Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-08 / 235. szám

ijM 2002. Október 8., Kedd A L M A N A C H 1 4 5 7. OLDAL Vevőt hoz az akció Ebben a tanévben 24 gyerek jár az osztopáni óvodába. Éppen tíz­zel kevesebb, mint tavaly. Évekig csaknem negyven kicsit hordtak oviba a szülők, de az idén tizenöt iskolába ment, s helyettük mind­össze kettő érkezett. Mészáros Mária vezető óvónő szerint a kö­vetkező években sem várható ja­vulás, hiszen a fiatalok nemigen vállalnak gyermeket.- A születési adatok bizonyít­ják, hogy a közeljövőben nem lesz változás. S régebben ide jár­tak a bodrogi gyerekek is, de mi­óta ott is nyílt óvoda, érthető, hogy csak az osztopáni kicsikkel számolhatunk. Mindebben az a legfájóbb, hogy egy évtizede még teljesen kihasznált volt ez a 60 gyermeknek is kényelmes épület. Most három óvónővel dolgo­zunk. Két kis létszámú csoportba osztottuk be a gyerekeket, s több idő jut rájuk egyenként is. Mészáros Mária elmondta: a hatalmas udvar és a gyönyörű környezetű intézmény fölszerelt­ségét nemrég tovább javították. Az önkormányzat felújította a melegítőkonyhát, s ez évtől az ovisok Somogyjádról kapják az ebédet.- Sokkal jobb az ellátás, fino­Somogyvári János elmondta: a cég tevékenysége időközben ki­egészült egy finn farmerszárító forgalmazásával is. A mobil szá­rítókat megépítik, összeszerelik és az esetleges szervizelésüket is elvégzik. Mint megtudtuk: a ma­gyar piacon is egyre kelendőbbek az olcsó, családi gazdaságoknak ideális szárítók, a másféltől a 3,5 tonna kapacitásúig. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy hónap alatt öt farmerszárítót épí­tettek föl a cég munkatársai, akik a fűtési szezonban ellátják a kör­nyék lakossági készülékeinek a javítását is. A cégvezető most négy állandó dolgozót foglalkoz­tat, de könnyen előfordulhat, hogy a nagyobb megrendelések miatt a közeljövőben még több környékbelinek nyújt majd ke­nyérkereseti lehetőséget. a Nagy óvoda, kevés gyerek Több gyerek is elférne a kiságyakon mabb az ebéd. Minden megvan ahhoz, hogy színvonalasan dol­gozzunk. Tevékenységünket igyekeztünk a helyi körülmé­nyekre szabni; célul tűztük ki az egészséges életmódra nevelést és a környezet megismertetését. Sokszor kirándulunk a tavak kör­nyékére és gyakran megnézzük a helybeli gazdák lovait is. Szeren­csére a szomszédban van a foci­pálya, így egy kis mozgásért nem kell messzire mennünk. ■ A HAJDANI KASTÉLY MA ÁLTALÁNOS ISKOLA. Az 1910-ben épült Tallián-kastélyban kapott helyet a község nyolcosztályos általános iskolája. Az aszimmetrikus alaprajzú épülethez később építették hoz­zá a jellegzetes tornyot. Az oktatási intézmény négy éve vette föl Tallián Andor nevét. A 125 tanulót ma tizennégy pedagógus oktatja a sokat látott épületben. Parkjában védett tölgy-, vadgesztenye- és tiszafák találhatók. ■ Életet tanulnak a lakóotthonban Négy éve nyitották meg Osztopán két lakásott­honát, ezeket a nágocsi gyermekotthon fel­ügyeli. Az állami gondozásban élő gyerekek­nek a gondozói itt kényelmesebb és barátibb légkört tudnak teremteni. Az igazi anyát pótolni ugyan nem lehet, de a ben­sőséges kapcsolat és a szerető légkör kialakítása fontos cél egy lakásotthonban is. Jó úton vannak ehhez is dr. Koronczi Gábomé, az egyik lakásott­hon vezetője szerint.- Az érzelmi biztonságot megadjuk annak a nyolc gyermeknek, aki itt él. A legkisebb éppen hétéves, a legidősebb viszont nemsokára betölti a tizennyolcadikat. Úgy ítélem meg, hogy a falu befogadta a lakásotthonok gyermek lakóit. Ez nagyon fontos, mert az érzelmileg bizonytalan gyermek gyakran az átlagosnál is nehezebben kezelhető. Szinte hihetetlen, de a szomszéddal olyan jóban vannak a gyerekek, hogy szinte be­tölti a nagyapa szerepét. A lakóotthonban négy fiú és négy lány él a szépen berende­zett szobákban. Közülük heten testvérek, s mára befogadták a legújabb társukat is. A tanulás után várja őket a kerti munka; ezt ha nem is mindig örömmel, de többnyire nagy figyelemmel végzik.- Túlzás volna azt mondani, hogy bármelyik gyerek jobban szeret dolgozni, mint játszani. Az alapvető felada­tunk mégis az, hogy felkészítsük őket a nagybetűs életre. Ha mindent könnyen megkapnak, akkor ké­sőbb nem találják a helyüket a való világban. Abban biztos vagyok, hogy ezek a gyerekek nem kerülnek majd olyan helyzetbe, mint az a fiatal, aki nem tu­dott kenyeret venni a boltban, mert addig csak sze­letelve látta. ■ Varr és süt is a nagyasszony A nyugdíjasok klubja már 1988- ban megalakult. Akkoriban Sztarasincsics Józsefné még nem volt nyugdíjas, de az idősek meg­választották a vezetőjüknek. Nem volt kérdéses a választás, hiszen a helyi vöröskeresztes csoport veze­tőjeként jól ismerték a szervező- készségét.- Nem itt születtem, de már eb­ben a faluban jártam óvodába és iskolába is. Tizenéves korom óta részt veszek a község társadalmi és kulturális életében, mert szere­tem ezt a falut. A vöröskereszt he­lyi szervezetének a megalakulása óta, azaz 43 éve a vezetője va­gyok. Száz tagunk van, és a nyug­díjasklubba is 32-en járnak. Ör­vendetes, hogy jönnek a fiatalab­bak is, mert szeretnek velünk len­ni és itt jól érzik magukat. Minden vasárnap találkoznak az osztopáni nyugdíjasok, és ilyenkor próbál a 14 tagú népdal­kórusuk is. Minden környékbeli ünnepségen föllépnek, és a nyug­díjas-találkozókon is hallatják a hangjukat. A klubvezetőnek szin­te minden idejét fölemészti a szer­vezőmunka, de szerinte megéri a fáradságot.- Bár a falu utolsó házában la­kom, azért sokan járnak ide is vendégségbe, így a klubon kívül is segítjük egymást - mondta Sztarasincsics Józsefné. - Én va­gyok a klub varrónője is, és süte­ményeket is szeretek sütni az összejövetelekre. Különösen a tortákat kédve- lem. Aki ismer, tudja, hogy amit teszek, nem dicsősé­gért és rangért teszem. Mégis jó érzés volt, hogy fölter­jesztettek a vö­röskereszt or­szágos kitünte­tésére és a települések nagyasszo­nya címet is átvehetem. Mindez arra ösztökél, hogy folytassam az eddigi munkámat. Nekem azon­ban az volt a legszebb visszajel­zés, hogy mikor a falunap előtti napon rosszul lettem, nagyon so- kan aggódtak értem. __________■ Ism ert osztopániaktól kérdeztük: mire számíthatnak a fiatalok ezen a településen? A fiatalok elmennek, a németek betelepülnek Cink Ervinné presszós: - Szerin­tem nem sok mindenre számíthat­nak itt a fiatalok. Szórakozási lehe­tőség csak a kQcs- mában és a presz- szóban van. Nincs ifjúsági klub vagy valami más helyi­ség, ahol össze­gyűlhetnének. Fa­lunap volt szeptember elején, bú­csú pedig két hete vasárnap. Sze­rintem a falu nem igazán összetar­tó, de ezeken a helyi rendezvénye­ken azért összegyűlik nép. Hely­ben kevés a munkalehetőség, so­kan bejárnak Kaposvárra tanulni és dolgozni. A közlekedés Kapos­vár és Osztopán között nem jó. Ér­dekes jelenség, hogy egyre több a német a faluban. Megvásárolják a házakat, aztán felújítják. Kovács Béla polgármester: - A fi­atalok helyzetét alapvetően megha­tározza a pénzte­lenség; Az önkor­mányzat közmű­vesített telkeket alakít ki, szociális hozzájárulást is ad az építkezés­hez, de ez édeske­vés. Még mindig az a jellemző, sajnos, hogy egy-egy fiatal pár a szülei bővített családi házában kezdi meg önálló életét. Ez nem a hagyomány, hanem a szűkös anyagi lehetőségek követ­kezménye. Mi azonban minden eszközzel támogatjuk a fiatalok önállósodását. Van úgy, hogy ked­vező feltételekkel vágtak bele új ott­honuk építésébe. A testület segít nekik még a kölcsönt adó bank és a kivitelező kiválasztásában is. Ember Renáta kismama: - Na­gyon jó a közösségi élet ebben a fa­luban; mindenki tud a másik ügyes-bajos dol­gairól. A fiatalok helyzete viszont nem túl rózsás, szórakozási lehe­tőség csak a szomszéd falvak­ban van. Sok a faluban a német is, lassan több lesz, mint az osz­topáni. Munkalehetőség inkább csak a férfiaknak van a téeszben, ezért a fiatalok igyekeznek a város­ba költözni. Az önkormányzat most munkát ad a leszázalékoltak- nak, de ez nem szünteú meg a gondot. Nem igazán tudom, mi lenne a megoldás, de ha így megy tovább, akkor még több fiatal köl­tözik majd a városba. Léczfalviné Geszti Beáta kis­mama: - Nem sokat lehet mondani a fiatalokról, mert itt nem igazán tudnak érvénye­sülni. Munkalehe­tőség számukra helyben egyálta­lán nincs, és más­hova kell eljárniuk még szórakozni is. Bejárni körülményes, a bérlet meg drága, de ha többre vágyunk, akkor kénytelenek vagyunk a vá­rosba menni. Jó lenne, ha az önkor­mányzat fizethetné a bérleteket.'De ez csak vágyálom, mert nincs rá pénz. Szerintem ezenkívül igazán nagy gond nincs Osztopánban. Máshol sokkal nagyobb a baj; itt ha nem is mindenki, de néhányan kapnak munkát. Szeretek itt lakni, mert jó a légkör a faluban. Péterfai István esztergályos: - Még az idősebbeknek sincs itt munkalehetőség, nemhogy a fiata­loknak. Szórako­zási lehetőségek­ben sem bővelke­dik a falu; nincs diszkó, nincs ifjú­sági klub vagy olyan hely, ahol összegyűlhetnek. Más falvakban be kell zárni az ifjúsági klubokat, nálunk viszont lenne rá igény, mert vannak fiatalok, akik szeremének kulturáltan szórakozni. A turiz­musról nemigen tudok mit monda­ni, mert az sem igazán jellemző a falura, csak a németek jönnek, és megveszik a régi házakat. Szeretek itt élni, mert csöndes, jó kis falu ez, szerintem nem rosszabb és nem is különb a többinél. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7444 Osztopán, Fő utca 11. Telefon/fax: 82/589-020, 82/589-021. E-mail: osztopan@somogy.hu . A hivatal hétfőtől péntekig reg­gel 8-12 óráig tart nyitva, ked­den és csütörtökön pedig 13-16 óráig is az ügyfelek ren­delkezésére áll. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 886 Ötévesnél fiatalabb: 45 5-18 éves: 173 18-60 éves: 516 60 évesnél idősebb: 152 INTÉZMÉNYEKRE 75,5 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 146,5 millió forintból gazdálkodik. Az intézmények fenntartására 75,5 millió forintot fordít, s ezen belül 50 millió forintba kerül az általános iskola és az óvoda fenntartása. A körjegyzőség ki­adásai 25 millió forintot igényel­nek. A polgármesteri hivatal mű­ködtetése évente 47,5 millió fo­rintot visz el. Személyi juttatá­sokra és a munkaadót terhelő járulékokra 13,3 millió forintot fordítanak, dologi kiadásra 15 milliót, szociális juttatásokra 16 millió forint megy el. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legtöbb munkást az agrárszö­vetkezet foglalkoztatja: 65 em­ber keresi meg itt a kenyerét. Az önkormányzat 47 dolgozónak ad megélhetést. A Lux-Tex vál­lalkozás 21 embert foglalkoztat, a Fémix 20-at. A megyei önkor­mányzat által fenntartott lakóott­honokban nyolcán dolgoznak. ÚT, JÁRDA ÉS PARKOSÍTÁS A község infrastruktúrájának a javítására az idén 23,7 millió fo­rintot fordított az önkormányzat. A Fő utca melletti járda elkészí­tése 16 millió forintba került. Az 1600 méter hosszú gyalogút mellett három buszmegállót is kihelyeztek mintegy kétmillió fo­rint értékben. A kastélybejáró négymillió, a parkok kialakítása kétmillió forintba került. SEGÉLYEK RENDSZERESEN Most 34-en vannak a tartós munkanélküliség miatt rendsze­resen segélyezettek. Ápolási díj­ban hárman részesülnek, az időskorúak járadékában heten.. HÁROM BOLT, KÉT KOCSMA A község három boltjában több­nyire a napi élelmiszert vásárolja meg a lakosság. A két kocsmá­ban a törzsközönségen kívül gyakran megfordulnak az átme­nő forgalom hozta vendégek is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZITA MELINDA ÉS TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT Népszerűek a farmerszárítók színösszeállítású cooptermékek nagyon népszerűek, hiszen jó minőségűek és olcsók. Á helybe­liek minden hónap elején a Kapós Coop Rt színes szórólapjá­ról értesülhetnek arról, hogy az üzletlánc milyen akciót indított. Az országos kedvezmények mel­lett a hónap közepe táján regio­nális akciókkal is meglepik a vá­sárlókat a kereskedelmi lánc üz­letei, és ilyenkor az idényhez kö­tődő termékek is olcsóbban kap- hatók. a Osztopánban a Kapós Coop Rt üzlete a faluközpontban, a Fő ut­cában várja a vásárlókat. Kiss Józsefné üzletvezető elmondta: forgalmuk nagy részét a törzsvá­sárlók adják, kisebb hányadát az átmenő forgalom hozta vevők. A bolt nagyobb felében az alapvető élelmiszereket és a vegyi árut vá­sárolhatja meg a lakosság, de kaphatók háztartási cikkek is. A széles termékválasztékból 150-160 áru kifejezetten olcsó. Ezek a piros, zöld és kék Somogyvári János nem tősgyöke­res osztopáni, felesége révén ke­rült a településre. Ma az egyik legsikeresebb vállalkozó a falu­ban. Mint mondta: a véletlennek köszönhető, hogy 1997 őszén megalakította a Vill-Gas Betéti Társaságot. Akkor a német Petkus cég szárítóit és az ezekbe való nagy teljesítményű, speciá­lis gázégők magyarországi forgal­mazásába és szervizelésébe fo­gott. Nem bánta meg a márka- szerviz és a kereskedelmi kap­csolat kialakítását, hiszen az Olaszországból érkező, megbíz­ható atmoszférikus szőnyegégők egyre kelendőbbek a honi pia­con. Titkuk abban áll, hogy tág teljesítményhatárok között na­gyon pontosan lehet őket szabá­lyozni. Ma már az osztrák KWA- szárítókba is ez kerül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents