Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

2002. Augusztus 1., Csütörtök 7. OLDAL Üdülőfalu épül Simonyiban A megyeszéli kis településen minden évben több a külföldi. Vonzza őket a nyugalom, a Kis- Balaton, a meleg vizes fürdők kö­zelsége.. Egy svédországi cég azt tervezi, üdülőfalut épít Simonyi­ban. A rendezési tervek már elké­szültek, ezeket most engedélyez­tetik. A magyar építészeti hagyo­mányokból építkező villaparkót álmodott ide a tervező. Az építke­zés jövőre kezdődne, és öt-hat év alatt fölépítenének kétszáz házat. Igaz, a beruházók már korábban szerették volna elkezdeni a mun­kát. A befektetőket elsősorban a környezet és a település adottsá­gai vonzották. Azóta pedig kide­rült az is, hogy a külföldi ingat­Szerelem ­Helga Balchausen az első kül­földiek között volt, akik ha­zánkban ingatlant vásároltak. A nyugdíjas német asszony tíz éve lakik Somogysimonyi- ban. Első látásra beleszeretett a somogyi kisközségbe.- Tíz év múltán már teljesen ide­valósinak érzem magam - mond­ta Helga Balchausen. - Félévente vissza kell utaznom Münchenbe, hogy intézzem a vállalkozásunk ügyeit, de amint tehetem, sietek vissza. Arra, hogy házat veszek Simonyiban, már akkor gondol­tam, amikor a határ megnyitása után Budapestre utaztunk, és egyik pesti ismerősöm meghívta ide a családunkat. Nagyon kelle­mes hetet töltöttünk itt. S én már akkor tudtam, hogy ide vissza kell térnem. Egyből beleszeret­tem a tájba. Ez a hely a szülőfa­lumra emlékeztet, ahol sok bol­dog évet töltöttem. Az elhatározást azután tett kö­vette. Amikor Helga Balchausen megtudta, hogy a német, illetve a külföldi állampolgároknak is van lehetőségük lakásvásárlásra Ma­gyarországon, azonnal ide uta­zott és megvette a kiszemelt há­zikót. Ennek már tíz éve.- A szabadidőmet a lakásom szépítésével és a kertem gondo­zásával töltöm el. A gyermekeim gyakran meglátogatnak, de saj­lanvásárlók sorba állnak a háza­kért Simonyiban. Az érdeklődés nemhogy csökkenne, sőt minden évben növekszik az a lista, amit a házvásárlókról vezetnek. Az érdeklődés Urbanyik Já­nos, az építtetők képviselője sze­rint érthető: az erdő, a nyuga­lom, s az, hogy közel van a Bala­ton és Zalakaros is, mindenkép­pen különleges lehetőséget tó­nál. Somogysimonyiból fél óra alatt el lehet jutni a fürdőkbe, a Balaton-parti üdülőterületre és a megyeszékhelyre is. Idegenfor­galmi szempontból ez igen sze­rencsés adottság, s ráadásul gyö­nyörű környezetben fekszik a te­lepülés^ ____________________■ el ső látásra Helga Balchausen: A szülőfalumra emlékeztet nos, nem maradnak túl sokáig. Nekik unalmasnak tetszik ez a csendes környék. Én minden­esetre nagyon örülök, hogy itt él­hetek. Somogysimonyiban az emberek nagyon segítőkészek és vendégszeretők. Ilyen vendégsze­rető emberekkel csak Olaszor­szágban találkoztam; a németek­ből és az osztrákokból, sajnos, már kivesztek ezek a jó tulajdon­ságok. A helybéliekkel nagyon jól megértjük egymást, és magam is barátkozom a magyar nyelvvel. Egyetlen dologgal nem vagyok egészen kibékülve: a magyar éte­lekkel. Nekem a magyar konyha túl zsíros és fűszeres. ■ Sikeresek a vadászok Tízezer hektáron gazdálkodik a több falu környékét magába fog­laló, somogysimonyi központú Szent Hubertus Vadásztársaság. A természet bő kézzel mérte adottságait; s ezeket igyekeznek is kihasználni. A társaság ered­ményes a vadászok kiszolgálásá­ban, az esetek 80-90 százaléká- bán azt lő a vendég, amiért ide jött. S ez nem kis dolog ekkora te­rületen. Az pedig külön előny, hogy a messze földön híres gím­szarvasállományból minden év­ben puskavégre kerül jó néhány tíztólósnál súlyosabb trófeájú bi­ka is. Mivel a nagy bikák trófeája tekintélyes összegbe kerül, az igé­nyes vendégek kiszolgálásában is fel kellett nőniük a feladathoz. A vendég vadászoknak több mint fele visszatérő, van, aki több mint egy évtizede ide jár vadász­ni, évente többször is. A szarvaso­kon kívül sokakat vonz telente a vaddisznóhajtás, és messze föl­dön híres a vadászház konyhája is. Baráti összejöveteleket, vadász­vacsorákat egyformán nagy siker­rel szerveznek a házban. ■ SOMOGYSIMONYI BÜSZKESÉGE: A MŰVELŐDÉSI HÁZ. Az épületet tavaly a falunapon avatták föl, és azóta be is lakták. Itt alakították ki a polgármesteri hivatal irodáit is. A közösségi háznál a falu apraja-nagy- ja lelkesen dolgozott. Az önkormányzati önerőn kívül a társadalmi munka is kellett ahhoz, hogy ma a lakos­ság büszkesége legyen. Az átalakítás csaknem ötmillió forintba került. Az épületet korábban a szövetkezet gazdasági célra használta, majd bérlakásokká alakították, később a kocsma volt benne. ___________ ■ Ke vés ember tetéződő gonddal Elkészült a gázberuházás, szépül a település, és azonban hiányzik, az a több állandó lakos, aki után a csatornaépítés terveiről sem tettek le a somogy- rendszeres támogatást kaphatna az önkormányzat, simonyiak. A fejlesztések mellett azonban van - Nyolcvanhat állandó lakosa van a községnek, még egy álom: egyszer olyan pénzügyi helyzetbe és ez nagyon kevés - mondta Kovács Imréné pol- jutni, hogy kifizethessék a tartozásokat. gármester. - Három évvel ezelőtt mégis kikerültünk a hátrányos helyzetű települések közül, pedig Már ötödször utasították el a község csatomapá- mindössze negyven a keresőképes ember az egész lyázatát. Pedig már nagy szükség volna rá. Az itt la- faluban. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatás kók a kényelmük miatt is éppen annyira szeretnék, csak fele a korábbinak. Fejlesztésre így aligha gon- mint azért, hogy ezáltal is óvják a környezetüket, dolhatunk; pályázni az önrész hiányában nem tu- Az önkormányzat pedig azért sürgeti a munkát, dunk és szinte napi gondjai vannak az önkormány­mert ha egyszer összkomfortos lesz a település, zatnak. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe ke- mindennek növekszik az értéke. A közműmunkák rült települések számára létrehozott alap természe- után úgy tervezik, hogy javítják az utak állapotát, tesen lehetőség volna, de minden évben csak a felét korszerűsítenék a közvilágítást, és a ravatalozó fel- kapjuk annak az összegnek, amit kérünk. S ép­újítása is a fontos feladatok közé tartozik. Ami pen ezért évek óta egyre nehezebb itt az élet. ■ Fuvar helyett gazdálkodik Simonyiban sincs könnyű hely- jelő teheneket zetben, aki fuvarozóvállalkozá- és lovat tartunk, sábóí próbál megélni. Kevés a Nagyon nehéz megbízó, nincs nagy kereslet tervezni, az árufuvarozóra. Valamivel pó- utóbbi évek tolni kell tehát a hiányt. Van, ugyanis nem aki gazdálkodik, mint például igazán kedvez- Gájer Sándor. tek a mezőgaz­daságnak. Per­Építési anyagok szállításával foglal- sze ugyanez el- kozik Gájer Sándor vállalkozó, mondható a fu- 1982-ben, mikor belevágott, szinte varozásra is. A