Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-20 / Vasárnap Reggel, 42. szám
2002. OKTÓBER 20. Jakupcsek, a belga Vezetékneve újabban egy délutáni talk-show márkajelzése. A Most vagy soha! című vetélkedője után olyany- nyira energiadúsan vetette magát legfrisebb műsora, a Tv2 programján futó Jakupcsek előkészületeibe, mintha azon töprengett volna, hogy most vagy soha. Cseppet sem hálás dolog Jakupcsek Gabriella faggatószékében főszereplőként üldögélni. Kíméletlenül és csípőből kérdez. ■ - Hónapokkal ezelőtt „megitta” az utolsó rádiós Cappuccinót, elköszönt televíziós kvízjátékától is, mondván, hogy ezentúl mást szeretne csinálni. Ilyen lovat akart?- Igen, de legalábbis hasonlót. Nagyon jó csapat jött össze, és az indulás azt bizonyítja, hogy gondolkodó emberek szerkesztik az adást. Szerintünk az utóbbi időben hiányzott a kereskedelmi televíziózásból egy ilyen műsor. Lehetőséget kaptunk arra, hogy másfajta hangot üssünk meg.- Másfajta hangütés - megszokott díszletek között. Nem zavarja, hogy a többi, délutáni beszélgetős műsorokhoz kísértetiesen hasonló látványvilágban faggatja vendégeit?- Ehhez a formához, díszlethez a Tv2 ragaszkodott, nekem sajnos nem volt ebbe beleszólásom, miként abba sem, mikor kerüljön képernyőre az adás. Én csupán a Született: január 18. Család: férjezett, gyermekei: Máté Bálint Mór (17), Máté Marcell Mór (14) Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Egyetem, ELTE BTK magyar-általános nyelvészet és művészet- történeti szak, nemzetközi újságíró-iskola Legfontosabb műsorok: Reggel, Napközi, Cappuc- cino, Férfisztriptíz, Most vagy soha!, Jakupcsek Jakupcsek Gabriella műsor tartalmáért, szakmai kivitelezéséért felelek.- Körülmények ide vagy oda, szemmel láthatóan élvezi új szerepét.- Valóban így van. Annál is inkább, mert azt gondolom, bizonyítottuk e műfaj létjogosultságát azzal, hogy élőben hozzuk tető alá, alaposan rákészülünk, nem beszélünk félre. Engem ez a fajta talk-show izgat, a beszélgetős műsorok más, kedves, bájos típusai hidegen hagynak. Évek óta próbálom mániákusan bizonyítani, hogy a kereskedelmi televíziózásban is vannak szakmai követelmények. Nehéz volt elérni. Eleinte mi sem tudtuk, miként fogadják a nézők, hogy egy talk-show-ban álkonfliktusok helyett valódiak jelennek meg. Számomra az amerikai Oprah Winfrey, e rendkívüli • újságírónő talk-show- ja a követendő minta. Tizenöt éve ilyen típusú műsorokat csinál. E programok közötti különbséget a műsorvezető egyénisége határozza meg.- Nem beszélve a műsorvezető megjelenéséről. Ön például feláldozta hajtincseit, és vadonatúj külsővel rukkolt elő. A műsor díszleteihez hasonlóan ebbe sem volt beleszólása?- De igen. A frizurá ról és mindarról, ami rajtam van, amit viselek, arról én döntök. A fiatalosabb, lendületesebb talk- show-hoz ugyanilyen külsőnek is társulnia kellett.-Amelynek vezetőjeként rendre úgy jellemzi magát, hogy ön a „köztes megoldás". Mit értsünk ezalatt?- A műsor fi lozófiája talán az egyik legismertebb belga vicc csattanójával azonos. Egy belgiumi sorozáskor így hangzott az utasítás: a fla- mandok álljanak jobbra, a vallonok balra. Ekkor valaki megkérdezte: tessék mondani, mi, belgák, hová álljunk? Nos, ez a műsor éppen arról szeretne szólni, hogy mi, „belgák”, hová álljunk. Én őket szeretném ebben a műsorban képviselni. Igyekszem elérni, hogy a vitatkozó felek ott legyenek, vállalják a párbeszédet. És dühít, ha nem jön el a vitára a téma illetékese. Meg is nevezem a műsor végén. Nekem, a kívülállónak azt megkérdezni, ami remélhetően a nézőt is érdekli a képernyő előtt. Szóval, a Jakupcsekben én vagyok a belga... Csontos Tibor hírek Törőcsik Mari táncol? ■ Törőcsik Mari táncos produkcióban lép fel. Román Sándor, az Experidance vezetője és koreográfusa kérte fel, hogy szerepeljen egyik táncestjén a jövő év elején. A művésznő elfogadta a meghívást, bár még konkrétan nem tudja, mi lesz a feladata - egy biztos, táncolni nem fog. Vágó nosztalgiázik, Jáksó vágja ■ Vágó István, Jáksó László, két generáció, két vérmérséklet. Egy tévénél keresik a tejbeapríta- nivalót, s mindkettőjüknek van mit mondani a nyolcvanas évekről. A Nekünk 80 című műsorban ugyanis ezt az időt idézik. Mondják, Vágó nosztalgiázik, Jáksó pedig vágja. „Persze, hogy vágja, hiszen akkor kezdett legénytollpelyhedz- ni az állán - mondja Vágó István. - Legalább másképp látja, a világot, mint én.” Molnár Piroska, a tanárnő ■ Molnár Piroska tavasszal elhagyta kedves társula- tát, a kaposvári Csiky Gergely Színházat, mert az utóbbi időkben egyre nehezebben bírta az ingá- zást, most pedig anyateátrumának tanárnője is lett. Ugyanis vidéken először Kaposváron indult be a színészképzés. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán 15 hallgatóval indult a nyolc féléves képzés. „Két részletben ugyan, de negyed század | kötött a kaposvári színházhoz és közönségéhez. Most taníthatom is a fiatalokat a szakma fortélyaiI ra, s ez szívet melengető érzés...” - mondja. Egy élet muzsikája ■ A Huszti Péter; Piros Ildikó és Eszenyi Enikő főszereplésével készült Egy élet muzsikája című filmmel emlékeznek meg Siófokon a százhúsz éve, 1882. október 24-én itt született Kálmán Imréről. Az ünnepségekre érkezik a két Kálmán gyerek, Yvonne és Charles, meghívott a Rátonyi és a Latabár família is. Az emlékmúzeumban fotókiállítás mesél a zeneszerző családjáról, koráról, a Kálmán-képmás érmeken, dísztárgyakon, s egy különleges jelmezkiállítás pedig a városi kulturális központban látható. Az emlékmúzeum pénteken a Fővárosi Operettszínházban mutatkozik be. A rendezvénysorozat a Csárdáskirálynö siófoki előadásával ér véget október 28-án. Rajzolót keresnek ■ Régen vala Pannónia filmstúdiónk, ma már sok animációs műhely van. Mégsincs elég hazai animációs szakember.- Ma már nem csupán a rajz-, és reklámfilmekhez kellenek a rajzolók, de az elektronikus játékokhoz is - magyarázza Bleier Edit, a PannóniafilmTalent Irodájának művészeti vezetője. - Miközben elviszik a tanult embereket, a magyar rajzolóknak jó híre van külföldön is, a kinti műhelyek is elszipkázzák őket. Tíz éve csak a Pannónia foglalkozik fázis- és- kulcsrajzolók tanításával. Novembertől újabb csoport indul. Bleier Edit szerint a japán csúcstechnika, a „kilóra gyártás” nem tudja megölni a szakmát. A rajzfilmesek európai szervezete honorálja, ha két- három ország összefog egy-egy igazi rajzos filmre.- Régen, például Dargay Attila Vuk-os idejében, a rendező volt az isten. Ma az olcsóság dominál. A megrendelő az úr. A külföldre készülő produkció így is három- négyszer annyit fizet a magyar műhelyben dolgozónak, mint a hazai megrendelő. Az elfogott Kern... ■ - Mindig öröm egy tehetséges, nagy jövő előtt álló elsőkönyvest köszönteni... - mondta a Glória Kiadó igazgatója Kern András Elfogtunk egy levelet című kötetének bemutatóján. A régi jó barát és a hivatalos elemző, Verebes István szerint az első kötet tényleg igaz.- Negyven év van benne - ecseteli Verebes - s ami élmény, hogy benne vagyok én is, csak azt nem tudom, mit írtunk közösen. A Heti Hetes és többiek alcímet viselő gyűjteményről megjegyzi, hogy nem volt féltékeny Kernre, amikor felbukkant a Heti Hetesben. Féltette, de Kern maradandót alkotott leveleivel. Az írások kétharmada klasszikus Kern. A halhatatlan „vasedényes” Halló, Belváros! kroki éppúgy nem hiányozhat, mint a Guváti, ahol zenés táncos nőnapról tudósít a rádió, vagy a Halló, itt vagyok! A híres dalszövegek, Lövölde tér, Látlak Amerika, Esik, mellett forgatókönyv és naplórészletek idézik A miniszter félrelépek a Sztracsatellát. S egy komoly napló 1956-ról, ahogy a IV. c-s Kern látta. Még egy nő, még egy film? ■ Pataki Éva eddig csak forgatókönyveket írt. Igaz, azokat viszont Mészáros Mártának, tehát a fél világ láthatta, hogy mit gondol Pataki a világról. Most viszont megjelent az első regénye, s bár megfogadta hogy ebből nem ír forgatókönyvet, Mészáros Márta már a moziban látja a főhősnőt Hegyi Barbara alakjában.- Szakmai ártalom, ahogy olvastam a könyvet már láttam filmet - ecseteli Mészáros Márta filmrendező. - Sőt, már a főszereplőt is elképzeltem. Hegyi Barbara lenne az.- Én már azonosultam az „annamarisággal” - mondja Hegyi Barbara. - Mártával dolgoztunk már Kirgíziában, s ezt a művet olvasva is visszatérhettem oda, újraélhettem az egészet. Egy gondolkodó, okos, de nagyon érzékeny nőről szól a Még egy nő története. Ugyanazokon a dolgokon megy keresztül, mint oly sokap, amikor amúgy teljes életünkben feltűnik a rivális nő. De Annamari helyzetének megoldhatatlanságában van valamilyen megoldás. Elválhat az ember vagy sem, az élet megy tovább, megtanulsz hozzá alkalmazkodni, s egy idő után már nem fáj, nem bánt. A Még egy nő írója Pataki Éva, Mészáros Márta jobbkeze. Húsz éve forgatókönyvírója. Bár most „szabadon” írta ízig-vérig mai, szövevényes, lelkizős és humoros nőregényét. A közelmúlt női sikerkönyvei, Bridget Jones naplója vagy az Állítsátok meg Terézanyut! késztették volna?- Az irodalom nagyon férfidologgá vált az utóbbi időkben - magyarázza. - Ugyan a sztori nem rólam szól, természetesen ugyanúgy benne vagyok én is, mint a barátaim vagy valaki más. Bár Mészáros Mártának központi kérdése a női sorsok vizsgálata, én pedig régi munkatársa vagyok, azt hiszem a film- reírásban nem leszek partner. A saját regényemmel valahogy nem tudom elvégezni ezt „mészárosmunkát”... (sipka) Klapka: last minute-akciók ■ - Nézőcsalogató trükkök kis tárházának is felfogható a pályázatom - mondja Klapka: György, aki huszonötezer forintért ugyancsak megvásárolta a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatói pályázatának anyagát. A jelentkezők között van még Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház vezetője, aki a mer- lines Jordán Tamással közösen dolgozta ki elképzeléseit, Röthler Tamás, a Madách színésze, Márta István, az Új Színház, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója, Székhelyi József színművész, Dalos Gábor újságíró. Az üzletember Klapka nem titkolja, hogy pályázatának üzleti, gazdasági oldala jóval erősebb, mint a művészeti programmal kapcsolatos elképzelései. Úgy véli, a Nemzeti Színház egyelőre csak egy épület, amit a nemzet színházává kell tenni. Bár úgy tartja, nincs híján művészi vénának sem, hiszen egy évet járt a színművészeti főiskolára, játszott vidéki színházakban, dolgozott táncosként és négy évet eltöltött a televízióban, mecénáskodott a Karinthy Színházban, saját vállalkozásban a Liliputi Színházat működtette. A Nemzeti vezérigazgatójaként bevezetné a last minute-jegyakciókat, vagyis jóval olcsóbban adna túl az előadás napján a megmaradt jegyeken. A jelmezes főpróbákra csak diákokat engedne be, akik annyit fizetnének a jegyért, amennyit csak akarnak. És akik felnőttként is visszajárnának, igaz, akkor már nem becsületkasszás alapon. Még mielőtt erre sort kerítene, műszakilag átvenné az épületet. Úgy gondolja, hogy ez máig nem történt meg, miként szerinte azt sem tudni a mai napig, hogy a színház 1,8 milliárdos költségvetéséből mennyi jut világításra, fűtésre. Klapka nem szólna bele a színház szakmai munkájába, ezt a társulat megszervezésével együtt művészeti tanácsra bízná, legfeljebb azt tenné szóvá, ha mondjuk Az ember tragédiája rendezője Boeinget kívánna betolni a színpadra, miközben a szereplők kóláznak... SZTÁROK ÉS SZTORIKÉI Könyvvásár Kertész-hangulatban ■I Az 54. alkalommal megrendezett Frankfurti Könyvvásáron Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának „jól időzített” bejelentése volt a legnagyobb szenzáció. Joanne K. Rowling Harry Potter-történetei még világszerte hódítanak, s ott vannak a bestsellerlistákon: a brit írónő sorozata óriási lökést adott az ifjúsági irodalomnak, még ha egyesek aggódva is figyelik a varázslatos sztorik „káros mellékhatásait”. A szakácskönyveknél és a helyes életmóddal kapcsolatos műveknél, krimiknél is nagyobb figyelem övezte Dieter Bohlen önéletrajzi kötetét, amelyet Katja Kessler segítségével vetett papírra a germán popsztár. A Modern Talking együttes szőke macsója Semmi más, csak az igazság című, 20 eurós vallomása is sláger volt. Az első százezer példány napok alatt elfogyott a Heyne Verlag Bestsellere-ből. A Sorstalanság várhatóan még karácsony előtt felkerül az európai bestsellerlistákra. A hamburgi Dér Spiegel magazin ekképpen méltatta októberben Kertészt: „Micsoda út attól az 1945 áprilisi naptól, hogy fiatal, 15 esztendős magyar zsidóként kiszabadult a buchen- waldi koncentrációs táborból addig a csütörtökig, amikor 13 óra körül telefonhívás érkezett Stockholmból Berlinbe, tájékoztatva a 72 éves Kertész Imrét arról, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. Az 1,1 millió euróval járó elismerést először ítélték egy holokausztot túlélő és azt irodalmi krónikásként felelevenítő írónak. Marcel Reich-Raniczki, az NSZK rettegett-szeretett kritikusa, a Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy örege is elismerésen szólt, a német tévében „varázslatosnak” nevezve Kertész stílusát.
