Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-07 / 209. szám

10. OLDAL HÉTVÉGE 2002. Szeptember 7., Szombat A képzavar Képszerűségre nemcsak a szép- irodalomban, hanem a minden­napi beszédben is szükség van; a képek ugyanis élénkítik, szemléletessé és hatásossá te­szik a költők és írók alkotásain kívül köznapi megnyilatkozása­inkat is. Sokkal hatásosabb például a „bottal üthetik a nyomát” kife­jezés, mintha csak ezt monda­nánk; „nem találják”; vagy egy­értelműen kifejezőbb a „felült Lackó a béresek nyakára” mondat, mintha azt írta volna a költő, hogy „Munka helyett a béresek csak heverésztek a nyári melegben.” Ha azonban valaki nem meg­felelő módon használja vagy összekeveri a különféle szerke­zetek, szólások, képek elemeit; megszületik a mulatságos, eset­leg bosszantó képzavar. A képzavar létrejöhet meg­szokott, állandósult szókapcso­latok tagjainak összekeverésé­ből. így alakul ki az „elrepült fe­lette az idő” és a „kikezdte az idő vasfoga” szólásból az „Elre­pült felette az idő vasfoga.” A másik tipikus esetben a kü­lönféle szerkezetek vegyülése okozza a képzavart A helytelen „A szerelmem mint vállalko­zóként dolgozik.” mondat két helyes mondatból vegyült: „A szerelmem mint vállalkozó dolgozik.” vagy így is jó: „A szerelmem vállalkozóként dol­gozik.” (Egyébként ilyenkor a mint elé azért nem teszünk vesszőt, mert utána nem hason­lítás következik, hanem állapot- határozó.) A szóláskeveredés és -ve- gyülés is szülhet képzavart. A „Teszi a munkáját.” mondatban például a „teszi a dolgát" és a „végzi a munkáját” helyes szó­lásokat keverték össze. A „Fur­csa hírek keltek lábra.” kifeje­zésben pedig „a hírek keltek szárnyra” és a „lába kelt vala­minek” vegyült össze. A „Felte­szi az i-re a koronát.” a „felteszi az i-re a pontot” és a „felteszi a koronát valamire” szólások összekeverésének a végterméke. Végül a megszokottnál na­gyobb hatásra való törekvésnek is lesznek csodálatos szörnyszü­löttjei: „A két szerelmes eve- zett-evezett az élet tengerének hófödte csúcsai között.” Más: „Szívemben te vagy az üllő és én a kalapács.” Végül a leg­szebb, amely állítólag a nagy francia forradalom idején hang­zott el, amikor a szónok, lelkesí­teni akarván hallgatóságát, e szavakkal fejezte be beszédét: „Én tudom - és közben rámuta­tott a téren összegyűlt polgárok­ra -, én jól tudom, hogy ezek­ben a kopott bőrnadrágokban a bátrak szíve dobog!” MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ A külsőségekre és a „szakértelemre” is ügyelnek a somogyi lovagok fotós kovács Kaposvár A híres-hírhedt Fekete Sereg rein­karnációjaként megjelent mo­dern kori lovagok kiválóan bán­tak a késsel, fokossal, karddal és szablyával, de az íjászatban is ritkán tévesztették el a célt a hét­végi városligeti bemutatón. A Somogy-Baranta Középkori Baj­vívó Egyesület bemutatta a test test elleni harcot, de az íjászat rejtelmeit és a kardforgatás csín- ját-bínját is elleshették a modem kor gyermekei. A marcona kül­sejű baranta lovagokat vezető Sashalmi Tamás lovagtól - civil­ben pedagógus - a baranta titka­it is megtudtuk. Elárulta: a ferge­teges Fekete Sereg nemrég ala­kult inkei, csurgói, tabi és ka­posvári fiatalokból. Küldetésük a tradicionális magyar ősi harcművészet, azaz a baranta megismertetése minél szélesebb közön­séggel. Barantának nevezték a régi időkben a fegyveres és pusztakezes harci technikákat és mindazt, amit egy harcosnak ismernie kellett. Gyökerei a honfoglalás koráig nyúlnak vissza, s átölelik a középkort. A modern kori lovagok kö­vetik a hagyományokat, szeretnék továbbvinni eme korabeli tudást és számot adni a közönség­nek, hogyan is vívtak őseink a küzdelmekben, a csatákban és a versenyeken. Mint tapasztaltuk: a baranta tartalmazza a kard, bot, lándzsa, buzogány, alabárd, csatabárd típusú fegyverekkel való vívást, a pajzskezelést, az íjásza­tot, íjászformációkat és a futást teljes menetfelszere­lésben. A somogyi lovagok kapcsolatot tartanak az ország több lovagrendjével, és közösen részt vesz­nek a nagyobb rendezvényeken, lovagi tornákon és versenyeken. Minden évben megmérettetnek Viseg- rádon, Dömösön, Esztergomban, Nagyszakácsiban, de a szlovákiai Komáromban is visszatérő vendé­gek. Legfőbb céljuk azonban mégis a dél-dunántúli területek meghódítása, ahol eme ősi kultúra még jó- részt parlagon hever.____________________takács Programhiány a Kotró-parton Gyékényes A tavalymái gyengébb szezonról számoltak be a gyékényesi Kotró­parton a vállalkozók, bár a szezon zárásig még egy hónap hátravan. Szeptemberben azonban kiürül már a strand, leginkább a búvár­tanfolyam résztvevői és átutazók veszik igénybe a szolgáltatásokat. Dömötörfy Zoltánná, a Kék tó kemping tulajdonosa azt mondta: vontatottan indult a szezon, mert májusban még nem sokan voltak, ám a június elégedettségre ad okot. A júliusi esős hetek sokat rontot­tak, és az augusztusi hűvösebb na­pok sem tettek jót a forgalomnak. A kempingben - ahol baráti társa­ságok és családok szálltak meg - leginkább a sátorhelyek fogytak.- Jó volna egy nagyobb strandot kiépíteni, ahol nem túl mély a víz, mert a kisgyerekesek ezt hiányol­ják, és szeretnének csónakot bérel­ni, de erre nincs lehetőség. Kevés a szemétgyűjtő a tó partján, főleg a kevésbé használt tavak környé­kén, ahol még sokan vadkempin- geznek, így a vizet és környezetét is szennyezik. A vendégek azt mondják, hogy a szennyezés miatt hínaras és nem olyan tiszta a tó, mint korábban - mondta Dömötörfyné. Úgy véli: a falusiak még nem ismerték fel az idegen- forgalomban rejlő lehetőségeket. Nyár közepén, amikor megteltek a parti bungalók, sokan szívesen megszálltak volna házaknál, ám alig néhányan adnak ki szobát. Va­lószínűleg a gyümölcs és a zöldség sem maradna a termelők nyakán, csak ki kellene vele ülni az utcára, és árulni. A Kotró-part legújabb létesítmé­nye a júliusban megnyílt Posseidon, amelynek a tó fölé nyú­ló étterme és igényesen kialakított, nyolc faházból álló panziója vélhe­tően nem lesz veszteséges. Tulaj­donosai nagy hangsúlyt fektetnek a reklámra, ennek is köszönhető, hogy az eltelt rövid idő alatt sokan megfordultak náluk. Győrfi Róbert üzletvezető elmondta: a legtöbb vendégük átutazóban van Gyéké­nyesen, Horvátország felé tartanak, és itt szállnak meg. Volt olyan csa­lád, aki el sem ment Horvátorszá­gig, hanem a Kotró-parton maradt.- Hínarasodik a tó - panaszolta az üzletvezető is -, többek között a megoldatlan szennyvízelhelyezés miatt, és a horgászok túletetik a halakat, de még így is Európa egyik legtisztább vize. A problé­mát az épülő szennyvízcsatorna- rendszer megoldja, de hiányoznak a programok. A Duna-Dráva Nem­zeti Park területére, Őrtilosba, a Lá­tóhegyre lehetne túrákat szervez­ni, ehhez azonban a vállalkozók összefogására volna szükség. VARGA ANDREA Évkönyv az olimpiáról A sportbarátok közül sokan vár­ták már a Magyar Olimpiai Aka­démia Évkönyve 2001 kötetet. A közelmúltban már a tizenhatodi­kat vehették kézbe. A gyűjtő- szenvedélyűek számára oly sok örömet okozható kiadvány ezút­tal is több érdekességet tartal­maz. Először is hitelesen számol be az Évkönyv a Magyar Olimpi­ai Akadémia tavalyi hihetetlen színes és hallatlanul mozgalmas tevékenységéről. Emellett több tanulmány is olvasható a Krasovec Ferenc szerkesztette kötetben. Közülük Balogh Berna­dett „A tömegkommunikáció ha­tása az olimpiai játékokra” cím­mel írt elemzést, míg Szikora Ka­talin az ötkarikás játékok szelle­mi atyjának magyar kapcsolatai­ról is tájékoztat, Győr Béla ma­gyar lovas olimpikonokról, Ivanics Tibor pedig a legidősebb élő olimpiai érmesünkről, az 1906-ban született Rotter Emíliá­ról ír. A továbbiakban érdekes beszámolókat olvashatunk az olimpiai iskoláról, ötkarikás tá­borokról ÍS. BÁNYAI JÁNOS Könyvespolc Püski Sándor: Egy könyv végre megszületett. Egy könyv, amelyet nagyon rég­óta vártunk. Nemcsak a szűkebb szakma, hanem a szélesebb olva­sóközönség is. Püski Sándor, a legendás „szárszói” könyvkiadó végre közzétette hihetetlenül gazdag életútját, „Könyves sors - magyar sors” címmel. Milyen kifejező már maga a cím is. „Könyves sors - magyar sors.” Nem csak a „népi” iroda­lom legnagyobb kiadójának állít méltó emléket ez a dokumen­tumkötet. A XX. századi magyar szellemi életnek is kimeríthetet­len tárháza. A méltó emléket akár túlzás­nak is érezhetjük. Hiszen a Püski Kiadó története még koránt sincs lezárva. A 91 éves (!) Püski Sán­dor feleségével, Zoltán Ilonával együtt ma is fáradhatatlanul ápolja az igazi magyar irodalom értékeit újabb és újabb kötetek megjelentetésével. A vaskos kötet három részre tagolódik. Az első rész címe: „1911-1966, itthon”. Természete­sen „Egy könyves születéséivel indul. Püski Sándor 1911. február 4-én született Békés nagyközség­ben. Gazdag, színes oldalak kö­vetkeznek itt egymás után a szü­lői házról, a rokonságról, a mind­máig oly kedves békési tájról. Az olvasó már most meggyő­ződhet arról, hogy Püski Sándor nemcsak kiadóként írta (írja) be nevét a magyar kultúrtörténetbe, hanem íróként is. Élvezetes, for­dulatos stílusa is jelzi, hogy meny­nyi mindent tanult mestereitől, a népi írók legnagyobbjaitól. A kötet igazi varázsát itt is és később is a hihetetlenül gazdag dokumentumgyűjtemény adja. Levelek, naplórészletek, vallo­mások színes gyűjteményét ol­vashatjuk az író emlékezései közben, de mindez soha nem tö­ri meg a mű egységét. Sinka Ist­ván, Kodolányi János, Németh László, Féja Géza arcképe bonta­kozik ki előttünk. Hogy csak né­hány nevet említsünk. A népi írók talán legnagyobb óriásai ők. És ezek az oly sokszor méltatla­nul elfelejtett arcok újra és újra előbukkannak, hogy még fénye­sebben ragyogjanak... Egy rövid recenzióban termé­szetesen nincs lehetőség a népi írók mozgalmának még csak váz­latos bemutatására sem. Arra azonban igen, hogy Püski Sándor már fiatal korától hozzájuk tarto­zónak érzi magát. A falukutató mozgalomhoz, a magyar valóság feltárásához, legyen az akár vers, próza vagy tanulmány... „Minduntalan érzem, müyen le­fojtott roppant erők feszülnek né­pünkben” - vallja egyik levelében. És 1939 ele­jén megkezdi működését Püski Sándor „Magyar Élet” nevű kiadója. „Magyar Élet”. Magyar valóság. Az el­ső kötet Sinka István híressé vált verseskö­tete, a „Vád”. A „Fekete Bojtár” vádol. Vádol a nincstelenek, a ki­semmizett milliók nevében... Nagyot kell most ugornunk az életrajzban. Már 1943-ban va­gyunk, Balatonszárszón. Ennek a méltán oly híressé vált találko­zónak mozgatórugója, lelkes fő­szervezője Püski Sándor volt. És természetesen ott voltak a népi írók is, csaknem valamennyien. (A nagyok közül csak Illyés Gyu­la és Tamási Áron hiányzott.) Az írók szenvedélyes felszólalások bán keresték a kiutat „a nemzet lelki és szellemi bajaira”. Né­meth László látnoki módon idéz­te föl 1945 után sorsunkat. (Min­dennél többet mond, hogy a szárszói tanácskozás teljes, csonkítatlan szövege csak 1993- ban jelenhetett meg - természe­tesen a Püski Kiadó gondozásá­ban.) És 1945 után Püski Sándort is meghurcolták. Az egyik legjelen­tősebb magyar könyvkiadó felesé­gével együtt kénytelen volt kerá­miával foglalkozni. (Ez a csaknem húszévnyi kényszerszünet a ma­gyar kultúra nagy vesztesége.) És Püski Sándor nem adta föl. Csaknem 60 évesen Amerikában kezdett új életet. A kötet máso­dik része a „Magyar könyves Amerikában, 1967-1989.” Püski itt sem csak könyvkiadó. Köny­vesboltja igazi szellemi műhely is az újhaza és óhaza látogatói számára. S emellett irodalmi elő­adások sokaságát szervezi. Az egyik legnagyobb siker az erdé­lyi írók estje Sütő András vezeté­sével. És még mindig nincs vége. 1990-től újra itthon van’a Püski házaspár. Az újjászervezett Püski Kiadó újra él Magyarorszá­gon... Mivel lehetne befejezni e pár gondolatot? Talán pár sorral, Er­délyi József Farkasverem című verséből: „Farkasordító éjszakán farkasverembe hullt cigány, he­gedülj... Éhes a vad, nincs fegy­vered, csak egy törékeny hang­szered, hegedülj, hegedülj...” Át­tételesen ilyen erő a könyv is, az igazi irodalom. Amely mindig égő fáklyaként fog lobogni a far­kasordító világ kihívásai ellen. Amíg lesznek Püski Sándorok... DR. SÍPOS CSABA Kárpitosközpont Kaposváron Szín- és minta ka valkád fogadja a vásárlókat Kaposvár legújabb kárpitosboltjában: 550 bútor­szövet közül lehet válogatni a Kisfaludy és a Nádor utca sarkán. Páratlanul gazdag a kínálat; az üz­letben most is mintegy húszféle bú­torszövet van, de katalógusból is rendelhetnek a vásárlók. Fenyvesi István üzletvezető fogadja a vásár­lókat, alak már a nyitás hetében föl­fedezték a boltot. Nem csalódik, aki ide betér: elegáns és szakszerű ki­szolgálásban részesül. Az üzletet működtető család több mint 20 éve foglalkozik kereskedéssel, jól isme­ri a szakma csínját-bínját. Buváané Hardy Rózsa elmondta: kárpitosüz­letükben mindent megtalálnak a szakemberek. Szövetet ugyanis éppúgy árusítanak, mint szivacsot. Bármüyen méretben előteremtik, s az egyéb kellékek miatt sem kell Budapestig autózni. Természe­tesen az autókár­pitosok is minden­hez hozzájuthat­nak: laminált autó­kárpitból is több­fajta rendelhető.- Magánvásár­lókat is várunk - mondta az üzlet­vezető. - A legújabb divatú zseníliától a biedermeier stílusún át a plüssig nálunk minden megtalál­ható. Varrodánkban elvégzik a kért átalakítást, egy kárpitossal pedig együttműködési szerződést kötöt­tünk. Rövid határidőre vállalunk minden munkát, megkönnyítve a vásárlók dolgát. ▲ Címünk: Kaposvár, Kisfaludy - Nádor utca sarok Tel/fax: 06(82)315-362 MobU: 06(30)93-70-135 Nyitva tartás hétfőtől péntekig: 9-17, szombaton: 9-12 óráig Nyílt hétvége AKCIÓS modellekkel A nyárutó ajánlata: COOL-modellek ajándék klímával Jöjjön el márkakereskedésünkbe szeptember 7-8-án (szombaton és vasárnap 9-16 óráig)! Karg MOBIL Kaposvár, Árpád u. Telefon: 82/529-575, Fax: 82/529-579 E-mall: karg_skoda@axelero.hu _________________ Fe kete sereg Somogyból Könyves sors - magyar sors www.kargmobll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents