Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-14 / 240. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 0 2002. Október 14., Hétfő HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7527 Gige, Kossuth u. 4. Tel.: 82/721-321, fax: 82/721-791 A hivatal minden hétköznap 8- tól 16 óráig van nyitva, ez időben állandó az ügyfélfogadás. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 372 Hatévesnél fiatalabb: 64 6-18 éves: 68 18-60 éves: 176 60 évesnél idősebb: 64 SZŰKÖS A KÖLTSÉGVETÉS Az önkormányzat az idén 42 millió forintból gazdálkodik. Ebben a dologi kiadások és az intézmények fenntartása teszik ki a legnagyobb tételt. A körjegyzőség működéséhez szükséges hozzájárulás csaknem négymillió forintra rúg, az iskola fenntartására több mint egymillió forintot költenek. A szociális kiadások 11,6 millió forintot visznek el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A varrodában tizenketten dolgoztak, de az önkormányzati tulajdonú épületben dolgozó vállalkozás nemrég megszűnt. Így a faluban jelenleg az önkormányzat a legnagyobb munkaadó: két állandó dolgozót foglalkoztat és három közmunkást. A terménytárolónál néhány embernek adnak munkát, inkább alkalmi munkásokat foglalkoztatnak. Ugyancsak idénymunkásokat alkalmaznak a nagyobb családi agrárvállalkozások. MEGÚJULT KÖZÉPÜLETEK Fejlesztésre az idén 7,1 millió forintot fordít az önkormányzat, ennyire rúg a középületek felújítására nyert pályázati pénzek önereje. Az orvosi rendelőt a régi református iskolából alakították ki; a 150 éves épületben szociális helyiségek sem voltak. Most mintegy ötmillió forintot költöttek a falak szigetelésére és a tető cseréjére. Kialakítottak egy közösségi épületet is. A postahivatal is az önkormányzat egyik épületében kapott helyet, a régi jegyzölakást pedig a Széchenyi terv pályázatán nyert pénzből 6,5 millió forintért tették rendbe. A könyvtár felújítását az egyik helyi vállalkozó végezte el. Átadtak három buszmegállót is, ezekért 2,2 millió forintot fizetett az önkormányzat. KÉT BOLT, KÉT KOCSMA A község két boltjában veszi meg a lakosság a kenyeret, a tejet és az egyéb élelmiszert, a nagyobb bevásárlásokat viszont többnyire a megyeszékhelyen intézik. A kocsmákban esténként nagyobb a forgalom; a vendégek zöme fröccsöt vagy sört fogyaszt. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: JUHÁSZ TAMÁS HORVÁTH ZSOLT, TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LAHG RÓBERT FELÚJÍTÁSRA SZORUL A REGI TEMPLOM. Gigének már 1618-ban erős volt a református gyülekezet, s a lakosság még abban a században fölépítette a templomát is. Ezt az 1700-as években el akarták venni a református hívektől, de a helytartótanácsi ítélet végül is a birtokukban hagyta. Az újabb időkben többnyi- re csak kisebb belső restaurálást végeztek az épületen, s ma igazán szükség volna a teljes felújítására. ■ Megfogyatkozott a gyülekezet Sokan állástalanná váltak a szövetkezet megszűnésekor. Közéjük tartozott Nemes Gyula is, aki több mint egy éve közcélú munkásként dolgozik az önkormányzatnál. Emellett tíz éve a református templom gondnoka.- Ebben a faluban születtem ötven éve, ismerem az itt élőket. A gyülekezetünknek most negyven tagja van. Sajnos, közülük is csak néhányan járnak az istentiszteletekre - mondta Nemes Gyula. - Valamikor minden héten jött a lelkipásztor, most már ritkábban látogat ide. Négyen is váltották egymást az utóbbi években, s ezt az idősebbek nehezen viselik el. A mostani lelkipásztorral egyébként is nehezen jutottak közös nevezőre. Azt kifogásolják, hogy nem igazán tud énekelni. Nemes Gyula szerint a gyülekezet fogyása felgyorsult, mióta Csökölyből járnak át Gigébe a lelkipásztorok. A gondnok ügy látja: a templomba járók számának csökkenésében közrejátszik az istentiszteletek időpontja is.- Manapság vasárnap is dolgozni kell, ráadásul itt a vasárnapi ebédidőben, délután kettőkor tartják az összejövetelt. Emellett természetesen a hajdan színtiszta református község felekezeti arányai az uu.jbi időben jelentősen megváltoztak. Ma már a lakosság hatvan százaléka katolikus, de a misék látogatottságát nézve náluk sincs másként. A fiatalok nagy része inkább ott jár istentiszteletre, ahol tanul: egyik felük Csökölyben, a másik Kaposfőn. ■ Látnivaló vonzaná a vendéget Sokoldalú ember Papp Tibor, a gigei kocsmáros. Csárdája rendbetétele mellett most éppen egy bolt kialakításán fáradozik, s fontosnak tartja, hogy a maga boldogulásán kívül mások megélhetéséért is tegyen valamit. Mesterember szorgoskodik a Papp-portán, amit egy betonkeverő egyhangú zúgása tölt be. Munka közben a település lehetőségeiről beszélget a gazdával, aki néha átsiet a kocsmába is, hogy kiszolgálja a betérőket.- Másfél hónapja fogtunk hozzá a felújításhoz, az ivót már teljesen befejeztük - mondta Papp Tibor. - Csaknem százéves ez az épület, s mindig is kocsma volt. Tömött falaival, olajos padozatával ritkaságszámba megy, ezért nem is szedettem föl a padlóját. A fiatalok már itt hálóztak a hét végén, de nyárra készítünk egy betonos teraszt is. A kocsmáros szerint a szórakozásnál fontosabb a faluban a munkahelyteremtés, hiszen sokan segélyekből élnek. Úgy véli: szükség lenne egy százforintosboltra, ahol üveg- és műanyag árut is lehetne vásárolni.- Korábban élelmiszerüzletem volt, most váltani szeretnék, de az árukészlet anyagi hátterének a megteremtése gondot okoz. Emellett közéleti szereplést is vállalok, mert segíteni szeretnék a rászorulókon. Turisták szinte nem is jönnek ide, pedig nagyon szép a falu környéke, és vannak történelmi emlékeink is. A II. világháború idején a közelben húzódott a Margit-vonal; azt feltárva, az eseményekhez hűen berendezve történelmi parkkal várhatnánk a német és orosz vendégeket. Az emlékpark megnézése után pedig igazi gulyáságyúban főtt étellel vendégelhetnénk meg őket. ■ Tankönyv a postamesternél Több mint harminc éve Gigében lakik József Jenőné postamester. Öt éve működteti a falu postáját, vállalkozóként az önkormányzattól bérli az épületet. Kerékpárral megy át Kovácsiba, naponta megjárja a nyolc kilométeres utat. Elmondta, még soha senkivel nem volt gondja.- Évek óta nem voltam szabadságon, de nem is hiányzik: Szívesen dolgozom; jó szívvel segítek az embereknek, hiszen ez a munkám. Közös érdeknek kell tekintenünk körülményeink javítását, jobbá tételét. Gyakran jönnek ide a falu lakosai - mondta József Jenőné - , mivel a posta egyfajta vegyesboltként is működik. Széles a kínálat: kapható itt cigaretta, telefonkártya, sőt még tankönyveket is árulunk. Egy fia és két unokája van, így jól ismeri a település gondjait is. Sok lakosnak nincs állása, munkahelye, így lehetőségük sem adódik a továbblépésre. Sokan segélyekből élnek. A fiataloknak nincs megtakarított pénzük, amivel megalapozhatják a jövőjüket, s így kénytelenek a szüleikre támaszkodni. ■ Rímkedvelő a könyvtáros Negyven éve vezeti a könyvtárt Csontos Jánosné. Először a szövetkezetben volt pénztáros, majd óvónőként dolgozott az intézmény körzetesítéséig. Tudták róla a faluban, hogy nagyon szeret olvasni, ezért kérték föl a bibliotéka vezetésére.- A nemrég megszűnt varroda épületében van a szűkös könyvtárszoba, ott tároljuk a több mint ötezer kötetet. A kis szobában, sajnos, ritkán tartunk író-olvasó találkozót, pedig volna érdeklődő. Régebben lényegesen többen jártak erre is, de a televízió és az internet korában fogyatkoznak az érdeklődők. Most hetvennégy beiratkozott olvasónk van: A gyerekek más településeken tanulnak, így többnyire ott kölcsönzik ki a kötelező olvasmányt. A könyvtár vezetője azt is elárulta: az idősebbek inkább a szép- irodalmat, a fiatalok a krimit keresik. Szerencsére a szülők a gyerekekről sem feledkeznek meg, ha betérnek a bibliotékába. - Ilyenkor a saját olvasmányukon kívül mindig visznek mesekönyvet is vagy valami ismeretterjesztő kiadványt. A versesköteteket azonban nem keresik. Pedig szívesen ajánlok a kedvenceim közül. Azt mindenki tudja, hogy egy új könyvszállítmány összes kötetét elolvasom. ■ Gondnok kívánságlistával Koszti Sándor eredeti foglalkozása hivatásos katona, de ezt Gigében már csak kevesen tudják. Három évvel ezelőtt a négy jelölt közül a falugyűlésen őt választották meg falugondnoknak.- Jólesett a lakosság bizalma. Katonaként is emberekkel dolgoztam, de ott főként fiatalokkal voltam körülvéve, itt pedig idősekkel kell foglalkoznom. Nem bánom, hogy elvállaltam ezt a feladatkört, szívesen meghallgatom a nyugdíjasokat, és ha kell, segítek is gondjaik megoldásában. Minden munkanapom úgy kezdődik, hogy begyűjtőm az idősek gyógyszer- és élelmiszer-megrendeléseit. Előfordul, hogy két teleírt lapon sorakoznak a kívánságok. A beszerző körút után a falugondnok a kiskorpádi körjegyzőségre megy. Miután leadta a napi postát, a kaposfői iskola menzájáról elhozza azt a 16 ebédet, amit Gige nyugdíjasai megrendeltek.- Sokszor kell orvosi felülvizsgálatra is beszállítani a nehezen Naponta hozza Koszti Sándor a meleg ételt mozgó betegeket. A lakosok természetesen nem tartják taxinak vagy mentőautónak a gondnoki gépjárművet, de tudják, hogy sürgős esetekben igénybe vehetik. Szerencsére hétvégeken ritkán kell váratlan esetekben segédkezni. Ilyenkor több idő jut a családomra is, mint a hétközi hajtásban._______________■ Ismert gigeieket kérdeztünk: milyen az életük, mi a legnagyobb gond, és mi hiányzik legjobban a településről? Túl lassú a fejlődés, elmennek a fiatalok Orsós Lászlóné kismama: - Ha tehetném, szívesen elköltöznék innen, vagy az egész falut betolnám a városba. Nagyon kevés itt a munka- lehetőség, ezért sokan, elsősorban a fiatalok el is költöznek Gigéből. Ezt a gondot mindenképpen meg kellene oldani. Három kisgyermekem van, így különösen érzem az óvoda hiányát is. A közlekedés viszonylag jó, bár lehetne rajta még javítani. Kellene egy buszjárat, ami az iskolába viszi (s hazahozza) a tanulókat. Szükség volna egy rendes buszmegállóra is, hogy hidegben ne fázzanak a gyerekek. Az orvosi ellátás most már megfelelőnek mondható, de egy gyógyszertár ugyancsak nagy segítség lenne a gigei lakosoknak. Pereg István nyugdíjas: - Születésem, azaz 1924 óta itt élek; jól megvagyok, szeretem ezt a falut. Az életkörülményeimre nem panaszkodom, és elfogadhatónak tartom a közlekedést is. Most újították föl az orvosi rendelőt, egészen szép lett. Régen kocsis voltam, most nyugdíjasként egyedül élek; a városba is már csak nagyon ritkán járok be. Gigében egyébként nem nagyon van szórakozási lehetőségük a fiataloknak, néha rendeznek ugyan diszkót, ott gyakran verekednek is. A baj az: kevés itt a munkahely, ez most a fiatalok legnagyobb gondja. Mi, öregek már nem megyünk el a faluból. De turista is ritkán téved erre, s külföldiek sem vesznek itt házat. Mike Tibor polgármester: - Egyre inkább érdemes gigéinek lenni, mert lassan minden olyan infrastruktúra meglesz, ami szükséges a családok komfortos életéhez. Már csak a vezetékes gáz és a szennyvízhálózat hiányzik. Sajnos, kis település vagyunk, ezért ezeket a beruházásokat csak nagyobb településekkel összefogva, közösen tudjuk elérni. Addig is sokat jelent az itteni lakosoknak a város közelsége a munkalehetőség miatt. A gyorsjáratokkal húsz perc alatt bárld beérhet innen a városba. Sajnos, nagyon magas a munka- nélküliség, mert sok a szakképzet- len ember. Ez a gond olyan iparág ide telepítésével lenne megoldható, ami a betanított munkásokra épít. Baka Jánosné nyugdíjas: - Ötven éve jöttem a faluba, s nem bántam meg az akkori döntésemet. A gyermekeim már a városban élnek, de gyakran jönnek látogatóba az unokáimmal. Szeretnek nálam lenni, kedvelik Gigét is, de itt már nem tudnának élni. Én mindenkivel jó kapcsolatban vagyok, megértjük egymást az osztrák szomszédjaimmal is. Elégedett vagyok a polgármester munkájával; úgy látom, a lehetőségekhez képest mindenkin segít. Kis nyugdíjból élek, így mindig nagyon meg kell gondolnom azt, hogy mire költsék. A betegek helyzete nagyban megváltozott, mióta van itt orvos. Neki mindig van egykét kedves szava az emberekhez. Fodor József, a presszó üzemeltetője: - Nagy a munkanélküliség ezen a vidéken, sokan élnek segélyből. Ők úgy szerzik meg a napi betevőjüket, ahogy lehet. Sokan gyógynövényeket gyűjtögetnek. Három gyermekem van, a legnagyobb szívesen foglalkozik állatokkal, ezért szeretnék neki az iskola után egy kis gazdaságot kialakítani. Úgy gondolom, ez olyan alap, ami segítí majd elindulását az életben. A faluban bőven van tennivaló. Kukákra is szükség volna, hogy ne zsákokban éktelenkedjen az utcán a szemét, és ráférne már a kotrás az árkokra is. Nem nagy dolgok ezek, de másként festene Gige. Ezért is támoga- tom a falu virágosítását. _______■
