Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-09 / 236. szám

2002. Október 9., Szerda 7. OLDAL Gazdaműit, szegényes jelen A Kőkút születése összefügg a XIX. század végi filoxéravésszel. A ho­moki szőlőtermesztés föllendíté­sére telepítettek ide gazdákat; mindegyik 15 hold földet kapott. 10-15 holdas birtokok jöttek létre. Ma már csak a legöregebbek emlé­keznek az egykor virágzó gazdasá­gokra. Bár az első szövetkezet fel­oszlott, 1959-ben ismét létrehozták, később egyesült a hencsei, hed- rehelyi, visnyei tsz-szel. A gazda­sági hanyatlás miatt a fiatalok több­sége elvándorolt. A rendszerváltás­kor a gazdák főleg az alsótapazdi részen vették vissza a földjüket. Ma csak néhány család él mezö- gazdaságból, s állatokat tart. ■ A boltban nem pletykálnak Először a nyáron került szóba, hogy Hargitai- né Csonka Szilvia és férje bérbe vegye a kő­kúti vegyesboltot. Hir­detésben találtak rá, és nem sokat tétováztak.- Nem volt tolongás a bolt üzemeltetéséért, s még az is előfordul­hatott volna, hogy megszűnik. Nekünk kapóra jött ez a lehetőség, s bele­vágtunk. Az első hónapok tapasz­talatai szerint jól döntöttünk. Úgy érezzük, lényegesen többen járnak most a kőkúti boltba, s igyekszünk is, hogy megtartsuk ezt a forgal­mat. Ennek érdekében akciókkal is kedvezünk a vásárlóknak. Alig két hónap is elegendőnek bi­Hargitámé Csonka Szilvia zonyult, hogy kialakítsák a munkamegosztást. A férj lett az árubeszerző, a feleség pe­dig helytáll az eladói pult mö­gött. Ez a felállás azért is ked­vező, mert az asszony a hölgy vásárlókkal szívesen megbe­széli a napi gondokat.- Egyelőre az árak csak néhány termék esetében ala­csonyabbak, de az üzletben egyre jobb a hangulat. Arra törekedtünk, hogy jó érzés legyen bejönni, s kenyérvásárlás közben lehetőség van jóízű beszélgetésre is - mondta Hargitainé. - Nem plety­ka ez, csak a napi teendőket be­széljük meg. Néha egy recept, befő­zési tanács is szóba kerül, de itt tudják meg azt is, mikor jön az or- vos vagy a díjbeszedő. ■ Fogat húzott öt pengőéit Nincs olyan ember Kőkúton, talán a kör­nyéken sem, aki ne hallott volna Homicz Béláról, a falu minde­neséről. Már idős, de nem tud meglenni munka nélkül. Súlyos betegsége ellenére is vállal még javításokat.- Lakatosként dol­goztam, de vizsgát tettem más szakmák­ból is, Jóformán nem is tudom, hányféle dologhoz értek; mun­kára sose mondtam, hogy nem lehet. Vil­lanyt szerelek, üve­gezek, voltam patko­lókovács, sőt a foghú­záshoz is értek. A szer­számokat is magam készítettem, kissé fog- technikus is vagyok. Előfordult, hogy haj­nalban zörgettek be hozzá segítségért. Húzásért akkori­ban öt pengőt kért a pácienstől. Ér­zéstelenítésre megtette a pálinka is.- Nagyon sok fogfájós járt hoz­zám a környező falvakból is, mi­kor híre ment a foghúzó tudomá­nyomnak. Most már nem csiná­lom; s a nehéz munkát sem bírom. Esetleg fejszelapítást vagy kisebb javítást vállalok. Öt dédunokám van, viszont csak egy mutat haj­landóságot a kovácsszakma iránt, bár leginkább az autókat kedveli. Talán megörökli a műhelyt. Hornicz Béla ma is serény, nem tud meglenni munka nélkül SZOCIÁLIS OTTHON A KASTÉLYBAN. Valaha a Festetics grófok vadászkastélya volt a Magas Cédrus szociális otthon épülete. A megyei fenntartású otthon feladata ma a magukra maradt idősek ellátása, illetve a szenvedélybetegek és a hajléktalanok gondozása, rehabilitálása. A kétszáz bentlakó a szociális otthonban teljes ellátást kap, és orvosi ellenőrzés mellett foglalkozásokat is szerveznek nekik. ■ Kiút kényszerű hátrányból A Kőkúthoz tartozó Gyöngyöspuszta nemrég készült útja 28,3 millió forintos beruházás eredménye. A megyei területfejlesztési tanács 4,5 millió forinttal támogatta a beruházást, s ez megfelelő árokrendszerrel kiegészítve megold­ja a csapadékvíz elvezetésének gondját is. Az egyharmadnyi saját erővel és 14 millió forin­tos Ukig-támogatással megvalósult útépítés egyik szószólója id. Hargitai József, a település alpol­gármestere volt*- A három településrész, azaz Kőkút, Alsótapazd és Gyöngyöspuszta régebben zsákte­lepülés volt. Külön-külön megközelíthetőek vol­tak, de burkolt úton nem volt összeköttetésük. Ráadásul a Kaposvár és Barcs közötti vasútvonal megszüntetése a hetvenes évek közepén ugyan­csak hátrányt okozott a falunknak. Öt pályázatot adtunk be az utóbbi években, mire sikerült elő­teremteni a 664 és fél méter hosszú útszakasz megépítéséhez szükséges pénzt. Most negyven­hetén laknak ezen a településrészen. Eddig itt földúton jártak az idős emberek, pedig esős időben az szinte jár­hatatlan. S nemcsak a nyugdíjasok, ha­nem a fiatalok is sokat nyertek az útszakasz elkészítésével az alpolgármester szerint, hiszen a bejárásuk Kadarkútra most lé­nyegesen kényelmesebb'.- Sok fiatal elhagyja, sajnos, a települést az infrastrukturális hiányosságok miatt. Én viszont éppen a városból jöttem ide vagy húsz évvel ez­előtt. Vonzott a jó levegő, és megfogott ennek a tájnak, a természetnek a szépsége. Manapság azonban ez már nem elég - tette hozzá. - Az ifjú­ságnak alapvető igénye a jó út, a szennyvízháló­zat meg a gáz. Azon dolgozunk, hogy mindez minél előbb meglegyen ebben a faluban is. Mert sokkal jobban örülnénk, ha az üresen maradt há­zakat és telkeket nem a betelepülő németek ven- nék meg, hanem az ifjú házasok. _______■ Új ra hódít Rejtő Jenő A bolt után mindennap a pol­gármesteri hivatalban fordul­nak meg a legtöbben Kőkú­ton. Nem hivatalos ügyben ko­pogtatnak be, inkább a 2200 kötetes bibliotéka könyvkíná­latából szemezgetnek. Amolyan mindenes László Já­nosáé a polgármesteri hivatalban. Kevesen ismerik úgy a lakosok ügyes-bajos dolgait, mint a hiva­talsegéd. Nyolc éve vezeti már a községi könyvtárt, aminek húsz beiratkozott olvasója van.- Nagyon fontos, hogy minden faluban legyen egy kulturális köz­pont, ahol összejöhetnek, talál- kózhatnak az emberek. Itt ezt a szerepet most a könyvtár tölti be. Legalább tíz olyan olvasónk van, aki gyakorta fölkeresi a kényelme­sen berendezett bibliotékát. Főként a fiatalabbak olvasnak, és ez meghatározza a leggyakrab­ban kikölcsönzött könyvek rang­sorát is. Jelenleg Rejtő Jenő meg Leslie L. Lawrence áll a népsze­rűségi lista élén. Az ifjú könyvtáros azért néha odacsempész egy-egy szépirodal­mi művet is a kölcsönzött köny­vek közé. Elárulta: a szórakoztató irodalom mellett a mesekönyvek és a kötelező olvasmányok sem porosodnak sokáig a polcokon.- A fiatalok gyakran keresnek könyveket egy-egy iskolai felad­ványnak a megoldásához is. Bár minden hétköznap nyitva van a könyvtár, sürgős esetben - ha igénylik - a nyitvatartáson túl is kiadom a szükséges iro­dalmat. Ab­ban remény­kedem - árulta el László Já- nosné -, hogy a könyvtárba nemcsak köl­csönzési szán­dékkal jönnek majd a fiatalok, hanem a bibliotéka egy kis klubhelyiség szerepét is be­tölti. A nyugdíjasok klubjának lét­rehozását legalább háromszor megkíséreltük, de legföljebb két- három helybéli jött el. Nem lemre jó, ha az ifjúság is olyan érdektelen volna az összejövetelek iránt, mint az idősebbek. ■ Közismert kökútiakat kérdeztünk; hogyan telnek hétköznapjaik, és mi a település legnagyobb gondja? Élénk közösségi élet, kevés munkahely Orsós Albert munkanélküli: - Nagyon jó a falu közösségi élete, csak az a baj, hogy nagyon kevés a munkalehetőség. Kaposvárra bejárni viszont elég körül­ményes, de kény­telenek vagyunk, mert csak ott ka­punk munkát. Szórakozási lehetőség sem igen van, ezért aztán a fiatalok átjárnak Kadarkútra. Szeretek itt lakni, csak a munkalehetőség kevés. így ha te­hetném, a városba költöznék. Ez a baj, máskülönben nincs gond. Leg­följebb a fiataloknak kellene több kikapcsolódási lehetőséget vagy klubot létesíteni, mert más falvak­ba átjárni sokba kerül. Több ren­dezvényt kellene szervezni, most csak a falunap van s néha utcabál. Hargitai József üzletvezető: - A munkalehetőség hiányát tartom a falu legnagyobb problémájának. A közlekedés most már jó, az utóbbi négy évben sike­rült elrendezni azt is, hogy több busz járjon be a faluba. Néhányan csak a kisebb vállalkozóknál tudnak elhe­lyezkedni, az önkormányzat is leg­följebb négy embert alkalmaz. A légkör jó a faluban, csak rányomja bélyegét a munkanélküliség, a sze­génység. Szórakozási lehetőség­ként egyedül az évente megtartott búcsút említhetem. A fiataloknak szinte semmilyen esélyük nincs az érvényesülésre. Sok itt a fiatal, de nekik nem olyan könnyű az éle­tük, mint a városi kortársaiknak. Földes Mária polgármester: - A mindennapokat döntően meghatá­rozza a falu fejlő­dése. Az utóbbi évek legnagyobb beruházása a nemrég befejező­dött útépítés volt. Vízmű épült, ez ja­vította az ivóvíz minőségét. Tény, hogy nagyon hiányzik innen a szennyvízberuházás és a gázveze­ték, de a lehetőségeinket ismerve ez utóbbi csak távoli terv lehet. A leg­nagyobb baj, hogy itt nagyon kevés a munkalehetőség, és őszintén szól­va: néhányan meg sem próbálják, hogy munkát keressenek. Homok­vidéken lakunk, így a mezőgazda­ságban sincsenek túlságosan nagy lehetőségek. Mégis bízom benne, hogy tovább fejlődik ez a település. Nagy Ottóné kismama: - Régeb­ben jobb volt itt az élet. Most na­gyon sok a vesze­kedés, irigyek az emberek. Ha len­ne rá lehetőség, mi is elköltöz­nénk. Itt nincs munkalehetőség, és engem zavar ez a légkör. Régeb­ben volt egy jó bolt, de a mostanival elégedetlen vagyok. A közlekedés egy fokkal javult, kicsit sűrűbbek a buszjáratok. Az emberek itt csak közhasznú munkát kapnak, nyáron esetleg építkezéseken dolgoznak a férfiak, ilyenkor ősszel pedig gom­bát szedünk az erdőben. Nehéz itt az élet, főleg segélyekből tartjuk fenn magunkat, de sok még azt sem kapja. Ennek ellenére én bizako­dom, hogy a sorsunk jobbra fordul. Orsós István hegesztő: - A közle­kedés elég körülményes, sokan jár­nak a városba, mert ott dolgoz­nak. A közlekedés viszont elég drága, az önkormányzat nem fizeti a bérle­tet. Szórakozási le­hetőség sincs, leg­följebb a falunapot említhetem, bált is rendeznek, de évente csak egyet. Az embereknek volna igénye. Főleg több munkale­hetőség kellene, de erre itt nincs semmi esély. A közösségi élettel elégedett vagyok, bár én nem sokat vagyok itthon a munkám miatt. Kicsi falu ez, mindenki ismer min­denkit. Néha veszekedés is van, de általában nem ez a jellemző. Kül­földiek sem nagyon jönnek, talán túl kicsinek találják Kőkutat. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7531 Kőkút, Arany János u. 10. Tel.: 82/721-705 A hivatal hétfőtől péntekig min­dennap 8-12 óráig van nyitva. A polgármester minden kedden ugyanebben az időben, 8-12-ig fogadja a lakosokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 566 Kétévesnél fiatalabb: 18 2-5 éves: 20 5-14 éves: 54 14-18 éves: 19 18-55 éves: 238 55-60 éves: 44 60 évesnél idősebb: 173 KÖLTSÉGVETÉS: 43 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 43,6 millió forintból gazdálkodik. Ebből 2,8 millió forintot költ személyi jut­tatásokra, a járulékok 1,1 millió fo­rintot visznek el. A dologi kiadás 3,5 millió forintra rúg, s 14 millió megy felhalmozásra. A kadarkúti iskola, óvoda, valamint a körjegy­zőség fenntartására az önkor­mányzat 10,6 millió forintot utal át. FÉLSZÁZ MUNKANÉLKÜLI A szociális támogatás összege csaknem 10 millió forintra rúg. Huszonnyolc munkanélküli kap segélyt, de legalább 50 az állás­talan. Jelenleg három dolgozik közmunkásként, s egy kap jöve­delempótló támogatást. A csalá­dok rossz anyagi helyzetét jól mutatja az, hogy a 111 gyerek kö­zül 101 után juttatnak a szülők­nek kiegészítő családi pótlékot. FELÚJÍTOTTÁK A HIVATALT A gyöngyöspusztai út készítése volt az utóbbi évtized legnagyobb beruházása, ezért másra nem na­gyon jutott a szűkös költségvetés­ből. Elvégezték a polgármesteri hi­vatal belső felújítását, kicserélték a bútorzat egy részét is mintegy 250 ezer forintért. Emellett a mezőgaz­dasági utakat tették rendbe, illetve a kátyús szakaszokat javították. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A szociális otthon ad kenyeret a legtöbb embernek, mivel ott hú­szán dolgoznak. Emellett a cse­metekert és az erdészet ad ke­nyeret hat munkásnak. A kőkúti önkormányzatnak két állandó al­kalmazottja van, s emellett há­rom közmunkást is foglalkoztat. HÁROM BOLT, EGY PRESSZÓ Három településrészén is van bolt, így a lakosság mindenütt megve­heti a legszükségesebb élelmi­szert: a kenyeret, a tejet és egye­beket. Nagyobb bevásárlásra vi­szont többnyire Kadarkútra vagy Kaposvárra mennek. A presszó­ban főleg esténként növekszik meg a forgalom, és a fröccs meg a sör a legkedveltebb ital. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZITA MELINDA ÉS TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT ALMANACH - 111 Homicz Béla szereti ezt a falut. Csak addig élt másutt, míg tanult. - Soha nem terveztem, hogy elha­gyom, s most már nem is érdemes máshova költözni. Bár háromszor vitték el minden szerszámomat, de mindig talpra álltam, összeszed­tem a legszükségesebbeket. A kőkúti ezermester elmondta: régen jövedelmező volt a kovács­mesterség, de már nem az. Most is sokan fölkeresik kisebb mun­kákkal, mondta, csak az a gond, hogy néha elfelejtenek fizetni. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents