Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-20 / Vasárnap Reggel, 42. szám

2002. OKTÓBER 20. Jakupcsek, a belga Vezetékneve újabban egy délutáni talk-show márkajel­zése. A Most vagy soha! cí­mű vetélkedője után olyany- nyira energiadúsan vetette magát legfrisebb műsora, a Tv2 programján futó Jakupcsek előkészületeibe, mintha azon töprengett vol­na, hogy most vagy soha. Cseppet sem hálás dolog Jakupcsek Gabriella faggatószékében főszerep­lőként üldögélni. Kímélet­lenül és csípőből kérdez. ■ - Hónapokkal ezelőtt „megitta” az utolsó rádiós Cappuccinót, elköszönt te­levíziós kvízjátékától is, mondván, hogy ezentúl mást szeretne csinálni. Ilyen lovat akart?- Igen, de legalábbis ha­sonlót. Nagyon jó csapat jött össze, és az indulás azt bizo­nyítja, hogy gondolkodó em­berek szerkesztik az adást. Szerintünk az utóbbi időben hiányzott a kereskedelmi te­levíziózásból egy ilyen mű­sor. Lehetőséget kaptunk ar­ra, hogy másfajta hangot üs­sünk meg.- Másfajta hangütés - megszokott díszletek kö­zött. Nem zavarja, hogy a többi, délutáni beszélgetős műsorokhoz kísértetiesen hasonló látványvilágban faggatja vendégeit?- Ehhez a formához, dísz­lethez a Tv2 ragaszkodott, nekem sajnos nem volt ebbe beleszólásom, miként abba sem, mikor kerüljön képer­nyőre az adás. Én csupán a Született: január 18. Család: férjezett, gyermekei: Máté Bálint Mór (17), Máté Marcell Mór (14) Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Egyetem, ELTE BTK magyar-általános nyelvészet és művészet- történeti szak, nemzetközi újságíró-iskola Legfontosabb műsorok: Reggel, Napközi, Cappuc- cino, Férfisztriptíz, Most vagy soha!, Jakupcsek Jakupcsek Gabriella műsor tartalmáért, szakmai kivitelezéséért felelek.- Körülmények ide vagy oda, szemmel láthatóan élvezi új szerepét.- Valóban így van. Annál is inkább, mert azt gondo­lom, bizonyítottuk e műfaj létjogosultságát azzal, hogy élőben hozzuk tető alá, ala­posan rákészülünk, nem be­szélünk félre. Engem ez a faj­ta talk-show izgat, a beszél­getős műsorok más, kedves, bájos típusai hidegen hagy­nak. Évek óta próbálom má­niákusan bizonyítani, hogy a kereskedelmi televíziózás­ban is vannak szakmai köve­telmények. Nehéz volt elérni. Eleinte mi sem tudtuk, mi­ként fogadják a nézők, hogy egy talk-show-ban álkonflik­tusok helyett valódiak jelen­nek meg. Számomra az ame­rikai Oprah Winfrey, e rend­kívüli • újságírónő talk-show- ja a követendő minta. Tizen­öt éve ilyen típusú műsoro­kat csinál. E programok kö­zötti különbséget a műsor­vezető egyénisége határozza meg.- Nem beszélve a műsor­vezető megjelenéséről. Ön például feláldozta hajtin­cseit, és vadonatúj külsővel rukkolt elő. A műsor díszle­teihez hasonlóan ebbe sem volt beleszólása?- De igen. A frizurá ról és mindarról, ami rajtam van, amit viselek, arról én döntök. A fiata­losabb, lendü­letesebb talk- show-hoz ugyan­ilyen külsőnek is társulnia kellett.-Amelynek ve­zetőjeként rendre úgy jellemzi magát, hogy ön a „köztes megol­dás". Mit értsünk ezalatt?- A műsor fi lozófiája talán az egyik leg­ismertebb belga vicc csattanó­jával azo­nos. Egy belgiumi sorozáskor így hangzott az utasítás: a fla- mandok álljanak jobbra, a vallonok balra. Ekkor valaki megkérdezte: tessék monda­ni, mi, belgák, hová álljunk? Nos, ez a műsor éppen ar­ról szeretne szólni, hogy mi, „bel­gák”, hová áll­junk. Én őket szeretném ebben a mű­sorban képviselni. Igyek­szem elérni, hogy a vitatko­zó felek ott legyenek, vállal­ják a párbeszédet. És dühít, ha nem jön el a vitára a té­ma illetékese. Meg is neve­zem a műsor végén. Ne­kem, a kívülállónak azt megkérdezni, ami remél­hetően a nézőt is érdekli a képernyő előtt. Szóval, a Jakupcsekben én vagyok a belga... Csontos Tibor hírek Törőcsik Mari táncol? ■ Törőcsik Mari táncos produkcióban lép fel. Ro­mán Sándor, az Experidance vezetője és koreog­ráfusa kérte fel, hogy szerepeljen egyik tánc­estjén a jövő év elején. A művésznő elfogadta a meghívást, bár még konkrétan nem tudja, mi lesz a feladata - egy biztos, táncolni nem fog. Vágó nosztalgiázik, Jáksó vágja ■ Vágó István, Jáksó László, két generáció, két vérmérséklet. Egy tévénél keresik a tejbeapríta- nivalót, s mindkettőjüknek van mit mondani a nyolcvanas évekről. A Nekünk 80 című műsor­ban ugyanis ezt az időt idézik. Mondják, Vágó nosztalgiázik, Jáksó pedig vágja. „Persze, hogy vágja, hiszen akkor kezdett legénytollpelyhedz- ni az állán - mondja Vágó István. - Legalább másképp látja, a világot, mint én.” Molnár Piroska, a tanárnő ■ Molnár Piroska tavasszal elhagyta kedves társula- tát, a kaposvári Csiky Gergely Színházat, mert az utóbbi időkben egyre nehezebben bírta az ingá- zást, most pedig anyateátrumának tanárnője is lett. Ugyanis vidéken először Kaposváron indult be a színészképzés. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán 15 hallgatóval indult a nyolc féléves képzés. „Két részletben ugyan, de negyed század | kötött a kaposvári színházhoz és közönségéhez. Most taníthatom is a fiatalokat a szakma fortélyai­I ra, s ez szívet melengető érzés...” - mondja. Egy élet muzsikája ■ A Huszti Péter; Piros Ildikó és Eszenyi Enikő fő­szereplésével készült Egy élet muzsikája című filmmel emlékeznek meg Siófokon a százhúsz éve, 1882. október 24-én itt született Kálmán Im­réről. Az ünnepségekre érkezik a két Kálmán gye­rek, Yvonne és Charles, meghívott a Rátonyi és a Latabár família is. Az emlékmúzeumban fotókiál­lítás mesél a zeneszerző családjáról, koráról, a Kálmán-képmás érmeken, dísztárgyakon, s egy különleges jelmezkiállítás pedig a városi kulturá­lis központban látható. Az emlékmúzeum pénte­ken a Fővárosi Operettszínházban mutatkozik be. A rendezvénysorozat a Csárdáskirálynö siófoki előadásával ér véget október 28-án. Rajzolót keresnek ■ Régen vala Pannónia filmstúdiónk, ma már sok animációs műhely van. Mégsincs elég hazai ani­mációs szakember.- Ma már nem csupán a rajz-, és reklámfilmekhez kellenek a rajzolók, de az elektronikus játékokhoz is - magyarázza Bleier Edit, a PannóniafilmTalent Iro­dájának művészeti vezetője. - Miközben elviszik a tanult embereket, a magyar rajzolóknak jó híre van külföldön is, a kinti műhelyek is elszipkázzák őket. Tíz éve csak a Pannónia foglalkozik fázis- és- kulcsrajzolók tanításával. Novembertől újabb cso­port indul. Bleier Edit szerint a japán csúcstechnika, a „kilóra gyártás” nem tudja megölni a szakmát. A rajzfilmesek európai szervezete honorálja, ha két- három ország összefog egy-egy igazi rajzos filmre.- Régen, például Dargay Attila Vuk-os idejében, a rendező volt az isten. Ma az olcsóság dominál. A megrendelő az úr. A külföldre ké­szülő produkció így is három- négyszer annyit fizet a magyar műhelyben dolgo­zónak, mint a ha­zai megrendelő. Az elfogott Kern... ■ - Mindig öröm egy tehet­séges, nagy jövő előtt álló elsőkönyvest köszönteni... - mondta a Glória Kiadó igaz­gatója Kern András Elfog­tunk egy levelet című köte­tének bemutatóján. A régi jó barát és a hivatalos elemző, Verebes István szerint az első kötet tényleg igaz.- Negyven év van benne - ecseteli Verebes - s ami él­mény, hogy benne vagyok én is, csak azt nem tu­dom, mit írtunk közösen. A Heti Hetes és többiek alcímet viselő gyűj­teményről megjegyzi, hogy nem volt féltékeny Kern­re, amikor felbukkant a Heti Hetesben. Féltette, de Kern maradandót alkotott leveleivel. Az írások kétharmada klasszikus Kern. A halha­tatlan „vasedényes” Halló, Belváros! kroki éppúgy nem hiányozhat, mint a Guváti, ahol zenés táncos nőnapról tudósít a rádió, vagy a Halló, itt vagyok! A híres dalszövegek, Lövölde tér, Látlak Amerika, Esik, mellett forgatókönyv és naplórészletek idézik A mi­niszter félrelépek a Sztracsatellát. S egy komoly nap­ló 1956-ról, ahogy a IV. c-s Kern látta. Még egy nő, még egy film? ■ Pataki Éva eddig csak forga­tókönyveket írt. Igaz, azokat vi­szont Mészáros Mártának, tehát a fél világ láthatta, hogy mit gondol Pataki a világról. Most viszont megjelent az első regé­nye, s bár megfogadta hogy eb­ből nem ír forgatókönyvet, Mé­száros Márta már a moziban látja a főhősnőt Hegyi Barbara alakjában.- Szakmai ártalom, ahogy olvastam a könyvet már láttam filmet - ecseteli Mészáros Márta filmrendező. - Sőt, már a fősze­replőt is elképzeltem. Hegyi Bar­bara lenne az.- Én már azonosultam az „annamarisággal” - mondja He­gyi Barbara. - Mártával dolgoz­tunk már Kirgíziában, s ezt a művet olvasva is visszatérhettem oda, újraélhettem az egészet. Egy gondolkodó, okos, de na­gyon érzékeny nőről szól a Még egy nő története. Ugyanazokon a dolgokon megy keresztül, mint oly sokap, amikor amúgy teljes életünkben feltűnik a rivális nő. De Annamari helyzetének meg­oldhatatlanságában van valami­lyen megoldás. Elválhat az em­ber vagy sem, az élet megy to­vább, megtanulsz hozzá alkal­mazkodni, s egy idő után már nem fáj, nem bánt. A Még egy nő írója Pataki Éva, Mészáros Márta jobbkeze. Húsz éve forgatókönyvírója. Bár most „szabadon” írta ízig-vérig mai, szövevényes, lelkizős és humo­ros nőregényét. A közelmúlt női sikerkönyvei, Bridget Jones naplója vagy az Állítsátok meg Terézanyut! késztették volna?- Az irodalom nagyon férfi­dologgá vált az utóbbi időkben - magyarázza. - Ugyan a sztori nem rólam szól, természetesen ugyanúgy benne vagyok én is, mint a barátaim vagy valaki más. Bár Mészáros Mártának központi kérdése a női sorsok vizsgálata, én pedig régi munka­társa vagyok, azt hiszem a film- reírásban nem leszek partner. A saját regényemmel valahogy nem tudom elvégezni ezt „mészárosmunkát”... (sipka) Klapka: last minute-akciók ■ - Nézőcsalogató trükkök kis tárházá­nak is felfogható a pályázatom - mond­ja Klapka: György, aki huszonötezer forintért ugyancsak megvásárolta a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatói pá­lyázatának anyagát. A jelentkezők kö­zött van még Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház vezetője, aki a mer- lines Jordán Tamással közösen dolgoz­ta ki elképzeléseit, Röthler Tamás, a Madách színésze, Márta István, az Új Színház, Szűcs Miklós, a Budapesti Ka­maraszínház igazgatója, Székhelyi Jó­zsef színművész, Dalos Gábor újságíró. Az üzletember Klapka nem titkolja, hogy pályázatának üzleti, gazdasági oldala jóval erősebb, mint a művészeti programmal kapcsolatos elképzelései. Úgy véli, a Nemzeti Színház egyelőre csak egy épület, amit a nemzet színhá­zává kell tenni. Bár úgy tartja, nincs híján művészi vénának sem, hiszen egy évet járt a színművészeti főiskolára, ját­szott vidéki színházakban, dolgozott táncosként és négy évet eltöltött a tele­vízióban, mecénáskodott a Karinthy Színházban, saját vállalkozásban a Lili­puti Színházat működtette. A Nemzeti vezérigazgatójaként bevezetné a last minute-jegyakciókat, vagyis jóval ol­csóbban adna túl az előadás napján a megmaradt jegyeken. A jelmezes főpró­bákra csak diákokat engedne be, akik annyit fizetnének a jegyért, amennyit csak akarnak. És akik felnőttként is visszajárnának, igaz, akkor már nem becsületkasszás alapon. Még mielőtt er­re sort kerítene, műszakilag átvenné az épületet. Úgy gondolja, hogy ez máig nem történt meg, miként szerinte azt sem tudni a mai napig, hogy a színház 1,8 milliárdos költségvetéséből mennyi jut világításra, fűtésre. Klapka nem szólna bele a színház szakmai munká­jába, ezt a társulat megszervezésével együtt művészeti tanácsra bízná, legfel­jebb azt tenné szóvá, ha mondjuk Az ember tragédiája rendezője Boeinget kí­vánna betolni a színpadra, miközben a szereplők kóláznak... SZTÁROK ÉS SZTORIKÉI Könyvvásár Kertész-hangulatban ■I Az 54. alkalommal megrendezett Frankfurti Könyvvásáron Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának „jól időzített” bejelentése volt a legnagyobb szenzáció. Joanne K. Rowling Harry Potter-történetei még világszerte hódíta­nak, s ott vannak a bestsellerlistákon: a brit írónő sorozata óriási lö­kést adott az ifjúsági irodalomnak, még ha egyesek aggódva is figye­lik a varázslatos sztorik „káros mellékhatásait”. A szakácskönyveknél és a helyes életmóddal kapcsolatos művek­nél, krimiknél is nagyobb figyelem övezte Dieter Bohlen önéletrajzi kötetét, amelyet Katja Kessler segítségével vetett papírra a germán popsztár. A Modern Talking együttes szőke macsója Semmi más, csak az igazság című, 20 eurós vallomása is sláger volt. Az első száz­ezer példány napok alatt elfogyott a Heyne Verlag Bestsellere-ből. A Sorstalanság várhatóan még karácsony előtt felkerül az európai bestsellerlistákra. A hamburgi Dér Spiegel magazin ekképpen mél­tatta októberben Kertészt: „Micsoda út attól az 1945 áprilisi naptól, hogy fiatal, 15 esztendős magyar zsidóként kiszabadult a buchen- waldi koncentrációs táborból addig a csütörtökig, amikor 13 óra kö­rül telefonhívás érkezett Stockholmból Berlinbe, tájékoztatva a 72 éves Kertész Imrét arról, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. Az 1,1 millió euróval járó elismerést először ítélték egy holokausztot túl­élő és azt irodalmi krónikásként felelevenítő írónak. Marcel Reich-Raniczki, az NSZK rettegett-szeretett kritikusa, a Frankfurter Allgemeine Zeitung nagy örege is elismerésen szólt, a német tévében „varázslatosnak” nevezve Kertész stílusát.

Next

/
Thumbnails
Contents