszter, a DaimlerChrysler vezérképviselője, és most az MSZP színeiben országgyűlési képviselő. A mi­nap az Interparlamentáris Unió (IPU) végrehajtó bizottságába is beválasztották. Talán nem véletlen, hogy az egé­szen más pártszínekben politizáló Rita Süssmuth (CDU) kérte fel, pályázzon az IPU vezetőségébe, hiszen Fazakast joggal nevezhetnénk a „német kapcsolatnak” is. Azt mondja, sokat tanult a németektől, többek között a kiszámít­hatóságot, az eredményre törést és a fair play tiszteletét. Imád teniszezni, egyébként a Magyar Teniszszövetség alelnöke, ezért gyakran él teniszhasonlattal. „Meccsen még az a fonák is bejön, amit edzésen esetleg meg se pró­bálok, hiszen a kihívás mindig jobb játékra sarkall. Ha feladat van, akkor nem remeghet az ember keze, s én nem szoktam összeroppanni...” Akkor sem tétovázott, amikor a Mécs-bizottság vizsgálódásai során szóba került a neve. Elment a bizottságba, és elmondta a sajtónak is, hogy annak idején az volt a természetes, hogy a nemzetközi tárgyalások után elmesélte, kivel miről tárgyalt. Ez bevett gyakorlat volt, s ő is természetesnek érezte. Egyetlen kivétel volt, amikor Kádárnak tolmácsolt, arról utólag sosem kérdezték meg. gyelországban telepedjen le, ha­nem Tatabányán. Fazakas: - Sajnos az se véletlen, hogy a befektetők az utóbbi években másfelé fordultak. Nem is látok most olyan befektetést, amely két éven be­lül termőre fordulna, tehát ez ügyben hihetetlen munkára van szükség, miközben az Európai Unióval arról egyezkedünk, hogy a régi befekte­tőinktől ne kelljen visszavenni a már megadott kedvezményeket. Ilyenkor kell megtalálni a komprömisszumot, kiskaput keresni. Nem tagadom, né­ha nagyon élelmesek yoltunk, ami­kor befektetőt kerestünk, ám politi­kai segítség nélkül néha semmire se megyünk. Amikor például a Voest Alpine vezetői idejöttek egy 350 mil­lió schillinges beruházásról tárgyal­ni, Antall Józsefet nem tudtuk rá­venni, hogy fogadja őket. Amikor vi­szont Horn Gyulával Japánban jár­tam miniszterelnöksége idején, s tudtam, hogy a Sony Kelet-Közép- Európába készül, megkértem, hogy találkozzon a világcég elnökével. S miután váltottak néhány szót, már rajtam volt a sor, hogy az üzletről meggyőzzem. Ez ügyben egyébként a németországi rezidensük szava is számított, ezért ahogy hazaértünk, felhívtam Düsseldorfot. Azt mondta, hogy karácsony közeleg, majd az ün­nepek után visszatérhetünk rá. Erre megkérdeztem, hogy mit csinál a két ünnep között. A Sonynak ma gyára van Gödöllőn.- Állítólag a Suzukival és a General Motorsszal ugyanazon az éjszakán állapodtak meg a minisz­tériumban, s ön szaladgált az egyik szobából a másikba. Fazakas: - Valóban így volt, nem mi néztük el a naptárat, hanem ők fu­tottak be egyszerre, és egyik beruhá­zásról sem akartunk lemaradni. A fe­leségem azóta se hiszi el, hogy haj­nali négyig a minisztériumban tár­gyaltam. Bár ismerni kell a japáno­kat, egyetlen mondat megváltoztatá­sa néha hetekig tart.- Alighanem Guinness-rekord- nyi időt töltött Bonnban, hiszen mindössze néhány hétig volt ott magyar nagykövet. Fazakas: - Már kicsomagoltunk, a Megpróbáltam európai lenni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents