Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-09 / 210. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 1 0 2002. Szeptember 9., Hétfő |§||E KÖTCSE HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8627 Kötcse, Vásártéri u. 2. Tel.: 84/367-531 Munkaidőben mindennap tartanak fogadóórát a hivatal ügyintézői. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 552 Ötévesnél fiatalabb: 26 5-17 éves: 73 17-60 éves: 312 60 évesnél idősebb: 141 "ÖRJEGYZÖSÉGKÖZPONT Az önkormányzat 98 millió forintos költségvetésében szerepel a körjegyzőség közös intézményeinek (alsó tagozatos iskola, óvoda, háziorvosi szolgálat) a fenntartási költsége is. Az intézményekre 30,8 millió forintot fordítanak az idén, a háziorvosi és védőnői szolgálatra 8,3 millió forintot, a körjegyzőség fenntartása 21,1 millió forintba kerül. Segélyekre 5,8 millió forintot szánt a költségvetés. Négy civil szervezet is van a faluban: sport- egyesület, hegyközség, a Kötéséért közalapítvány s a nyugdíjasklub. VÉDETT KÚRIÁK Negyvenhat ingatlan, vagyis az összesnek fiz százaléka már külföldieké. Ezeket rendben tartják ugyan, de a falu elesik számottevő bevételtől. Kétesére nemcsak a határontúliak találtak rá; grafikus, szobrász, zenész (Dés László), operettprimadonna (Kalocsay Zsuzsa) is vásárolt itt ingatlant, zömmel a régi kisnemesi portákat vették meg. Tizenegy kúria van a faluban, köztük műemlék is, a többi helyi védelem alatt áll. IDÉNYMUNKA HELYBEN IS A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat: mintegy 30 embert foglalkoztat, attól függően, mennyi a közhasznú munkások száma. Nyaranta a Balaton-part ad munkát a kötcseieknek, szüretkor a mezőgazdasági szövetkezet, így a segélyért sorba állók száma csak télen növekszik. Idénymunkát szőlész- borász, oltványtermesztő és az erdőgazdálkodó vállalkozó is kínál. HÁROM BOLT, VENDÉGLŐK A lakosság ellátása jónak mondható. Három élelmiszer-vegyeske- reskedés árusít a faluban; egy söröző, egy vendéglő, egy fagyizó, továbbá két fodrász és egy kemping bővíti a szolgáltatás kínálatát. ISKOLA 1856-BÓL 1996-ban iskolamúzeumot is nyitottak a hajdani iskolaházban. Az épületben ma az utolsó evangélikus kántortanító lánya lakik, s egy helyiséget átadott a falunak. Itt egy 1856-os osztálytermet rendeztek be korhű bútorokkal, eredeti osztálykönyvekkel, naplókkal. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓKÁI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓK: GÁTI KORNÉL NÉHÁNY HETES A KÖTCSEI ÚJ KÖZSÉGHÁZA. A hatvanas években téeszirodának építették a mai községházát. Az önkormányzat hosszas egyeztetés után 1999-ben ingatlancsere útján hozzájutott a falu központjában álló épülethez. Néhány hete készült el, akkor tartották az ünnepélyes avatóját. A minden igényt kielégítő új községháza nagytermében tartják a tanácskozásokat és a házasságkötéseket; itt kaphat helyet a falugazdász és a hegyközség vezetősége is. Az épület mögötti területet később parkosítják. _____ ■ Mi hály Gyula szobájában a múlt Nagy eső után az akkor még földes kötéséi utak közepén bokáig sárban gázoltam, s mindig találtam valamit: régi pénzérmét, pattintott követ, kőbaltát, csak le kellett hajolni érte. Kötcse múltját ez is mutatja; itt már az ókor embere is megtelepedett - mondta Mihály Gyula, az országszerte ismert amatőr helytörténész. Mihály Gyula egyik szobája tele az értékes régészeti leletekkel. Még Békéscsabáról is fölkeresik csoportok, s ilyenkor rögtönzött előadást tart nekik.- Egy kelta pénz a legrégebbi a gyűjteményemben - magyarázta. - Amikor ezt a szomszédos Telekiben fölvettem a földről, sokan azt hitték, viccelek; hiszen írás sincsen rajta, hogyan lenne ez pénz, mondták. Való igaz, írás még nincs rajta. Már gyerekkoromban fürkésztem a földet egy-egy nagy eső után. Fölvettem egy érmét a földről; mutasd, gyerek, mit találtál, így az egyik arra haladó földműves; semmi ez, dobd el, ezzel adta vissza, aztán kiderült; Ferenc király pénze. Amikor a té- eszben dolgoztam bérelszámolóként, eső után reggelente mindig az akkor még földes út közepén mentem munkába, bokáig sárban; sokan furcsán néztek rám, de gyakran találtam egy-egy pénzérmét, pattintott követ. Az ókor embere előszeretettel vert tanyát kimagasló helyen, ezért volt kedvelt hely Kötcse már akkor is. A Nemzeti Múzeum szakemberei is hírét vették, hogy milyen köveket, kőbaltákat találtam; kijöttek, s ők is értékes ókori, újkőkori leletekre bukkantak. Nemrégen, mikor a zsúpfödelet cserépre cserélték a falu egyik házán, lehajítottak a padlásról egy kicsi kancsót; Mihály Gyula fölvette, hazavitte. Ez az 1700-as évekből való ivócsanak a gyűjtemény egyik legdíszesebb darabja. - Följegyeztem, talán az utolsó pillanatban a kötcsei idős emberek régi történeteit; így nem veszett feledésbe a múlt - folytatta. - A falu monográfiájához írtam egy fejezetet; rendszeresen jelennek meg írásaim a megyei honismereti kiadványban is. Ahogyan megtanultam írni, olvasni, rögtön utána már verseket is olvastam; több antológia van ma már a fejemben. A .(öltők, tudósok életútját kutattam, tanulmányoztam; Kötcse szülötte Roboz István író és Kisfaludy Atala, az első somogyi költőnő is. Nagy hatással volt rám a nagy tehetségű emberek életútja, s magam is másként éltem talán, mint az átlagember; ezért akár különcnek is nézhettek. A téeszben sem tudtam magamévá tenni azt az amúgy elfogadott gondolatot, hogy amit ma ellophatsz, ne halaszd holnapra... Kellene egy kiállítóhely Mihály Gyula szerint, de az nincsen. - 1987-ben Csepinszky Máriával, a faluban letelepedett néprajzkutatóval együtt nagy sikerű kiállítást rendeztünk - tette hozzá. - Az egyik kúriában gyűjtöttük össze a múlt kincseit; aztán az épületet eladták, s közben sok régiség elkallódott, a nagy részét azonban sikerült kimentenem. Honismereti szakkört is vezettem, neves tudósok jártak Kötcsére. Mihály Gyula ma nem vesz részt a falu közéletében. Azt mondta; értékes gyűjteményét majd fölajánlja valamelyik múzeumnak. ■ Mihály Gyula egyik szobája valóságos kis múzeum Nyugdíjasok ötlete a tájház Négy éve járnak össze az idősek, de nem érzik szükségét, hogy bejegyzett klubként működjenek. Anélkül is megkapják a kellő támogatást az önkormányzattól, ha valamilyen rendezvényt tartanak vagy kirándulnak.- Sok egyedülálló idős ember él a faluban, ezért váltak rendszeressé a vasárnapi találkozók - mondta Veszprémi Sándomé. - Ezeken az összejöveteleken mindig terített asztal van. csaknem hatvanan vagyunk, többségében 70-80 évesek. Az évek során már más települések nyugdíjasklubjaival is kapcsolatba kerültünk, ilyen a gyönki és a budaörsi. Az idősek havi száz forintot fizetnek a közös kasszába, ebből tartják fenn a kis klubot. Táncolnak, énekelnek, de hosszabb műsor betanulására már nem vállalkoznak.- Fölmerült egy tájház létrehozásának az ötlete is - tette hozzá Veszprémi Sándorné. - A templom mellett van az egyház magtára, amit semmire nem használnak. Azt berendezhetnénk a század eleji kötcsei házak stílusában. ■ Kötéséről nem költöznek el Egy családról tudok csak, amelyik az utóbbi tizenkét évben elköltözött a faluból; ez jó jel - mondta dr. Feledy Gyula polgármester. A falu az utóbbi években - a polgármester szerint - erejéhez mérten sokat fejlődött. - Kicsiny község ez; folyamatos támogatásra szorulunk a forráshiányos költségvetés miatt, így a pályázatok jelentik az előrelépés egyetlen lehetséges útját - mondta dr. Feledy Gyula. - Jó példa erre a községháza nemrég elkészült felújítása; 1999 óta készültünk rá, az önerőt összegyűjtöttük, s több pályázat révén sikerült a 16 mülió forintos költséget előteremteni. Tavaly a sportöltöző felújításakor a2 önrészt a helybeli iparosok, vállalkozók munkája jelentette. Csak így tudunk valamire jutni. Már takarékoskodnak a kultúrház rendbetételére is. Ez most az egyik legfontosabb feladat. Az ön- kormányzat megvette a szomszédos ingatlant, a rajta álló házat lebontják, s belső udvart alakítanak ki a kul- túrházhoz. Zajlik a szennyvíz- csatornázás előkészítése is. Ezt négy környező településsel ösz- szefogva valósítják meg. Dr. Feledy Gyula arról is beszélt: fontosnak tartják a rendezett faluképet, ezért sokat költe- nek parkosításra és fásításra. ■ Lelkészre vár a parókia Két évtizede költözött ki az utolsó lelkész a parókiából. Az épület ma már lakhatatlan; sürgőssé vált a felújítása, mert a helybeli evangélikusok önálló lelkészt szeretnének.- Úgy tetszik, most belevághatunk a felújításba- mondta György László, a gyülekezet gondnoka. - Jelenleg Siófokról jár ki a lelkész az istentiszteletekre és hittanra. A kötcseiek azonban igénylik, hogy ennél több idő jusson rájuk; az a tervünk, hogy a parókia rendbetétele után beköltözik az új lelkész, s innen látja el a környező négy települést is. Valaha Kötcse kilencven százaléka evangélikus volt, ma már csak a lakosok 30-35 százaléka, mintegy kétszáz ember. - Korábban a gyülekezet erősebb volt, de kevesen mentek lelkésznek - magyarázta György László.- Mára javult a helyzet, s mivel az előző kormány rendelkezése szerint a vidéki kis települések papjainak a béréhez hozzájárul a György László a fölújított oltár előtt központi költségvetés és ezt az új kormány sem törölte el, nyugodt szívvel kijelenthetem: el tudjuk majd tartani a lelkészt. A kötcsei evangélikus templomot 1998-ban újították föl, akkor volt 200 éves. Legutóbb az oltárt restaurálták; előjöttek ekkor a régi színei, valamikor ugyanis teljesen szakszerűtlenül festették át. ■ Kötcsei olvasóinkat kérdeztük; milyennek látják a falut, mivel elégedettek, és mi az, ami hiányzik nekik? Kihasználnák, hogy gyönyörű ez a vidék Opperheim József borász: - Ki kellene használni, hogy gyönyörű a kötcsei táj. Az idegenforgalom, a falusi turizmus jelenthet kitörést hosszú távon a településnek. Ide kell csalogatni a turistát; nyolc kilométerre van a Balaton, idáig biztosan eljönnek, ha rendezvényt kínálnánk nekik. Itt a lovaglás és a borturizmus lehetősége; fölfedezhető még a falusi életforma, sok városi ember feltöltődhetne Kötcsén: akik nyugalmas környezetben akarnak pihenni. A falusi turizmus nem olcsó mulatság, de azért bele kellene vágni. Állatokat mutatnánk az ide látogatónak, és szép, természetes környezetben fogadnánk őket. Hegedűs János étterem-tulajdonos: - Sokat költöttek a falura az utóbbi években. A kultúrháztól a polgármesteri hivatalon át sok mindent felújítottak. A falu vonzereje a szépségében van, már majdnem 50 ingatlant megvásároltak a külföldiek. Emellett több magyar közéleti ember is vett itt házat, ez jó reklám a falunak, további népszerűsítés érdekében prospektust is készítenek a látványosságairól, szállásairól és vendéglőiről. A falu már ott van az interneten is. Csak a munkalehetőség hiányzik. Nyáron a Balaton vonzáskörzetében sokan el tudnak helyezkedni, télen azonban az embereknek nincs munkájuk. Vargáné Naár Szilvia óvodavezető: - Remélem, hogy az a veszély nem fenyeget bennünket, hogy üdülőfaluvá válunk, mert elfogynak a helyi lakosok. Mikor 1994-ben ide költöztem, még mintegy hétszá- zan laktak itt, ma hatszáznál kevesebben. Ez a csökkenés a gyermekek számán nem-. igen vehető észre: tavaly harmincötén, az idén harmincán iratkoztak be az óvodánkba. Ide járnak a szomszédos Teleki kicsinyei is. Óvodásaink szülei elsősorban idénymunkából jutnak keresethez, és sok a rossz anyagi körülmények között élő család. A faluban az ellátás megfelelő, csak a munkalehetőség hiányzik. Müller Tiborné gazdálkodó: - Elsősorban a sikeres pályázatoknak köszönhető a falu fejődése, ez a hivatal munkáját dicséri. Van egy kis családi gazdaságunk, korábban őstermelők voltunk. Az ígért támogatások miatt vágtunk bele, de az csak mézesmadzag volt, mert rendkívül gyér a segítség. Sok önerő, pénz kell, hogy valamit fejleszthessünk. Naponta 14 órákat dolgozunk, hogy talpon maradjunk. A költségeink egyre nőnek, közben a felvásárlói árak rendkívül alacsonyak. Öt éve még tíz-tizenöt gazdálkodó is volt itt a községben, ma pedig egy kezemen meg lehetne számolni őket. Pedig a faluban kevés a munkalehetőség. Lőrincz Attila őstermelő: - Sorra megújulnak az intézményeink, van orvos és állatorvos is, minden, amire szükség van, csak több munkahely kellene. Sok lakosnak csak idénymunka jut. Jó volna, ha Karád és Somogy- meggyes felé összekötő utat építenének, akkor megszűnne a falu zsáktelepülés-jellege. Lehet, hogy megnőne a forgalom, de az talán jót tenne az idegenforgalomnak is. A falu vonzerejét a csendes környezet adja, ezért is vásárolnak itt sokan ingatlant. Én tíz éve kerültem ide a családommal, de nem bántam meg. Az itt élők összetartanak, családias a hangulat, ezt nem minden településről mondhatjuk el. ■ Az Antall-ősök birtoka Az első írásos emlékek 1229-ből Keccha inferior és Keccha superior néven két faluról számolnak be. A település a török idők után elnéptelenedett, majd Antall József néhai miniszterelnöknek az ősei lettek az új tulajdonosai, akik német jobbágyokat is telepítettek a községbe.
