Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-15 / 241. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 2002. Október 15., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 14.) Borsodchem 4 695 Ft B Egis 12750 Ft B Matáv 685 Ft B Mól 4 925 Ft O OTP 1900 Ft o Richter 11725 Ft B TVK 4 650 Ft B Zalakerámia 1365 Ft ü BUX: 6806,67-0,97% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,21 Cseh korona 7,97 Euró 245,02 Japán jen (100) 200,02 Lengyel zloty 60,23 Svájci frank 167,58 Szlovák korona 5,84 USA-dollár 247,97 Hírek KÁRPÓTLÁS. Az ÁPV Rt. tu­lajdonában lévő befektetési tár­saság részvényeit 2003. január 31-ig fel kell kínálni a kár- pótlásijegy-tulajdonosoknak, és elő kell készíteni a társaság tőzsdei bevezetését. A befekte­tési társaság részvényeinek allokálása során először az ere­deti kárpótoltak igényét kell ki­elégíteni. A kormány számításai szerint 18-19 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy van a tulajdonosoknál, mti ZÖLDEK. A környezetvéde­lem területén Magyarország az európai uniós csatlakozásig be tudja fejezni azokat a feladato­kat, amelyeket az Európai Bizottság az országjelen­tésében megjelölt - közölte a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Kóródi Mária ki­fejtette: az EU-s bizonyítvány kitér az országos hulladék­gazdálkodási terv késedelmé­re, valamint az egységes kör­nyezetvédelmi engedélyezte­tésnél a képzés megtervezésé­nek szükségességére, mti KAMAT. A Monetáris Tanács változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - kö­zölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Monetáris Tanács ülé­sét követően. A tanács a gazda­sági és pénzügyi folyamatok áttekintése és értékelése után döntött úgy, hogy megtartja a jegybanki alapkamatláb jelenle­gi 9,5 százalékos szintjét, mti KÉRŐ. A német Henkel 5,3 milliárd eurós vételi ajánlatot tett a kozmetikai és hajápolási termékeket gyártó Wella kon­szernre. Az ajánlat részvényen­ként 70-80 euró, csaknem a duplája a Wella-részvények tőzsdei árának. A Wella eddig nem adott választ a Henkel ajánlatára. A családi vállalkozás eddig meglehetősen kétkedőén viszonyult a fúzióhoz, mti JÓSLAT. A szlovák pénzügy­minisztérium 3,8 százalékra emelte a nemzeti össztermék idei növekedésére szóló előre­jelzését. Korábban 3,6 százalé­kos GDP-növekedést vártak. A 2003-as költségvetés terveze­tében a kormány csak 3,7 szá­zalékosra várja a jövő évi növe­kedést a korábban elképzelt 4,1 százalékos mérték helyett, mti Országjelentés, fogas kérdésekkel Az EU országjelentése egyebek mellett a költségvetési hiány csökkentését, valamint óvatos jövedelempolitikát követel. Kérdéses, hogy uniós tagként miként alkalmazhatjuk az aranyrészvény eszközét, amely a stratégiai cégek privatizá­ciója után az állami felügyelet fő eszköze maradna. Budapest Az Európai Unió országjelentése a hazai gazdaságról általában kedvező értékelést adott, ezen be­lül jó osztályzatot kapott gazdasá­gunk tőkevonzó képessége, a ho­ni bankrendszer működése, és a mérséklődő infláció is - mondta László Csaba pénzügyminiszter az országjelentést értékelve. Ugyanakkor a jelentés leszögezi, hogy túl magas a költségvetési hiány, és arra is felhívja a figyel­met, hogy a bérkiáramlást a telje­sítménnyel összhangban kell fej­leszteni. A költségvetési pénzek átlátható felhasználását hiányoló kritikával a kormány is egyetért, ezért bizonyos lépéseket tett már ez ügyben, egyebek mellett a köz- beszerzési eljárások szélesebb körű alkalmazása révén. Magyarországnak már nem lesz rá jogi lehetősége, hogy ki­maradjon az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unióból (EMU), így a forint helyett át kell térnie az euróra. László szerint Magyar- ország optimális esetben a 2007. évben csatlakozhat az euró- zónához. Az EU országjelentésében fel­merült az úgynevezett aranyrész­vényekkel kapcsolatos szabályo­zás újragondolása, ám egyelőre nem tudható, hogy az Unióban milyen lehetőség van az arany- részvények alkalmazására, s hogy ez miként ültethető át a hazai gyakorlatba. A pénzügy- miniszter az Europress felvétésé- re'elismerte az ellentmondást e tisztázatlan helyzet és azon nyi­latkozatok között, melyek szerint a stratégiai cégek maradék állami tulajdoni részét is privatizálni kell, és a szükséges állami kont­rollt aranyrészvényekkel kell megoldani. A tárcavezető hang­súlyozta, hogy még nem alakult ki a kormány hosszú távú privati­zációs stratégiája olyan részletes­séggel, amely konkrétan rögzíte­né az értékesítendő állami tulaj­donrészeket. DÓCZY LÁSZLÓ Rekordok a szerencsejátékban A nyereménycsúcsok jótékony hatást gyakorolnak az árbevételre PÉCS Az ötös lottón az elmúlt hét végén is bent maradt a fő­nyeremény, már egymilliárd forint fölötti összeg halmozó­dott fel, akár új rekord szü­lethet az elkövetkező hetek­ben. Mint a Szerencsejáték Rt. elmúlt évi üzleti jelen­téséből kiderül, tavaly tovább javultak a cég gazdasági po­zíciói. A Magyar Szerencsejáték Rt. ár­bevétel tekintetében tavaly első ízben lépte át a 70 milliárdos ha­tárt. A rekorderedmény annak ellenére megszületett, hogy az el­múlt esztendő második és harma­dik negyedévében váratlan és drasztikus forgalomcsökkenést tapasztalt a társaság. Az összes­ségében jó év után a cég 4,1 mü- liárd forintos adózás előtti ered­ményt ért el, és teljesítményével az ország 10 legnagyobb adófize­tője közé került. Nézzük, ezzel szemben mi áll a másik oldalon. A fogadók tavaly megközelítően 30 milliárd forin­tot nyertek, ez az összeg mintegy 13 százalékkal múlja fölül a 2000. évi nyereménymutatót. A nyere­mények kivételének reményében 640 millió darab alapjátékot fizet­tek be a szerencsejátékosok. Ez­zel lakosonként 30 eurónyi ár­bevételt realizált a Szerencsejáték Rt., amivel tovább erősítette veze­tő pozícióját a kelet-közép-euró- pai állami szerencsejáték-szerve­ző cégek között. A kiemelkedő eredményhez hozzájárult a főnyeremények szerencsés alakulása. A tavalyi második félévben született az 1 milliárd 152 millió forintos ed­digi csúcs, és a halmozódás hetei­ben az ötös lottón a befizetett A rekordközeli nyeremények mindig növelik a játékkedvet alapjátékok száma meghaladta a 8-9 millió darabot is. Ha az egyes játékfajták ered­ményességét nézzük, továbbra is toronymagasan vezet az ötös lot­tó, amiből az árbevétel több mint egyharmada származik. Egy év után ismét második helyen áll a hatos lottó, amelyik 15,6 száza­lékkal részesedik a teljes forga­lomból. Tavaly tovább folytató­dott a Skandináv lottó stagnálá­sa, ezzel szemben dinamikus nö­vekedést mutat az 5,5 milliárd közeli Kenó-árbevétel. A Szeren­csejáték Rt. egyik legsikeresebb fejlesztésének bizonyult a Luxor piaci bevezetése az elmúlt év­ben. A sportfogadások között a tippmix tartja vezető pozícióját, 9 milliárd fölötti árbevétellel 12,2 százalékban részesedik a teljes forgalomból. Új, versenyképes búzafajták Budapest Süveges, Ködmön és Suba. így nevezik azt a három legújabb magyar búzavetőmag-fajtát, amely a közelmúltban állami minősítést (elismerést) kapott. A nemesítők szerint az új bú­zák kiváló minőséget garantálnak, és így versenyképesek le­hetnek az európai uniós országokban. bonafajták termesztésével tehet szert előnyre. Az intézetből a köz­termesztésbe kerülő fajták meg­felelnek a nyugat-európai minő­ségvizsgálati követelményeknek, az Unióban alkalmazott szab­ványok szerint is a legjobbak kö­zé tartoznak, így versenyképesek lehetnek az uniós országokban. Az idei aratásról szólva Bedő Zoltán elmondta: a termelők több éve nem takarítottak be ilyen ki­váló minőségű termést. Ez is tük­rözi, hogy a nemesítés terén folyó kutatómunka a gyakorlatban is gyorsan realizálódik. Ennek kö­szönhetően a magyar búza kezdi visszanyerni rangját, ugyanis ha­zánkat valamikor jó minőségű A legújabb fajtákat a marton- vásári búzakutatási program ke­retében nemesítették a szak­emberek, s valamennyi kiváló fehérjetartalommal és sütőipari értékkel rendelkezik. Javító minőségű búzákról van szó, ami azt jelenti, hogy más, gyengébb búzalisztekhez keverve feljavítja azok minőségét. De ön­magukban is megállják a helyü­ket - mondta lapunknak Bedő Zoltán. Az MTA Martonvásári Ku­tatóintézet igazgatója úgy látja, hogy Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása so­rán elsősorban a jó minőségű ga­Nyugaton kelendő a magyar biotermék Dél-Békés - Szarvas A világon összesen tízmillió hektárra tehető az ökológiai gazdálkodás alá vont terüle­tek nagysága, ebből négy­millió hektár az Európai Unió (EU) tagállamaiban talál­ható. Hazánkban tavaly 80 ezer hektáron állítottak elő biotermékeket. A hazai biotermékek kilencven százalékát nyugat-európai pia­cokon értékesítik. Dr. Szántosi Antalné, a Biokultúra Egyesület dél-alföldi régiójának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió mezőgazdasági támogatási politikájában előnyt élvez a környezetvédelmi és táj­védelmi szempontokat érvénye­sítő, a vidék népességmegtartó képességét javító gazdálkodási mód. Hazánkban az ökogaz­dálkodás alá vont területek nagysága 1997-ben 13 ezer hek­tár volt, tavaly már megközelí­tette a 80 ezer hektárt, idén pe­dig a várakozások szerint eléri a 120 ezret. A kedvező változás­ban közrejátszott, hogy immár e termelési forma is támogatott. Jellemzően szántóföld, gyep, zöldségnövények, gyümölcs, gyógy- és fűszernövény, to­vábbá ugar a földek hasznosítá­si módja. A termelésben a saját részre előállító kiskerttulajdo­nosok, továbbá a gazdák, méhé­szek és vadon termő növényt begyűjtők egyaránt jelen van­nak. Az ökogazdálkodás feltétel- rendszere szigorú, az ellenőrzés termelésre, feldolgozásra, cso­magolásra és a kereskedelemre egyaránt kiterjed. CSATH RÓZA Romlottak a várakozások FOTÓ: EUROPRESS REKORDNYEREMÉNYEK __AZ ÖTÖS LOTTÓN (FORINT) 19 99: 1059 498 762 2001: 1152 054123 2002ÍÜM1115000 OOO A cég vezetése idén a tavalyi­nál is jobb üzleti évet vár. Ennek érdekében egyrészt a hagyomá­nyos szerencsejáték-piacon a for­galom szempontjából domináns körzetekre koncentráló értékesí­tési struktúrát fejlesztik tovább, másrészt komoly figyelmet szen­telnek a kaszinójáték-szektor erő­sítésére, a fiatalabb korosztályok­hoz szóló játékok bevezetésére. A jó eredmény eléréséhez a tava­lyi évhez hasonlóan hozzájárul­hat a rekordot ostromló jelenle­gi ötöslottó-fönyeremény játék- kedvnövelő hatása is. KASZÁS ENDRE Budapest Szeptemberben csökkent az üzleti szféra konjunktúra- indexe, s mérséklődött a la­kosság várakozásait repre­zentáló bizalmi index értéke is - derült ki a GKI Gazda­ságkutató Rt. az Európai Unió támogatásával készült legfrissebb felméréséből. Az üzleti szektorban tovább várat magára a fellendülés. Az iparvállalatok a korábbinál bo­rúlátóbban nyilatkoztak a ku­tatóknak termelési kilátásaik­ról, rendelésállományukról, ex­portrendeléseik viszont véle­ményük szerint javultak. A kereskedelmi cégek is romló üzletmenetről, változatlan készletállományról és alacso­nyabb megrendelésekről szá­moltak be. Szeptemberben a lakossági várakozások mérséklődtek. A korábbinál kedvezőtlenebbnek látták az emberek saját pénz­ügyi helyzetüket, s optimizmu­suk még inkább csökkent a kö­vetkező 12 hónapra vonatko­zóan. Az ország gazdasági helyzetének megítélése lénye­gében nem változott, a követ­kező égy -évben viszont árinak rosszabbodását feltételezik. A megkérdezettek a korábbinál valamivel magasabb ütemű ár­emelkedésről számoltak be, s inflációs várakozásaik is emel­kedtek. Bár a lakosság vásárlási kedve az elmúlt hónapban erő­södött, az elkövetkező évben már lényegesen kevesebben tervezik növelni tartós fo­gyasztási cikkekre szánt kiadá­saikat. Csökkent azoknak a száma, akik kedvezőnek tartot­ták az alkalmat a megtakarítás­ra, s lényegesen kevesebben vélekedtek úgy, hogy a követ­kező esztendőben képesek lesznek spórolni. Magyarország hét régiója kö­zül hatban romlottak a bizalmi index mutatói. A legpesszimis­tábban nyilatkoztak várakozá­saikról az Észak-Magyarorszá- gon és a Dél-alföldön élő embe­rek. A legderűlátóbb emberek­kel a Nyugat-Dunántúlon talál­koztak a kutatók. ÚJVÁRI GIZELLA A Magyar Tudományos Akadémia Mező­gazdasági Kutatóintézete 1949-ben lé­tesült Martonvásáron. Az intézet fő fel­adata a magyar mezőgazdaság két leg­jelentősebb és legnagyobb területen ter­mesztett növénycsoportjának - a kukori­ca és a kalászosgabona-félék - komplex kutatása. E kutatási koncepció a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi agrár­kutatás prioritásainak megfelelően válto­zott az elmúlt fél évszázadban. Ötven év­vel ezelőtt a gabonatermelés növelése volt az elsőrendű cél, később a növény- nemesitéshez kapcsolódó alapkutatá­sok, valamint az alkalmazkodóképes­ség-vizsgálatok kerültek előtérbe. búzát előállító országként tartot­ták számon világszerte. A magya­ros nevekkel - mint a Verbunkos, a Palotás - is ezt szeretnék erő­síteni a nemesítők. Az igazgató szerint a Süveges, a Ködmön és a Suba jövőre kerülhet a köz­termesztésbe. (ÚJVÁRI) Helyi érdekegyeztető tanács Budapest ______:___________________________________________Bt____ Az iparűzési adó mérséklésé­re rövid távon nincs lehető­ség, viszont a gazdasági ér­dekképviseletek a majdan létrehozandó háromoldalú helyi érdekegyeztető tanács­ban előzetesen véleményez­hetnek az őket érintő szabá­lyozások ügyében. Az iparűzési adó csökkentésére a közeljövőben nincs lehetőség, mert az a főváros meghatározó bevételi forrása, annak mérséklé­sére csak az adórendszer át­fogóbb módosítása esetén nyílik alkalom - válaszolta Demszky Gábor budapesti főpolgármester, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) javaslataira. A VOSZ ajánlása sze­rint az iparűzési adó kulcsát jövő januártól a mai 2 százalékról 1,5 százalékra kellene mérsékelni. Ugyanakkor a főpolgármester- jelölt az érdekképviselet javaslata alapján - az Országos Érdek­egyeztető Tanácshoz hasonlóan - háromoldalú helyi érdekegyeztető tanács létrehozását ajánlotta fel a VOSZ és más érdekképviseletek, a kamarák, valamint az önkor­mányzat részvételével, ahol a vál lalkozókat érintő fontosabb sza bályozási, intézkedési kérdések ben előzetesen véleményt nyilvá níthatnak. A VOSZ tanácskozás joggal rendelkező szakértőkéi delegálhat az önkormányzat bizottságokba. Demszky Gáboi kifejtette: a közbeszerzési pályá zatokat - a korrupció elkerülést végett - nagyon komolyan veszik így nem tudnak kivételt tenni a fő városi vállalkozókkal, mert a dön tések során a patriotizmus szem pontjai nem értékelhetők, oócr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents