Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-10 / 211. szám
6. OLDAL FIAD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7282 Fiad, Kossuth u. 30. Tel.: 84/375-036 A hivatal naponta 8-16 óra között tart nyitva. A polgármester rendszeresen fogadja az ügyfeleket. A község Bonnyával és Kisbárapátival együtt alkot körjegyzőséget; a körjegyző szükség szerint jár ki Fiadra s fogadja a hozzá forduló lakosokat. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 192 Ötévesnél fiatalabb: 14 6-18 éves: 32 18-60 éves: 104 60 évesnél idősebb: 42 A legfiatalabb lakos, Szigetvári Bianka ez év áprilisában született; a legidősebb Androsovics Mihály 1926 augusztusában. FORRÁSHIÁNY 9,7 MILLIÓ Az önkormányzat 24,5 millió forintból gazdálkodik. A forráshiány 9,7 millió. Beruházásra az idén sem jutott, a félig kész faluház befejezése három évre lekötötte a forrásait. Segélyekre 2,4 milliót szavazott meg a testület, személyi juttatásokra csaknem 4,8 millió forintot. A dologi kiadások megközelítik a 8,7 milliót, ebben benne van a falugondnoki szolgálat és a közüzemi szolgák tatások költsége. A körjegyzőségnek 1,1 milliót ad Fiad, az iskola és óvoda fenntartására 2 milliót. A gyermekjóléti szolgálat csaknem 200 ezer forintba kerül. A faluban korszerűsítik a közvilágítást, a következő év nagy feladata a faluház befejezése is. Az önkormányzat tervezi a Petőfi utca korszerűsítését, de a földgázprogramhoz nem tud csatlakozni. Szükség volna a szennyvízcsatornázás elkészítésére is. KÖZÖSSÉGI HÁZ A KÖZPONTBAN. Több célt szolgál a polgármesteri hivatal épülete, amit a község központjában emeltek; magában foglalja az orvosi rendelőt és a községi könyvtárat is. Az épületnek a nagytermében tartják havonta a szentmisét is. Az önkormányzat tavaly 850 ezer forintot költött a kö- zösségi ház rekonstrukciójára. Az épület melletti haranglábat 1879-ben állították, s 1983-ban újították föl. ______■ Bí zik a gazdaság fejlődésében A több lábon álló gazdaságban látja a családja boldogulását Rácséi József. Apja a méhészetet hozta a vállalkozásba, felesége és ő pedig a juhászánál szállt be. Együtt tervezik a jövőjüket. Négy éve költöztek Récseiék a nagyszülői házba, hogy együtt gazdálkodjanak. Rácséi Józsefnek mezőgazdasági végzettsége van, azelőtt Sánto- son dolgozott a juhászatban. Most a szülei által visszaigényelt és maga vásárolta földön gazdálkodik. Kilenc hektár saját szántóföldjük van, ezt agrárpályázattal bővíteni kívánják. Harminchektárnyi föld vásárlásához nyújtottak be igényt, s a jövő évtől 35 hektár szántót is bérelnek. A gazdaságukhoz tartozik még 14 hektárnyi legelő is.- A gépparkunk elavult, ezt is szeretnénk fejleszteni - mondta a gazda. - Egy új erőgép kellene és hozzá munkagépek. A föld- meg a gépvásárlás összege meghaladja a tízmillió forintot is. Csak több lábon állva lesz eredményes gazdálkodás, a család megélhetésére. A juhászatban francia tej-hús típusú birkákkal foglalkozunk, a gyapjú ugyanis csak nehezen adható el, és nyomott az ára. A bárányhúsra azonban - ha csak időszakosan is - mindig van kereslet, juhtej feldolgozásával pedig senki nem foglalkozik a környéken. Ezért erre álltunk rá, és úgy tervezzük, hogy magunk dolgozzuk föl a juhtejet. A feleségemmel együtt képzésben veszünk részt, ezen megszerezzük a tejtermelő, sajt- és vajkészítői bizonyítványt. Jövőre végzünk a tanfolyamon. A családi gazdaságban Récsei Józsefék háromszáz birkát tartanak, ebből 180 az anyajuh. A Récsei József fontosnak tartja a juhtej korszerű feldolgozását jövő év végére már háromszáz anya tartását tervezik. A gazda úgy látja: a családi gazdaságot eredményesen négyszázötven-ötszáz anyajuh tarthatná el. A távlati cél pedig a juhgomolya és a juhtúró feldolgozása, illetve továbbszállítása alapanyagként a sajtfeldolgozó üzembe. A jelenlegi 34 méhcsaládot pedig a közeljövőben százra akarják fejleszteni. Kellő anyagiak ese- tén tervezik néhány halastó kialakítását is. ■ Hét végén verset, novellát ír Verseket, novellákat, kisregényeket ír Borbély Bernadett. A kisbárapáti iskola napközis nevelője negyedéves hallgató az egyetem főiskolai karán. Legutóbb az elmúlásról írt verset. Azt mondta: az irodalom szeretetét apjától örökölte. Gyerekkora óta sokat olvas, s már 12-13 évesen kacérkodott a versírással.- Csaknem száz versem van és több tucat kisebb írásom: novellafüzérek, kisregények - mondta. - írásra elsősorban hét végén szakítok időt, meg ha eszembe jut egy- egy érdekes téma. Főleg a baráti köröm, közeli ismerőseim tudnak róla, hogy mivel foglalkozom, a nagy nyilvánosság elé még nem álltam ki. Fontolgatom azonban, hogy a néhány novellámat elküldöm majd a tudományos-fantasztikus irodalommal foglalkozó kiadóhoz. írásaimban egyébként elsősorban az emberi kapcsolatokkal, az élettel és a halállal foglalkozom úgy, hogy egy fantasztikus világba ágyazva fogalmazom meg mondanivalómat. Borbély Bernadett mindig is szeretett a színfalak mögé nézni, ezert is választotta - tudtuk meg tőle - a misztikumot. Számára a kikapcsolódás, az önkifejezés egyik formája a vers, a novella. ■ Biogazdálkodás a majorban Az Ökorex-Bio Kft harmadik éve gazdálkodik a kéri majorban és a hozzá tartozó mintegy 150 hektáron. A társaság tulajdonosai a természeti környezettel harmóniában levő, az adottságokkal összhangban működő biofarm kialakítását tűzték ki célul. Skoda Csaba termelésvezető elmondta: a növénytermesztési munkák mellett megszervezték az állattenyésztést is. A cég 2000 őszén tíz hektáron telepített meggyet, a múlt évben pedig ugyancsak tíz hektáron létesített kajszibarack-ültetvényt. Tavaly húszkocás szőkemangalica- törzstenyészetet is kialakítottak, s ezt a nyáron tovább bővítették 27 fecskehasú mangalica tenyész- süldő beállításával. Az Ökorex-Bio Kft a majorban levő magtárt és az istállókat folyamatosan felújítja, és hat-hét dolgozónak biztosít munkát. A társaság 2004/2005-re tervezi egy gyümölcsfeldolgozó [aszaló, konzervüzem) építését is. Akkorra fordul termőre ugyan- is a biogyümölcsös. __________a Pé nzhiánnyal küszködnek Kétarcú település Fiad. Erdőkkel övezett, érintetlen természeti környezetben levő, békés falu, de nincs meg az infrastruktúrája, pedig ezt ma már igényli a lakosság. Fiad halmozottan hátrányos helyzetű falu, ennek okai évtizedekre visszavezethetők - állította Járfás Sándor polgármester. Pénz híján nem tudták megoldani - még a térség falvaival összefogva sem -, hogy megszűnjék a zsáktelepülésjellege. - Több ígéret és terv ellenére sem épült meg a Fiad és Jazvinapuszta közti összekötő út, ami a 67-es főútra csatlakozna - mondta a polgármester. - Siralmas az önkormányzat anyagi helyzete. Csak a működésre van pénz; hozzájárulunk az intézmények és a körjegyzőség fenntartásához, de fejlesztésre nem futja. Évről évre forráshiánnyal küszködünk: most is mintegy tízmillió forint hiányzik. Jelentős teher a 90-es évek elején megkezdett faluház építésének a befejezése is. Erre a területfejlesztési tanácstól nyert a község több mint 9,5 milliós támogatást. így ha nehézségek árán is, de jövő őszre átadhatják a 15 milliós beruházást. A legnagyobb gond, hogy helyben alig van munka, így a fiatalok sorra elköltöznek. Hátránya, hogy egyetlen intézménye sincs, az óvoda, iskola is Kisbár- apátiban van. Ez a kis falu nem is tudná fenntartani.- Nyomasztóak a gondok, kevés a siker. Tavaly azért felújítottuk az orvosi rendelőt, a polgármesteri hivatalt, játszóteret építettünk. Júliustól bevezettük a szervezett szemétszállítást is. Hogy vonzóvá tegyük a községet a vállalkozóknak, nincs iparűzési adó, nem is tervezzük a bevezetését. A falunak van jövője, de több állami támogatás kellene. Szükség volna az infrastruktúra fejlesztésére. Kitörést hozna az ösz- szekötő út megépítése is, mert Fiad addig még a falusi turizmus- ba sem kapcsolódhat be.______■ Ha rminchét év a közéletben A 60-as évekig Fiadon s a kéri falurészben is csak földes út volt, ez nehezítette a közlekedést. - Az első nagy változást a villamos hálózat kiépítése hozta, 1953-ban. S rá 9 évre kiépült a kövesút - emlékezett a most 72 éves Fehér József. - Tanácstagként részt vettem az átvételében. Boldogok voltunk, mert megszűnt a falu elzártsága; mozdulhatott a lakosság. Az utóbbi évtizedekben építettük a ravatalozót, aztán a tanácsházát, ami kulturális rendezvényeknek is helyet adott. Fehér József büszke rá, hogy évtizedekig részt vett a falu közéletében. A termelőszövetkezet elnökének választották: 1952-től 1971-ig irányította a gazdaságot. Azt mondta: a lakossággal mindig jó volt a kapcsolata, gyakran fölkeresték a lakásán és kérték a segítségét is. A rendszerváltozás után azonban visszavonult.- Hogy látja: milyen volt az utóbbi 12 év?- Sokat léptünk előre, de nagyobb ösz- szefogással és jobb vezetéssel a község sokkal előbbre tartana. Fiadot a jövőben sem lehet leírni; gyönyörű a környéke, tiszta a levegője, és ez vonzza a városiakat. Több ingatlant megvettek már a németek. A legnagyobb gond: Fiad még mindig zsáktelepülés, emiatt sok lakos elköltözött. Már a tanácsi rendszerben is szorgalmaztuk a gamási összekötő út megépítését, de elmaradt. Azóta is szó van róla, de nem építik. Pedig ha elkészülne, az föllendülést hozna, és Fiad megtartaná a fiatalokat. ■ FlAPI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK! HOGYAN ÉLNEK, MIT HIÁNYOLNAK A KÖZSÉGBEN, S MILYENNEK LÁTJÁK A FALU JÖVŐJÉT? Hiányzik az összekötő út, a munkahely és a közélet EGYETLEN MUNKAADÓ A legnagyobb foglalkoztató az Ökorex-Bio Kft, amely a kéri majorban gazdálkodik. Jelenleg 6-7 embernek ad munkát. Az önkormányzat négy dolgozót alkalmaz, ketten közhasznú munkások, a falu kommunális feladatait végzik. Fiadról naponta tízen járnak el munkára. Tizennégyen állástalanok, rendszeres szociális segélyt hárman kapnak. EGY BOLT ÉS KOCSMA Egyetlen vegyesbolt és kocsma van a faluban, családi vállalkozásban. A lakosság alapvető élelmiszerrel való ellátása megfelelő, a nagyobb bevásárlást pedig többen is Kaposváron oldják meg. Zöldség, gyümölcs is van a boltban, hétvégeken pedig cukrászsütemény is. A kereskedelmi egységet a vállalkozó a közelmúltban újította föl. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK, GÁTI KORNÉL Özv. Orsik Mihályné nyugdíjas: - Hetvenegy éves vagyok, és szeretem a szülőfalumat. Soha nem kívánkoztam el innen. Rengeteget fejlődött Fiad. A legnagyobb gond azonban a munkahelyek hiánya; ez kihat a falu jövőjére is. Sokan elköltöztek, így sok az idős, és nincs egy hely, ahol összejöhetnénk. Itt, a faluban nincs semmiféle közintézmény, pedig gyermekkoromban még iskola is volt, s akkor mozgalmas volt a közélet. Ma mindez hiányzik. Hétvégeken megoldatlan a közlekedés is. Sokan azt mondják: itt a világ vége. Ám ha fejlődik az infrastruktúra, akkor remélhetőleg lesz jövőjük a lakosoknak is. Csekkné Balogh Tünde gyesen levő anya: - Szeretem ezt a falut, mert minden ide köt, s nagyon tetszik festői környezete. Az utóbbi évtizedben sokat fejlődött: van vezetékes víz, játszóteret kaptak a gyerekek, korsze- rűsítették a hivatalt, a boltot, megfelelő az ellátás is. Az utóbbi két évben már volt közösségi rendezvény is: megtartottuk a gyermek- és a falunapot. Örülök, hogy bevezették a szemétszállítást, de égető gond a munkahely hiánya. S nincs klubja a fiataloknak sem. Remélem, lesz a faluház átadása után. A jövő? Ha megépül a jazvinapusz- tai összekötő út és nem leszünk zsáktelepülés, akkor van remény. Orsós Győző munkanélküli: - Nagyon szép a falu környezete; 1982-ben költöztünk ide. Nekem nagy gondom, hogy nincs munkahely a környéken sem. Egy hónapja vettünk egy kis házat, és fölújítjuk; ezért is kellene a kereset. A falu az utóbbi 15 évben sokat változott. Van vezetékes víz, jó a telefonellátás, korszerű az orvosi rendelő. Az utak viszont csapnivalóak, és nincs szórakozóhely. Hiányzik az ifjúsági klub is. A hétvégi közlekedés rossz: szombaton nem jön busz a faluba, s vasárnap is csak egy van. Erre még a madár is ritkán jár. Sok fiatal elköltözött, de remélem, azért van jövőjük az itt élőknek. Horváth Ernőné közhasznú munkás: - Tősgyökeres fiadi vagyok. Minden ide köt, s nem is akarok innen elmenni. Látja a változást, aki itt él. Sokat fejlődött a falu, de vannak gondok: a legnagyobb a munka- nélküliség, a pénztelenség. Helyben nem lehet elhelyezkedni, és nincs a fiataloknak szórakozása; nincs közösségi élet, visszahúzódnak az emberek. Örülünk az új rendelőnek, a játszótérnek, de szeretnénk, ha végre elkészülne a faluház is. Kellene gáz, szennyvíz- csatorna is, csak a nagy költség a gondunk. Szerintem van a falunak jövője: ezt az összekötő út építése és a táj szépsége jelenti. Özv. Rózsa Jánosné nyugdíjas: - Húsz éve jöttem vissza ide, a szülőfalumba; azóta sokat változott. Tavaly alakítottak ki szép orvosi rendelőt, korszerű a villamos hálózat is. Az a nagy gond: csak egy foglalkoztató van a faluban és néhány embernek ad munkát. Nem tudnak elhelyezkedni a fiatalok, ezért sokan elköltöznek. S egyre több a nyugdíjas. Évtizedekkel ezelőtt a gyerekeknek is jobb volt; itt jártak iskolába, volt szórakozási lehetőség is. Ma mindez hiányzik. Ezen csak összefogással lehet változtatni. Fiad jövője attól függ: mikor épül meg a 67-esre csatlakozó út. Azzal lép- hetne a lakosság a Balaton felé, j A L M A N A C H - 0 5 2 2002. Szeptember 10., Kedd 11 H:
