Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-22 / Vasárnap Reggel, 38. szám

2002. SZEPTEMBER 22. GAZDASAG 5 A kényszervállalkozás tipikusan magyar találmány. Talán nincs is még egy olyan ország a világon, ahol olyan nagy tömegben vonulnának ki munka- vállalók a foglalkoztatási piacról, mint nálunk. Persze, nem önszántukból, az esetek többségében a munkaadó állítja válaszútra a dolgozókat: vagy számlát adnak ezentúl, vagy utcára kerülnek. így lesz a számtalan közte­her sújtotta bérekből egyszerűen leírható költség, a munkavállalóból pe­dig vállalkozó. A baj csak az, hogy így nem léphetünk be az EU-ba. A Fog­lalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) most arra készül, hogy a Munka törvénykönyvének módosításával kiszűri a kényszer- vállalkozókat. A módszerrel kapcsolatban máris sok a kétely. ■ A kényszervállalkozások többsé­ge még a ’90-es évek közepén szüle­tett, s valószínűleg sokan vannak, akik úgy vélik, megérte váltani. Ám ez csak a látszat. Mert lehet, hogy a forma szerint vállalkozóként, meg­bízási szerződéssel, számlára ka­pott pénz valamivel több lett, ám az így dolgozók kiszolgáltatottsága is jelentősen megnőtt, és a terheik is szaporodnak. A kényszervállalko­zóknak például maguknak kell fizetniük társadalombiztosítási járu­lékot, többségüknek könyvelőt is kell alkalmazni, a betegszabadságot nem vehetik igénybe, munkaszer­ződés, kollektív szerződés hiányá­ban kiszolgáltatottakká válnak, a fi­zetett szabadság is csak a munka­adó jóindulatán múlik, arról már nem is beszélve, hogy a magát mini­málbéren foglalkoztató „vállalkozó” csak minimális táppénzre jogosult, s ha nincs egyéb megtakarítása, a majdani nyugdíjához is erős nagyí­tót kell majd vennie. Az Európai Unió persze nem fog­ja hagyni, hogy a Magyarországon működő cégek sajátos bérmegtakarí­tásaik révén effajta versenyelőnyt él­vezhessenek. Éppen ezért a szaktár­ca a Munka törvénykönyvének mó­dosítására készül - jelentette be nem­rég Kiss Péter miniszter. Az őszre ter­vezett módosítás szerint a munka­kör, a munkabér és a munkahely megnevezését tartalmazó szerződé­seket automatikusan alkalmazotti jogviszonynak minősítenék. Ezenkí­vül a jogszabályban vüágosan meg­határoznák, mikor és milyen viszony minősül alkalmazásnak. Zara László, a Magyar Adóta­nácsadók és Könyvviteli Szolgálta­tók Egyesületének elnöke szerint nem biztos, hogy ez a helyes mód­szer. A módosítással jelentkező szigor ugyanis pillanatok alatt ki­játszható lenne.- A megbízási szerződésekben egyszerűen nem jelölnék meg munkahelyet, hanem csak a feladat jellegét. Ehelyett még járhatóbb út­nak tartom, ha megjelölnének bi­zonyos munkaköröket, amelyeket csak alkalmazottakkal lehetne be­tölteni. Egyébként a kényszervál­lalkozások ellen indított kampány nagyon veszélyes is lehet, mivel foglalkoztatáspolitikai problémá­kat vethet fel. Magyarul: sok mun­káltató valószínűleg megválna dol­gozói egy részétől, s ez beláthatat­lan folyamatokat indítana el. Borsik János, az Autonóm Szak- szervezetek Szövetségének elnöke, Repülőtéri forgalom Foksás: KSH 1980 1990 1996 1997 1998 m 2000 Érkezett utasok 889670 1 226 491 1642 343 1 793291 1947 575 2127 507 2321586 Induló utasok 890445 1270328 1671 677 1 825 783 1993 292 2197 206 2375 166 Fogadott gépek 16340 20278 296E6 31604 33043 35557 40172 ■ Egy harmadik utasterminál kialakítása, egy új cargo-bázis és egy szál­loda építése - többek között ez szerepel abban a több százmilliárd forin­tos stratégiai tervben, amelynek megvalósítását a Budapest Airport (BA) Rt. tűzte ki célul. A Ferihegyi nemzetközi repülőtér tízéves stratégiai fej­lesztésének első szakasza fél éven belül megkezdődhet. Jelentős hitelre is szükség lesz, de uniós pályázati források bevonásával is számolnak. az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros el­nöke is úgy véli: a jogi szabályozás­nak csak részben lehet eredménye.- A jelenség annál sokkal össze­tettebb, mint amilyennek azt a szaktárca érzékeli - mondta. - Min­den törvény ugyanis csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. Ah­hoz, hogy a tervezett módosításnak hatása legyen, javítani kell a mun­kaügyi ellenőrzések feltételein: a munkaügyi ellenőrök számát mini­mum a duplájára kell emelni, s a fi­zetésüket is tisztességes szintre kell felhozni. Ezzel eddig minden kor­mányzat adós maradt. Arra a hírre, miszerint a kormány a foglalkoztatás növelése érdekében tovább csökkenti a bér-, járulék- és adóterheket, januártól például a fix összegű egészségügyi hozzájárulást kívánja mérsékelni, Borsik János úgy reagált: naivitás azt hinni, hogy a közterhek csökkentése növeli a mun­kaadók alkalmazási hajlandóságát.- A munkaadói oldal mindig is bérköltségcsökkentésre fog töreked­ni, legyenek bármilyen alacsonyak is a közterhek - jelentette ki. - Ezért a kormányzatnak nem csak a kény­szervállalkozókat kellene megcéloz­nia, hanem a munkáltatókat is. Ad­dig ugyanis, amíg azon az oldalon nem történik szemléletváltás, a kényszervállalkozók száma sem csökken számottevően. Az már most tudható, hogy sok vállalkozó meg fog lepődni azon a szigorúságon, amit a tagállamok a versenyegyenlőség és a foglalkozta­tás ellenőrzése terén tanúsítanak. Szakemberek szerint addig kell lép­ni, amíg erre nem külső kényszer szorít rá minket, mert akkor már késő lesz. D. T. Csődök a konzerviparban? ■ 40 milliárd forintos egyszeri befektetésre volna szükség ahhoz, hogy a magyar tartósítóipar versenyképessége biztosítható legyen az európai uniós csatlakozást követően is - hangoztatták a Magyar Tartósítóipari Szövetség ve­zetői. Galambos József, a szövetség titkára úgy fogalmazott: a most működő üzemek 30 százaléka is csődbe mehet az EU-csatlakozást követően, ha nem kap az iparág segítséget. A tartósítóipar idei támogatása gyakorlatilag nulla. A szövetség titkára szerint ahhoz, hogy az iparágban átlátható viszonyok le­gyenek, rendbe kellene tenni a vállalatok hitel- és tőkeellátottságát, megfele­lően kellene szabályozni a fontosabb zöldség- és gyümölcs-termékpályákat. A foglalkoztatás területén pedig adókedvezményeket kellene nyújtani, mivel igen magas a szakképzetlen munkaerő aránya. Az iparágban jelenleg 250- 260 cég tevékenykedik, amelynek 10 százaléka, azaz 25-30 cég adja az ipar­ági összárbevétel 90 százalékát. A magyar tartósítóipar a 2,5 millió tonnás magyar zöldség- és gyümölcstermesztésnek körülbelül a felét dolgozza fel. HÍREK Traubik névháborúja ■ Elutasította a Traubi Hungária Rt. cégnévhasználatra vonatkozó perújítási kérelmét a Fővárosi Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2000 februárjában jogerős döntést hozott, ami alapján a Traubi Hungária Rt.-t azonnali hatállyal eltiltották a Traubi szó használatá­tól a cégnévre vonatkozóan. Azóta a védjegyként be­jegyzett cégnevet kizárólagosan a felperes Warimpex AG használhatja. Mikófalvi Gábor, a felperes jogi képviselője elmondta: a Traubi Rt. az LB döntése óta továbbra is használja a cégnévben a Traubi szót. Fejleszteni kívánt ipari parkok ■ Az ipari parkok többsége fejlődésének első har­madában van, tehát további infrastruktúra-, lo­gisztikai, innovációs és informatikai fejlesztések­re szorul. Ezek állami támogatás nélkül nem való­síthatóak meg, mivel a beruházások rövid idő alatt nem térülnek meg, így nem vonzzák a befek­tetői tőkét - jelentette ki Némon Zoltán, a Gazda­sági és Közlekedési Minisztérium logisztikai veze­tője. Hozzátette: az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy az ipari foglalkoztatottak 14 százalé­kát, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26 százalékát, valamint az ország ipari exportárbevé­telének 38 százalékát adják. Létszámleépítés a Matávnál 1 A Matáv csoportszinten 2003-ban mintegy 9 szá­zalékos létszámleépítést hajt végre, 2004-ben pedig mintegy 3 százalékos csökkentést tervez a hatékonyság további javítása érdekében - közöl­te a távközlési társaság. A létszám-racionalizálás a vezetés becslése szerint hozzávetőleg 8 milli­árd forint költséget jelent 2002-ben. A létszám- csökkenés társasági szinten 2003-ban várhatóan 1100 főt, 2004-ben 250 főt érint. Japánok Észak-Magyarországon ■ Élénk érdeklődést mutat az észak-magyarországi befektetések kánt Japán Akita tartománya. A szi­getország képviselői egy regionális gazdaság- és technológiafejlesztési konferencián ismertették el­képzeléseiket Miskolcon. Hideo Senba, az Akita tar­tomány tudomány és technológiafejlesztési és ipar­támogatási programjának szakpolitikai igazgatója elmondta: a tartomány vállalkozói közül a TDK- konszern már jelen van Észak-Magyarországon, a cég a Nógrád megyei Szécsényben épített gyárat. Fejlesztik a pogányi repteret ■ Nemsokára elkezdődhet a pécs-pogányi repülőtér három ütemű rekonstrukciója, miután a pécsi és a Baranya megyei önkormányzat 570 millió forinttal megemelte a repteret üzemeltető Air-Horizont Kht. jegyzett tőkéjét, s a szükséges engedélyeket is be­szerezték. Az első ütemben 442 millió forint értékű fejlesztést végeznek el, korszerűsítik a terület inf­rastruktúráját, valamint ezer méternyi új kifutópá­lya, illetve gurulópálya épül. A kivitelezésre kétfor­dulós közbeszerzési eljárást hirdettek.-9SZFK PÉNZÜGY: ÉS SZÁMVITEL! FÖLDIA KAR TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT PÓTFELVÉTELT HIRDET! KÖZGAZDÁSZ SZAKMÉRNÖK ÉS SZAKÉRTŐI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSRE (MÁSODDIPLOMÁS KÉPZÉS) PÉNZÜGY SZAKON- VÁLLALKOZÁSI SZAKÉRTŐ- KÖZPÉNZÜGYEK SZAKÉRTŐ- EURÓPAI UNIÓS PÉNZÜGYEK SZAKÉRTŐ- ADÓ, ILLETÉK, VÁM, JÖVEDÉK SZAKÉRTŐ- ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐR SZAKÉRTŐ SZÁMVITEL SZAKON- VÁLLALKOZÁSI SZAKÉRTŐ ÉRDEKLŐDNI LEHET: tel.: 221-2076 vagy 383-8491/177-es mell. INTERNET: www.wb.hu/pszfb JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2002. szeptember 25. CÍMÜNK: BGF PSZF KAR Budapest 1149 Buzogány u. 10-12. TÁJÉKOZTATÓ A FŐISKOLA PORTÁJÁRÓL ELVIHETŐ! INGATLAN Száz év panel Magyarországon az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején kezdtek szovjet mintára házgyári elemekből lakótelepeket építeni. Az utolsó­kat a '80-as években fejeztek be. Jelenleg 700-720 ezer ipari technológiával épített lakást tartanak nyílván a szakemberek, ebből 540 ezer a panelházi otthon. A közhiedelem úgy tartja, hogy ezek az épületek legföljebb 25-50 évig állhatnak, de az egykori tervezők és kivitelezők állítják: száz évet is kibírnak a szerkezeti elemek. Baj nem is ezzel, hanem az időközben tönkrement szigetelésekkel, elavult épületgépészeti berendezésekkel van. ■ A panellakások ára sok min­dentől - településtől, helytől és ál­lapottól - függ. Az emberek a la­kótelepeken is a kis lakásokat keresik, lehetőleg a viszonylag újabb, vagy legalább jó környe­zetben fekvőket. Budapesten a budai lakótelepeken viszonylag jobb árat is el lehet érni, még a külső kerületekben is, ám a vidé­ki nagyvárosokban már nehezebb ezt az összeget föltomászni. A pa­nellakásokat fiatal házasok, illet­ve az egyetemi városokban tehe­tősebb diákok, pontosabban szü­leik keresik kollégium helyett. A rendszerváltás előtt épült la­kótelepeken nem fordítottak nagy figyelmet a szigetelésre, mivel az állam támogatta az energiahordo­zók árát. Ezek a szigetelések má­ra tönkrementek, miközben az energiaárak fölkúsztak. Elavultak az épületgépészeti berendezések, fűtő- és szellőző rendszerek is.- A német kormány 1996-ban hárommilliárd forintnak megfele­lő márka értékben nyújtott olyan kedvezményes kamatozású hitelt, amelyet a panellakások fűtési rendszerének, az épület szigetelé­sének, a fűtés és melegvíz-fo­gyasztás lakásonkénti mérésének kialakítására lehetett - volna igénybe venni - mondta Sebes­tyén Ágnes, a Belügyminisztéri­um (BM) lakáspolitikai osztályá­nak szakembere. - A német hitel­ből egy lakóközösség legfeljebb 800 ezer forintra pályázhatott. Hi­ába volt azonban nagyon kedvező kamatozású a hitel, a legtöbb la­kóközösség vagy nem volt hitel­képes, vagy képtelen volt előte­remteni a szükséges 25 százalé­kos önrészt. Első körben a német hitel harmadát használták föl Ma­gyarországon. A határidőt ugyan később módosították, meghosz- szabbították, de tudtommal még igy is bent maradt a fele. A hitelt egyébként a fűtéskorszerűsítésre csak abban az esetben vehették igénybe az érintettek, ha előzete­sen vagy a korszerűsítéssel egy időben a szigetelést is megjavít­tatták. Sebestyén Ágnes hozzáfűzte: természetesen azóta is több ha­sonló erőfeszítést tettek a külön­böző kormányok a panel lakótele­pek korszerűsítésére. Egyebek mellett a nyüászárók cseréjét is támogatták. Az elmúlt időszak­ban 3-4 milliárd forintot szánt a költségvetés energiaprogramra. Ezt nem kötötték lakóközösségi pályázathoz, lakásonként az igénylő akár 350 ezer forintot is kaphatott. Ebbe a támogatási rendszerbe idén kerültek bele a panellakások, de a pénz egyelőre elfogyott. A szakember úgy véli, 2003-ban a panellakásokban élők­nek ismét lesz lehetőségük ha­sonló konstrukcióval élni. Jelenleg is működik az a vissza nem térítendő támogatás, amelyet csak lakóközösségek ve­hetnek igénybe a panellakások felújítására. Lakásonként maxi­mum 400 ezer forintra pályáz­hatnak, a kikötés csak annyi, hogy egyharmadot a lakóknak, egyharmadot az önkormányzat­nak és egyharmadot az államnak kell vállalnia a költségekből. Igaz, az önkormányzatok ezt akár át is vállalhatják a lakókö­zösségektől. További könnyítés, hogy nem szükséges valameny- nyi lakó bekapcsolódása a felújí­tásba, elegendő a tulaj donostár- sak 90 százalékának részvétele. A panellakások korszerűsítését a jelenlegi kormányzatnak is tá­mogatnia kell, mert törvény írja elő, hogy a távfűtésbe kapcsolt lakásokban külön mérőt kell el­helyezni, ennek pedig csak a jól szigetelt és korszerűsített fűtési rendszerrel ellátott épületekben van értelme. Különben a panel­lakások rezsije végképp megfi­zethetetlenné válhat. I. S. Kényszerű furfangok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents