Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-19 / 245. szám
10. OLDAL HÉTVÉGE 2002. Október 19., Szombat Egy kortynyi Görögország A nyúlós, ködös, hideg őszi reggeleken nehéz elképzelni, hogy ezerszáz kilométerrel s huszonnégy órás utazással arrébb melegen süt a nap és bársonyosan simogat a tenger vize. Pedig így van, Görögországban most is jó az idő. Érdemes megkockáztatni az ülőgumókat próbára tevő buszozást. A szerb és a bolgár vámosok nem sokat változtak az utóbbi években. A megfelelő bak- sisért - egy üveg konyak vagy egy doboz sör - mindent megígérnek. Gyors áthaladást, kevés macerát. Ez időnként sikerül is, ám ha összetorlódnak a határon a buszok vagy nyűgös a vámos, bizony várhat az utas néhány órát. A szabadságba azonban belefér, de a Németh Travel támogatta, utunk végcélja, Katerini Paralia megéri: szikrázó kék ég vár, ragyogó napsütés. Bár október eleje már itt is szezonvég, s a magasabb osztályba sorolt szálláshelyeket becsomagolták. Október a kis pénzű turisták időszaka. A nyaralóhely több mint 300 szőrmeüzletének egy részét is bezárták, s az árusok sem kínálják oly lelkesen a portékájukat. Minden megpróbáltatás véget ér egyszer, s végre elfoglalhatjuk apartmanunkat. A berendezése puritán, de úgysem tölt itt túl sok időt a nyaraló. Azt nekünk, magyaroknak nehéz megszokni, hogy a toalettpapírt nem lehet a csészébe dobni. Görögország csatornarendszere a legrégebbi a világon, s azóta sem újítot- . ták fel. A tengerszinten nagyon félnek egy esetleges dugulástól, így a használt papírnak csinos kis műanyag tasakban a helye. Mintegy egy kilométer hosszú homokos part várja - még októberben is - a napimádókat. Érdekes, hogy a parton nyugodtan napozhat bárki félmeztelenül, de az öt méterre levő utcára már fürdőruhában sem lépnek ki. Mintha két világ volna. Rendszeres időközönként megjelennek a fánkárusok is, közülük az egyik, Sztavrosz - mint később kiderült - a görög nyelvű kínáláson kívül rendszeresen elrikkantja magát: „isteni finom a fánk”. Kiderült, a hajdani magyar diák nagyon jól beszéli nyelvünket, s előszeretettel alkalmazza az ismerkedéskor. A görögök szinte sportot űznek az ismerkedésből. Ragyogó a forgató- könyvük, csak a megszólítás ürügye más: van, aki tüzet kér, más felvilágosítást, majd jönnek a szokványos kérdések - általában angolul - először vagy itt? Hogy hívnak? Stb., stb., majd a lényeges kérdés: megiszunk este egy kávét? S ha erre a gyanútlan magyar hölgy igent mond, nos, a többire borítson fátylat az éj. Az éjszakát azonban megelőzi az este, a vacsoraidő. Az étteremben rendkívül szívélyesek a pincérek, pár perc, s hozzák az ouzót vagy a szipurót, a metaxát, és mindenhez kérés nélkül a hideg vizet. Persze a számlában ez utóbbi is szerepel. A grillezett polip vagy a rántott tintahal, kagyló friss sült burgonyával és görög salátával is pillanatok alatt az asztalA homokos tengerpart mindig vonzza a napimádókat Paralián ra kerül. A görögök egy tálból csipegetnek, nincsenek külön tányérra rakott adagok. A felületes szemlélő úgy láthatja, hogy egész görög földön nagyon sok a félbemaradt építkezés. Ez azonban csak a látszat. A helyi építési rendelkezések szerint először kötelező fölépíteni a betonvázat, majd két évet várni, hogy süllyed-e vagy sem. Csak utána lehet felhúzni a téglafalakat. Mindez a földrengések miatt van. A görög közlekedés is egyedülálló. Azt mondják, a KRESZ azért van, hogy legyen mit megsérteni. Senki ne csodálkozzon azon, ha az autó jobbra indexel - ha egyáltalán használja az irányjelzőt -, majd balra, nagy ívben befordul. Előnye annak van, aki éppen úgy gondolja. A piros lámpa pedig szerintük csak fölösleges holmi az utakon. Mégis viszonylag kevés a baleset, mert figyelnek egymásra. Különböző fakultatív kirándulások is várják a nyaralókat. Az Olümposz hegye alig harminc kilométernyi távolságban, a Meteorák, Athén, egy hamisítatlan görög est vagy kalózhajó, Thesszaloniki vagy egy kicsi görög sziget. Mind megannyi élmény, és Görögország mindegyik helyen más-más arcát mutatja. Egy évtizede még teljesen zárt világ volt a Meteorákat lakó szerzeteseké. Alig érintkeztek a külvilággal; nem volt lépcső, csak csőrlővel leengedett kosárban közlekedtek. Mára nyitottak a világra, de az életünkbe nem engednek bepillantani. Gyakorta előfordul, hogy a túl kíváncsi vagy a tiltott helyen fotog- rafáló turistát megkergeti a pópa. Ahol viszont mászkálhatnak az utazók, ott minden kegyszer, képeslap, amulett kapható. Ők is rájöttek, hogy a turisták pénzt hoznak. A görögök mániákusan félnek a betegségektől, de nyugodt lélekkel csókolják végig az ikonokat, mondván, Isten nem engedi, hogy ott megbetegedjenek. Thesszaloniki Görögország második legnagyobb városa és kikötője, délben azonban ott is megáll az élet. A szieszta idején csak a kávéházak hangosak. A nyaralóhelyekkel ellentétben drágábbak az árak még a bazárban is. Rájöttek arra, hogy a turistákat csak olcsó árakkal lehet egy adott helyen tartani, s akkor ott is költik el a pénzüket. így a nyaralóhelyek olcsóbbak, a Zorba tánca mindig nagy sikert arat nagyvárosok drágábbak. Nálunk ez fordítva van. A görög est minden látogatónak szenzáció, hiszen ott kaphat egy kis ízelítőt a népzenéből és a néptáncból. Követendő példa lehetne nálunk is. Egy kis vacsora, néhány népviseletbe öltözött hivatásos táncos, aki megmozgatja a vendégeket is. Nincs az az ide látogató, aki kihagyná ezt a látványosságot. A tengeri kincsvadászat egy viharos nap után a legjobb. A körülbelül egy kilométeres parton csak hétrét görnyedt embereket látni, akik keresik, gyűjtik a tenger fölöslegessé vált kincsei. Kagylót és csigahéjakat, szivacsot, rákollót. Az otthoniaknak a legnagyobb ajándék. Van, aki az egészen apró kagylóhéjat, s van, aki a nagyobb csigavázat részesíti előnyben. S ha nincs meg a kellő mennyiség, az ajándékboltokban bármekkora és a világ bármely részéről származó megkapható. Ezekben a boltokban egyébként érdemes egy kicsit körülnézni. A teljes görög mondavilág megvásárolható vázákon, sakktáblákon és különböző mütyürökön. Paralián egy kicsit lassabban lüktet az élet októberben, de mindenki biztos lehet benne, hogy Zeusz ott ül fenn az Olümposzon és figyel, hogy rendben menjenek a dolgok. Mint minden szabadságnak, sajnos, a görög napoknak is vége lesz egyszer. S megint 26 órás autóbuszút vár az utazóra, de itt már nem a felfedezés öröme, hanem a hazatérésé várja. szarka ágnes Múltidéző Diótörő Nem tudom, milyen volt '84-ben. Arra viszont élénken emlékszem, milyen volt 1991-ben a Diótörő. Nem egy rózsaszín leányálom egy hercegről, aki majd jön, és átviszi a kiskamaszt a felnőttek vüágába. A végeredmény persze ez, de ahogy a darab eljut idáig, nem mindennapi. Gothár Péter és Kapecz Zsuzsa átgondolta E.T. A. Hoffman meséjét. S álljunk meg itt egy pillanatra! Egy mesét 2 felvonásos darabbá átírni nem könnyű. Adódhat az a megoldás, hogy akkor zenés betéteket toldunk be, az viszi az időt, s máris kész az előadás. Jobb esetben ez nem így történik, a betoldások szólnak is valamiről, és nem akasztják meg a dramaturgiát. Nos, Gothámak és Kapecz Zsuzsának ezt nem mindig sikerül megoldani. Sőt, legtöbbször nem sikerül. Ez sajnos 11 év után is kiderül, pedig a rendező, Znamenák István a legutóbbi szériát főszereplőként végigcsinálta, s korrigálhatná a hibákat. Persze amin nem lehet, talán nem is kell segíteni. A történet lazán összefércelt jelenetek sora, s ebben jelentős hosszt tölt ki a Krakatuk dió feltöréséért hiába küzdő hét egérlovag bemutatkozása és a Bonbon Blues Bánd fellépésével súlyosbított buli. így aztán Znamenák felelevenítette a régi emlékeket, s némi változtatással újrarendezte a 11 évvel ezelőtti Gothár- változatot. Minden díszlet ugyanaz, egy-két helyzetpoén pedig fájdalmasan köszön vissza. Közülük talán a legemlékezetesebb a mohó nagybácsi küzdelme a karácsonyi hal felöklendezett maradványaival. A két főszereplő alapvetően nem változott, csak a koncepció más. Ha már egy zenés darabot játszik a színház, alapvető lenne, hogy két énekelni is tudó színész kapja meg a feladatot. Nyári Szilvia és a frissen ide került Gúla Péter ezt teljesíti is. Többet azonban nem, bár ez leginkább a darab hibája: a két főhős ugyanis legtöbb idejét az Egérkirály birodalmának egyik sarkában kuporogva tölti. Vagyis a darab fő problémája, hogy nincs konfliktushelyzet. Diótörő köny- nyedén lefénykardozza Egérkirályt (közben egy szlovák sportriporter kommentárját látjuk-halljuk egyik páholyból). Diótörő könnyedén leemeli Egérkirály koronáját. Diótörő könnyedén megvédi Marikát a veszélyektől, amelyek tulajdonképpen nincsenek is. Ennek ellenére Diótörő könnyedén elhiteti Marikával, hogy hősies vitéz, akire rábízhatja magát egész életében. Ami változott: például a félelmetes Gyuricza István helyett a kevésbé félelmetes Hunyadkürti György játssza az egérkirályt. Párja a bemutatón Csapó Virág volt, aki inkább unatkozóra veszi a figurát, mint zsarnoki anyára. Fekete Kata sem gömbölyded fruska Piri/ Pirlipát szerepében, sokkal inkább elképzelhető, hogy a bulimiától vezérelt, elkényeztetett kamaszlány. Az egerek közül leginkább a Mezei egér és a Fehér egér változott az idők folyamán. Sarkadi Kiss János (erősen MDF-re emlékeztető) tulipános mellényével, kackiás bajuszával a gulasch-paraszt mintaképe. Nyári Oszkár Fehér egere egyik pillanatban még fényes származását bizonyítja, a másikban meg már szájbőgőzik, és kirúgja az egérlyuk oldalát. A színház honlapja Végh Zsoltot ígéri a tudálékos öcs és a Kis egér szerepéré, a valóság ezzel szemben az, hogy Homung Gábor játssza elementáris erővel. Ugyanez a színlap pluszinformációkat közöl: az egerek például félig egérként szerepelnek rajta. És itt a baj: a darabból ugyanis nem derül ki, mi van ezekkel az egerekkel. A nagypapa ugyan elmondja, hogy aki sikertelenül próbálja feltörni a Krakatükot, abból egér lesz, de a mese végén senki sem változik vissza emberré. „Hogy is van ez?” - gondolkodik el a néző, de aztán ugyanoda jut: nem találja a megoldást. Üde színfolt Egéria udvarmester- főtanácsos duója. Lugosi György szerepet cserélt, ma a füstölgő udvarmestert játssza, 11 éve pedig az iszákos főtanácsost. Aki nem hiszi, járjon utána: az akkori előadásról a Magyar Rádió felvételt készített: könnyen azonosítható, ki kicsoda volt, a mostani színlap közel megbízható adatai alapján pedig az egérmaszkok alatt meglátha- tók a szereplők. Más nem igazán változott. Kár. kónya orsolya A régi-új mese ismét megelevenedik a színpadon fotó: kovács tibor Kertész Imre a türelem bátorságáról című irodalmi folyóiratban, majd a Magyar Költészeti Antológiában. Sándor András, Svájcban élő magyar költő fordított verseket az antológiába, és a Szép Versek kötetben tetszettek meg neki az írásaim. Werner Bucher, az Orte kiadó igazgatója és az irodalmi folyóirat főszerkesztője később két kötetemet is kiadta Séta Hölderlin- nel és Budapest címmel. Akkor írtam Kertész Imrének, amikor a svájci irodalmi folyóiratban kezdték közölni a verseimet. Elkeserített, hogy itthon ez senkit sem érdekel. Azt írtam, hogy nagyra becsülöm és a SorsRapai Ágnes szerint a díjjal minden magyar írót elismertek Borkirálynőt választ a férfinép Zákány Borkirálynőjelölteket és mulatni vágyókat vár ma délutáni záká- nyi rendezvényére a Zákány és Térsége Ifjúságáért Egyesület. A szüreti mulatság 13 órakor kezdődik, ekkor indul a lovasfogatokból és feldíszített traktorokból álló menet, élén a bíróval és bírónéval, az egykori pártház udvaráról. Mint azt Horváth Erika szervezőtől megtudtuk: a vidám csapatot a zákánytelepi iskola néptáncosai fogják kísérni. Fél háromtól kulturális műsorral folytatódik a program: a helyi nyugdíjasklub, az ifjúsági egyesület, valamint a nagykanizsai Premier táncklub lép színpadra. A vállalkozó szellemű, 16 évesnél idősebb hölgyek pedig négy óráig nevezhetnek a borkirály- nő-választásra. varga andrea Balatonszentgyörgy Rapai Ágnes költő a kilencvenes évek közepén váltott levelet Kertész Imrével, aki a türelem bátorságára, az önbizalomra és a megszületett alkotás örömére figyelmeztette. Rapai Ágnes költő néhány éve Ba- latonszentgyörgyön alkot. Több verseskötete jelent meg magyarul és német nyelven. írásait megtalálhatjuk a Szép versek antológiákban és a Hét évszázad magyar versei válogatásban. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját kitörő örömmel fogadta, hiszen már akkor olvasta műveit, amikor idehaza még kevesen ismerték őt.- Itthon már megjelent két kötetem, amikor a kilencvenes évek elején Svájcban kezdték közölni a verseimet német nyelven az Orte talanság a kedvenc regényem. Azon kevesek egyike volt, ató válaszolt egy vonalas noteszlapon - mondta Rapai Ágnes. Kertész Imre ezt írta: Kedves Rapai Ágnes! Köszönöm a levelét. De ha már ilyen szeretettel írt a Sors- talanságról, hadd emlékeztessem rá, hogy ez a könyv 20 éve jelent meg, s csak most kezdenek itt-ott tudomást venni róla. Azt akarom mondani, hogy teljesen megértem magát, de gondoljon arra, mit is mondott - no, ki is? - talán Schopenhauer, hogy a türelem bátorság. Hozzátenném önbizalom is. Hagyja cselekedni a verssorait. Igazán nem akarok „bölcs” tanácsokat adni, csupán az öröm egy más válfajára irányítani a figyelmét, ami a megszületett alkotásban rejlik. Sok szeretettel üdvözli: Kertész Imre 1994. október 25.- 1974-ben adták ki a Sorstalanság regényét, évekig fektették a kiadóban. Itthon sokáig nem ismerték el. Elképesztő, hogy az 1989-es Kortárs Irodalmi Lexikonban rólam 9, Kertész Imréről 10 sort írtak - mondta Rapai Ágnes. Ma mindenki, aki írással foglalkozik, büszke lehet rá, hogy részese a magyar irodalomnak, amelyet most magasabbra emelt Kertész Imre Nobel-díja. Szerintem a No- bel-díj bizottság példát mutatott arról, hogy a modernitás nem az írás formájában, hanem a gondolkodásmódban, a mondanivaló mélységében rejlik. Nem igaz, hogy az írónak nincs erkölcsi felelőssége és nem tudja befolyásolni a korát. Szerintem arra is rámutatott a bizottság, hogyan kell Európának és Magyarországnak szembenéznie önmagával és a múltjával. GÁLDONYI MAGDOLNA Paralia Görögország északi ré- tAsszalong szén, Thesszalonikitől nyolcvan, Katerinitől hat kilométene taláiha- >»-*%. tó. A tipikus görög nyaralóhelyen ' a levegő átlaghőmérséklete októ- berben 21 fok, a tengervízé 20, riena s naponta tíz órán keresztül süt a nap. A településen minden épü- kUlKJM let vagy szálloda, vagy apartman- * t |p|| „ . , ház. Mindössze 138 állandó la- OION _ kosa van, de nyaranta több százezer turista fordul meg itt. litorobö gHIHH