minden napra volt munkája, hóna- benzin ára to­pokra lefoglalták a megrendelések, lyamatosan Az utóbbi időben azonban nincs emelkedik, a könnyű helyzetben, mostanában biztosítási díjak egyre ritkábban keresik föl a meg- és az, alkatré- rendelők. szék sem lesz­- Kénytelen vagyok gazdálko- nek olcsóbbak, dással kiegészíteni a bevételt - Ebben a kis fa- mondta Gájer Sándor. - Szeren- luban csak ösz- csére a családom minden tagja se- szefogással érhetünk el valamit, szórakozási lehetőség nincs. Nem gít. Fiaim a saját munkájuk mellett Úgy létezhetünk, ha mindenki se- valószínű, hogy a gyerekeink itt is szívesen részt vesznek az ittho- gítő szándékkal fordul a másik fe- maradnak. Ám ha a tervek beválta­ni munkában. Búzát meg kukori- lé. Az egész családom szeret nák a hozzájuk fűzött reményeket, cát termelek; ezt a gazdaságunk- Somogysimonyiban élni, de van- és elkezdődnének az építkezések a bán fel i? használjuk. Állattartás- nak dolgok, amik hiányoznak. Fő- környéken, fuvar is lenne. Talán sál is foglalkozunk; disznókat, te- lég a fiataloknak. Sajnos, semmi föllendülne a falu élete. ■ Gájer Sándor: Visszaesett a kereslet, egyre kevesebb a fuvar Somogysimonyi olvasóinkat kérdeztük: milyennek látják a falu jövőjét? Az összetartó emberek bíznak a jövőben Németh István gépszerelő: - Sze­rencsére nagy az összetartás a falu lakói között, a jö­vőt azonban nem lehet előre meg­mondani. Somogy­simonyiban, saj­nos, nagyon kevés a munkalehetőség. Jobbára csak a kül­földiek vásárolnak itt házat, a helybeliek, a régi lako­sok pedig egy jobb élet reményé­ben igyekeznek beköltözni a na­gyobb városokba. Nemrég vezették be a faluba a gázt, ez a településnek nagy előrelépést jelentett. De egy közműfejlesztésre is igen nagy szükségünk volna. A tömegközle­kedés is nagy gondot okoz azok­nak, akik munkába járnak. Kevés busz jön ide, így csak autóval old­ható meg a nagyobb utazás. Kovács László nyugdíjas: - Idős korban már nemigen szőhetünk hosszú évekre elő­re távlati terveket. Ha azonban kiala­kulna a vidéki tu­rizmus, akkor Simonyi is köny- nyebben fejlőd­hetne. E nélkül úgy vélem, rövide­sen eltűnik a falu. Nem vagyunk rossz helyen; közel a Balaton, közel van Nagykanizsa és Zalakaros is; ha valakinek egészséges, nyugodt környezet kell, arra ez a kis falu a legmegfelelőbb. A jobb és több munkahely azonban elcsábítja in­nen a fiatalokat. Nekem öt unokám van, de mindegyik máshol próbált új életet kezdeni. Én itt születtem, sőt már a nagyapám is itt élt; elköl­tözésen nem gondolkodom. Szőke László nyugdíjas: - A tele­pülés jövőjét előre nem tudom megjósolni, de lát­ható, hogy szépen fejlődik a falu. A szennyvízcsator­nára nagy szüksé­günk volna. Ezt sokan még a gáz­nál is fontosabb­nak tartják. Már tíz éve, hogy visszaköltöztünk ide Nagykanizsáról. Az ükapámék por­tájára építettük a házunkat, hogy itt töltsük a nyugdíjas éveinket. Mára elöregedett a falu lakossága. Sze­rencsére sok házat vásárolnak itt a külföldiek; a portájukat rendbe te­szik, és ez sokat javít Simonyi arcu­latán. Ha minden terv megvalósul­na, nagy fejlődésnek indulna a falu. Már telefon, vezetékes ivóvíz és gáz is van szinte minden házban. Matakovics István oktató: - Ke­vés szórakozási lehetőségük van itt a fiataloknak. Én magam bizakodó vagyok a jövővel kapcsolatban, ezért is marad­tunk itt a csalá­dommal, az új­szülött gyerme­kemmel. A veze­tékes gáz kiépítése nagy előrelépés volt a település számára. Ha meg­kezdődne a tervekben szereplő üdülőfalunak a kivitelezése, az is nagy dolog lenne. Már maga az építkezés is jelentős munkaerőt szippantana fel a térségből, s az emberek a fizetésük egy részét a mi településünkön költhetnék el. A ké­sőbbi, az ide látogatóktól származó idegenforgalmi bevételek pedig na­gyot lendítenének a falu életén. Kovács Imréné polgármester: - Tapasztalatom szerint az emberek szeretnek itt élni. A somogysi- monyiak mindig is erősen összetar­tottak, ez jellemző most is, és kölcsö­nösen segítik egy­más munkáját. Örülünk, hogy bevezették a földgázt, a csatorna­hálózat kiépülését követően pedig teljesen összkomfortossá válik a fa­lu. Ha ez sikerül, akkor ebben a csodálatos környezetben levő tele­pülés elől minden akadály elhárul, és akkor már külföldi vendégeket is fogadhatunk. Optimista vagyok, és bízom benne, hogy ezek a ter­vek nem maradnak csak ígéretek. Ha a tervből tett lesz, erre a telepü- lésre még nagy-jövő vár. ______■ HIV ATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8737 Somogysimonyi, Fő utca 2. Tel.: 85/311-945 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtö­kig 8-16, pénteken 8-12 óráig. Az ügyekeit a nemesvidi körjegy­zőségen intézik, helyben csak hetente egyszer van fogadónap. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 86 Ötévesnél fiatalabb: 3 6-16 éves: 9 17-55 éves: 41 55-60 éves: 6 60 évesnél idősebb: 27 KEVÉS A FALU PÉNZE Az önkormányzat az idén 12 mil­lió 317 ezer forintból gazdálko­dik. A bevételek évente négy-öt millió forinttal elmaradnak a ki­adásoktól, ezért Simonyi az ön­hibáján kívül hátrányos helyzet­be került falvak közé tartozik. A személyi jellegű kifizetés 4 millió 246 ezer forint, a település mű­ködtetése 4,3 millióba kerül. Szo­ciális célra több mint 2 millió fo­rintot fizetnek ki. Az utóbbi évek­ben sokat szépült a falu. Virágo- sították az utcákat, kiépítették a vezetékes gázszolgáltatást. Már csak a szennyvízcsatorna-háló­zat hiányzik a közművek közül. HELYBEN NINCS MUNKA A lakosság helyben nem talál munkát. Néhány magánvállalko­zón kívül minden munkaképes ember a szomszéd településekre jár dolgozni, elsősorban Marcali­ba és Nemesvidra. Néhányan a falusi turizmusból is szerény be­vételhez jutnak, s alkalmi munkát ad a helyi vadásztársaság. KÉT BOLT, EGY KOCSMA A lakosság két boltban vásárol­hat; mindkettőben elsősorban a napi cikkeket és az olcsóbb áru­kat veszik. Nagyobb bevásárlás­ra a városokba mennek. A falu kocsmájában télen-nyáron élénk az élet. Hidegebb időben kár­tyapartik zajlanak, melegebb év­szakokban tekeversenyek a kerthelyiségben. A kocsmában az időjárástól függetlenül legin­kább a csapolt sör fogy. ÖTSZÁZ ÉVES TELEPÜLÉS Simonyi a XIV. század óta lakott hely. A török uralom idején ugyan elpusztult, de hamar új életre kelt. A XVIII. század elején Festetich Pál birtoka volt, majd a Zichy csa­ládé lett. Több mint 400-an lak­ták, s az 1930-as években kato­likus iskolája is volt, A temploma 1932-ben épült. Simonyihoz tarto­zott Gardospuszta, Irmapuszta és Angyalvár-telep. 1951-tól 1969-ig önálló község volt, majd más te­lepüléssel társult; ma a nemes­vidi körjegyzőségbe tartozik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR ALMA N A C H - 193

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents