Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-02 / 230. szám

iÜB Október 2., szerda 3. OLDAL Mádl még nem költözik Budapest Nem döntött az Országgyűlés a köztársasági elnök hivata­lának áthelyezéséről, miután Salamon László (Fidesz) kép­viselő módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezet­hez. A javaslat szerint a kép­viselők a miniszterelnök hi­vatalának áthelyezéséről is döntenének. A köztársasági elnök hivatala mellett a miniszterelnök hivata­lát is elköltöztetné a Házból Sala­mon László. Javaslata szerint a kormányfő hivatalának áthelye­zéséről legkésőbb 2003. április végéig kell döntenie az Ország- gyűlésnek. Zsuffa István, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkára lapunknak ko­rábban úgy nyilatkozott: a kor­mányfő költözése nem időszerű, mert az túl költséges lenne, 5-10 milliárd forintba, kerülne. Az ál­lamtitkár azt is hozzátette: a ha­talmi ágak szétválasztását a kor­mánypártok is támogatják. A parlament plenáris ülésén Tállai András (Fidesz) képviselő kérdést intézett a kormányfőhöz, amelyben utalt rá: az egyszerűsí­tett vállalkozói adó kiváló lehető­Az Országgyűlés elfogadta a Állami Számvevőszék 2001. évi, valamint a Magyar Távirati Iroda 1997-2001. évi tevékenységéről szóló beszámolót. A képviselők egyetértettek a Pedagógu­sok Szakszervezetének a közalkalma­zottak előmeneteli rendszeréről szóló népi kezdeményezésével és hozzájá­rultak az Észt Köztársasággal kötött szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetéséhez. A honatyák támogat­ták egy, az APEH működése és fel­ügyelete során felmerült aggályok ki­vizsgálására irányuló parlamenti vizs­gálóbizottság létrehozását. ség a keresztbe számlázásra, és a munka nélküli ügyeskedők pénzszerzésére. Medgyessy Péter válaszában azt mondta: sosem ígértük a munkanélküliek boldo­gulását. A miniszterelnök szerint az ellenőrző szervek felügyelni fogják, hogy ne történjen ilyes­mi, ugyanakkor hozzátette: ha az ellenzéki képviselők amiatt ag­gódnak, hogy egyesek rossz cé­lokra fordítják a kormány által nyújtott segítséget, akkor mó­dosító javaslatokkal tegyenek el­lene. A kormányfő ugyanakkor nem válaszolt Balogh László MDF-es képviselő, a Medgyessy Péter ál­lambiztonsági múltját vizsgált parlamenti bizottság elnöke kér­désére, mert úgy vélte: e kérdés feltevésére egy hónapja volt a honatyának. Balogh László vi­szont alkotmánysértőnek titulál­ta, hogy a miniszterelnök nem vett részt újabb meghallgatáson. Az ellenzéki képviselő a nyil­vánosság előtt egy olyan kérdést intézett Medgyessy Péterhez, amely egy nyilvánosságra nem hozható dokumentummal volt kapcsolatos. A fideszes honatyák és a kor­mányfő között éles vita bontako­zott ki az ingyenes tankönyvellá­tással kapcsolatban. Az ellenzé­kiek szerint Medgyessy Péter az állampolgárokhoz eljuttatott le­velében személyes felelősséget vállalt arra, hogy az általános iskolásoknak nem kell fizetniük a tankönyveikért, ezt azonban a kormány még csak elő sem ter­jesztette. A kormányfő utalt arra, hogy az idei év tankönyveit ta­vasszal megrendelték, ezért azok állami kifizetéséről az előző ka­binetnek kellett volna gondos­kodnia és megjegyezte: a kiegé­szítő családi pótlék segítette a rá­szorultakat. NAGY ESZTER DÓRA Többen üdülhetnének Budapest A duplájára is nőhet a cégek üdülésicsekk-vásárlási ked­ve, ha 2003. január 1-jétől tel­jes adó- és járulékmentessé­get élvezhetne az alkalmazot­tak üdülésének támogatására fordított összeg. Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok üdülésicsekk- vásárlási hajlandóságát pillanat­nyilag a személyi jövedelemadó­ra vonatkozó jogszabályok nem ösztönzik kellő mértékben. Szükség volna tehát az adótör­vények módosítására: az üdülési csekkek 50 százalékos adó- és járulékmentességének 100 száza­lékra emelésére - legalább az egyhavi, mindenkori minimálbér összegének erejéig. Az üdülési szolgálat adatai szerint idén a céges vásárlások­nál az átlagos csekkérték a lehet­séges 40 ezer forint helyett csu­pán 23 ezer forint volt, mivel a tá­mogatni kívánt munkavállalók­nak nem volt pénzük az 50 szá­zalékos önrész befizetésére. Réti Ágnes kiemelte: több kormány­zati szerv is foglalkozott az üdü­lési csekkek adómentes határá­nak emelésével, ezért arra szá­mít, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor az adótörvények módosításánál napirendre kerül a változtatás. Az ügyvezető igaz­gató a szociálisan rászorulók érdekében az állami támogatás növelését is szorgalmazza. Míg 1998. évben 800 millió forintot fordított az állam üdültetésié, ad­dig idén ez a keret már mindösz- sze 196 millió forint volt. NÉMETH ZSUZSA ÓRIÁS LUFIK A SÁRKÖZ FELETT. Megkezdődött a XXII. Őcsényi Nemzetközi Szakmai Hőlégballon-találkozó, amelyen német, angol, japán és magyar ballonosok indulnak. A péntekig tartó eseményen a tizennyolc résztvevő rókavadászat és „repülj haza” kategóriákban méri össze erejét. ______________________________fotó, bakó jenő Ök umenikus Charta Ökumenikus istentisztelet keretében írták alá a magyarországi egyházak vezetői az Ökumenikus Charta elfogadásáról szóló közös nyilatkozatot. A dokumentumot a katolikus egyház részéről az Európai Püs­pöki Konferenciák Tanácsának vezetője és az - Európa csaknem valamennyi protes­táns, anglikán és ortodox egyházát magá­ban foglaló - Európai Egyházak Konferen­ciájának elnöke 2001. április 22-én, Stras- bourgban hagyta jóvá. A közös iratot most a Magyar Katolikus Egyház, valamint a Ma­gyarországi Egyházak Ökumenikus Taná­csa (MEÖT) hét tagegyházának vezetői ír­ták alá. Az Ökumenikus Charta magyaror­szági elfogadása tovább erősítheti az egy­házak közötti együttműködést és új lendü­letet adhat közös munkálkodásuknak. A dokumentumot eddig 30 nyelvre ültet­ték át, és elkészült már az arab fordítás is. Hollandia után Magyarország a második, ahol az egyházak közös nyilatkozat aláírá­sával erősítik meg az Ökumenikus Chartát. ■ A titkok tudója és felügyelője Tóth András, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára úgy véli, a titkosszolgálatok megsínylik a túlzott nyilvánossá­got. Lapunknak adott interjújában a titokgazdák felelősségé­ről és a szakszolgálatok változó feladatairól beszél. Budapest- Amióta zajlik az „ügynökügy’’, ön nagyon keresett politikus. Ho­gyan kezeli ezt a népszerűséget?- Nem erre készültem, hiszen a szakterület - jellegénél fogva - nem a nyilvánosság előtt végzi a munkáját. Megszólalásaimban mindvégig igyekeztem tárgyi­lagos és korrekt maradni; ez tette lehetővé, hogy eleget tegyek a megkereséseknek.- A politika tekintélyének nyil­vánvalóan nem használ az ügy- nökvita, de ártott-e a titkosszolgá­latoknak?- A hálózat megsínyli az efféle publicitást. Márpedig hálózat nél­kül sehol a világon nem tudnak működni a titkosszolgálatok; a szeptember 11-ei terrortámadás a bizonyíték arra, hogy a legkor­szerűbb technikai eszközök sem helyettesíthetik az emberi ténye­zőt. Ez diszkrét és intellektuális szakma. Az együttműködők még a vízióját sem szeretik annak, hogy egyszer az ő nevük is nyil­vánosságra kerülhet.- Terhet, hatalmat jelent-e,- ha valaki titoknak tudója, vagy úgy van vele, mint a banki pénztáros, akinek a húszezres köteg csak egy megszámolandó tárgy?- Az embernek fegyelmeznie kell magát, nehogy akaratlanul olyan információ kerüljön ki, amely az országnak kárt okoz. Egy idő után már nem az infor­máció érdekessége, hanem a tar­talma válik fontossá, s az a szem­pont, hogy az miként hat érdeke­inkre, milyen szakmai feladatok következnek belőle. TÓTH ANDRÁS a Miniszterelnöki Hivatal nemzetbizton­sági szolgálatokért felelős politikai államtitkára. 1946-ban született, 1970: mérnöki-tanári diploma. Üzemvezető. 1974-83: KISZ-vezető, 1983-89: az MSZMP KB munkatársa. 1989-90: az MSZP irodavezetője, ügyvivője. 1994: honvédelmi államtitkár, 1994-98: a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője, államtitkár. 1994 óta országgyűlési képviselő.- A demokrácia velejárója, hogy négyévenként olyan „civi­lek” kerülnek be a parlamentbe, akiknek hirtelen titkokat is kell tudniuk kezelni. Fel lehet ehhez nőni, meg lehet ezt tanulni?- Azt hiszem, igen. Előbb- utóbb azok kerülnek ilyen he­lyekre, akikben megvan a kész­ség és a hajlam, hogy tudjanak bánni az államtitkokkal. Úgy vé­lem, a mostani nemzetbiztonsági bizottság ilyen csapat.- Elmondható, hogy a titok ösz­sze is köt? Hiszen a szóban forgó testületben olyan politikusok ül­nek együtt, akik - eltérő pártállá­suk miatt - talán szóba sem áll­nának egymással?- A napokban a lengyel hír­szerzés vezetője járt nálunk. Olyan beszélgetést szerveztünk, amelyen a négy parlamenti párt képviselői vettek részt - azok, akik ilyen területen dolgoztak. Meglepően harmonikus volt a találkozó. Ez jó jelzés, amely azt erősíti, hogy a nemzetbiztonsági ügyeket nem szabad alárendelni aktuálpolitikai kérdéseknek.- Mi konkrétan az ön feladata?- A politikai államtitkár a mi­niszter megbízásából azokat az irányítói feladatokat látja el, ame­lyek a titkosszolgálatok működé­séhez szükségesek. Megnézzük a kormányzati előterjesztéseket, hogy nemzetbiztonsági szem­pontból megfelelőek-e. Másfelől szerepelnie kell az állami költség- vetésben, hogy a következő év­ben mire van szükségük a szol­gálatoknak. És biztosítani kell, hogy a szolgálatok a törvényes keretek között működjenek.- Befejeződött már a kormány- váltással kapcsolatos átszervezés?- A vezetői váltások után a há­rom polgári titkosszolgálat végzi a törvényben megfogalmazott dolgát. A követelmény az, hogy a szolgálatok a kormány igényei­hez lojálisán, de nem a kormányt kiszolgálva, hanem a nemzet ér­dekeit képviselve lássák el felada­tukat. Másrészt: együtt kell mű­ködnünk más demokratikus or­szágokkal a globális kihívások kezelésében. A Magyar Köztársa­ság védelmében előrelátóbban kell kezelünk a szervezett bűnö­zés és a migráció kérdéseit, s fel­adatunk a térség kockázati ténye­zőinek feltárása. csak elemér Meglepő jelentés az iskolákról A három évvel ezelőtt megkezdett szellemiséggel, hozzá­állással kívánja munkáját tovább folytatni Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok ismét, pályázat útján kinevezett biztosa. A hivatal ebben az évben rekord mennyiségű be­adványra számít. Budapest Az oktatás szereplőitől az idén nyár közepéig több panasz érke­zett, mint tavaly egész évben, iga­zolja ez is az oktatási ombuds­man hivatala fontos szerepét - hangsúlyozta lapunknak a biztos. Aáry-Tamás Lajos azt követően nyilatkozott terveiről, hogy az Or­szágos Köznevelési Tanács javas­latát elfogadva Magyar Bálint mi­niszter a korábbi ombudsmant bízta meg a hivatal vezetésével. A miniszteri biztos hamarosan beszámol arról a vizsgálatról, amelyet a diszlexiás, diszgráfiás és más részképesség-zavarral küzdő tanulók helyzetéről végez­tek. Tekintettel arra, hogy a 2003- as év a fogyatékosság európai éve lesz, a következő időszakban e vizsgálat tapasztalatait kívánja a nyilvánosság elé tárni, egyben a szakmai szervezeteket, az okta­tás szereplőit bevonni a feladatok megoldásába. Alapvető hiányosságnak tart­ja az oktatási ombudsman, hogy a szülők nagyon kevéssé isme­rik az iskola belső életét, nincse­nek tisztában az ott folyó peda­gógiai célokkal, a konfliktusok zöme ebből adódik. Ezért támo­gatja, hogy az iskolák ne csak al­kalomszerűen, és szülői érdek­lődésre, hanem rendszeres idő­közönként kötelezően ismertes­sék a náluk folyó pedagógiai munka lényegét. Hatvanhat iskolában, 1500 ta­nulót megkérdezve készült el nemrégiben az a 2000-ben indult szociológiai felmérés, amelynek eredménye az oktatási jogok biz­tosa számára is szolgált meglepe­téssel. Ezek szerint számos isko­lában elfogadott gyakorlat az el­sősöket beavatási szertartáson kí­nozni, megalázni, amelyről több esetben a tanárok is tudnak. A méltóságot csorbító cselekmé­nyeknek csak akkor lehet jogi következménye, ha konkrét pa­nasz érkezik az ombudsmanhoz. Aáry-Tamás Lajos szeretne pár­beszédet kezdeni a tanárokkal, szülőkkel, szakemberekkel an­nak érdekében, hogy az ezekhez hasonló esetek a jövőben vissza­szoruljanak, eltűnjenek az iskola életéből. HORVÁTH MAGDOLNA Hírek VÁLASZTÁS. Az őszi hely- hatósági választásokon 108 291 jelölt indul a különböző önkor-. mányzati posztokért - közölte Lamperth Mónika az Ország- gyűlésben. A belügyminiszter az Országos Választási Iroda összesítése alapján jelezte: a je­löltek több mint hatvan száza­léka függetlenként indul. Az or­szág tíz településén nem kerül sor október 20-án választásra, mert nincs polgármesterjelölt vagy képviselőjelölt. A települé­seken később időközi választás­ra kerül sor. Az ország 1380 te­lepülésén 1969 kisebbségi vá­lasztást tűztek ki, közülük 97 - jelölt hiányában - elmarad, mti TÖRTÉNELMI. Magyarország EU-hoz való csatlakozása a bé­kés alkotóélet feltételeinek még jobb stabilizálását, a nagy több­ség számára a további gazda­sági haladást jelenti majd - mondta Habsburg Ottó Nagy­kanizsán. A Páneurópai Unió elnöke az ország tekintélyét to­vább növelő nemzeti egységre, összefogásra biztatott, mti VÉDELEM. Az európai uniós országok természetvédelmi rendszerét bemutató fotó- és dokumentumkiállítást nyitott meg Aradi Csaba, a Hortobágyi . Nemzeti Park (HNP) igazgatója Debrecenben. A kiállítás bete­kintést enged az Európai Unió­ban hatályos természetvédelmi jogi szabályozásba, amelyet Magyarországnak is át kell vennie, mti RADIKÁLISAN. Olyan nemze ti filmipari stratégia megalkotá­sát tartja szükségesnek a Ma­gyar Producerek Szövetsége, amely megújítja és hatéko­nyabbá teszi a magyar audio­vizuális ipar működését és az arra alapozott művészeti tevé­kenységet. Szerintük radikáli­san meg kell újítani a filmipar állami támogatási és finanszí­rozási rendszerét, illetve döntési mechanizmusait, mti DÍJ. A Hírközlési Felügyelet Információs Központ és Könyv­tár nyerte el az idén Az év könyvtára kitüntető címet. Az elismerést Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere adta át. A pályázatok hétéves történetében először részesült államigazgatási szer­vezet bibliotékája a díjban. A címmel járó ötszázezer forintot az intézmény szabadon hasz­nálhatja fel. mti DIÁKVERSENY. Stratégiai médiatervet kell kidolgozniuk azoknak az egyetemi hallgatók­nak, akik részt akarnak venni a 2. Országos Média Diák­versenyen. A feltételek a www.mediainfo.hu weboldalon olvashatók, europress HAZAI TÜKÖR Bábel Balázs érsek mondta a záróimádságot az ökumenikus istentiszteleten fotó, europress/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents