Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

2002. Szeptember 28., Szombat A L M A N A C H 1 5 1 11. OLDAL Nyolcvan év terhét cipeli Zsobrák Boros Jánosné a születé­se, azaz 1923 óta Patcán lakik. Élő tanúja az elmúlt nyolcvan évnek. - Nagyon sokat változott ez a falu. Valaha híres volt az állattartásáról, az istállók többnyire nagyobbak voltak, mint a lakóházak. A falu­végen folyik a patak, s az asszo­nyok oda jártak mosni. Ma meg? Elfogytak, kihaltak a régiek, bár ma már a beszármazókat is pat- cainak tekintjük. Mi is földdel, ál­lattartással foglalkoztunk; sőt, volt cséplőgépünk is. Sok dologgal járt a föld megművelése. Ma már föl­dem sincs. Ami a zártkertben volt, eladtam. A fiam és az uram meg­halt, a munkát nem bírom már egymagám. Az egészségem rend­ben van, csak a lábaim fájnak. Nyolcvan év terhét cipelik. Zsobrák Boros Jánosné életébe az unokák jövetele hoz örömet.- Két unokám van, még mind a kettő tanul. A fiú apja nyomdokai­ba akar lépni: rendőr lesz. Szeren­csére gyakran jönnek. Ilyenkor a kedvenc ételükkel, palacsintával vagy gánicával várom őket... A nappalok egyébként is könnyeb- [ ben telnek. Sok az ismerősöm; ha nem látnak az udvaron, mindig bekiabálnak, s olyankor beszélge- tünk egy kicsit. _____ ■ Sz íve a városba húzta Szászy Zoltánná 35 éve került ebbe a faluba a Zala megyei Pókaházáról. A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezetnél volt pénztáros, onnan ment nyugdíjba. Szíve mindig a város­ba húzta, de végül itt maradtak.- Nehezen szoktam meg itt. Ma már bánom, hogy nem voltam erőszakosabb és itt ragadtunk - mondta. A férjem itt született, kint az erdészházban, és soha nem vá­gyott a városba. Méhészettel fog­lalkozott a család, s ezt folytattuk mi is. A házunk ma már kényel­mes, de az áráért a városban egy lyukat sem kapunk. Munkával telnek a nyugdíjas napok is. Bár az idén a szarvasok törték le a kukoricájukat.- Egyszer kapáltuk meg a kuko­ricát, s utána már lekaszálhattuk; szinte semmit nem takarítottunk be - panaszolta Szászy Zoltánné.- A kert az erdő mellett van, s mindent lerágtak a szarvasok. Már attól tartottam, hogy bele­mennek a ve­teményesbe is. A vadkárt, szerencsére, kifizették. A kert és a szőlő inkább mun­kát ad, mint­sem hasznot; nem lehet megélni belő­le. A ház mel­letti kertet még eladni sem lehet. A méhészet egészíti ki jövedel­müket. Hetven család szorgos ro­var hordja az édes nedűt. - A mé­hészet egyik évben jövedelmező, a másikban veszteséges. Mindig a fizetésünkből éltünk, a méhek ta­lán csak egy kis többletpénzt hoz­tak. Szászyék két fiút neveltek föl. Egyik már megnősült, az idősebb azonban anyja bánatára még nem találta meg álmai asszonyát. - Jó lenne már, ha a másik fiam is meg­nősülne, hiszen 34 éves. Szerintem csak addig marad itt, amíg mi élünk vagy meg nem nősül,. ■ | BÜSZKÉK A ZSELICI VADVIRÁGÚTRA. A patcaiak legbüszkébbek a tavaly átadott térplasztikára. Horváth-Béres János alkotása egyike annak a 17 darabból álló sorozatnak, ami a megyei közgyűlés mil­lenniumi rendezvényeinek keretében készült. A térplasztika környékét a faluban élők tették rendbe, majd virággal is beültették. Itt állítottak ki egy régi, kézzel hajtható tűzoltófecskendőt is. ____________■ Sz ínészház, tábortűz a faluvégen Többször megfordult Török Tamás fejében, hogy saját, igazi alkotóház kellene a színtár­sulatnak, mert a környezet szépsége is ösztön­zi a művészeket.- Tizennégy éve az akkori Ifjúsági Színpaddal - a Déryné Vándqrszínház elődjével - vásároltuk a házat. Addig a Balaton-parton turnéztunk, és a tá­borokban készültünk, ahol elláttak bennünket. Amikor látható volt, hogy megszűnik ez a fajta árukapcsolás, elhatároztuk, hogy megvesszük ezt a házat. Azóta bebizonyosodott: nagyon bölcs döntés volt ez a társulat részéről. A falu legöregebb épülete 1867-ben épült, mű­emlék jellegű téglaház. - Két próba között dolgo­zunk rajta, fúrunk-faragunk, hogy minél otthono­sabb legyen a ház - mondta Török Tamás. - A kör­nyék gyönyörű, csend van, és közel a város. A te­lepülésen élők elfogadtak ben­nünket, bár egy kis misztikus tisztelettel vesznek körül. Fehér házként vagy színészházként emlegetik az épületet. Meg-meg- állnak a kapunál, már megszok­ták a hangoskodást, az éneklést is. Amennyire egy ilyen kis tele­pülés elfogadhat egy városból jött művészcsoportot, annyira elfogadtak bennünket, s eltűrik a bolondériánkat. A szomszédok­kal nagyon jó a kapcsolatunk, a Balogh család tartja rendben a házat, ha nem vagyunk kint. Az Árpád-házi Szent Margit legendája oratórium da­lai is itt, a tábortűznél születtek, s itt készülnek minden évben a vásári komédia jellegű előadások is a ligeti huncutságokkal.__________________■ Virágok nyílnak a térítőkön Cseke Lászlóné és férje ju­hászként kereste a kenyerét. Őriztek ketten 7-800 állatot is. Bejárta az országot, terel­tek birkákat Nógrádban s Ko­márom környékén, sőt a Ba­konyban is. Egy baleset azon­ban megváltoztatta életét.- Mindenki azt hiszi, hogy milyen jó a juhásznak, mert csak terelgeti a nyájat. Van ott azonban munka is- mondta Cseke Lászlóné. - Ugyanúgy körmöltem a birkákat, mint az uram, s nekem is meg kel­lett fognom a hetvenkilós állatot. Voltak segítőink is: a pulik. Mert kutya nélkül nem juhász a juhász. A vándorélet után Cseke Lászlóné nagyon nehezen szokta meg a bezártságot, a helyhez kö­töttséget. - Baleset ért; elcsúsztam, s műteni kellett a térdemet. Olyan súlyos volt a sérülés, hogy leszáza­lékoltak; ez tette tönkre a házassá­gomat is. Kilenc éve albérletben laktam, s csak itt tudtam ol­csón házat venni. Akkor nyulakat tar­tottam, de a betegség miatt eladtam az ál­lományt. Most a fiammal élek. Van egy kis kertem, de ma már nem bírom a munkát. Valaha édesanyjától leste el a horgolás titkait Cseke Lászlóné. Sokáig nem is gondolt rá, de most újra kézbe vette a horgolótűt.- A szalaghorgolás a kedven­cem, ehhez sok türelem és nagy fi­gyelem kell, mert aki eltéveszti, an­nak a munkája kárba vész. A minta és a módszer nehézsége miatt csak kevesen foglalkoznak vele. Szere­tem a virágokat, a szegfű a kedven­cem. Van a kertben, és gyakran visszaköszön a térítőimén is. ■ Katica Tanya: pihenés a természetben A község reménysége a Katica Tanya. Az építkezést tavaly jú­niusban kezdték, s december­ben már fogadták az első ven­dégeket. A belföldi turisták ha­mar megszerették a tanyát. Világjáró hosszú útja folytán lett or­szágszerte ismert ifj. Handö János és neje. Most ismét a figyelem kö­zéppontjába kerültek. Nem újabb utazást terveznek, hanem a zselici táj szépségeiben rejlő lehetőség kiaknázását. Turistaparadicsomot létesítenek a falu végén levő csalá­di birtokon - mintafarmmal, hor­gásztóval, sportközponttal. Ifj. Handó János szerint a kirán­dulók kedvenc célpontjai az eldu­gott, barátságos turistaszállók. Ezért épített sokcsillagos szálloda helyett minden igényt kielégítő szállót a hátizsákos, bakancsos tu­ristáknak. A panzióknál lényege­sen olcsóbb, központi fűtéses szálló megnyitotta kapuit, s né­hány hónap alatt közkedvelt lett. Szinte minden hét vége foglalt. A Katica Tanya hetvenkét em­ber fogadására alkalmas. Ideális az iskolásoknak, a turistáknak, s nem zavarja a falu lakosait. Az el­képzelések szerint halastavat és mintagazdaságot is kialakítanak, s már készül a tájház. A falu lakói számára pedig lesz egy állandó élelmiszerbolt.- A mintagazdaság célja, hogy az emberek, a gyerekek testközel­ből lássák az állatokat, amolyan „állatsimogatót” létesítünk. A táj­ház a mintagazdaság része lesz, ahol a hagyományos falusi élet­hez kapcsolódó tárgyakat mutat­juk be. A ma embere szinte már nem is ismeri azokat az eszközö­ket, amivel nagyanyáink, déd­anyáink dolgoztak. Nem a gazdag külföldi turistákat, hanem a szeré­nyebb lehetőségű magyarokat várjuk, akik fogékonyak a termé­szet szépségeire. Egyre népszerűb­A Katica Tanyában várják a kispénzűeket is bek az erdei iskolák, így nekik is ajánlunk szállást és programokat egész évben. Információ és helyfoglalás: www.katicatanya.hu tel.: 30/411- 6002, Nemes Krisztina. a PATCAI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK; MIT SZERETNEK A KÖZSÉGBEN, Ml HIÁNYZIK, ÉS MILYENNEK LÁTJÁK A JÖVŐJÉT? Egyedül csak a turizmus a fejlődés záloga Kránicz Aranka takarítónő: - Egyre gyorsabban, látványosabban fejlődik a falu, bár alig hetvenen lak­juk. Lassan fölfede­zik a turisták is. Eb­ben a Katica tanyá­tól nagyon sokat várunk. S ezért len­ne nagyon fontos a gáz meg a szenny­vízcsatorna is. Egyelőre nem érez­zük a zsáktelepülés hátrányait, de ha igazán beindul majd a turiz­mus, jó lenne egy átkötőút, hogy körbe járhassanak, és ne zavarják az itt élőket. Csak mozgóboltunk van, de naponta jön a szódás és Ri­csi, a kenyeres, szinte mindenki­nek a háza elé. Munkahely azon­ban nincs. Én hamarosan elköltö­zöm, mert eladtuk a házat. Nehe­zen hagyom itt ezt a falut. Plájás József polgármester: - Fejlődik a falu, remélem, töretlenül. Öt éve még inkább a szekérutak és az elhagyott házak voltak rá jellemző­ek. Azóta kiépítet­tük a közműveket, s a gazdák rendbe teszik a házakat, ta­tarozzák az épüle­teket. Mindez a falu végén levő Ka­tica tanyának köszönhető. Már most soícan jönnek ide. Az utak rendben vannak, az autóbusz-for­duló kikerült a falu végére. Víz, vil­lany van, a csatornázásra és a gáz­beruházásra is beadtuk a pályáza­tot. A játszóteret, sajnos, nem sike­rült megépíteni, és munkalehető­ség sincs. De a tervek szerint lesz itt varroda, most tatarozzák az épüle­tet. A fiatalok azonban elmentek. Gyuricza József autóbusz-veze­tő: - Nem Patcán élek, de mint buszsofőr nagyon gyakran megfordu­lok itt, így jobban feltűnik a változás, mint az itt élő lako­soknak. Patca zsák- település, de a ma­guk eszközeivel - bár kis lépésekkel - elősegítik a fejlődést. Épül, szépül a falu, a hajdani gazos telkeken egy­szer csak virágok kezdenek nyílni, s a régi, összedőlésre ítélt házakat is felújítják. Egyre több ingatlant épí­tenek át, tataroztatnak. A buszfor­duló kikerült a község végére. Az utakat azonban állandóan javítani kellene. Ezen a lápos, mozgó tala­jon nehéz megőrizni a minőségét, s bizony, a gödrök gyakran próbára teszik a busz lengéscsillapítóit. Zsalakó Lászlóné asszisztens: - Lassan fél évszázada itt élek, az utóbbi időben in­dult meg igazán a fejlődés. Ékszerdo­boz ez a község. Képviselőként, il­letve most képvise­lőjelöltként a szíve­men viselem a sor­sát. Az itt élők többsége idős. A fiatalokat kellene valahogy idecsalogatni. Ehhez ve­zetékes gáz, csatorna, élelmiszer- bolt is kellene. Az első kettőre azonban nincs pénz. A Katica tanya a fejlődés és a jövő záloga, hiszen sok turista megfordul ott, s ezzel akarva-akaratlanul elősegíti. Az emberek is rájönnek majd, hogy nekik is hasznuk származhat a fej­lődő turizmusból, de ehhez ki kell használniuk a lehetőségeiket. Mike Zoltán raktárvezető: - Tíz éle élek Patcán. Vonzott a csend, a nyugalom és a Zse- lic évszakonként megújuló arca. Zsáktelepülés, ez adja az előnyét és a hátrányát is. A fej­lődés elengedhetet­len feltétele, hogy kapcsolatot teremt­sünk a világgal, de ehhez a zsákot meg kellene szüntetni. A külföldiek is kezdik fölfedezni a falut, többen itt vásároltak ingatlant, s rendbe te­szik a régi házakat. A 21. században már szinte elképzelhetetlen egy la­kott település bolt meg vendéglő nélkül. A Katica tanya is hivatott ar­ra, hogy ezeket a hiányosságokat pótolja. A turisták növekvő száma fellendülést hoz, ha tudjuk, hogy mivel lehet ide csalogatni őket. ■ PATCA HIVATAL IDŐTLENÜL A polgármesteri hivatal cime:7474 Patca, Fő utca 9. Tel.: 82/712-023 Hivatalosan az önkormányzatnál nincs ügyfélfogadási idő, a pol­gármester azonban bármikor föl­kereshető. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 69 Ötévesnél fiatalabb: 2 5-18 éves: 11 18-60 éves: 37 60 évesnél idősebb: 19 FORRÁSHIÁNY: 3,4 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 21 mil­lió forintból gazdálkodhat, a for­ráshiány 3,4 millió forint. Szemé­lyi juttatásokra 1,2 milliót, a mun­kaadót terhelő járulékokra 480 ezer forintot költ, a dologi kiadá­sok 2,6 milliót visznek el. Szociá­lis juttatásra 1,7 milliót, működési célra 2,9 millió forintot ad át. A sze nyvizhálózat kiépítésére 8,5 rr lio forintot terveztek, járda- és útfelújításra 3,5 milliót, a közvilá­gítás korszerűsítésére 100 ezer rorintot. A képviselő-testület a olgármestert hatalmazta fel a bevételek beszedésére és a jó­váhagyott kiadások kifizetésére. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A megye legkisebb településén az önkormányzatnál egyetlen fő­foglalkozású munkatárs dolgo­zik. Egyéb munkalehetőség nincs a faluban. ÖNERŐRE IS PÁLYÁZNAK Az önkormányzat egyetlen telkét feltöltötték, mert játszóteret akartak kialakítani. Ez azonban a szomszédok ellenállása miatt meghiúsult. A pályázatokhoz az önerő előteremtése is nagy gondot okoz, ezért úgy pályáz­zák meg az önerőt. Legutóbb a járdák újraépítésére küldtek be egyet, de a tervek is százezer forintba kerültek. Ezt ismét pá­lyázatból teremtették elő. Az utak állapota igen jó, két év alatt elérték, hogy megjavította a köz­útkezelő. A buszközlekedés jó. MÚLTIDÉZŐ ADATOK Somogy vármegye 1932-es is­mertetője szerint Patca a kapos­vári járásban a szennai körjegy­zőséghez tartozott. A kisközség­ben akkor 205-en éltek. Az I. vi­lágháború idején 51 férfi vonult be, s 8 soha nem tért haza. A bírót Zsobrák D. Józsefnek hív­ták. A község református elemi iskolájában Szendrey Gábor ta­nító oktatta a gyerekeket. A kö­teles tűzoltó-egyesület parancs­noka Handó Imre volt. Dolgozott itt cipész, volt cséplőgép-tulaj­donos, vegyeskereskedő, kocs- máros, kovács és malomtulajdo­nos is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents