Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-30 / 228. szám
6. OLDAL 2002. Szeptember 30., Hétfő líllB KISBERÉNY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: Kisberény, Petőfi utca 36. Tel.: 85/330-649 A polgármesteri hivatalban munkaidőben mindennap van ügyfélfogadás. A hivatali ügyeket Lengyeltótiban intézhetik a kisberényiek. FEJLESZTÉSRE 1,3 MILLIÓ Az önkormányzat idei költségvetésének a teljes összege 15 millió 200 ezer forint. Ebből szociális célra négymillió forintot költenek, s ugyanennyibe kerül a település igazgatási feladatainak ellátása is. Ebből a pénzből tartják fenn a polgármesteri hivatalt, hozzájárulnak a körjegyzőség kiadásaihoz és támogatják a különböző társulásokat. Dologi kiadásokra 6 millió forintot fordítanak, fejlesztésre pedig 1 millió 300 ezer forintot költenek. Ebből az összegből készíttetik el a település rendezési tervét, kigazdálkodják a kápolnafelújítás önerejét és fedezik a benyújtott pályázatok önrészét. HÓVIRÁGSZŐNYEG Kisberény egyik legnagyobb értéke a természet adta gazdagság. Lovastúrázók kedvelt erdei ösvényei húzódnak a falu mellett. A vadászok a biztos zsákmány miatt kedvelik a környező erdőséget, és a túrázóknak is sok csodát tartogat a környék. A táj különlegessége, hogy kora tavasztól késő őszig egyfolytában lehet találni valami érdekeset a település patakja mentén. A Halsok patak a fo- nyódi nagyárokba ömlik és igen szeretik a horgászok. A helyiek szerint tavasszal a legszebb a domboldal. Hóolvadáskor ugyanis a napsütötte domboldalakat szinte szőnyegként borítja be a hóvirág. Május elején a gyöngyvirág következik, nyáron pedig a györgyike gazdagítja a flórát. A herényi növényritkaságok közé tartozik a borostyán és a Pogány- völgye védett növénye, a szúrós, csodabogyó, amit az itteniek ruszkusznak neveznek. Hazánkban 1977 óta tilos gyűjteni. GONDNOKRA VÁR A FALU Régóta falugondnokot szeretne Kisberény, eddig azonban hiába pályáztak. A településen sok az idős ember, akiknek nagyon megnyugtató lenne, ha valaki segítene nekik mindennapi ügyeik intézésében. A buszközlekedés ugyanis nem megfelelő. Kevés járat tér be a zsáktelepülésre, a főút melletti buszmegállóig pedig sokat kell gyalogolni, így csak hosszú idő alatt lehet megfordulni a közeli városból. Éppen ezért rengeteg gondját meg tudná oldani a herényieknek egy önkormányzati autó, amivel orvoshoz, gyógyszerért mehetnének, és a gyermekes családok iskolával kapcsolatos ügyeit segítenének intézni a falubelieknek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi FÁBOS ERIKA FOTÓKi TÖRÖK ANETT KOPJAFA KISBERÉNY MILLENNIUMI PARKJÁBAN. A kisberényiek büszkesége a millenniumi év tiszteletére kialakított park és a kopjafa. A falu központjában állították föl azt a kopjafát, amit a Sefag Rt ált^l felajánlott fából faragtak ki. A park cserjéit ugyancsak a társaság ajánlotta föl, de a település adományt gyűjtött a faluban is, hogy szebb legyen a közterület. A munkából többen is kivették a részüket, de az alig egy éve alakult faluszépítő egyesület tett legtöbbet a parkosításért. Nemcsak a település virágo- sítását vállalta, hanem rendszeresen végzi a falutakarítást és karbantartja az árkokat is. ■ Kórust alapítottak a nyugdíjasok Kisberény lakóinak a fele nyugdíjas. Az idős embereknek egyetlen szórakozási lehetőséget a három évvel ezelőtt alakult nyugdíjasklub kínál. A kisberényi öregek a tavasz hírnökéről, a hóvirágról nevezték el klubjukat. Azért éppen erről, mert alig ér véget a tél, s a falu határában mindenütt díszük ez a fehér virág. A nyugdíjas szervezetnek 24 tagja van, s közülük több mint tízen havonta legalább egyszer rendszeresen találkoznak. A polgármesteri hivatal nagytermében gyűlnek össze, és főznek, énekelnek vagy csak elbeszélgetnek a falut érintő dolgokról. A nyáron Tamács Sándomé kezdeményezésére a nyugdíjasok lelkes részvételével megalakult a Borostyán kórus. Az énekkar alig volt egyhetes, amikor nagy sikerrel fellépett Iharosberényben. A civil szervezet rendszeres kapcsolatot ápol a szőlősgyörö- ki, a lengyeltóti és az öreglaki nyugdíjas-egyesülettel. Közösen szoktak kirándulni is. Voltak már Budapesten, Ópusztaszeren, legutóbb pedig Gödöllőre és a nagyszakácsi királyi szakácsver- senyre látogattak el együtt. ________________■ Ki s falu nagy hátrányokkal Kisberény nagy hátrányokkal küzd, de a település vezetői igyekeznek megtenni mindent, hogy ezekből minél kevesebbet érzékeljenek a lakosok. Minden lehetőséget megragadnak a pályázatkészítésre, és ha nem is nagy lépésekben, de láthatóan haladnak előre. Spanics Róbertné kisberényi polgármester elmondta: idei legnagyobb sajáterős feladatuk a település rendezési tervének az elkészítése. Ezenkívül csak sikeres pályázat esetén kezdenek beruházásba. A területfejlesztési tanács támogatta például a falu harangjának a felújítását és az elektromos harangozórendszer kiépítését. Ezzel a munkával már elkészültek, de minél előbb folytatni szeretnék a kápolna felújítását. Az ablakok és az ajtók cseréjén kívül jövőre a teljes külső tatarozást is szeretnék elvégezni. Az Informatikai Kormánybiztosi Hivataltól az önkormányzat informatikai felszerelését szeretnék megnyerni. Egy nagy teljesítményű számítógépre, nyomtatóra és fénymásolóra volna szükségük, nemcsak a hivatali ügyek intézéséhez, hanem a civil szervezetek számára is. A falu két legnagyobb hiányossága a szennyvízhálózat és a vezetékes gáz. A lakosság élet- körülményei miatt a csatornázást addig nem is szorgalmazza az önkormányzat, amíg nem tudja számottevően csökkenteni a lakosság terheit. A gázberuházást azonban szeretnék minél előbb megvalósítani. Az előkészítést már megkezdték, a beruházás azonban a pénztámogatások nagyságától függ. ________■ Eg ykor a község lakosainak zöme a mezőgazdaságból élt. Ma mindössze ketten foglalkoznak növénytermesztéssel a faluban; a legtöbb gazdálkodó nem helybéli, hanem bérelt földön termel a herényi határban. Horváth Tibórék őstermelők. Negyedik éve foglalkoznak ezzel vállalkozásszerűen. Kényszer szülte helyzet volt, hogy Horváth Tibor a szakmájában kezdett el jövőt építeni családja számára. - Négy helyen is megszűnt a munkahelyem, és nem volt más választásom, mint hogy magam teremtsem meg a lehetőségeimet - mondta Horváth Tibor. - Legnagyobbrészt kukoricát és búzát termesztek. Nem ijedtem meg a feladattól, hiszen a családom másik része is mezőgazdasági váüalkozással foglalkozott, már mielőtt én belevágtam volna, másrészt növénytermesztő gépész az eredeti szakmám, és nem próba szerencse alapon kezdtem a munkába. Szerinte nem is azzal van gond, hogy a rendezetlen körülmények között sokat kell dolgozni kevés haszonért, hanem azzal, hogy közben lépést kellene tartani az igényekkel is.- Elvégeztük ezt az ezüstkalászos gazdatanfolyamot, s még nem tudjuk, hogy lesz-e folytatása. Nagy kihívás az uniós csatlakozás, ahová csak akkor mehetünk be nyugodtan, ha a termőterületünk nagyobbik részét saját tulajdonba tudjuk venni. Ez nem lesz könnyű. Jelenleg öt ven hektáron gazdálkodom, de ennek csak elenyésző része a saját területem, a többi bérlemény. Földet és hozzá gépet vásárolni meg csak akkor tudunk, ha támogatják a családi gazdaságokat. Ha nem, akkor meg kell néznünk, hogy mire váltsunk, ismét csak kényszerből... ___________■ Az erdő szerelmese Spanics Ferenc mindig irigykedve nézte az erdészeket. Gyermekként csak annyit látott a munkájukból, hogy vál- lukra veszik táskájukat és egész nap az erdőt járják. A fákat és a természetet mindig szerette, ezért úgy döntött: nem is lehet jobb választása. Utólag is így gondolkodik.- Nem bántam meg, hogy ezt a. szakmát választottam - mondta Spanics Ferenc. - Igaz, a lábaimban annyi kilométer van, hogy azzal többször is bejárhattam volna az egész megyét. Nagyon szerettem a fával foglalkozni, a kedvencem pedig a tavaszi erdő. Itt, a falu határában olyankor kaszálni lehet a virágokat; aki nem látta még, nem hiszi el, hogy ehhez foghatóval másutt nem találkozhat. . Feri bácsi most már csak kéthetente jár ki a fák közé, gyakrabban ez csak gombaszezonban fordul elő. Ért az erdei terméshez, és szívesen el is készíti az összegyűjtött csemegét. Mindig örül, ha megcsapja az avar illata: attól újjászületik. Azt mondta, bár a fenyők tetSpanics Ferenc még ma is kijár az erdőbe szenek neki a legjobban, minden fát egyformán szeret. Szeretet nélkül ugyanis ezt a szakmát nem érdemes művelni; erről pedig akkor sem feledkezik meg, ha a napi rutinfeladatokat régóta nem gyakorolja az ember. Az igazi erdész ugyanis erdész marad az első elültetett fától egészen addig, amíg érezheti az avar illatát. ■ Kisberényi találmányok A kisberényiek büszkék arra, hogy a településükön olyan neves személyiség is élt, mint Gergely Béla feltaláló. Az ismert kísérletező Szabadkán, 1897-ben született és tanítónak került Kisberénybe. A faluban kezdett szakszerűen foglalkozni á baromfitenyésztéssel és a méhészettel. Első találmányát 25 éves korában szabadalmaztatta. Legismertebb alkotása a Gergely-féle keltetőgép volt. Ez az első olyan hazai szerkezet volt, amiben veszteség nélkül lehetett baromfit keltetni. A találmány első darabját, amely világszerte elterjedt, Kisberényben szerelték össze és sokáig a falu egyik pajtájában őrizték. Gergely Béla Kolumbusnak nevezte el máig ismert találmányát. ■ Kisberényi olvasóinkat kérdeztük; mi a gondjuk, miben bíznak, és milyennek látják a község jövőjét? Komfortosabb falu vonzóbb élettér lenne Horváthné Kukma Tünde: - Ennek a falunak csak akkor lehet jövője, ha a fiatalokat valamiképpen meg tudja tartani a település. Sajnos, ez nagyon nehéz feladat. A német házvásárlók ugyanis mára már annyira feltornázták az ingatlanok árát, hogy a családalapítóknak jobban megéri, ha egy nagyobb faluban vagy a környéken valahol másutt vásárolnak házat. A másik nagy gond az, hogy helyben nincs munka, ezért csak a térségben másutt kereshetnek megélhetést a kisberényiek. Ez viszont a lehetetlen buszközlekedés miatt még akkor is nagyon nehéz volna, ha lennének a környéken megfelelő munkahelyek. Németh Sándor: - Nem kilátástalan, de nem is túl biztató a jövő. Sok a nyugdíjas korú ember a faluban, és eléggé magas a kisebbség aránya is. Közülük sok család hátrányos helyzetű. Ezen a gondon is próbálunk segíteni azzal, hogy elhatároztuk: megalakítjuk a községben a kisebbségi önkormányzatot. Van ugyanis a településen egy olyan réteg, amelyik támogatás nélkül egyszerűen nem tud létezni. Többen azt mondják, a legsürgetőbb teendő az, hogy fejlesszük a szórakozási lehetőségeket. Valóban nélkülözhetetlen egy játszótér és egy focipálya kialakítása a fiataloknak, és nagyon örülnénk egy falumúzeumnak is. Domics Sándorné: - A legnagyobb gond, hogy helyben nincs munkalehetőség, és mindezt tetézi, hogy mi, kisberényiek már nagyon kevesen vagyunk. A férjem is és a lányom is vállalkozó, de itt semmi reményük sincs arra, hogy megéljenek. Ezért is járnak el máshova dolgozni. Ha lényegesen több fiatal lakna ezen a településen, akkor legalább azok megélhetnének a munkájukból, akik valamilyen szolgáltatást nyújtanak. A legtöbb család azonban, ha teheti, elköltözik innen, mert máshol kényelmesebb és komfortosabb az élet. Én ezért gondolom azt, hogy állandó lakosa, sajnos, egyre kevesebb lesz Kisberénynek. Tóth Lajosné: - Ami nékem Kisberényből hiányzik, az néhány év. 81 esztendős vagyok. Ha tíz évvel kevesebb lennék, akkor annyival is tovább élvezhetném ezt a falut, mert nagyon megszerettem. Vácról kerültem ide, de soha egy percig sem hiányzott a város. Tevékeny életet éltem. Tavaly a „tiszta udvar, virágos porta” versenyben én is elismerésben részesültem, pedig vannak itt a faluban nálam fiatalabbak is. Ha körülnézek, úgy látom, csak a vezetékes gáz hiányzik ebből a faluból. Az öregek azért örülnének neki, mert jóval többet érne az ingatlanuk, a fiatalok pedig még sokáig élvezhetnék azt a kényelmet. Laczkó Tiborné: - Nekem három gyermekem van, így én annak örülnék, ha minél több szórakozási lehetősége volna helyben a fiatalabb korosztálynak. Sportpálya például nem csak a fiataloknak kellene. Ezenkívül örülnék, ha Kisberényben is kiépítenék a kábeltelevíziós hálózatot. Szerintem igen nagy szükség'volna olyan rendezvényekre is, amelyek egy kicsit jobban ösz- szekovácsolnák a település közösségét. Nyáron a kisebbség szervezett falunapot ilyen céllal, de sajnos, a falu lakosainak döntő többsége nem volt kíváncsi arra, hogy egyáltalán mit is próbálunk tenni a településért. __________ __■ Föl det venne a mezőgazda A L M A N A C H - 10 6
