Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

2002. Október 1„ Kedd 13. OLDAL SOMOGY MEGYEI O NKORMANYZAT 19 9 8 2 0 0 2 Közgyűlés 4 éve 1998-2002 Nagyító alatt a gazdaság Az elmúlt években Somogy me­gye gazdaságában is érzékelhető­vé vált az a gazdasági fellendülés, amely országos viszonylatban megindult. Az ország régiói, és ezen belül a megyék gazdasági teljesítőké­pességében sem mutatkoztak lé­nyeges különbsé­gek az előző évek­hez képest, meg­maradtak a már korábban tapasz­talható tendenci­ák. A közép-ma­gyarországi és a nyugat-dunántúli régió előnye to­vább nőtt, az észak-magyaror szági és a dél-dunántúli régió pe­dig közel azonos ütemben, de az átlagosnál lassabban fejlődött. A mellékelt ábrán is jól látszik, hogy a megye GDP-je folyamato­san és egyenletesen növekszik. 2000-re 1997-hez viszonyítva kö-. zel 50%-kal növekedett a megye gazdasági teljesítménye a GDP alapján, amelyben az idegenfor­galom, az ipar és a mezőgazdaság képezi a húzóágazatot. Az egy fő­re eső GDP továbbra is csak az or­szágos átlag 68%-át éri el, viszont Somogy erősorrendben elfoglalt helye kedvezőbbé vált. A megyék rangsorában a 17.-ről a 13. helyre lépett előre. A megye mun­kaerő-felvevő ké­pességében az ösz- szes foglalkoztatott számát tekintve 1997-ig folyamatos csökkenést lehetett érzékelni, ám 2000-től növeke­désre váltott a fo­lyamat. A megyé­ben a munkanél­küliek száma 1997-ig folyamato­san nőtt (17 ezer 490 fő, 10,7 szá­zalék), azóta azonban lassú, inga­dozásokkal tarkított csökkenés fi­gyelhető meg. 2000-ben ez 15 ezer 409 fő, 8,3 százalék volt. So­A munkanélküliségi ráta alakulása Somogy meg^ben mogyban Barcs és térségében (18,1 százalék), Tabon és környé­kén (15,4), Nagyatád környékén (13,9), valamint Csurgón és kör­nyékén (13,5) kiugróan magas a munkanélküliek aránya. ■ Tudta Ön, hogy...- a miénk az első megye, ahol az összes település megalkotta saját címe­rét, s Somogy jelképét is minden település megkapta a millennium évei­ben, s ezzel a miénk az ország első címerterme,- a megyében a földgázellátottság négy év alatt 45-ről 66 százalékra nőtt, s ezzel már 160 településen van vezetékes gáz,- a megyei önkormányzat 54 pécsi kollégiumi helyet váltott meg so­mogyi hallgatók részére, s négy év alatt 3,4 millió forinttal támogatta a So­mogyi Egyetemisták és Főiskolások Alapítványt,- Somogynak 7 testvérmegyéje van, és széleskörű nemzetközi kapcso­latainak építését az Alpok-Adria Munkaközösségen túl a Duna-Dráva- Száva együttműködés és az Európai Régiók Gyűlése is szolgálja,- a megye a millennium éveiben 275 programot támogatott - rendez­vényeket, kiadványokat, egyházi épületek felújítását és emlékparkokat,- egy 1998-ban létrehozott bizottság tovább erősítette az egyházakhoz fűződő kapcsolatot, s hogy az évi 3 milliós kereten túl 60 millió forint (millenniumi és elnöki keret, TFT) segítette az egyházak célkitűzéseit,- Európa legnagyobb tömegsportrendezvénye a Balaton-átúszás, ami évente mintegy 10 próbázót vonz,- Somogyország közepe Újvárfalva, és legmagasabb pontja a szóládi Alman-tető 316,43 méteres magassággal,- a megyei cigányság lélekszáma 40 ezerre tehető, és a megye 3,5 mil­lióval támogatta a roma gyermekek oktatását, 23 millióval munkahely­teremtő programokat, és 6 millióval a kisebbségi szervezeteket,- a nyugdíjasszervezetek szövetsége tavaly Somogy polgáraiért díjat kapott, s hogy az idén ötszörösére emelkedett az idősügyi keret,- a megye leghíresebb, legerősebb és legélpusztíthatatlanabb ko­csányos tölgye az újvárfalvai Békesség fája?______________________■ Milliárdok települési célokra A hat éve működő területfejlesztési tanács ebben a ciklusban mintegy 2000 pályázatot támogatott 8 milliárd forint értékben. A megvalósult, megvaló­suló beruházások összértéke 43 milliárd forint. De mi is van e szinte felfoghatatlan számok mö- gött?Először is az a felismerés, hogy a klasszikus te­rületfejlesztés helyett először a településfejlesztésre kellett koncentrálniuk a megyei közgyűlés elnöké­nek vezetésével a döntéshozóknak: a kistérségek képviselőinek, a regionális idegenforgalmi bizott­ság, a földművelésügyi hivatal és a megyeszékhely delegáltjának. El kellett ugyanis határozniuk, hogy csak a megye egészére, nagyobb területeire kiható döntéseket hoznak, s akkor néhány pályázat támo­gatásával elfogy a pénz, vagy a munkahelyterem­tést, az ipartelepítést, a mezőgazdasági beruházáso­kat, az infrastruktúra-építést, a települési elképzelé­sek megvalósulását ösztönzik. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi reálisabb, egyszersmind igazságosabb meg­oldás mellett kellett letenniük a garast. Fontos elv volt, hogy miközben a fejlettebb térsé­geket is támogatták, figyelniük kellett a munkanél­küliségtől inkább sújtott térségekre is. A ciklus nagy eredménye, hogy 2000-ben összehangolt lobbizás­sal sikerült megduplázni a Somogybán felhasznál­ható forrásokat. Ez két év alatt csaknem 3 milliárd forint többletlehetőséget jelentett megyénkben. A tanács az elmúlt 4 évben 35-ször ülésezett, mindig határozatképesen, jellemzően teljes körű részvétel- lel, s a döntések előtti alapos vitával. ___________■ Új szerű megyefejlesztés Az elmúlt négy év során Somogy Megye Közgyűlése az országban egyedülálló módon újszerű, a me­gye egészére hatást gyakorló fej­lesztési politikát folytatott A be­ruházási tevékenység egyrészt az intézmények, másrészt a vidék, a települések fejlesztésére irányult Mindennek hátterében egy hosz- szas vitát kiváltó döntés volt: a köz­gyűlés azóta is a legkedvezőbb áron értékesítette a Siotour-részvényeit. A kákán is csomót keresők - csak, hogy kellemetlenkedjenek - perek sorozatát zúdították a megyei ön- kormányzatra. Nem mellékes, hogy a megye minden ezzel kapcsolatos pert megnyert, ám nem ült a meg­szerzett babérokon: dinamikus fej­lesztési programokat indított. Ehhez egy fontos elvet rendelt: a vagyont nem felélni, hanem gyarapítani kell! Minden program alapelve lett, hogy az odaítélt összeget meg kel­lett többszörözni. Általában önkor­mányzati és további pályázati forrá­sok mozdultak meg a megyei ön- kormányzati támogatások nyomán. A pénz jól fialt: minden egyes forint­A SI0T0UR-BEVETEL FELHASZNALASANAK EDDIGI DÖNTÉSÉI Somogy megyei települési alap 80 millió Ft Kórházi innovációs alap 40 millió Ft Kiemelt térségi beruházások támogatása 400 millió Ft Kistelepülési pályázati önerő alap 100 millió Ft Városi tulajdonú intézmények felújítása 65 millió Ft Somogy Megyei Önkormányzat Információs Stratégiai Terve 11 millió Ft Taszári repülőtér fejlesztésének saját forrása 85 millió Ft Szociális lakóotthonok kialakításához saját forrás 13,5 millió Ft Gyermekotthoni átalakításhoz saját erő 13 millió Ft Zsáktelepülések útépítési alapja 60 millió Ft Mobil tüdőszűrő, szűrőbusz röntgenkészülékek vásárlása 180 millió Ft Mosdósi kórház uszodájának támogatása 2 millió ból legalább hármat, minden száz­millióból legalább háromszázmilliót sikerült létrehozni! Kiemelkedő eredményként értékelhető tehát, hogy e támogatásokkal az egész megye területén több milliárd forint összértékű fejlesztések valósulhat­nak meg, és a városi tulajdonban lé­vő intézmények felújítási problémái is részben megoldódnak. 400 millió forintból hozta létre a közgyűlés az ifjúsági és sportlétesít­mények építését támogató alapot, s ezzel 12 várost és térséget hozott helyzetbe. Uszodák, közösségi há­zak építése vált álomból elérhető va­lósággá. 80 millióval települési fej­lesztési alap, 100 millióval kistelepü­lési pályázati önerős alap jött létre. Zsáktelepülések útépítését, mobil tüdőszűrőbusz vásárlását is támo­gatta a megye, s Taszár repülőteré­nek fejlesztéséhez is jelentős fonás­sal, szervezőmunkával járult hozzá. A megyei intézményeknél 4 év alatt 96 millió forint összegű egész­ségügyi gép-műszerbeszerzés való­sulhatott meg céltámogatással és 372 milliós bemházás, felújítás terü­letfejlesztési támogatással. Hivatal a köz szolgálatában Szerteágazó feladatkör határoz­za meg az önkormányzat hiva­talának munkáját: a közgyűlés háttérszervezeteként működik és gondoskodik a megyei intéz­ményrendszer működtetéséről. Ez a két nagy témakör azonban ko­rántsem fedi le a megyei önkor­mányzati hatásköröket: a területfej­lesztési pályázatoktól az illetékhi­vatali teendőkig és adott esetben a választási háttérmunkáig terjed a szürkének tűnő, ám a valóságban igencsak színes hivatali élet. A megyeháza talán legnagyobb munkaadója a közgyűlés, amely Somogybán nem elégszik meg a törvény által előírt kötelező felada­tokkal. A 40 tagú testület nevezhe­tő akár munkamániásnak is, hi­szen - úgy tűnik - számos önként vállalt feladattal nehezíti az életét. A valóság azonban más. A korsze­rű megyei szerepkör keresésekor több területen érződtek olyan hiá­nyosságok, melyeken változtatni kellett. Elég csak a gazdátlan kiste­lepülésekre, községekre gondolni, amelyek száma megyénkben ma­gas: 231. Új támogatási formák, pol­gármesteri-jegyzői tanácskozások, önkormányzatokat segítő társulá­sok - s még sorolhatnánk az önként vállalt többletmunkának tűnő, ám egy felelős megyei vezetés számára mégis „kötelező" kihívásokat. A hi­vatalt az elnöki kabinet, a humán szolgáltatási, a pénzügyi, a szerve­zési és jogi, valamint a területfej­lesztési főosztály, illetve az illeték- hivatal, mint főosztály alkotja. Ösz- szesen 168 köztisztviselő és köz- szolgálati munkavállaló. A hivatal teljes munkaidőben ügyfélfogadást tart. S hogy ezt, és minden más feladatát hatékonyan tegye, 2000-ben - a megyei önkor­mányzatok közül elsőként - ISO 9001-es, majd ez évben ISO 9001:2000-es tanúsítványt szerzett. Munkatársai azonban úgy gon­dolják: az igazi tanúsítvány az elé- gedett somogyi polgár. ________■ A K ÖZGYŰLÉS TAGJAJ Ágoston Gábor (Fidesz) nagyatá­di vállalkozó, dr. Baksai Ferenc (MSZP) tabi ügyvéd, dr. Balázs Árpád (Fidesz) siófoki polgármes­ter, Baranyai Sándor (MSZP), a Kapostáj Mg. Szövetkezet igazga­tósági elnöke, Berkes László (SO- MOGYÉRT Egyesület) balaton- földvári polgármester, Bertók László (Fidesz)- vései polgármes­ter, Brandtmüller István (MSZP) Kaposi Mór Megyei Kórház gaz­dasági igazgató, Damásdi Miklós (Fidesz), a közgyűlés foglalkozta­tási jogviszonyban álló alelnöke, Farkas István (SOMOGYÉRT Egyesület) tabi polgármester, Far­kas László (SOMOGYÉRT Egye­sület) vörsi polgármester, Feigli Ferenc (MSZP) barcsi polgármes­ter, dr. Gruber Attila (Fidesz) sió­foki ügyvéd, dr. Gyenesei István, (SOMOGYÉRT Egyesület), a köz­gyűlés elnöke, Horváth Gyula (FI­DESZ), a tabi Mikroplan Mérnöki Iroda igazgatója, Horváth István (MSZP), a fonyódi Balaton Kollé­gium igazgatója, Juhász János (SOMOGYÉRT Egyesület) siófoki nyugdíjas, Juhász Tibor (Fidesz) kaposvári alpolgármester, Kis- Bóli Tibor (FKGP), a közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke, dr. Kolber István (MSZP), az OTP Ingatlan Rt Dél-dunántúli területi igazgatója, Kuzma László (Fidesz), a barcsi Dráva-völgye Középiskola igazgatóhelyettese, Laczó János (MSZP), a csurgói Nagyváthy János Középiskola igazgatója, Lakos János (FKGP) tengődi mezőgazdasági vállalko­zó, Lassú István (MSZP) lábodi polgármester, László András (FKGP), a csurgói Nagyváthy Já­nos Középiskola kollégiumveze­tője, Lőrinczné Kiss Ilona (MSZP) somogyjádi polgármester, Majer István (Fidesz), a marcali kórház­rendelőintézet műszaki és gazdál­kodási osztályvezetője, dr. Mohr Tamás (SOMOGYÉRT Egyesület) segesdi polgármester, Móring Jó­zsef Attila (Fidesz) somogyvári polgármester, Németh Lajos (SO­MOGYÉRT Égyesület) kéthelyi polgármester, Ormai István (SO­MOGYÉRT Egyesület) nagyatádi polgármester, Papszt Lajos (SO­MOGYÉRT Egyesület) lengyeltóti polgármester, Rákóczy Attila (MSZP), az Atád-Pharma Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft ügyve­zető igazgatója, Sárdi Árpád (MSZP), a kaposvári Boglárka Bt ügyvezetője, dr. Spiegl József (SOMOGYÉRT Egyesület) vidék- fejlesztési menedzser, dr. Sütő László (MSZP) marcali polgár- mester, Szabó Tivadar (Fidesz) fo­nyódi vállalkozó, Szűcs László (Fidesz) balatonlellei polgármes­ter, Törőcsik Lászlóné, (SOMO­GYÉRT Egyesület) andocsi vállal­kozó. ■ Jelentős többletforrások az intézményeknek Az önkormányzat e ciklus­ban 47-re duzzadt intéz­ményhálózatának működte­tése komoly kihívást jelen­tett. Ebben az időszakban a normatív állami támogatás felett évente 0,6-1,2 milliárd forint közötti többletforrást biztosított a működéshez: a négy év alatt összesen 3,5 milliárd forintot. A megyei önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, egészségügyi, alap- és középfokú oktatási, gyógypedagógiai, vala­mint közművelődési intézménye­ket működtet. Az elmúlt ciklus­ban öttel gyarapodott a létszá­muk. Ez pluszterhet jelentett, hi­szen az állami támogatáson túl működtetésük megyei forrásokat is kíván. Az önkormányzat emel­lett jelentős mértékben segítette a városoknál maradt intézménye­ket is. Ez mintegy 164 millió fo­rintot tett ki. A megyei intézmények műkö­dési kiadásai e ciklusban átlago­san 66 százalékkal nőttek. Négy év lefor­gása alatt ennyivel igé­nyelt többet a fenntar­tásuk. A legnagyobb mértékben a szociális és a középfokú oktatá­si intézmények támo­gatása emelkedett: 126, illetve 121 száza­lékkal. A gyermek- és ifjúságvédelem terén működők 92, az alap­fokú oktatási, gyógypedagógiai intézmények átlagosan 86 száza­lékkal gazdálkodhatnak ma több pénzből, mint a ciklus kezdetén. Még a közművelődésben és a kórházaknál is 50, illetve 35 szá­zalékos a növekedés. A négy évre vonatkozó arányok mögött minden esetben több százmilliós növekmények állnak. A középfokú oktatás 1,9 milliárd, a gyermek- és if­júságvédelem 715 millió, a gyógypedagógiai ellá­tás 441 millió, a szociális szféra 223 millió forinttal gazdálkodhatott több pénzből, mint amennyit az állam adott. Jól érzékelteti a plusz- támogatások jelentőségét az a tény is, hogy ezek az intézményeknek juttatott többletforrások a megyei önkor­mányzat tervezett működési ki­adásainak 6,3-9,6 százalékát tet­ték ki 1998-2002 között. A A megyei önkormányzat 47 intézményében gondoskodik a somogyiakról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents