Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-26 / 225. szám
2002. Szeptember 26., Csütörtök A L M A N A C H 2 2 3 7. OLDAL Egyetlen esti találkahely A kocsma reggel és este van nyitva, a bolt ajtajára azonban még az árusítás idejét sem írták ki.- Azt mondták a helybéliek, megesik, hogy délután ki sem nyit. Akadt, aki szerint már a kocsmának sem sok van hátra, mert bezárják.- Ez az egyetlen „szórakozóhely”, itt találkoznak az emberek - mondta Vidák Laura, az italbolt pultosa. - De nem éri meg délelőtt 10-nél tovább nyitva tartani; este van csak vendég megint, mikor az emberek hazajönnek a munkából. A gyes, a gyed meg a segélyek osztásakor megnő a forgalmam. Törzsvendég talán ha öt van. Fiatalok nemigen járnak ide, ők ha szórakozni akarnak, diszkóba mennek a szomszédos falvakba. Az idősebbek itt beszélik meg a focimeccset, a munkalehetőségeket, most például a szüretet. A szárszói szövetkezet busszal szállítja innen a szüretelő alkalmi munkásokat. Nem is annyira a sör meg a bor fogy, inkább a cigaretta - tudtuk meg Vidák Laurától. A pultos hölgy maga is fiatal, szerinte nagyon hiányzik egy olyan hely, ahol a korabeliek értelmesen tölthetnék el a szabadidőt. Erre azért mégsem jó a kocsma. _________■ Bo rúihoz csatiakoznának- Kevés a vállalkozó kedv, szinte csak tengődünk, pedig adva van a lehetőség: a Balaton közelségére, a táj szépségére lehetne alapozni a falu fejlődését - vélekedett Jakab Lajosné polgármester, aki sok lakoshoz hasonlóan aggasztónak 1 tartja a település elöregedését, a fogyatkozó lélekszámot. Az idén egyébként a játszótérépítés volt az ,‘pnkormányzat legnagyobb tette; régi óhaj volt ez, de csak most jutott rá pénz - egészen pontosan 613 ezer forint. A gyermekes szülők készítették elő a területet társadalmi munkában. Pályázaton nyertek támogatást a ravatalozó felújítására, s még az idén rendbe tennék a könyvtárt is.- Akadnak olyanok, akik nyaraltatnak, de a valódi falusi turizmushoz rendezvényeket kellene nyújtani a látogatóknak - folytatta a polgármester a jövőbe tekintést. - Nagy szükség volna a szőlősgazdák összefogására, s el keüe- ne érni, hogy bortermő helynek számítson Teleki is; a szólád- kötcsei hegyközséghez csatlakozva bekapcsolódhatnánk a borturizmusba. Arra már most is vannak felkészült gazdák, hogy lovaglást is kínáljanak a vendégeknek. Terület van a pihenőhely kialakítására is; a völgy négy szomszédos faluja, de még Karád is remek túraútvonalat jelenthetne. Sokat várok a szemesi termálvizes beruházástól, és attól is, hogy egyszer megépülhet végre a falut Őszöddel ösz- szekötő út. E kettő munkalehetőséget adhat a telekieknek és föllendítheti a turizmust is. ■ Tóth Ferenc az egyik faragott nyelű ostorral köti, s ha gazdátlan, kódorgó jószággal találkozik, akkor csak megoldja, és odasuhint neki. Nemcsak fokosok, különféle faragott botok és ostorok csodál- hatók meg nála, hanem régi kések, bajonettek is. Mert Tóth Fe- renc gyűjti ezeket is. __________■ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ A KÖZPONTBAN. 1998-ban úgy döntött a képviselő-testület, hogy emléket állít a két világháborúban elesett telekiek emlékére. Az egyik képviselő készítette el az emlékmű téglafalát, s márványtáblába vésték nevüket. Az emlékhellyel együtt avatták föl a község jelképeit, így a fa- lucímer is díszíti. Itt, a faluközpontban található a körjegyzőség községi hivatala is.__________ ■ Pá ratlan kincsek a gyűjteményben Vallatóra fogtuk a múltat, s még csak nem is remélt értékekre bukkantunk - mondta Bolya András nyugdíjas pedagógus, a tavaly nyitott helytörténeti gyűjtemény vezetője. S újabb értékekkel is gyarapítják. Máris szűkös a hely, annyi a bemutatásra váró régi tárgy. Az épületre amúgy az van írva: helytörténeti múzeum. - Nem múzeum ez valójában, de mi annak mondjuk - így Bolya András. - Akad egy-két unikum, páratlan ritkaság. Elsősorban az Árpád-kori templomunk, amit 1970-74-ben tártak föl, de rosszul határozták meg a korát. A régész XIII. századinak írta le, valójában azonban Árpád-kori, „rokona” a rádi templomnak. A falu monográfiájában majd helyre teszem ezt a tévedést; készül már egyébként ez a hiánypótló kiadvány. Hárman gyűjtötték a belevalót a teleki múzeum megnyitása előtt: Bólya András, Vágó Béla és Tánczos János. Hozzájutottak a hajdani kenderfeldolgozás szinte minden eszközéhez: a tiloló- hoz, a gerebenhez és rokkához is. A rokkát hétnyolc darabból adták össze a lakosok.- A gyűjteménynek helyet adó épületben volt 1740 óta az iskola - folytatta Bólya András. - A községben 1932-ig volt egyébként református és katolikus iskola is. Később imaházzá alakították az épületrészt, de mikor beköltözhettünk, régóta üresen állt. Már tervezzük a bővítését is, mert lassan szűk lesz a helyünk. Bólya András szerint párját ritkítja az 1750-ből való kereszt, ez még a templom első oltárának a része volt; Lécs tihanyi apát építtette egyébként újjá az ezerhétszázas évek közepén. Az elsők köBólya András a község régmúltjának tárgyi emlékei között zül való a másik féltve őrzött kincs, az 1754-es ál- dozókehely is. A református egyház 1832-ben készült értékőrző ládájára is sokan rácsodálkoznak. Először készült figyelemfelhívó tábla, ez az út mentén a falu műemlék nevezetességére, a templomra irányítja a figyelmet. Bólya András úgy mondta: rávaló nem lévén, maga festette, amúgy „régimódi” stílusban. A nyugdíjas pedagógus szerint egyébként akad szellemi tőke a kis zsák- településen; ennek bizonysága, hogy jövőre kiállítást tervez a helybéli alkotók munkáiból. Azt fájlalja a legjobban - tette hozzá -, hogy egyre fogy a lakosság. Míg 1900 körül még ötszáznál is többen éltek Telekiben, ma már ennek alig a fele a község lélekszáma. ________________■ Re ndőrt a bűnözés megelőzésére Autót is loptak már a közelmúltban Telekiben. Ilyesmire eddig nem volt példa, ám a jelek szerint a bűnözők is fölismerték, hogy egyre több német vesz ingatlant a faluban, s némelyikük sok millió forintot érő gépkocsival közlekedik. Más, súlyosabb bűnesetek továbbra sem jellemzőek, de komolyan tárgyalják, hogy tenni kellene valamit a közbiztonság javítása érdekében. Szívesen adna helyben szolgálati lakást a teleki önkormányzat a balatonföldvári rendőrőrs egyik munkatársának. Ez a megelőzés szempontjából is fontos volna, és visszatartó erőt jelentene. E célra például az egykori iskolaépületet lehetne átalakítani. A hatvanas években készült, és nem sokáig tanítottak benne, hiszen a körzetesítés elért Telekibe is, és bezárták az iskolát. Az elképzelés szép, hogy a bérlakás mellett a korábban tanteremnek használt részt is lakássá alakítanák, de nincsen rá pénz. Egyelőre még arra sem futja az önkormányzatnak, hogy legalább az átépítéshez a terveket elkészíttesse. ■ Teleki olvasóinkat kérdeztük; elégedettek-e a község fejlődésével, és mi az, amit hiányolnak? Vészjelzésül félrevemé a falu harangját Laborczy Árpád nyugdíjas: - Huszonkét éve vettünk házat Telekiben, és egy éve vagyunk állandó lakosok. Megfogott bennünket a táj szépsége, a nyugalom. Nekem a csend sokat jelent; az, hogy az autók sem sűrűn járnak és a kutyaugatáson kívül más nem veri föl a csöndet. A busz járhatna gyakrabban is; mivel egyre öregszik a lakosság, jobban össze kellene fogni azokat a fiatalokat, akik még helyben vannak. Rendezvényeket kellene nyújtani nekik, szórakozási lehetőséget, alkalmakat az összejövetelre. A kis települések gondja, hogy nincsen iskola, nincs munka- lehetőség. Se ipar, se kereskedelem, ezért aztán nehéz a pénzkereset. Farkas Jóka műszaki rajzoló: - Felkérésre lettem könyvtáros; hetente egyszer van kölcsönzés, így rálátok a falu szellemi életére. 18 állandó könyvtártagunk van; szinte mind nő; úgy látszik, a férfiak nem olvasnak. Fontosnak tartom ma, amikor a televíziós kultúra mindent elborít, hogy az emberek könyvet vegyenek a kezükbe. Az önkormányzat erejéhez mérten, évi 50 ezer forinttal támogatja a most kétezres könyvállomány fejlesztését. Hasznos volna a tájékozódás érdekében, ha a szomszédos Nagycsepelyen nemrég megjelent hírlevél a környező falvakról, így Telekiről is szólna. És jó, hogy lassan aktivizálódnak a civilek is. Vágó Béla nyugdíjas: - Telekiből mentem ki 1956-ban Németországba; tudtam, hogy egyszer visszatérek. így történt, 14 éve vettünk házat a feleségemmel, rendbe tettük, s négy éve itt élünk télen-nyáron. Egyre több a külföldi ingatlantulajdonos, akadnak svájciak és hollandok is. Tudom, ezt nem mindenki nézi jó szemmel. De aki végigmegy a falun, azonnal látja: ezek a porták szépek, rendezettek. Közben a helybeliek egyre fogynak, és ez nagy gond. Amúgy nekünk semmi nem hiányzik; van számítógépünk is. Igaz, csak egy bolt van, s az is csak néha tart nyitva, de a bevásárlásokat elintézzük Szárszón, Szólódon vagy éppen Siófokon. Németh Adrienn köztisztviselő: - A munkalehetőség hiányzik a legjobban ebből a takaros, csendes faluból. Sokat jelentene, ha egy nagyobb foglalkoztató települne a közeibe. Kitörési pont lenne a falusi turizmus is. Vállalkozók kellenének, a feltételeket meg lehet teremteni. Egy olyan hely mindenképpen szükséges volna, ahová beülhet és étkezhet a kirándulásban megfáradt turista. No, és a szórakozási lehetőség teljesen hiányzik. A fiatalok másutt találják meg a boldogulásukat, az egyedül maradt időseket meg elviszik magukhoz a gyermekeik. így aztán üresen maradnak a porták, s ezeket külföldiek vásárolják meg. Bolevácz Ernő nyugdíjas, harangozó: - Itt születtem, 70 éve. Sokat fejlődött, szépült a falu. Kultúrház épült, takaros a központ, a németek pedig - mert van rá pénzük - rendben tartják a házukat. Egy német család újíttatta föl a haranglábat is; a szomszédban lakom, így rám maradt a harangozás. Sokszor gondolok arra: akár félre is verhetnénk ezt a harangot vészjelzésül, hogy mennyire fogyunk. 1956 és 1959 után sokan elhagyták a falut. Az utóbbi dátum a téeszek alakulása, akkor szedték föl legtöbben a sátorfájukat. Amikor legénykedtem, sokkal több volt a fiatal, gyakrabban voltak bálok, nagyobb volt itt az élet.___________■ TELEKI HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8626 Teleki, Rákóczi u. 30. Tel/fax: 84/367-532, 567-010 Ügyfélfogadás: minden munkanapon 9-12-ig. Dr. Hetei Ray- mond Zoltán körjegyző fogadóórája: pénteken 9-12 között. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 239 Ötévesnél fiatalabb: 19 5-14 éves: 37 14-18 éves: 14 18-60 éves: 121 60 évesnél idősebb: 48 A legidősebb lakos Bolevácz Jánosné, 1910-ben született. SEGÉLYRE 3,9 MILLIÓ Az önkormányzat az idén 12,2 mik lió forintból gazdálkodik. Ahogy több éve, most is forráshiányos a költségvetése; kétmillió forint hiányzott, ezt önhikis pályázaton nyerte el. Személyi juttatásra 2,8 millió forintot költ, 5,2 millió a dologi kiadás. A társulási hozzájárulás (a körjegyzőségre, az oktatási és egészségügyi intézményekre) 4,4 millió. Segélyekre 3,9 millió forint megy el. Nem is a munkanélküliek nagy száma miatt, hanem mert 54 gyerek után jár kiegészítő családi pótlék. Felújításra 1,9 millió forintot tettek félre, ebből 613 ezret költöttek el eddig játszótérépítésre. NYITOTTAK KEMPINGET IS Holland házaspár nyitott kempinget Telekiben; nyaranta többnyire a honfitársaik szállnak meg itt. Velük együtt nyolc vállalkozás van a faluban, ebből öt mezőgazdasági jellegű. A telekiek legnagyobb foglalkoztatója a szárszói Szőlőskert szövetkezet; szüret idején sok embernek ad munkát. Az önkormányzat három dolgozót foglalkoztat, a vállalkozások zöme egyszemélyes. SZŰKÖS AZ ELLÁTÁS Gyér az ellátás a kis településen. Egy italbolt és egy élelmiszerbolt van, mindegyik vállalkozásban és igen szűkös nyitvatartási idővel. TEVÉKENY VÖRÖSKERESZT A Vöröskereszt megújult szervezete Szalai Anita titkár vezetésével bekapcsolódott a közösségi, kulturális élet szervezésébe. Volt majális, juniális, búcsúi bál, most a szüreti felvonulásra készülnek. THELUKY 1211-BEN A tihanyi apátság birtokait ösz- szeíró, 1211-ben kelt okirat említi először a falu nevét, Theluky alakban. Templomát Szent András apostol tiszteletére építették; erről legelőször a Nyulak szigetén élő apácák számára 1271- ben kiadott oklevél szólt. A fazsindelyes templom szentélye román, hajója barokk stílusú. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE FOTÓK: GÁTI KORNÉL Bőrkével keni az ostomyelet Fémberakásos ostorokat, csontdí- szítésű fokosokat mutatott Tóth Ferenc, aki tíz éve kezdte a faragást meg az ostorkészítést. Műhelye tetején messzire látszó szélkakas; azt mondta a házigazda: szereti tudni, merről fúj a szél.- Elárulok egy titkot: szalonna- bőrkével kell bekenni az ostornyelet, hogy a réz ne oxidálódjon - mondta Tóth Ferenc. - Valaha pásztorkodtam, azt azonban sohasem gondoltam, hogy egyszer - fél szememmel és durva kezemmel - farigcsálni fogok. Egyre több a német Telekiben, nekik nagyon tetszik a tudományom; ha igényük, meg is mutatom nekik, hogyan használja a magyar ember az ostort. Mindig fölhívom rá a figyelmüket: vigyázzanak, ha utánozni akarnak, nehogy kiverjék a társuk szemét... Tóth Ferenc leakasztott egy ostort a műhely faláról, s elmondta: igazából csak ez az egy van használatban. Bosszantja a sok kóbor kutya a faluban, ezért néha kerékpárra ül, az ostort meg a derekára
