Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-22 / 247. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 3 4 2002. Szeptember 19., Csütörtök HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: Kötcse-nagycsepely-teleki körjegyzőség, Nagycsepely, Kossuth Lajos utca 17. Telefon: 84/367-554, 84/368-259 Hétfőtől péntekig 9-12 óra között várják az ügyfeleket az előadók. A polgármester kedden és csütörtökön 19-20, a körjegyző szerdán és csütörtökön 9-12 között tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 421 Férfi Nő Ötévesnél fiatalabb: 11 10 6-14 éves: 21 22 14-18 éves: 11 11 19-55 éves: 115 92 55 évesnél idősebb: 47 81 BÜSZKÉK A FALUKÖZPONTRA. 1994-ben kezdték az elhanyagolt faluközpont rendbetételét, s a munkát három év alatt befejezték. Takaros lett a környék, parkot is kialakítottak a katolikus templom, a kultúrház, ifjúsági klub, az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal és az óvoda által határolt területen. Ar- ra törekedtek, hogy Nagycsepely központja megfeleljen a kor követelményeinek; ma már büszkék rá. ■ HITELRE SZORULTAK Az önkormányzat az idén 38,4 millió forintból gazdálkodik. A költségvetése 1990 óta forráshiányos; most 3,3 millió forint hitel felvételét tervezték. Az óvodára és a polgármesteri hivatal igazgatási költségeire egyaránt 4,5 millió forintot szántak, a kisebbségi önkormányzat támogatására 686 ezer forintot. A működési költség 13,5 millió forintra rúg, a körjegyzőségre, általános iskolára, az egészségügyre, orvosi ügyeletre, a különböző társulások támogatására 8,3 millió megy el. Szociális segélyre, családi pótlékra, egyéb ellátásra 4,8 millió forint jut. Cigány kisebbségi önkormányzat is van a településen 1998 óta. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat a legnagyobb munkáltató: az igazgatás, a hivatal és az óvoda tíz dolgozót alkalmaz, a közhasznú munkások száma változó. Húsznál több a vállalkozások száma, de ezek nem foglalkoztatnak több embert. Idénymunka az erdőművelésben akad, s nyáron a Balaton-parton. Csillagra is lelni Csepelyen, csak meg kell találni - mondta Borbás György, az eddig négy számot megélt magánkiadású hírlevél társszerkesztője. - Rá akarjuk ébreszteni a helybélieket, hogy milyen értékek rejlenek a faluban. Borbás Györgynek és feleségének - még csak néhány éve laknak a faluban - ötlete volt a Nagycsepelyi Miűjság. - Eleinte furcsán néztek ránk, mikor azt mondtuk, hogy havi megjelenést tervezünk; sokan úgy vélték, nem történik itt semmi, nem lesz miről beszámolni - állította Borbás György. - Aztán a legutóbbi számban már csak 24 oldalon fértünk el. Csillagra is leltünk: egy tehetséges fiatal hölgyre, aki több száz verset írt, de ezt szinte senki sem tudta róla. Hitetlenkednek is, mennyi értékre bukkanunk. Nem titok: föl akarjuk nyitni egy kicsit a csepelyiek szemét és rádöbbenteni őket saját belső értékeikre. Helyi időszerű dolgokat is beleszőnek a keresztrejtvénybe, ami ezáltal igen népszerű lett; s a még élő nevezetes személyekkel (egykori tisz- teletessel, tanítóval) készítenek interjúkat. Azt tervezik, hogy idővel az egész völgy kiadványává nőnek; Teleki, Kötcse és Szólád híreiről is beszámolnának, s akkortól már nyilván az önkormányzatok segítségére is számítanának a kiadvány megjelentetésekor. Már most is eljut egyébként a csepe- lyi hírlevél a környező településekre; a községből elszármazottaknak postán küldi el az önkormányzat. Régen volt már mozifilmvetítés a művelődési házban, Borbásék ezt Borbás György kis szerkesztősége a hagyományt is fölélesztették; a település eseményeiről videofelvételt készítenek, s - mintegy pótolva a helyi tévét - nyilvános vetítésen teszik ezt közszemlére. Mai és régi fényképekből pedig archívumot állítanak össze, s ebből később majd CD-t is kiadnak. ■ A jövőképet hiányolja a méhész Félő, hogy halálra ítélt település a miénk - vélekedett Mogács József méhész őstermelő, aki arról is nevezetes: élére állt annak idején a virágzó vérszilvafák megcsonkítása elleni tiltakozók megmozdulásának. Meg kellene fordítani azt a folyamatot, hogy évről évre csökken a falu lakossága, mert a fiatalok nem látnak jövőképet.- Az őslakosok szemében én „gyüttment” vagyok, mert csak húsz éve élek Nagycsepelyen - mondta. - Azért költöztem ide, mert szolgálni akartam a falut, de nem hagyták. Sok ötletem volt, például hogy ma már, az internet korában nem fényűzés, ha a fiatalokat számítógépezésre oktatjuk; adjuk meg nekik a lehetőséget, ne kerüljenek hátrányba, mert falun nőnek föl. Vagy javasoltam: közel a Balaton, kitörési pont lehetne a turizmus, tartsunk nyelvtanfolyamot a felnőtteknek. Tíz éve harcolunk azért, hogy épüljön végre játszótér, sikertelenül. Sajnos, a falu vezetése számára nemkívánatos, aki nem tud velük mindenben azonosulni; a más véleményt rosszindulatú támadásnak tartják. Pedig én sem akarok rosszat, s még néhányan, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak. Rendbe tették a közterületeket, ez tény és üdvözlendő, de a falu nem skanzen: a jövőt a benne élők jelentik. Figyelmeztető jel az is: a község szinte sosem nyer a pályázatokon. Márpedig az életképes, törekvő fal- vakat többfelől is támogatják. ■ Csak lassan nyílnak meg A századfordulón még 1050-en laktak a faluban; 1990-ben már csak 534-en, s ma már ennél is százzal kevesebben.- A népesség fogyása miatt látom csak bizonytalannak a jövőt; amúgy életrevaló, dolgos és ösz- szetartó emberek lakják a települést - mondta Végh Miklós református lelkész, aki családjával négy éve költözött a valaha csaknem teljesen, ma csak felerészt református Nagycsepelyre. - A gyülekezetben egyelőre nem érezzük a gondot. Anyagilag tartjuk magunkat, vannak új ötleteink - református ifjúsági táhprt szerveztünk a parókiánál -, és sok fiatal jár hitoktatásra. Abban bízom, hogy az autópálya folytatása hozhat föllendülést; ha valóban lesz a közelben lehajtó, akkor ide akár ipari, kereskedelmi létesítmények is települhetnek. S kíváncsian várom, mikor származik előnyük a háttértelepüléseknek abból, hogy a részei a Balaton régiónak. Ami még fontos és amiért a faluban élő egyetlen egyházi személyként magam is igyekszem tenni: közösségi életet kellene kovácsolni, a ma még jellemző érdektelenséget fölszámolni az emberekben. Mintha nyiladoznának már - ebben sokat segít az új helyi újság megjelenése -, de leginkább még mindig csak a fiatalokat lehet megszólítani.- 1990 óta forráshiányos a település, s így óriási erőfeszítésünkbe kerül és gondos gazdálkodást kíván, hogy sikerüljön évről évre előrelépnünk - mondta Fábián János ' polgár- mester. - Úgy vélem, nincsen szégyenkeznivalónk más településekhez képest. S hogy mit hozhat a jövő? Az utóbbi időben 100-300 hektáros területek keltek el, többeknek van tehát terve a faluval. A rendezési tervben 150 beépítésre alkalmas ingatlant jelöltünk ki értékesítésre, s kiemelten figyeltünk arra, hogy maradjon bőven terület idegenforgalmi célú beruházásra. A Balaton közelségét ugyanis ki lehetne használni. A környék erre alapvetően alkalmas: horgász- és lovasturizmusra, téli sportolásra. Elszántság, kitartás, szorgalom kellene hozzá, és vállalkozó kedv. Egy vállalkozó a faluba vezető út mentén horgásztavat alakítana ki, s készek a tervek - több lépcsőben - egy turistaparadicsom létrehozására. Ez most bizonytalanná vált, mert a Széchenyi tervtől várt jelentős tá- mogatást a beruházásához. ■ Inni lehet, eladni nem A falu egyik „nevezetessége” az önkormányzat által fenntartott szeszfőzde. Ez a legjobb adófizető is: évi kétmillió forinttal gyarapítja a község kasszáját. A vezetője, Ától Sándor szerint jól tette a képviselő-testület, hogy annak idején- sok más településsel ellentétben- nem mondott le róla. Igaz, ma már nem élnének meg a környék gazdáiból; Fonyódról és Siófokról is ide hozzák a főzetni való, most például - éppen ma kezdődik a szezon - a körtét és a cseresznyét.- Sokan életükben nem járnának máskülönben Csepelyen - mondta Ától Sándor. - Egy szezonban négyszázan is megfordulnak itt; sokat mondok, ha húsz helybeh van közöttük. Egyre kevesebb az emberek pénze, s nem főzetnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a pálinka jövedéki termék lett, tehát a gazdák már nem tudják eladni, csak meginni. Ától Sándor szerint az uniós csatlakozás jelentheti majd a századfordulón épült csepelyi szeszfőzde végét. - Korszerűsíteni kellene, s annyi pénzt beleölni, hogy nem érné meg a ráfordítás - magyarázta. - Valószínű, hogy attól kezdve már nem lesz kifizetődő fenntartani. ■ Nagycsepelyi olvasóinkat kérdeztük; elégedettek-e a falu fejlődésével, és mi az, amit még hiányolnak? NAGYCSEPELY Önerő híján is fejlődnek Sokat vár a település a kormánynak attól az ígéretétől, hogy központilag biztosítja a pályázatokhoz szükséges önerőt a nehéz helyzetben levő, forráshiányos településeknek. Eddig ugyanis Nagycsepely éppen önerő híján esett el a pályázati lehetőségektől. A fejlődés természetesen ennek ellenére sem állt meg a faluban. Az utóbbi egy évben például az ÁNTSZ előírásainak megfelelően korszerűsítették az orvosi rendelő felszerelését, berendezését, az óvodában bevezették a HACCP minőségbiztosítási rendszert, korszerűsítették a közvilágítást, és futotta az utak, járdák javítására is. A temetőben is építettek utat, s rendbe tették a belvízelvezető árkokat. Pályázaton annyi pénzt nyert az önkormányzat, amennyivel a gazdálkodását éppen egyensúlyban tudta tartani. ■ Összefoghatna a völgy a turizmusért JELENTŐS ADÓBEVÉTEL Többféle helyi adót vetett ki az önkormányzat, s ezekből jelentős a bevétele, ezt fordítja felújításra, a falu rendezésére. Az idén 7,2 millió forint adót terveztek, a szeszfőzde egymaga több mint kétmillió forintot fizet. NÉHÁNY CIVIL SZERVEZET Kevés a civil szervezet. A Vörös- kereszt helyi csoportja a legrégebbi, de van nyugdijaskiub és ifjúsági csoport is, valamint a sportkör, ebben az öregfiúk futballcsapat rúgja a bőrt. KÉT BOLT, EGY KOCSMA Két vegyes árut, jórészt élelmiszert kínáló üzlet van a faluban és egy italbolt. A nagycsepelyiek többsége elégedett az ellátással. Az oldal megjelenését Bárá- nyosi Istvánné támogatta. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL Puskás Tiborné óvodavezető: - Nagyon szép a falunk, mert páratlan a környezete s rendezettek a portái. Nagy gond azonban, hogy egyre öregszik. Óvodavezetőként is tapasztalom: mind kevesebb a gyerek, mert alig van fiatal; bizonyára másutt találják meg a számításukat. Igen kevés a munkalehetőség, nyáron sokan a Balaton-partra járnak, s esetleg alkalmi munka akad őszszel a szüret, tavasszal az ültetések idején. Munkahelyet teremtő vállalkozás kellene akár a faluba, akár valahová a közeibe. Azt is ki lehetne használni, hogy közel a Balaton, s ide talán még eljönnének a turisták. No, és egy játszótér nagyon hiányzik a gyerekeknek. Szalai Imre nyugdíjas: - Fejlődésnek indult a falu. Az őseim is itt születtek; itt, a szövetkezetben dolgoztam, van tehát összehasonlítási alapom. Jó, hogy bevezették a gázt, korszerűsítették a közvilágítást, most várjuk a szennyvízcsatornát; ez lehet a további fejlődés megalapozója. Nyugalmas, csendes a község, nincs betörés, még a lakásom ajtaját is nyitva hagyhatom, ha boltba megyek. Itt nincs rossz szomszédság: Csepelyen figyelnek a másikra az emberek. Ami még hiányzik: egy összekötő út Karád felé, hogy ne legyünk zsáktelepülés. Egyre több a külföldi; rendbe teszik a házukat, de a kapcsolatukat a falusiakkal még javítaniuk kell. Mogács Imola hitoktató: - Leginkább a fiatalokkal találkozom, s úgy tapasztalom, velük keveset törődik a falu. A református lelkész és felesége az utóbbi időben hetente foglalkozik velük, s ez nagyon jó. Több kezdeményezés kellene: szakkörök vagy színjátszó kör. Össze kellene tartani őket, hiszen bennük a jövő, rájuk lehet csak alapozni, s az lenne a cél, hogy itt maradjanak, ne haljon ki a település. Nagyon hiányzik például egy játszótér vagy sportpálya. Akár társadalmi munkában is meg kellene építeni, de ez valahogy nem jellemző Csepelyen; pedig ^nagy do-. lóg, ha valamire azt mondhatják az emberek: ezt mi építettük vagy mi tettük rendbe, ezt mi ültettük. Borbásné Koródi Ágota vállalkozó: - Munkahelyeket kellene teremteni itt és a környéken, hogy ne kelljen messzire eljárni. Bár csak pár éve élek a faluban, úgy látom: rengeteget dolgoznak az itteniek. A falut körülölelő gyönyörű tájat is ki lehetne használni. Erdő veszi körbe a községet, van vadásztársaság, többen lovakkal foglalkoznak; nekik és a környező falvak önkormányzatainak kellene összefogni, ide vonzani a turistákat, kirándulókat. Úgy vélem, csak a szomszédos négy település' összefogásával lehet eredménye. A lovas- vagy a borturizmust úgy képzelem el, hogy az egész völgy kínál programot, nem csak egyik vagy másik falu. Tasnádi Attila gépkocsivezető: - Most korszerűsítették a közvüágí- tást, ez nagy dolog, mert eddig sötétben kellett botorkálnunk az utcán. Nincs okom panaszra, már csak azért sem, mert ahol lakom, nem is belterület, csak a szembeszomszéd ingatlana az. Lesz szennyvízcsatorna is; ennek ellenére úgy érzem, nem fejlődik kellően a falu. Nem hallottam, hogy nyernénk pályázaton, ahogy a szomszédok. Szerintem a vezetők hozzáállásával is gond van: nem tudják, mi foglalkoztatja a falubelieket. Talán jellemző az is, hogy a polgármesternek este hét és nyolc óra között van fogadóórája; az ember nyáron olyankor még ka- pál, télen meg már alszik. ______■ Cs illagot találtak Csepelyen
