Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

2002. Október 11., Péntek A L M A N A C H 2 1 7 7. OLDAL Babos tészta, ájtatosság A lakosság csaknem harmada időskorú, és igen sok az özvegy­asszony. Nem hagyják el azonban magukat; a falu minden portája gondozott, s jellemző, hogy még az egyedül élők is maguk főznek. Hagyomány itt a házi tészta gyú­rása, bolti száraztésztát még a fia­talabbak sem igen vásárolnak. Jel­legzetes szülőid sváb étel a babos tészta, ezt a pénteki böjtre szok­ták főzni. A levesben főtt babot is házi metélt tésztával tálalják. Az idősek gondosan megtartják az egyházi ünnepeket is. A faluban három helyen is tartanak február 2-től kilenc napon át a Lourdi Szűzanya tiszteletére ájtatosságot, hagyományos a keresztúti ájtatos­ság és az úrnapi körmenet is. A hí­vek a falu szépítéséért és parkosí­tásáért is sokat tesznek; az idén tíz tujabokrot, rózsákat és dísz­cserjét ültettek a templom környé­kére és a terekre, s vállalták a Szűzanya szobor festését. ■ Szívesen fest téli tájakat A téli táj a kedvence Dobor Gyulánénak, de a festményein nyoma sincs a hűvös, komor hangulatnak. A havas hegyeket ábrázoló képek is olyan melegsé­get és életkedvet sugároznak, hogy látszik; örömét lelte ben­nük az alkotójuk.- Gyerekkorom óta rajzoltam, a festést meg a rajztanárom, Bérezi István szerettette meg velem - mu­tatta a képeit Dobor Gyuláné. - Mindig sajnáltam, hogy nem ta­nulhattam ki a mesterséget, pedig fölvettek a pécsi rajz tagozatos gimnáziumba. Nem kaptam azon­ban kollégiumi helyet, s a csalá­dunknak nem telt az albérletre. A festés végül nyugdíjazása után vált kedvelt időtöltéssé, s ki­váltképpen telente veszi elő az állványként használt hokedlit, a farostra feszített vásznat meg az ecsetet.- A férjem is asztalos volt, a fi­amnak is ez lett a szakmája, de valahogy sose került rá sor, hogy festőállványt csináljanak nekem - mondta nevetve Dobor Gyuláné. - Nem is hiányzik, mert amikor fölállítom a vásznat, nem gondolok másra, csak a fes­tésre. Ausztráliába meg Brazíliá­ba vitték el legmesszebbre a ké­peimet, de sok kikerült Németor­szágba]^ __________________■ Né metül az óvodában Az óvoda egyet­len vegyes cso­portjába 24 kicsi jár, s hozzájuk az év végéig még öt hároméves csatla­kozik. Valameny- nyien részt vesz­nek az új nyelv: oktatásban; az egyik óvónő csak németül beszél a gyerekekkel.- A kicsik meglepe­tése csak néhány napig tartott, mikor minden szokásos kérdésükre néme­tül válaszoltam. Mondták is otthon a szülőknek, hogy „furcsán beszél az óvónéni”, de meglepően hamar megértették a mindennapos kifejezéseket - mondta Mikóné Trixler Angéla óvónő. - Inkább a szülőknek szokatlan, hogy velük is németül beszélek a gyerekek előtt, mert ők sokszor nem értik meg azt, amit a gyermek már tud. A kicsik eleinte magyarul válaszolnak, de a köszönést, a jeleket már ma­guk is németül mondják. Nem elsődleges cél, hogy folyamato­san beszéljenek az idegen nyel­ven, bár a természetes nyelvi helyzetekben sokkal könnyeb­ben megtanulják a németet, s fő­leg helyes kiejtéssel. Ezt iskolás korban már nem nagyon lehet pótolni. Az óvoda nevelési tervében kiemelten szerepel a német nyelv oktatása és a hagyomány- ápolás, az Egy nyelv, egy sze­mély sajátos módszerére azon­ban csak szeptemberben álltak át. Az óvónők soproni képzését és a program gyakorlatát az ön- kormányzat is támogatja, hogy egészen kicsi kortól folyamatos legyen Szulokban a németnyelv­oktatás. A nemzetiségi általános iskolában a gyerekek már elsőtől tanulnak németet is, így nyolca­dikos korukra akár a nyelwizsgá- ig is eljuthatnak. ___________ ■ sz állítókocsija jár, mert extra minőségű tejet fejünk. Hogy ké­sőbb meg tudunk-e élni ebből, az az uniós csatlakozástól meg a tej piacától függ. Az idén is csak 50 ezer liter tejkvótát tud­tam venni, így aztán hiába ter­melnék többet is. Sokan a külföldiek által ked­velt fürdőtől remélik a falu elő­rejutását. Az 56 Celsius-fokos hőforrást hasznosító, többme­dencés strand és a kemping má­justól egészen október végéig fogadja a látogatókat.- Általában osztrák, német, holland nyugdíjasok járnak ide, s pár héttől néhány hónapig maradnak. Maguk főznek, s az üzletben vásárolnak. Annyira ragaszkodnak a nyugalomhoz és családias hangulathoz, hogy mikor megkértük őket, terjesz- szék a strand új prospektusát, többen meg is mondták; nem szívesen teszik. Nem szeretnék, ha túl nagy lenne itt a vendégjá­rás, s még az sem biztos, hogy a szomszédjuknak elárulják, ho­vá járnak pihenni - mondja Czink Józsefné, a fürdő pénztá­rosa. - Tavasszal és ősszel jön­nek a legtöbben, de kánikulai hétvégén sem ritka az ezer ven­dég. A nyitva tartás változó, nyáron este 11-ig is fürdőzhetnek, ilyenkor hat­kor zárjuk a strandot. A strandban és a turizmusban rejlő fejlődési lehetőségeket fokról fokra építgeti az önkor­mányzat. A fürdővel szemközti területből nyolc üdülőtelket alakított ki, s a medencék vizét utó­lag hasznosító kis horgásztavat is létesített, s ide kivezették az ivóvizet és az áramot is. Egyre kom­fortosabb a falu, építik a szennyvízcsatornát, s több vállalkozás, vendéglő is tervez az időszakos vendégjárásra. _____________________ ■ _______SZÜLOKI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; MIT TARTANAK A FALU ERŐSSÉGÉNEK, ÉS Ml AZ, AMIT LEGJOBBAN HIÁNYOLNAK?_________ Fe jlesztenék a fürdőt, megtartanák a fiatalokat Gerencsér György körjegyző: - 23 éve itt lakom, s ragaszkodom a községhez, akár­csak a lakosai. Itt is megvan a kényel­mes élet lehetősé­ge, épül a szenny­vízhálózat, csak a gáz hiányzik. Barcs a szomszédban van, Pécs 70 kilo­méterre, könnyen elérhetők a mun­kahelyek és a szórakozási lehetősé­gek is. A falu igazi gondja, hogy ki­csi, és ehhez mért a támogatás is. Kitörési pont lehetne a fürdő, de százmilliós beruházásra önereje sincs az önkormányzatnak, és be­fektetőkre sem számíthat. Kiesünk az úthálózatból s még az informá­ciós vérkeringésből is; korszerűtle­nek a telefonvonalak, és egyelőre még fejlesztést sem ígér a Matáv. Sebestyén József plébános: - Nagy bánatom, hogy fogy a lakos­ság. Ötven éve Szuloknak még 2600 lakosa volt, ma meg a harmada sincs. Félő, hogy elnéptelenedik a falu: tavaly meg az idén egyetlen eskü­vő sem volt. A fia­talok nem akarják a templomban megszentelni a kapcsolatukat, igen szabadon kezelik az együttélést. S a következménye, hogy nem is ma­radnak együtt a párok, a családok, és jóval kevesebb gyerek szüleük. Máskülönben hagyományüsztelő a lakosság. Negyvenkét gyereket ta­nítok hittanra, s a vasárnapi misére mintegy 160, a hétköznapira 20-25 hívem jár rendszeresen. Itt számít­hatnak egymásra az emberek. Tárnokiné Berencsi Éva, a gyermektáncegyüttes vezetője: - Összetartó erő a nemzetiségi hagyo­mány, s ezt szíve­sen vállalják a szü­lők, a gyerekek és az önkormányzat is. Itt már elsőtől heti öt órában né­metet tanulnak a gyerekek, és szinte az iskola min­den tanulója tagja a nemzetiségi gyermektáncegyüttesnek. Szép sike­reket érünk el a megyei szereplése­ken, fesztiválokon, havonta van egy­két fellépésünk. A hagyományos népzenét a családból öröklik a fiata­lok, ők adják a táncegyüttes rezes- harmonikás zenekari kíséretét is. A felnőtt táncosok is összetartanak, s nincs gond az utánpótlással, mert egyre több fiatal marad a faluban. Hengericsné Nikolausz Zsu­zsanna óvodavezető: - Általános gond, hogy kevés a gyerek. Évente csak 5-6 születik, s ennyi jár az általá­nos iskola egy-egy osztályába is. Sok előnye is van, mert már kiskoruktól családias, összetar­tó közösségben nevelhetjük a gyer­mekeket. Nem is kallódnak el; szin­te mindegyik tovább tanul, többsé­gük eljut a főiskoláig, egyetemig is. Utána munkalehetőséget nem nagyon találnak még a környéken sem, s félő, hogy sok fiatal nem jön vissza a tanulmányai után. Pedig ragaszkodnak a faluhoz, csoporto­san járnak haza, s maguknak is szerveznek közösségi rendez­vényt, szórakozási lehetőséget. Mercz Istvánné élelmezésveze­tő: - Régi vágyunk volt a főzőkony­ha és az ebédlő fel­újítása: most egy­szerre étkezhet minden iskolás. Az 58 diákból 42 itt ebédel, s 26 óvo­dásnak és 34 szoci­ális étkezőnek is fő­zünk. A közétkez­tetésben nem követjük a sváb ha­gyományokat, de azok ma is erő­sen élnek a faluban, mind a nyelv- használatban, mind a szokások­ban. Talán ez is az oka, hogy sok házat felvásároltak a külföldiek, s nyaranta a családoknál is sok né­met száll meg. A vendégfogadás és a turizmus nagyobb bevételt is hoz­hatna, de a fürdő nincs kihasznál­va. Fejleszteni kellene; az újabb munkahelyeket is teremtene. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7539 Szülök, Szabadság tér 1. Tel: 82/719-004, 719-366, fax: 82/719-320 E-mail: szulok@somogy.hu Hétfőtől csütörtökig 7.30-16, pén­teken 7.30-13 óráig van ügyfélfo­gadás. A körjegyző kedd délelőtt és csütörtök délután kivételével mindennap fogadja a lakosokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 731 Ötévesnél fiatalabb: 43 6-18 éves: 96 19-60 éves: 389 60 évesnél idősebb: 203 FORRÁSHIÁNY: 11 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 120 millió forintból gazdálkodik; eb­ből 63 millió a szennyvízcsatorna építésére fordítandó központi tá­mogatás. A forráshiány 11 millió forint. A hivatal, iskola, óvoda, a fürdő és a konyha fenntartása, az önkormányzati dolgozók bé­re, a személyi juttatások 35 mil­lió forintba kerülnek. A járulékra 12 millió megy el, a dologi kiadá­sokra 25 millió. Szociális célok­ra 12 millió forintot költenek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A faluban az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Az isko­la, óvoda, a fürdő és hivatal 25 állandó dolgozóján kívül foglal­koztat 13-20 közhasznú mun­kást is. A GL Interhaus gyorsla- kóházüzem két, az olasz Szu- lokfa kft nyolc helybelinek ad munkát. A takarékszövetkezet és az áfész egy-két dolgozót alkal­maz, s 10-15 egyéni vállalkozó, gazdálkodó teremtett magának munkalehetőséget. A lakosok zöme a környékre jár dolgozni. FELÚJÍTOTTÁK A KONYHÁT Fejlesztésre 9 millió jutott. 2,5 millió forintért átépittették a hiva­tal bejáratát; egymilliót vitt el a járda kialakítása, a vizesblokk és raktárbővítés. Javították a busz­megállókat, a kultúrház tetőze­tét. A vízvezeték, világítás, a konyha korszerűsítése 3,6 millió forintba került. A társulásokra 7 milliót utaltak át, a körjegyzőség fenntartására 20'millió forintot. HÉT ÜZLET, KÉT KOCSMA Két áfész-boltban és három ma­gánkereskedésben veheti meg a lakosság az élelmiszert, a fagyasztott húst,felvágottat és a háztartási cikkeket. Állandó a vevőköre a két virágboltnak, itt ruhanemű, üveg- és porcelán­áru is van. Két kocsma tart nyit­va egész évben, és van egy presszó is a faluban, strand­idényben működik két meleg­konyhás étterem és két büfé is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: BÍRÓ MÁRIA Vendégvárók éledő reménye A SZULOKIAK BÜSZKESÉGE: A KATOLIKUS TEMPLOM. Két éve emlékeztek meg a templom föl­szentelésének a 200. évfordulójáról. Ekkorra felújították a homlokzatát, a toronyórát és az orgonát, s megoldották a padok fűtését is. A múlt évben kijavították a tetőszerkezetet és az ajtókat, ablakokat, az idén pedig a torony kupoláját, s nekiláttak a padok felújításának is. Ez utóbbi 1 millió 76 ezer forintba kerül, a korábbi rekonstrukcióra 12,5 millió forintot költöttek. A hívek három év alatt kétmillió forintot gyűjtöttek össze, Sebestyén József plébános pedig 3,5 millió forintot adott a munkákra. ____________■ Svá b hagyományaikat gondosan őrzik a szu- lokiak. Nemzetiségi oktatást vezettek be a nyolc évfolyamos, 58 tanulós kisiskolába, s ma már németül beszélnek az óvodában is. Nemcsak ezért hangzik újabban egyre több­ször német szó a faluban.- Harmincnál több portát, szinte minden tizedik házat külföldiek vettek meg. Ez azonban nem je­lent feltétlenül előnyt a falunak. Úgy fölverték az utóbbi időben az ingatlanok árát, hogy a helybe­liek már nem is tudják megfizetni - mondta Virth József polgármester. - S állami pénz sem jár a külföldiek után. Ezek itt nem akarnak gazdálkod­ni; sorra lebontják a portákon a régi nagy istálló­kat, pajtákat, és nemigen becsülik a falu sváb em­lékeit. Csak annyi előnyünk van az egészből, hogy csinosabb lesz a község. Az új tulajdonosok ugyanis felújítják a nyári pihenőnek megvásárolt házakat, s néhány helybeli lakosnak a porták gondozása ad egész évben munkát és ebből kö­vetkezően megélhetést. Hiányoznak a munkahelyek; a téesz megszű­nése óta a faluban nincs nagyobb gazdasági szer­vezet. Az oktatási intézmények fenntartására a nemzetiségi pótlékkal együtt sem elég az állami pénz. A polgármester szerint azonban nemcsak a gyermekek nemzetiségi nevelése miatt fontos, hogy előteremtsék a kiegészítést: ezzel munka­helyeket is megtart az önkormányzat. Á sovány földek trágyával feljavítva régen or­szágszerte híres dohányt és burgonyát termet­tek. Ebből gyarapodtak valaha a szorgalmas szu- lokiak. A gazdálkodás, a hagyományos növé­nyek termesztése azonban egyre kevésbé ad biz­tos megélhetést.- A rengeteg vadkár ellehetetleníti a gazdálko­dást, sok földet ezért nem is művel meg a tulajdo­nos. A Lábod Rt-vel meg nem tudunk egyezségre jutni - mondta Lempel János, aki fiával együtt azért mégiscsak bízik a családi gazdálkodás sike­rében. - Tizenhat tehenet, a növendékekkel , együtt 36 marhát tartunk, s négyőnket eltart ez a 80 hektáros gazdaság. Régen 200 tehén is volt a faluban, ma meg alig akad harminc. Itt még mű­ködik a tejcsarnok is, de hozzánk a Dráva Tej

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents