Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-01 / Vasárnap Reggel, 35. szám
,2002. SZEPTEMBER 1. ARCKÉP 7 Nincs ideje a szépelgésnek Arra lehetett számítani, hogy a már a nevében is - „A rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Ország- gyűlés megalakulását követően kormányzati, politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság” - furcsa testület munkája nem lesz fáklyás menet, ami azonban ott zajlik, az példa nélküli. Az ellenzéki pártok is megszavazták a fölállítását, később bejelentették, hogy törvénytelennek tekintik a működését, ezért azóta nem vesznek részt a munkában. Miközben a bizottság szabad demokrata elnöke és szocialista tagja azon vitázik, mikor lehet nyilvánosságra hozni az adatokat, egy lapnak köszönhetően publikussá válnak a nevek. Ám többen tagadnak, néhányukról bebizonyosodik, hogy valóban nem voltak érintettek. Ennek ellenére Mécs Imre elnök sztoikus nyugalommal veszi tudomásul a támadásokat, biztos az igazában, és abban, hogy jót cselekszik. =. in •- Önnek imikukacmkogy.hu inter- isnetes címen lehet levelet írni. Nem tart- ' ja komolytalannak egy képviselőhöz ,^az imi nevet? >•' - Egyáltalán nem. A jó cím rövid és jellemző a tulajdonosára, s már 5-6 éve megvan. Felhívnám a figyelmét, hogy ebben benne van a monogramom, még visszafelé is. Ráadásul ez a becenevem, sőt az ellenzéki mozgalomban ez volt a fedőnevem is. Amikor a rendőrség letartóztatott, megkérdezték, hogy mond-e nekem valamit az Imi név. Hát persze, válaszoltam, így hívnak gyerekkorom óta.- A honlapján a családi fotók és a feleségével készült interjú mellett szerepel egy levélváltás ön és a Matáv elnöke között. Számos politikai állásfoglalása, beszéde, nyilatkozata helyett miért éppen ezt választotta ki?- Eredetileg villamosmérnök és informatikus vagyok, s nagyon felháborított, hogy a telefontársaság az erőfölényével visszaélve több száz százalékkal felemelte a tarifáját, így gyakorlatilag megfizethetetlenné tette a magánelőfizetők számára az internetezést. Egyébként épp a napokban frissítettem fel a honlapom, a választások óta erre nem volt időm.- Nem tartja méltatlannak, hogy a múltja, tevékenysége ellenére csak úgy lehetett honatya, hogy Demszky Gábor lemondott a mandátumáról? Négy éve hasonló volt a helyzet, akkor a tatabányai polgármester búcsújának köszönhette, hogy honatya lehetett.- Ezt nem nekem kell megítélni. Idén ‘eredetileg 16. voltam az országos listán, de a különböző lobbizásoknak köszönhee tőén két hellyel hátracsúsztam - két me- - gyei elnök került elém -, s épp az előttem lévő, a 17. jutott be utolsóként. Ám az lett volna méltatlan hozzám, ha emiatt reklamálok.- Akkor hálás lehet a főpolgármesternek, aki kérte, hogy ön kerüljön a helyére. Ha ugyanis októberben nem győz, ő kiesik az országos politikából.- Demszky Gábor - aki régi társam volt a demokratikus ellenzékben - ezzel a lépésével is épp azt akarta bizonyítani, hogy biztos a sikerében, ezért nem vállal túl nagy kockázatot. Másrészt ezzel azt jelezte, hogy Budapest irányítása mellett képtelenség a parlamentben is dolgozni. Ugyanakkor az SZDSZ vezetése is amellett tette le a voksát, hogy kell legalább egy ’56-os a magyar Országgyűlésbe. 1902-ben még hatvan olyan képviselő ült az országgyűlésben, aki valamilyen formában részt vett: az 1848-as forradalomban és szabadságharcban.- Sokan megkérdőjelezik, hogy ön valódi ’56-os, az is megtörtént, hogy kifütyülték.- Ez tavaly november 4-én történt a Kerepesi temetőben. De nem az ’56-osok fütyültek ki, hanem olyan emberek, akik a forradalom idején nem is éltek vagy gyerekek voltak, másrészt nem is ismertem őket. Egyébként pedig a rendszerváltás óta nagyon megszaporodtak azok, akik ’56-osoknak mondják magukat, holott 1989 előtt tízen voltunk olyanok, akik mertünk nyilatkozni a forradalomról. Arról például film tanúskodik, hogy én 1986-ban, a 30. évfordulón elvittem a BBC forgatócsoportját a 301-es parcellához, és azt mondtam, tisztességesen el kellene temetni az ott nyugvó Nagy Imrét és társaimat. De azokról nem hallottam a Kádár-rendszer idején, akik most támadnak.- Azért jelölte önt a pártja a kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság élére, mert a listahelye miatt többeknek lelkifurdalása volt?- Nem hiszem. Inkább a múltam, az erről az ügyről kialakított véleményem miatt volt kézenfekvő, hogy én legyek az elnök. Ugyanis az SZDSZ álláspontjával egyetemben 1990 óta következetesen azt képviselem, hogy ebből a szempontból is be kell fejezni a rendszerváltást, tabula rasat kell teremteni. Kutathatóvá kell tenni az állambiztonsági és államvédelmi szervek iratait, dokumentumait, jelentéseit, hogy az emberek megtudják, mi is történt valójában, s a lehető legátfogóbb képjet kapják arról a korról.- De miért van szükség a belső elhárítás mellett a kémelhárítás, illetve a hírszerzés érintettjeinek nyilvánosságra hozatalára? Az ellenzék szerint ezzel tönkreteszik a most is működő, hasonló tevékenységet végző hivatalokat, megfélemlítik a munkatársait?- Az egész főcsoportfőnökség működése ellentétes volt jogállami normákkal, nem csak a III/III-as osztály. Másrészt gyakran hasonló munkát végeztek: amiMécs Imre Született Budapesten, 1933-ban. Legmagasabb Iskolai végzettsége, foglalkozása: műegyetem, kutató villamosmérnökként dolgozott, számos, nemzetközileg is díjazott találmánya van. Politikai tevékenysége: 1956-ban részt vett a diákmegmozdulásokban és az utóvédharcokban, ezért 1957 júniusában letartóztatták. 1958 májusában halálra ítélték, 1959 februárjában életfogytig tartó szabad- sádveszésre változtatták a büntetését. 1963-ban több ezer társával amnesztiával szabadult. 1977-ben bekapcsolódott a demokratikus ellenzék tevékenységébe, egyik kezdeményezője volt a Szabad Demokraták Szövetség megalakításának. Az Országgyűlésnek kis megszakításokkal 1990 óta tagja, főleg honvédelmi, nemzetbizonsági, informatikai ügyekkel foglalkozik. Családja: nős, felesége színházi dramaturg. Ebből a házasságából öt, korábbiból három gyereke született, és három unokája is van. kor például Krassó György 1986-ban Londonba utazott, ugyanazt csinálta vele ott a III/I-es osztály, mint a belső elhárítás itt, Budapesten. S tudunk róla, a forradalom után ezek az emberek Bécsben magyar embert öltek, illetve előfordult, hogy elraboltak valakit külföldön és hazahurcolták. Tehát a szépelgésnek ebben a kérdésben nincs helye. Akik a III-as főcsoportfőnökség keretében dolgoztak, azoknak rendkívül szűk volt a mozgástere, de mégis volt, aki emberségesebb, józanabb volt. Épp ezért kell minden egyes esetet külön megvizsgálni.- Csakhogy a nagy kérdés az, hogy valóban az igazságot tudjuk-e meg, hiszen hallottunk az iratmegsemmisítésekről, és épp a Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója vallotta be, hogy 1990 után több esetben meghamisították a dokumentumokat. S itt vannak a legújabb példák, hogy Nógrádi Lászlóról, később Kádár Béláról kiderült, mégsem voltak ügynökök, holott a Magyar Hírlap ezt állította.- Abban a helyzetben vagyok, hogy sem ezekről az esetekről, sem másokról semmit sem mondhatok. Csak annyit, ha nem jelenik meg a cikk, a két volt kormánytag nem került volna kínos helyzetbe, zárt ajtók mögött tisztázhattuk volna a szerepüket.- Mégis megjelent egy lista az állítólag érintettekről, akik azóta sorban cáfolják, hogy bűnös tevékenységet végeztek volna Valahogy tehát mégis kiszivárogtak információk.- Ha már azt elismerem, hogy valami kiszivárgott, azzal azt is állítanám, hogy bizonyos értelemben hiteles a lista. Tehát erre sem vagyok hajlandó.- Ennek ellenére meghurcolták tizenegy ember nevét.- Ez az újság felelőssége. S amit mi nyilvánosságra hozunk, az biztosan korrekt lesz, adataink megfelelnek a tényeknek, a valóságnak. Nekünk azért kell a felelősséget vállalnunk, amit mi teszünk. De az is érdekes, hogy titokban elmegyek a Történeti Hivatalba, és azonnal a nyomomban van egy televíziós stáb. Úgy látszik, a mai sajtó ügyesebb, mint az állampárti rendőrség, mert őket sokkal köny- nyebben le lehetett rázni.- Nem gondolja úgy, hogy igaza van Tóth Károly bizottsági tagnak, aki szerint már a héten nyilvánosságra kellett volna a neveket, így elkerülhetőek lennének a cirkuszok?- Épp ellenkezőleg. Ha anélkül közöltük volna a dokumentumokat, hogy nem vagyunk száz százalékig meggyőződve azok igazáról, azzal ártottunk volna.- De már tényleg úgy gondolja mindenki, hogy le kellene zárni ezt a gyakran tragikomédiába fúló ügyet. Mikor lépnek színre a nevekkel? - Igyekszünk rövidesen elkészíteni a jelentésünket, s majd a parlament dönti el, hogy mit tegyünk, mert nagyon sok a bizonytalansági tényező.- Ön már - majdnem - mindent tud. Megrázták ezek az információk?- Nem különösebben, én már túl edzett vagyok. Amikor pár éve megtudtam, hogy a múltban kik írtak rólam jelentést, két barátomat találtam közöttük, akikért tűzbe tettem volna a kezem. Ez a hír inkább sokkoló volt a számomra, ezután engem már nemigen lehet meglepni. Az egyikük már nem élt, a másik súlyos beteg volt. Borzasztóan kínosan éreztem magam, amikor találkoztunk. Attól tartottam, hogy ha elmondom neki, hogy mindent tudok, szívinfarktust kap. Furamód én szégyelltem magam miatta. Rendkívül kínos volt.- Ha nem rázták meg, meglepték az adatok?- Az elmúlt 12 évben számos információ szivárgott ki, történtek önvallomások, leleplezések, lehetett arról hallani, hogy Németh Miklós átadott Antall Józsefnek egy 1200 fős listát. Tehát rengeteg név volt forgalomban, néhány emberről szinte mindenki azt hitte, hogy kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal, és mi mégsem találtunk róluk terhelő bizonyítékokat. Ennyiben valóban okozott meglepetést.- Ebből is látszik, hogy előfoiűulhat, néhány ember neve besározódik, mások - akiknek esetleg nem találták meg az aktáikat vagy sikerült valahogy eltüntetniük - röhögnek a markukba- Mi abból a dokumentációból dolgoztunk, amelyet a Történeti Hivataltól és a szakszolgálatok archívumaiból kaptunk. Ezeknek az intézményeknek a vezetői állítják, a lehető leggondosabban jártak el az adatgyűjtés során. Ennek ellenére elképzelhető, hogy ha a több tízezer dokumentum minden egyes oldalát alaposan átolvasnák, találnánk még terhelő bizonyítékokat. Ám erre most kézi válogatással nincs sem idő, sem lehetőség, s évekbe telik míg minden adatot számítógépre visznek. Ám éppen az ön által említett problémákat küszöbölheti ki a parlament előtt fekvő két törvényjavaslat. Az egyik a titkosszolgálati irattárak egyesítéséről szól, és lehetővé teszi a kutathatóságát, az adatok nyilvánosságra hozatalát. így a jogszabály hatályba lépése után valóban felmerülhetnek új nevek. A másik pedig az általános átvüágításról szól, hogy végre valóban le lehessen zárni ezt az évek óta húzódó, a nemzet múlt- keresése szempontjából viszont rendkívül fontos folyamatot.- A gyerekei mostanság sokat látják, hallják a tévében, rádióban, az újságok címlapjairól is gyakran ön mosolyog le. A kisebbek megértik, hogy mibe keveredett, mit csinál most?- A feleségemmel a nyílt nevelés hívei vagyunk, mindent megbeszélünk a gyermekeinkkel, természetesen a koruknak megfelelően. Már a 10 éves is intenzíven érdeklődik a munkám iránt, a 13 éves kislányommal voltam kinn tavaly a temetőben, amikor többen kifütyültek. Nagyon megviselte az az eset. Sokat kellett nekünk és a barátainknak beszélgetni vele, míg képes volt földolgozni a történteket. A 15 éves fiam pedig nagy internetező, gyakran ő szól, hogy milyen fórumot indítottak rólam. Tőle tudom, hogy „Mécs Imrét köztársasági elnöknek” vagy „Mécs hülye” címmel is folyt elektronikus párbeszéd a chatelők között. De megzavarták a gyerekeket más, közelmúltbeli politikai események is. Nem értették például a választás előtti, a jobboldali pártok által gerjesztett kokárdaügyet, hiszen nálunk a kokárda mindig szent volt.- Nőnek az unokái is. így amíg él, mindig lesznek kisgyerekek a környezetében. Nem fárasztó ez?- Egyáltalán nem, sőt. Ők tesznek engem energikussá, fiatalossá, nekik köszönhetem a kiegyensúlyozottságomat, nyugodtságomat. Almási B. Csaba
