Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-03 / 205. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 2 2002. Szeptember 3., Kedd GÖRGETEG HIVATAL MINDENNAP Körjegyzőség székhelye Görge­teg, Rinyaszentkirállyal közösen tartja fenn az önkormányzat. A polgármesteri hivatal és a kör­jegyzőség címe: 7553 Görgeteg, Fő utca 24. Tel.: 82/567-030 E-mail: gorgeteg@ somogy.hu. A hivatalban mindennap fogad­ják az ügyfeleket: hétfőtől csü­törtökig 7.30-16 óráig, pénte­ken 7.30-tól 13 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1198 Ötévesnél fiatalabb: 82 6-14 éves: 156 14-18 éves: 63 18-60 éves: 694 60 évesnél idősebb: 203 TÍZMILLIÓ FEJLESZTÉSRE Húszmilliós forráshiánnyal ter­vezte ezt az évet a képviselő- testület, de menet közben kide­rült: a vártnál jobbak a kilátásaik. Nem kényszerülnek hitelfelvétel­re, s rendben lesz az év végi mérleg. Ehhez az is hozzásegíti az önkormányzatot, hogy nyolc­millió forint önhikis támogatást kap. A 185 millió forintos költ­ségvetésben 174,7 millió a mű­ködési és 10 millió a fejlesztési kiadás. Az általános iskolára 90 millió forintot költenek, a kör­jegyzőségre 20 milliót. Négy közhasznú és hat közmunkás foglalkoztatását tervezik, számí­tógépet vesznek a védőnői szol­gálatnak, és támogatják a falu civil szervezeteit. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató: intézményeiben és közhasznú munkán csak­nem száz embernek ad megél­hetést. Vezető helyi cég a Drawa Bt, 8000 hektáron gaz­dálkodik, de most leállt a ter­meléssel. Több lakosnak ad munkát a Kvalitás kft faipari üzeme és az Üveg-Tükör Bt. Két erdőbirtokosság is van a településen és öt nagyobb egyéni vállalkozó. 36 vállalko­zás dolgozik a faluban, de csak néhánynak van egy-két alkal­mazottja. NÉGY BOLT, NÉGY KOCSMA Négy vegyesbolt és négy italbolt van a faluban, épp annyi, mint száz évvel ezelőtt. Csak a há­rom hentes hiányzik, hogy az el­látás pontosan egyezzen vele. Az italboltokban azt mondják: kevesebb sör és bor fogy, mint korábban, mert egyre nehezebb a megélhetés. A vásárlóerő sem nőtt a boltok számával. Pizzéria is van; a 60-70 vendéget foga­dó gyorséttermet eredetileg a 68-as átmenő forgalmára ter­vezték, de jobbára a helyi és környékbeli fiatalok látogatják; még Nagyatádról is járnak ide vacsorázni. _____ ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: bíró maria, gamos Adrienn, nagy László FOTÓK: BACHER DÓRA GÖRGETEG BÜSZKESÉGE A FALUHÁZ. A község legnagyobb útkanyarulata mellett áll az épület, amit a múlt század negyvenes éveiben emeltek, majd több új szárnnyal kiegészítve s a tető teljes cseré­jével a hetvenes évek végén nyerte el végleges alakját. Itt zajlik az élet; nagytermében tartják a közössé­gi és színpadi rendezvényeket; több kisebb klubterme van, s itt található a kábeltévé-hálózat központja is. A faluházban találkoznak rendszeresen a közéleti és nyugdíjasklub, illetve a férfiegylet, az asszony- kórus és az ifjúsági klub tagjai.___________________________________________________________■ Félúton két város között Két kistérség határán, Nagyatád és Barcs közt félúton fekszik Görgeteg. Sok hátrány érte már emiatt, például a vezetékes gáz sem ért el ide; mindkét város felől megállt a beruházás a szomszéd falvaknál. Munkalehetőségben sincs a községnek semmi előnye; régen 240 görgete- gi dolgozott Atádon, ma csak a töredéke. A körülményekre Horváth Béla polgármester nem panaszkodik. - A lehetőségekhez képest jól gazdál­kodunk - mondta. - Nem szorultunk hitelre, nem adósodtunk el, s ezt tartom a legnagyobb ered­ménynek. Az utóbbi két évben több mint 35 millió forint támogatást pályáztunk össze a község javá­ra. S ebben nincs benne, amit a társadalmi szerve­zetek nyertek el a közbenjárásunkkal. Korszerűsítették 7,5 millió forintért a közvilágí­tást. 6,5 millió értékben elkészült az óvodafelújítás egy része is. A beruházás 19 millióba kerül, s ehhez 13 milliót nyertek pályázaton. - Részben területfej­lesztési, részben Phare-támogatásról van szó. Ez utóbbi lassan jön, ezért nincs kész még a teljes be­ruházás - tette hozzá. - Hiába van meg a költség 80 százaléka, a 20 százalék késése miatt várni kell á foglalkoztató és a mosókonyha építésével. S a má­sik nagyon várt beruházás, a csatornázás is végre belátható közelségben van. Két falu diákjait oktatják az iskolában. Sok a bi­zonytalanság, de ebből nem sokat éreznek a gyere­kek. Az igazgató megbízatása lejárt, s pályázata le­késte a határidőt; a képviselő-testület egy évre a he­lyettest bízta meg az irányítással. Az önkormány­zat drágállja az iskolát. Mondják, túl jó a szakmai programja, még egy városi iskolának is becsületére válna. Görgeteg azonban ezt hosszú távon nem bír­ja fizetni, olcsóbbá kell tenni az oktatást. Somorjainé Pados Edit megbízott igazgató arról be­szélt: tudják, hogy sokba kerül az iskola, de nem szívesen engednének a színvonalból. - Amit lehet, megteszünk a költségek csökkentéséért, az igazga­tónk is sok sikeres pályázatot írt, s a pénzből tan­eszközöket, berendezéseket vásároltunk. Mostantól 171 diák tanul itt, közülük 22 az elsős. Tavaly még csak 154 volt, s a ta­nulók 44 százaléka roma. Több éve eredményes a cigány oktatási programjuk; céljuk a felzárkózta­tás és a tehetséggondozás. A 24 éves Nyerges Andrea az Elektrik Industrie nagyatádi gyá­rából ment szülni, ahol csoportve- hezető-helyettesként dolgozott. Nem biztos benne, hogy a gyes le­jártával visszamehet-e. - Kereske­delmi szakközépiskolában végez­tem; a nagyatádi gyárban helyez­kedtem el, ott több görgetegi is dolgozik. Jól éreztem magam, de ha a pici óvodás lesz, nem tudom, hogyan oldjuk meg. A párom hat előtt megy Barcsra, nekem is ak­kor kell indulni, s nincs, aki óvo­dába vigye majd a gyereket. Az lenne a legjobb, ha helyben sike­rülne valamilyen munkát találni. A fiatalasszony szerint kicsi­vel jobban segíthetné az önkor­mányzat a rászorulókat. - Albér­letben lakunk, minimálbérből élünk, de nekünk nem jár neve­lési segély. Más megkapja, jólle­het feketén megkeresi a jövedel­münk többszörösét. Nemcsak én érzem úgy, hogy ez.igazságtalan. Régen az albérletben élőket tá­mogatta az önkormányzat. Papíron 19,5 százalékos a munkanélküliség a faluban. Valójában sokan dol­goznak feketén, s nem egy munkanélküli család­nak nagyobb a jövedelme, mint az alkalmazásban levőké. A hivatalban azonban széttárják a karjukat. - Ha hallunk is ilyen pletykát, nem tudunk vele mit kezdeni - mondta a polgármester. - Elsősorban az számít, hogy nem állnak itt a folyosón segélyért. A megoldás az lenne, ha a mezőgazdaság jobban fi- zetne és nem kellene feketén dolgozniuk. ■ Tarisznyát szőtt diákoknak A szobában párnák, szőnyegek hevernek. A sokszínű darabok el­készítéséhez nemcsak kitartás, hanem sok ötlet is kell. Id. Buzási Gyuláné már fiatalon, 8-10 éve­sen megtanult kötni, majd varrni és horgolni. Évekig dolgozott a kézműipari vállalatnak. Munkája mellett még otthon is kötögetett: rengeteg kalapos fiú, copfos kis­lány, angyalka és kutyus díszítet­te a lakásukat.- Hatvanegy évesen újabb mesterséget sajátítottam el; pár éve a könyvtárban tartott tanfo­lyamon megtanultam szőni. Fő­ként hideg napokon gombolyí­tom a fonalat és teszem föl a szö­vőfára - mesélte. - Vannak ked­venc darabjaim, amiktől nem tudnék megválni. Ilyenek az első munkáim: az erdélyi mintás sző­nyeg vagy a napsugár és kék ég­bolt alatta kereszttel. Ezenkívül számos torontáli és vízfolyásos szőnyeget is készítettem. A szorgos kezű asszony na­gyon megkedvelte a szövést. Bol­dog volt, mikor a görgetegi vég­zős diákoknak ballagási tarisz­nyát készített. - Sok színes fona­lam maradt, szeretném azokat még fölhasználni - tette hozzá. - Ezekből csíkos mintájú szőnye­gek lesznek, de kértek tőlem ta­risznyákat is. A nagy kitartást igénylő munkát azonban csak a télen kezdem el, mert most, jó időben sok dolgom van a kertben is. ■ Szenvedélye az internet Csak két nagy diákja van Görge­tegnek. Simon Edina bölcsész a pécsi egyetemen, a testvére, Si­mon Zoltán pedig a Gábor Dénes Főiskola informatikai szakán ta­nul. - Az élet szinte minden terü­letéhez kapcsolódik az informati­ka - mondta a harmadéves fiú, aki közgazdásznak készül. - Több ismeret birtokában több le­hetőségem lesz. Nemcsak a szá­mítástechnika fontos, hanem az idegen nyelvek tudása is. Beirat­kozom egy angol vizsgára előké­szítő tanfolyamra is. Simon Zol­tán a szünidőben sokat inter- netezett. Azt mondta, ez az igazi kikapcsolódása. - Más szórakozá­som úgysincs itthon, mert né­hány éve bezárták még a mozit is. Értelmiség és fiatalok nélkül azonban sorvad a falu élete - vallja a fiatalember, s azt, hogy nagy szükség van a műveltségre. Elárulta, a nyáron sokat olvasott: elsősorban Szerb Antal világiro­dalmát, s még hat másik író mű­veit is. Régebben az íjászat volt Zol­tán szenvedélye, de másfelé for­dult a figyelme. - Az internet egé­szen más - lelkesedett. - Most el­sősorban a telefontársaságok, bankok honlapjait böngésztem. Az internetezést nem lehet meg­unni... ■ Kicsik öröme az óvodában Nagyszabású óvodafejlesz­tésbe kezdett Phare-támo- gatássál az önkormányzat, hogy megfelelő körülménye­ket teremtsenek a gyerme­kek hátrányos helyzetének leküzdéséhez, a fejlesztő ne­veléshez. A szakmai prog­ram mintául szolgál a hason­ló gondokkal küzdő települé­sek óvodáinak is.- Nagy örömömre az idén valamennyi hároméves ki­csit beírattak az óvodába. A 19 iskolába kerülő gyermek helyére most 26 új óvodás jött, s a két csoportba 54-en járnak - mondta Bakos Józsefné óvodavezető. - A szülők is fölismerték: minél korábban kell kezdeni a kö­zösségi nevelést, s az egyéb óvodai rendezvényeket is szeretettel fogadják. Sok kicsi hát­rányos körülmények között él, s nekik különösen fontos, hogy csökkentsük magatartásbeli és nevelési hátrányaikat. A tavaly kezdett gyermeksegítő foglalko­zásokon az iskolakezdésre már szép eredményeket értünk el. Négy óvónő és két szakkép­zett dajka ügyel a kicsik minden­napi életére. Megbarátkoztak az Ügyesebbek lesznek a sok játék segítségével utóbbi időben beszerzett sok kü­lönleges játékkal, a mozgás- és képességfejlesztő eszközökkel. Ősztől újabb csoportszobával, fejlesztőszobával, fürdőszobával, valamint igazgatói és nevelői he­lyiségekkel is gyarapodik az in­tézmény. Bakos Józsefné el­mondta: szeretnék befejezni az udvar parkosítását és az ottani já­tékok korszerűsítését is. ■ Ismert görgetegi lakosokat kérdeztünk; hogyan élnek a faluban, mivel elégedettek, és mi hiányzik nekik a legjobban? Munkahelyekre és csatornahálózatra várnak Simon Zoltán hivatalvezető; - A barcsi földhivatal vezetőjeként ké­zenfekvőnek tet­szett volna, hogy már évekkel ez­előtt beköltözzünk a városba, mégis inkább itt marad­tunk. Régi görgete­gi család a miénk, már az ükapám is itt élt, és ez a porta is több mint százéves. A falusi élet hátrányait természetesen mi is érezzük, első­sorban azt, hogy a gyerekeink szá­mára korlátozottak a lehetőségek. Nehezebb megoldani a különórá­kat, a nyelvtanulást. Ugyanakkor azonban vannak a vidéki létnek előnyei is: nyugpdtabb az élet, és van lehetőségünk a gazdálkodásra. Azért is maradtunk, mert édes­anyámat nem akartuk magára hagyni. Csekő Ferencné vállalkozó: - A szomszéd faluból jöttem ide férj­hez; nyugdíjas szakácsnő va­gyok, és a csalá­dom vállalkozást működtet. Az a legnagyobb gond a faluban és a kör­nyéken, hogy nincs elég mun­kahely. Ez mindenre rányomja a bélyegét. A fogyasztásra is, bár sze­rencsére a mi vállalkozásunk jól működik. Amire Görgetegen legin­kább büszkék lehetünk: jó a falu- közösség. Vannak olyan emberek, nem is kevesen, akikre mindig szá­mítani lehet. Nagyon jók a rendez­vényeink, jó a közösségi élet. Eb­ben is segítek. A tájházunk, amely­nek a gyűjteményét magam szed­tem össze, gyakran helyszíne a fa­lu jó hangulatú rendezvényeinek. Kolláth Zoltánné házigondozó: - Rinyaszentkirályról költöztünk át Görgetegre, és 1985-ben itt épít­keztünk. Elmond­hatom, hogy eb­ben a faluban megtaláltuk a szá­mításunkat. Mára elfogadható létfel­tételeket sikerült teremtenünk. Segédkezem a köz­ség szépítésében, parkosításában is, de az elsődleges feladatom az, hogy segítsek az időseken, a rászo­rulókon. Az ebédet és a gyógysze­reket hordom azoknak, akik nehe­zebben mozognak, segítség nélkül nem tudnák magukat ellátni. Az emberek közvetlenek, és hálásak a törődésért. Azt nem mondhatom, hogy túl sokat keresnék, de szere­tem ezt a munkát. Az önkormány­zat a munkaadóm. Simon Viktorné nyugdíjas: - Hetvennégy éves vagyok, és életem nagy részét ebben a faluban töltöt­tem el. Jól isme­rem az itt élők gondjait. Amire most a leginkább szüksége volna Görgetegnek, az a minél több mun­kahely. Meg persze szeretette és békességre, mert az mindenhol el­kel. Szorgalmas emberek élnek itt, én sem unatkoztam soha. Ma is dolgozom, hiszen a ház körül ren­geteg a munka, s emellett gyógynö­vény-felvásárlással is foglalkozom. Nagyon várjuk már a szennyvízhá­lózatot, mert eliszaposodtak a föl­dek. Lapos helyen fekszik a telepü­lés, a szennyvízszippantás itt nem elegendő, biztosabb és hosszú távú megoldásra van szükség. Bállá László munkanélküli: - Évekig Barcson laktam, és 14 évvel ezelőtt költöztem Görgetegre. Itt sokkal jobban ér­zem magam, mint a városban. Tet­szik a csend és a nyugalom. Megél­hetést találni, saj­nos, itt jóval nehe­zebb, mint akár Barcson, akár Nagy­atádon. A feleségem rokkantnyug­díjas, én pedig a mai napig nem tudtam még elhelyezkedni; kény­telen vagyok alkalmi munkából él­ni. A helyi fiatalságnak az a legrosz- szabb, ők szenvednek leginkább attól, hogy sem helyben, sem a környéken nincs biztos megélhe­tést adó munkahely. A falunak így nincs megtartóereje, sok fiatal a vá­rosokba költözik innen, ahol több a munka és a szórakozás. ■

Next

/
Thumbnails
Contents