Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-10 / 237. szám

2002. Október 10., Csütörtök

A L M A N A C H

1 7 5

11. OLDAL

Park, sétány 200 millióból

Magasparti kirándulósétányt 123 millió forintból alakítottak ki Sóstón, 45 millió forintból ezekben a napokban is készül a turistákat is csábító kiliti templomkert, s elkészült az Oulu parkhoz szervesen illeszkedő park és parkoló, amire 25 millió forintot fordítottak.

Sétány a bányából. Az egykori homokbánya rekultivációja nyomán kirándulásra csábító sétány alakult ki a sóstói magasparton a vasút mentén, közel a Balatonhoz a környezetvédelmi szaktárca 123 millió forintos támogatása nyomán.- A terület döntő hányadát átvette a beruházó szaktárca a kivitelezőtől - mondta Szarka József. - A fásítás és a füvesítés még nem készült el teljesen, ezt az ősszel pótoljuk. Az erdős, ligetes sétány már most is csábít a kirándulásra, ám hogy valóban igényes környezet alakuljon ki, még az önkormányzatnak is áldoz- • nia kell rá. S a színvonal megőrzése vagy javítása, vagyis a korzó fenntartása évente több millió forintot igényel majd a költségvetésből; ez ahhoz képest jelentős összeg, hogy eddig arra a területre nemigen költöttünk.

Park és parkoló. Az önkormányzat pénzéből, 25 millió forintból építették újjá az evangélikus templom előtti parkot, ami a sóstói magasparthoz hasonlóan elhanyagolt, rendezetlen volt.- Az Oulu park kicsi, mögötte templom, paplakás és bölcsőde van, indokolt volt tehát, hogy a korábban murvás parkolónak használt terület összeépüljön a parkkal - magyarázta Szarka József. - Ezzel együtt javultak a parkolási lehetőségek is. A parkolóhelyek felét turistabuszoknak alakítottuk ki. A parkosítás nyomán előnyére változott a tér képe, bár a fásítás az őszre maradt. Kialakult az úthálózat, jól megközelíthető már a paplakás és a bölcsőde is, és megoldódott a csapadékvíz-elvezetés is.

Megújuló templomkert. Közparkot s az egyházi szertartások mellett a vallási turizmust is szolgáló kálváriakeresztet és Mária-kegy- helyet is létesítenek a kiliti templomkertben a napokban is zajló beruházás során. A korábban teljesen elvadult, elhanyagolt területet az egyház- község és az önkormányzat öszszefo- gásával, valamint a Széchenyi tervből elnyert jelentős támogatási összegből újítják föl. Dr. Gárdonyi Máté kiliti plébánostól tudjuk: a városrész lakói számára nyitva áll majd a park, s itt rendezvényeket - ifjúsági találkozókat, szabadtéri koncerteket - is lehet tartani. A plébános reméli, hogy az elő- és utószezonban a városba érkező turisták is sűrűn látogatják majd ezt a helyet. A munka várhatóan egy hónap múlva fejeződik be.

__________■

Ki

rándulóhely lett a sóstói magaspart

KONFERENCIASZÁLLÓ. Még mindig kevés olyan szálloda van a városban, amelyik egész évben nyitva tart. Az Ezüstpart hotel ilyen, s a gyógy- és konferenciaturizmus révén egész évessé teszi a szezont. Sok német vendég veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat, s a konferenciatermek is gyakran foglaltak; a napokban a gyógysze- részek tartják itt a kongresszusukat.

____________________■

A M

ILLENNIUM PARK A VÁROS SZÍVÉBEN. Amilyen élénk vita előzte meg a kialakítását, annál közkedveltebb lett azóta a Millennium park a vasútállomás előtt. 1993 tavaszán készült el dr. Jámbor Imrének, a kertészeti egyetem tanárának tervei alapján, a siófoki Kertmester kft építette. Azóta ez a belvárosi park hatalmas füves területeivel, díszcsobogóval, zenepavilonnal Siófok ékessége. Egy évvel korábban újí- tották föl század eleji formájában a vasútállomást; a park ezt a háttérben álló épületet is jól kiemeli. ■

12,1 milliárd forintba kerül a délbalatoni és Sió-völgyi települési szilárdhulladék-kezelési rendszer kiépítése, a konzorciumhoz 203 település csatlakozott. A pályázati anyagot a Környezetvédelmi Minisztérium révén a kormány már Brüsszelbe juttatta. A pályázat megnyerése esetén 2006-tól működhetne az új, környezetbarát hulladékgazdálkodási rendszer - tudtuk meg dr. Éliás Krisztim projectmenedzsertől. - A siófoki képviselő-testület másfél éve azért csatlakozott hozzá, hogy a korszerű hulladékgazdálkodás térségi feltételeinek megteremtéséhez ISPA-támogatást igényelhessen. A terv szerint 40 régi hulladéklerakót zárnak be s rekultiválnak, korszerűsítik az ordacsehi lerakót, Cikón és Somban korszerű hulladékválogatót építhetnek. Az ISPA pénzügyi alapjából igényelt pénzből jutna nyolc településen komposztáló, tizennyolcon pedig hulladékudvar kialakítására, és a szelektív gyűjtés bővítésére úgynevezett gyűjtőpontokat építhetnének.

Az Európai Unió ügyeiben jártas külföldi szakértők a Siófok gesztorálásával készített pályázatot értékelték a legjobbnak. Eredetileg azzal számoltak, hogy az ISPA pályázati alapjából a beruházáshoz szükséges pénz felét elnyerhetik. A szakértői vélemény azonban a 65 százalékát javasolja. Állami cél- és címzett támogatásból a költségek 25 százaléka elnyerhető, így lehet, hogy a 203 településnek csak a beruházás értékének tíz százalékát kell fizetni. A brüsszeli döntés rövidesen, e hó- nap második felében várható. ■

_________Ismert siófoki olvasóinkat kérdeztük; mi a véleményük a városról, és milyen itt az életük?___________

So

kat fejlődött Siófok, de csak egy lábon áll

Csiszár Elek festőművész: - Mint romantikára hajlamos ember, leginkább a 43 évvel ezelőtti ideköltö- zésemkor elém táruló földszintes Siófokhoz kötődöm. Kritikusan figyelem az épülő várost: a vízpart elvurstlisodását, a szezon csökkenését magyarázókat, s a zsilip környéki vidám horgászok helyét átvevő Balaton-szak- értőket, akik azon konferenciáz- nak, melyik folyó vizével pótolják, ami a tóból hiányzik. Mégis Siófokhoz köt minden jó és rossz emlékem. S a Karinthyról híres Vitéz panzió, amire minden reggel kipillantok műtermem ablakán: meg van-e még? Majd ha azt is elkezdik bontani, akkor kérdezzenek újra.

Verhás Attila étterem-tulajdonos: - Véletlenül kerültek az őseim Siófokra, de én hálát adok ezért Istennek mindennap.

Az elmúlt évtizedekben nagyobbak voltak a lehetőségeim, mint ha az ország más részében lettem volna. Én már a Balaton mellé születtem, s élveztem minden szépségét, gazdasági előnyeit. Sok barátra tettem szert, s vendégeim voltak híres emberek. Amennyit 1990 óta fejlődött Siófok, arra egy nyugateurópai város is büszke lehetne. Elégedett vagyok a jelennel. Siófok a jövő szempontjából is olyan hely, s nemcsak a turizmus miatt, hogy a gyerekeimnek is biztos létalapjuk lesz ebben a közegben.

Matyiké Sebestyén József múzeumigazgató: - Megtanultam, országban gondolkodni; minden tájat, települését egyformán szeretek, így vagyok Siófokkal, a Balatonnal is. Nem az idegen- forgalmi bázist látom benne, hanem a keszthelyi Balaton múzeumon, a fenékpusztai ásatásokon, a balatonfüredi klasszicista művelődéstörténeti együttesen, Szárszón és Siófokon, Egry József művészetén át az európai kultúrához közelítő, de annak sokat adó magyar kultúra egyfajta sűrítményét. Háromszáz év gyökerei kötnek Siófokhoz, ahol vezető emberek voltak az őseim. Ők fogták a ceruzámat, nekik tartozom köszönettel.

Kudomrák Ferenc, a Baross középiskola igazgatója: - Nem cserélném el lakóhelyemet más településre; a nyári nyüzsgéssel s téli csenddel együtt szeretem Siófokot. Sokfelé járok, többek véleményét ismerem; sokan irigyelnek bennünket a város fekvéséért, gyarapodásáért. Mert sokat fejlődött, ez tény. Aki mesz- sziről jön, rácsodálkozik a változásokra. Két dolog bosszant. Az egyik: túlságosan „egy lábon” áll a város, csak az idegenforgalomra figyel, s egyre igénytelenebb turizmus uralkodik el. A másik: sokan nem találnak munkát, mert nincs ipar, a megszűnő cégek helyébe nem léptek nagyobb foglalkoztatók.

Várhelyi Vilmosné antikvárius: - Siófokon élek 43 éve. Örülök, hogy a várossá válás óta 3-3 általános, illetve szakiskola épült. Könyvkereskedőből lettem antikvárista, sok, szellemiekben gazdag polgár jár hozzám, szerete- tet kapok tőlük. Szép a belváros, sok park újjáépült; örülök, hogy a legszebb szélén van az üzletem. Jó az ellátás, jók a kulturális rendezvények. Örülnék, ha a Kálmán sétány a múzeumok utcájává válhatna. Itt van a Kálmán-emlékház és hazánk legnagyobb ásványmúzeuma is. Ide lenne jó telepíteni, talán a fedett mozi helyére, egy leendő helytörténeti múzeumot, mert ez nagyon hiányzik Siófokról. ■

SIÓFOK

HIVATAL: MINDEN MÁSNAP

A siófoki polgármesteri hivatal címe: 8600 Siófok, Fő tér 1.

Tel.: 84/504-100 Ügyfélfogadási idő: hétfő és péntek 8-12 óra között, szerdán 13-16-ig. Szerdánként

13- 15 óra között van a polgár- mester, illetve a jegyző fogadóórája; a polgármesteré a páratlan, a jegyzőé a páros heteken.

A VÁROS KORFÁJA

Az állandó lakosok száma: 23 862 Háromévesnél fiatalabb: 798 3-14 éves: 2634

14- 60 éves: 15 891

60 évesnél idősebb: 4539

KÖLTSÉGVETÉS: 9,6 MILLIÁRD

A város önkormányzata az idén 9,6 milliárd forintból gazdálkodik. Ebből a működés elvisz 6,8 milliárd forintot. Beruházásra 2,4 milliárdot, felújításokra pedig 27 millió forintot költhet.

K lyi adókból 1,2 milliárd forint bevételt tervezett erre az évre a képviselő-testület, az állami támogatás 3,7 milliárd forint.

NO A LÉLEKSZÁM

Az utóbbi években egyre több ismeretlen arcot látni Siófokon a turisztikai idényen túl. Nem csoda, hiszen 1995-2001 között ötezerhetven új lakos költözött a városba, s ugyanebben az időben csak 3346 személy választott más lakhelyet. Ami a hazai településeket tekintve ritka: Siófok lakosainak a száma növekszik.

SOK A KÖZMŰ

A gázvezeték hossza Siófokon 169 kilométer, és a rendszerbe 12 310 ingatlant kapcsoltak be. Vezetékes ivóvíz a lakások 99,7 százalékában van. A szennyvíz- csatoma-hálózat hossza 173 kilométer. Szilárd burkolatú út 159 kilométer van, s 133 kilométernyi jó járdán gyalogolunk. A kerékpárutak hossza csaknem 7 kilométer. Telefonhoz jut minden igénylő.

JÓ AZ ELLÁTÁS

Siófokon jó az ellátás. A városháza adatai szerint 142 olyan üzlet van a városban, ahol élelmiszert vásárolhat a lakosság. Zöldséget-gyümölcsöt 20, állati eledelt 8 helyen árusítanak; húst 8, halat 5, kenyeret és más pékárut 8 üzletben kínálnak. 40 édességbolt van. 280 ruházati üzlet, 106 cipőbolt és 241 ajándékkereskedés árusít; mezőgazdasági cikkeket 4, virágot 40, papírt és írószert 55, híradástechnikai eszközöket pedig 10 üzletben lehet vásárolni. Van öt bútorbolt, két hangszerbolt is. Elektromos háztartási eszközt 15, gyógyhatású készítményeket egy üzlet kínál.

AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL

Fejlődött a város, van tennivaló

Dr. Böjti Béla meteorológus örül annak, hogy a Balaton mellett, Siófokon élhet, de nem titkolja azt sem: látja a gondokat. S vannak ötletei, hogy jobbra forduljon az itt élők sorsa.- A Balatont, Közép-Európa legnagyobb tavát a múlt században a Zala folyón kívül még 43 patak, csermely táplálta - mondta dr. Böjti Béla. - Ez naponta 1,3 millió köbméter vizet jelentett. Ma pedig sok helyütt eliszaposodott part várja a fürdőzőket. Elhibázott lépés volt kiépítem a partvédőművet. Ez ellen egyébként annak idején felszólaltam egy szűk körű tanácskozáson a parlament vadásztermében is. Most itt a gond, s ez a városé is. Remélhetőleg megmarad a Balaton fürdőjellege. Én bízom abban, hogy a vízszint emelkedni fog - tette hozzá a meteorológus, természettudományi doktor. - Volt egykor olyan időszak is, hogy Szántódnál lovas kocsival át lehetett kelni az északi partra.

Dr. Böjti Béla sürgeti, hogy tegyék az illetékesek szabaddá a 30 méteres tóparti sávot a város 17 kilométeres szakaszán is. Erről 1957 óta törvény szól, csak sajnos, ennek senki nem szerez érvényt. A part azonban mindenkié. S nincs több tó a világon, amit körben drótkerítésekkel zártak volna le.- Siófok 1990 óta többet fejlődött, mint előtte

összesen - mondta dr. Böjti Béla.- Gyönyörű házak, létesítmények, közintézmények épültek.

Ugyanakkor azonban az árak is átugrották az európai szintet, s ez sok turistát elriaszt. A meleg víz sokakat vonzhatna - tette hozzá. - Ezzel kapcsolatban úgy vélem, hogy butaság a meleg vizet bevezetni a városba. Miért nem vitték be Hévíz termálvizét Keszthelyre, Harkányét Pécsre, Hajdúszoboszlóét Debrecenbe? Mert a helyszínen hatékonyabban használható,-s temérdek kidobott pénzbe kerül a csővezeték lefektetése és szigetelése. Vajon kinek Uyen nagyon fontos a víz Siófokra hozatala, és miért? Egyébként ha a termálvíz Siófokra kerülne, akkor gondolkodni kellene abban is, hogy azzal fűtsék a társasházakat és kapjon belőle a kórház is.- A szezon hosszabbítását helyben inkább konferenciákkal, több és színvonalasabb rendezvénynyel kellene megoldani - mondta dr. Böjti Béla. - S elő- és utószezonban engedném a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő motorcsónakok haszná- latát is, ilyenkor nem zavarnák a fürdőzőket. ■

Hulladékkezelésre 12 milliárd