Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-03 / 205. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Szeptember 3., kedd Ki IBI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 2.) Borsodchem 5 000 Ft O Egis 12 510 Ft 3 Matáv 829 Ft Á Mól 5 350 Ft ft OTP 2170 Ft 4 Richter 13410 Ft 6 TVK 3940 Ft 8­Zalakerámia 1265 Ft _____ BU X: 7625,38-0,52% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 385,59 Cseh korona 8,08 Euró 244,55 Jaf>án jen (100) 210,26 Lengyel zloty 60,30 Svájci frank 166,22 Szlovák korona 5,63 USA-dollár 248,93 Hírek MATÁV-SMS. Vezetékes sms- szolgáltatást vezetett be a Matáv szeptember elsejétől, amellyel rövid szöveges üze­netek küldését és fogadását teszi lehetővé vezetékes tele­fonon, illetve a Westel hálóza­tában. Az erre alkalmas készülékek már kaphatók, ám a rendszer azok által is hasz­nálható, akik ilyennel nem rendelkeznek: az üzeneteket a megfelelő szoftver ugyanis hangüzenetté is át tudja alakí­tani. Vezetékes vonalon sms küldéséhez egy erre alkalmas telefonkészülékre és a hívó­számkijelzés-szolgáltatás elő­fizetésére van szükség, míg az sms fogadása valamennyi Matáv-előfizető számára le­hetséges. Egy üzenet ára brut­tó 11 forint hálózaton belül, míg a Westel telefonokra 24 forintért lehet sms-t küldeni. EUROPRESS IPAR. Az ipari termelői árak júliusban átlagosan 0,9 száza­lékkal csökkentek a tavaly júliusihoz képest, és 0,2 szá­zalékkal emelkedtek egy hó­nap alatt. 2002 júniusában májushoz viszonyítva 0,5 százalékkal, 2001 júniusához képest pedig 1,1 százalékkal mérséklődtek. 2002. júliusban az ipari termékek belföldi és exportértékesítési árai egy­aránt 0,2 százalékkal emel­kedtek júniushoz képest, mti SZÖVETSÉG. A fejlesztési stratégiák összehangolására, a borturizmus elterjesztésére, a szőlőtermelés technológiá­ját szolgáló tanulmányok egyeztetésére együttműködési szerződést kötött a magyar és az olasz borakadémia - kö­zölte a Magyarországi Olasz Kereskedelmi és Iparkamara. A megállapodást Kállay Miklós és Antonio Calo, a két szervezet elnöke írta alá. mti PÉNZTÁR. Az OTP Országos Egészségpénztár átfogó egészségprogramot indít, amellyel a mostani 6 ezres taglétszámát az év végéig 20 ezer főre szeretné növelni. A pénztár egységes minimális tagdíja az indulás évében 3600 forint havonta, a szol­gáltatások optimális ki­használásához ajánlott tagdíj mintegy 7 ezer forint egy hó­napban. MTI ■ Megjelent az EU-kézikönyv Az ország vállalkozóinak több mint 99 százaléka kis- és közép- vállalkozó (kkv). Ez a réteg a legkevésbé tájékozott arról, hogy mit jelent majd számára az európai uniós csatlakozás. ________Budapest________ „G yakorlati tudnivalók az Euró­pai Unióról kis- és középvállalko­zóknak” címmel kézikönyvet je­lentetett meg a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium (GKM). A kkv-k az EU-belépés után semmi­féle kedvezményes elbánásra nem számíthatnak csupán azért, mert ők a legkisebb, vállalkozók. Ugyanakkor sokkal keveseb­bet tudnak az integráció belső életéről, követelményeiről, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy a nagyvállalatokhoz hason­lóan saját EU-szakértőjük legyen, és mivel nem rendelkeznek ele­gendő pénzzel tanácsadókhoz sem tudnak fordulni. Ezért a GKM összehangolt, át­fogó és átlátható programmal kí­vánja felkészíteni az uniós tag­ságra a kis- és középvállalkozáso­kat. Ennek megfelelően a most el­készült kézikönyv a nélkülözhe­tetlen jogi és szakmai ismereteket tartalmazza, és közli a belépés­ből következő feladatokat. A kö­tet fejezetenként mutatja be az Unióval kapcsolatos témakörö­ket, azon felül gyakorlati isme­reteket, javaslatokat, ötleteket igyekszik adni. A kiadvány tartal­mazza az uniós tagságból adódó legfontosabb jogi, szakmai isme­reteket, feladatokat, így foglalko­zik többek között az adószabá­lyokkal, foglalkoztatási, letelepe­dési kérdésekkel, szabványokkal, a szakképesítések elismertetésé­vel, szociálpolitikával, termék- felelősséggel, vámszabályokkal. A 15 ezres példányszámban megjelent kiadványt díjmentesen juttatják el a vállalkozásokhoz. A kötet végén található kérdőíven a kis- és középvállalkozók közöl­hetik észrevételeiket és javaslatai­kat, amelyeket a szerkesztők a második bővített kiadásban figye­lembe kívánnak venni. Az így összeállított második kiadás na­gyobb példányszámban jelenik majd meg. A kötet az érdekvédelmi és tár­sadalmi szervezetekhez kerül, hogy ott a kisvállalkozók minél részletesebb felvilágosítást kap­hassanak. Ez a minisztérium ösz- szehangolt programjának csak el­ső lépcsője, mert ezt követően feltehetően az év végétől, vagy jövő év elejétől kistérségenként előadás- és megbeszélés-soroza­tokat kívánnak indítani, ahol szakképzett előadóktól a kis- és középvállalkozók a helyszínen kaphatnak kérdéseikre részletes feleleteket. koós tamás PM: cáfolat az eva vagyonadóra Semmilyen szakmai fórumon - sem a Pénzügyminisztériumon belül, sem kívül - nem merült fel a vagyongyarapodást, a költ­ségeket terhelő adók bevezetésének lehetősége az egyszerűsí­tett vállalkozói adó (eva) mellett. Ilyen konstrukción a Pénzügy­minisztériumban, és a tárca tudo­mása szerint azon kívül nem dol­gozik, gondolkodik senki. Ez az eva konstrukciójától idegen len­ne, mivel az eva-alanynak (köz­kereseti társaság, betéti társaság, egyéni vállalkozó) kizárólag be­vételi nyilvántartást kell vezetnie. így a vagyongyarapodás, a költsé­gek alakulása nem követhető nyomon - tudatta tegnapi köz­leményben a Pénzügyminiszté­rium (PM) „a sajtóban a közel­múltban megjelent téves állításo­kat tartalmazó cikk” cáfolataként. Ez elmozdulást mutat ahhoz képest, hogy a PM augusztus 23-i közleményében még ezt írta: a vagyongyarapodás 20 százalékos adóját az egyenlő közteherviselés elve indokolja. Mivel a költségek nyilvántartási kötelezettsége alól az evát választók mentesülnek, azok vagyonát nem lehet nyilván­tartani, így a korábbi években fel­halmozódott vagyont adómente­sen kivonhatnák a vállalkozásból. Éppen ezért a vagyongyarapodás után adót kell fizetni - mutatott rá akkor a PM. DÓ LA Vezércsere az atomerőműben Paks Értesüléseink szerint sze­mélycserék várhatóak a Paksi Atomerőmű élén. A cég köz­gyűlése szeptember 6-án, pén­teken dönt a változásokról. A hírek szerint a vezérigazgatói poszton Kocsis István, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója váltja majd Baji Csabát. Az igazgatóság je­lenlegi elnöke dr. Mészáros György, akit a pletykák szerint Molnár Károly vagy Csőm Gyula követ majd. ■ Kocsis István gépészmérnök végzettségű, 1993-tól ’97-ig az ÁPV Rt.-ben töltött be vezető tisztségeket, majd a német RWE Energie AG. főosztályvezetője, 2000-től az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. általános igazgatója. Az igazgatóság elnöki pozíciójára Molnár Károlyt, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem rek­torhelyettesét tartják legesélye­sebbnek, aki tapasztalatokkal rendelkezik az atomenergetika területén, korábban már tagja volt az atomerőmű igazgatóságá­nak. Lehetséges vetélytársa, Csőm Gyula szintén komoly szaktekintély az atomenergeti­kában. A hírek szerint kompro­misszum születhet pénteken: Csőm Gyula a felügyelőbizottság elnöke lesz. RÁKOSI Gusztáv Rekordra törő építőipar Budapest A hazai gazdasági ágazatok közül egyértelműen az építő­ipar teljesített a legjobban az idei esztendő első felében. A folyamat kedvezően érin­tette a szektor valamennyi szakmáját, illetve munkaadó vállalkozását. Pontos adatok egyelőre a ja­nuár-márciusi időszakról állnak rendelkezésre. A 230,5 milliárd forint értékű építési és szerelési tevékenység megközelítőleg 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt. Az ágazati konjunktúra nem csupán folytatódik, hanem jelentős mér­tékben bővült a növekmény a megelőző hasonló időszak telje­sítményéhez - 2001-ben +6,9%- ot regisztráltak - képest. A szektor felfutásának ered­ményeként az építőipar vala­mennyi alágazatában növekedést mutatott a termelés. Területi megoszlásban - ugyancsak egye­di módon - az ország valameny- nyi térségében az építőipar telje­sítményének föllendülése volt a jellemző. Az országos átlagból különösen Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye termelési értéke emelkedett ki, ahol a növekedés mértéke meg­közelítette az 50 százalékot is. A termelés bővülése tovább folytatódott a második negyedév­ben is, amiből elemző szakembe­rek arra következtetnek, hogy az ágazat konjunktúrája jellemzi majd az idei teljes esztendőt. Mivel a megrendeléseken ará­nyosan osztoznak a szektor kis- és nagyvállalkozásai, a felfutás jótékony hatású az ágazat foglal­koztatására is. A bővülés hátterében a beru­házások élénkülése mellett a la­kossági építési kedv kedvező ala­kulása áll. Ennek alapjául a reál­bérek növekedése, a támogatott kölcsönök, illetve az e kettőből is fakadó növekvő hitelfelvételi haj­landóság szolgálhat. KASZÁS ENDRE Kollektív agrárszerződés Budapest Ágazati szintű kollektív szer­ződés előkészítéséről írt alá megállapodást tegnap a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége (MEDOSZ) és a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára elmondta: a mezőgaz­daságban sajátosak a munkafel­tételek, ezért igen nehezen lehet érvényesíteni a munka törvény- könyvének legutóbbi módosítá­sával szigorított szabályokat. A gyakori illegális munkavégzés miatt a legális munkaadók ver­senyhátrányba kerülnek. A legá­lis szférában dolgozók egyre ke­vesebben vannak, s egyre kiszol­gáltatottabbak. A főtitkár szerint a munkaügyi szabályok betartá­sának egyedüli hatékony eszkö­ze az ágazati kollektív szerződés. A szociális biztonságban, ki­számítható munkakörülmények között élő munkavállaló a gaz­dálkodó szervezetek verseny- képességét is javítja. A partnerek közös feladatuk­nak tekintik az ágazati problé­mák megoldását. A mezőgazda- sági munkavégzés sajátos körül­ményeihez igazodó munkarend, munkaidő-beosztás és egyéb, a munkajog által biztosított kérdé­sekben olyan szabályozás kiala­kítását tartják szükségesnek, amely egyaránt szolgálja a gaz­dasági szervezetek és a munka- vállalók érdekeit. Annak a lehe­tőségét is megvizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehet elő­segíteni a munkahelyi kollektív szerződések elterjedését. __________ ÚJVÁRI Dr ágább céges hitelek Budapest A lakossági hitelek és betétek átlagos kamatszintje mérsék­lődött júliusban, ugyanakkor a vállalati szféra számára nyújtott hitelek és betétek ka­matszintjei valamennyi kate­góriában emelkedtek. A piaci feltételek alapján nyújtott lakossági ingatlanhitelek átlagos kamata júliusban 14,10 százalék volt, ami 0,62 százalékpontos csökkenést jelent a júniusi szint­hez képest. Enyhén, 18,10 száza­lékról 18,05 százalékra mérséklő­dött a fogyasztási és egyéb hite­lek kamata is. A folyószámla nél­küli fogyasztási hitelek átlagos kamata pedig 0,28 százalékpont­tal, 20,69-ról 20,41 százalékra mérséklődött. A látra szóló lakos­sági betétek átlagkamata 2,18-ról 2,42 százalékra csökkent július­ban, míg az egy évnél rövidebb időszakra lekötött betétek átlag­kamata 6,73 százalékról 6,87 százalékra, az éven túli lejáratú betéteké pedig 7,33 százalékról 7,08 százalékra mérséklődött. A Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint a nem pénzügyi válla­latoknak nyújtott éven belüli lejáratú piaci hitelek átlagos kamatlába 10,06 százalékról 10,45 százalékra változott - azaz 0,39 százalékponttal emelkedett -, az éven túli lejáratú hiteleké pedig 10,48 százalékról 10,58 százalékra nőtt. A szektor éven belüli betéteinek kamatszintje kamatlábváltozás miatt 6,98 szá­zalékról 7,30 százalékra, míg az éven túliaké látványosabb mér­tékben: 6,99-ről 8,41 százalékra nőtt az összetétel változása miatt. A vállalatok meghatározó, éven belüli lejáratú hiteleinek és betéteinek kamatszintje közti különbség 3,08 százalékról 3,15 százalékra nőtt. europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents