Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-27 / 199. szám

2002. Augusztus 27., Kedd 7. OLDAL Városba költöznének Mindössze kilenc hónapos a tele­pülés legfiatalabb lakója, Magyar Bendegúz. Édesanyja Budapestről tíz éve leányként költözött a Kop- pány-völgyi faluba.- Egy éve vásároltuk azt a há­zat, ahol a férjemmel lakunk - mondta Magyamé Szabó Tímea. - Budapesten saját lakásra sosem lett volna lehetőségünk. Elég sok munka van a ház körül, de kárpó­tol a szép táj, a jó levegő.- Érzi a zsáktelepülés hátrá­nyát?- Igen. Ez megmutatkozik az el­látásban; nincs olyan árubőség, il­letve az élelmiszer- és a zöldség-, gyümölcsárak is magasabbak, mint a városban. Az orvos sem a faluban lakik, így ha nem rendelé­si napon beteg a gyerek, akkor Törökkoppányba kell vinni.- Vannak itt barátaik?- Sajnos nincsenek. Nem já­runk össze senkivel sem. Nincs közösségi program sem, ahol találkozhatnánk. Már tíz éve nem voltam moziban és színházban. Elsősorban a korábbi budapesti baráti körrel tartunk kapcsolatot.- Végleg letelepedtek?- Nem. A férjem szerződéses katona Kaposváron. Valószínű, hogy kapunk szolgálati lakást. Már be is adta az igényt. Várhatóan két éven belül elköltözünk, ugyanis helyben még gyermekintézmény sincs... ■ Kolera is pusztított Több mint hét évtizede él a falu­ban özv. Keszeg Jánosné, aki gyermekkorától kezdve figye­lemmel kíséri a település sorsát. Sok történetet hallott az egykori öregektől, de gyakran forgatta az egyházi iratokat, leveleket is.- A települést már 1406-tól Ácsa néven említik az oklevelek, majd az elnéptelenedés után 1746-ban a veszprémi püspök te­lepítette újra - magyarázta özv. Keszeg Jánosné. - Tizenkét csalá­dot küldött ide, ami adományle­vélben is szerepel. Kilencszáz kateszteri hold földet osztott szét nekik. 1794-ben írták az első anyakönyvet Ácsán, megtalál­tam az iratot. A község 1871-et követően az andocsi körjegyző­séghez tartozott. A faluban 1822- ben volt először plébánia. Sajnos 1984 óta nincs önálló papunk, a Kisbárapáti plébános jár át misét tartani. Évről évre öregszik a la­kosság, egyre kevesebb a hívő és a templomba járó is. A nyugdíjas asszony elmond­ta: az 1800-as évek közepén öt német család pusztult el a falu­ban kolerajárvány miatt. Szep­tember 4-e sokáig fogadott ünne­pe is volt a településnek, mert akkor ért véget a fertőző beteg­ség.- Mára elfelejtettük ezt az ün­nepet - mondta. - Sokan nem is tudnak róla. Az idősek kihaltak, a fiatalok pedig folyamatosan el­költöztek. Fogy az állandó lakos­ság. Bár sok külföldi vett itt há­zat, ők csak nyáron vannak itt. Nem tudom, lesz-e jövője a településnek? _______________■ Az acsai harmonikás Lupa István 16 évesen, több mint négy évtizede kezdett el zenélni. A hangszerek iránti szeretetét a tangóharmoni­kán játszó nagyapjától és he­gedűs nagybátyjától örökölte.- Kisgyermek korom óta figyel­tem, ahogy gyakoroltak a hang­szereken - mondta az acsai har­monikás. - A tangóharmonikát kedveltem meg legjobban, de ját­szom szintetizátoron is. Zenei is­kolai végzettségem nincs. Egy idős zenetanárnak köszönhetem elméleti ismereteimet, másrészt hallás után tanultam és tanulom meg a számokat. Lupa István elmondta: a csalá­di ház építéséhez szükség volt a pénzre, így eladta az ötoktávos Yamaha szintetizátorát. Jelenleg egy hangszere van: a tangóhar­monika. Ezen több mint száz nó­tát, zeneszámot tud eljátszani. Szereti a magyar és a cigánynó­tát, a hazai és külföldi slágere­ket. Társával, Orsós Bélával első­sorban falusi bálokon játszanak. Somogyacsa mellett hívták már Andocsra, Törökkoppányba, Kő­röshegyre, Döröcskére is játsza­Hallás után tanulja a zeneszámokat ni. Legkedvesebb számára Máté Pétertől az „Elmegyek” című nó­ta.- Sajnos az erősítőm a közel­múltban tönkrement, így hetek óta nem játszunk már - mondta. - Erre gyűjtöm most a pénzt. Re­mélem, hogy a télre ismét össze- állunk, s talán még új taggal is bővül a csapat. A későbbiekben Krisztián fiam veheti át tőlem a stafétabotot. Érdekli a zene. ■ KÖRJEGYZŐSÉG A FALUKÖZPONTBAN. Az utóbbi hat évben mintegy 2,5 millió forintot költöttek a körjegyzőséget és az orvosi rendelőt is magába foglaló épület felújítására. Uj aljzatburkolatot kaptak a he­lyiségek, szociális blokkot alakítottak ki és áttértek a villanyfűtésre. Az épületben biztosítanak helyet a gyógyszerkiadásnak is. _________________________________________________________________■ Fö ldgázra vár a falusi lakosság A Koppány-völgyét délről elzáró dombsor egyi­kére települt Somogyacsa. A pataktól és a mel­lette elvezető közúttól mintegy másfél kilomé­terre csodálatos környezetben húzódik meg. A festőién szép tájat a kilencvenes évek elején fe­dezték föl a külföldiek. Fejlődését évtizedek óta hátráltatja, hogy Somogyacsa zsákfalu. Szakály Ferenc polgármester szerint az elzártság, a munkahelyek hiánya, az önkormányzat nehéz anyagi helyzete, a fiatalok elvándorlása, a hiányzó gyermekintézmények, az infrastruktúra fejletlensé­ge és a lakosság elöregedése előbb-utóbb a falu el­sorvadásához vezethet. Hiába a szép táj, a tiszta le­vegő, a pihenést, kikapcsolódást biztosító csend, ha ezt az önkormányzat és a lakosság nem tudja kamatoztatni. Előrelépést az infrastruktúra fejlesz­tése, valamint a turizmusba való bekapcsolódás je­lenthetne. Csakhogy ehhez - ahogy a falu első em­bere fogalmazott - nincs pénze sem a helyhatóság­nak, sem a faluban élőknek. A jelentős tőkével ren­delkező vállalkozók pedig elkerülik Somogyacsát.- Hiába próbálkozunk már tíz éve, hogy az üre­sen álló egykori iskolaépületbe munkahelyet létesít­sünk. A hirdetéseinkre még jelentkező sem volt - kesergett Szakály Ferenc. - Ennek ellenére nem mondtunk le arról, hogy vállalkozót csábítsunk a fa­luba, aki néhány embernek helyben biztosítana munkát. Az épületet is térítésmentesen adnánk. Nagy gondunk az is, hogy a kö­zép- és felsőfokú iskolát végzett fi­atalok nem jönnek vissza, folya­matosan öregszik a lakosság. Igaz, a fiatalok helyben tartására nincs is esélye az önkormányzat­nak. Forráshiányos a költségveté­sünk, anyagi lehetőségeink nem teszik lehetővé letelepedésük tá­mogatását. Építésre alkalmas te­lekkel pedig nem rendelkezünk... A község vezetése az idén csupán 300 ezer forint iparűzési adóbevételre számíthat. Fejlesztésre pályázati támogatás el­nyerése nélkül nem is gondolhatnak. A Kossuth és a Petőfi utcai járdaépítésre benyújtott pályá­zatukat is kétszer elutasították. így ennek meg­valósításáról átmenetileg lemondtak. A falu jö­vője szempontjából azonban biztató, hogy a község is bekapcsolódik a térségi földgázberu­házásba. Az ingatlantulajdonosok csaknem 40 százaléka jelezte csatlakozási szándékát. Várha­tóan a beruházás a jövő évben megkezdődik. Nélkülözhetetlen a szemétszállítás biztonságos megoldása, a gerézdpusztai út megépítése. A feladatokat csak jelentős állami támogatással tudnák megoldani. Hogy szükség lenne rá, mi sem bizonyítja jobban: közel ötven külföldi vett már ingatlant a zsáktelepülésen. __________ ■ Sz ereti a földek illatát Kupi Ignác 71 évesen is fiatalos lendülettel dolgozik. Egész éle­tét a mezőgazdaságban töltötte: a földművelés mellett a háztáji gazdaságban sertéseket és hízó­marhákat tartott. Nyugdíjba vo­nulása óta egyéni gazdálkodó. Az állattartás 1992-ben válságba került. Nehezen lehetett a hízó­marhát értékesíteni. A gazdának kellett piacot keresni, aki az árat és az elszállítást illetően is ki­szolgáltatott helyzetben volt. El­keseredettségében úgy döntött: abbahagyja az állattartást.- A nyugdíjba vonulás után a földdel való gazdálkodás mellett döntöttem - mondta. - Ebben a munkában sokat segít a fiam is. A saját tulajdonú földeket kivettük a téeszből és még vásároltunk is mellé. Mintegy 25 hektár szántó- terület van a birtokunkban, ame­lyet művelünk. Erő- és munkagé­peket vásároltunk, több mint 15 millió forintot költöttünk az esz­közökre. A saját föld mellett Ká­rán, Fiadon, Törökkoppányban és helyben is vállalunk bérmunkát.- Megéri gazdálkodni?- Ha pontosan és szakszerűen végezzük el, akkor igen. Számítá­som szerint a munkavégzésre for­dított összeg és az árbevétel ötven­ötven százalékos. Persze csak ak­kor, ha nincs természeti csapás. Az idén kukoricát termelünk, jók a terméskilátások. A kereskedelmet a fiam bonyolítja, az idei termésre már van vevő. Ha az egészségem engedi, úgy hosszú távon kívá­nok gazdálkodni, mert szeretem a föld illatát. Ez munkára ösztö­nöz... ■ A SOMOGYACSAIAKAT KÉRDEZTÜK; HOGYAN ÉLNEK, MIKÉNT LÁTJÁK A TELEPÜLÉS JÖVŐJÉT? SOMOGYACSA HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7283 Somogyacsa, Kossuth L. u. 187. Tel: (84) 377-601. Tel/fax: (84) 377-604. Az ügy­feleket naponta 8 és 16 óra kö­zött fogadják az ügyintézők. A polgármester minden csütörtö­kön 8-tól 12-ig tart fogadóórát. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 264 0 és 5 év közöttiek 7 6 és 14 évesek 25 15 és 18 év közöttiek 18 19 és 55 évesek 119 56 és 60 év közöttiek 15 61 év felettiek 80 A település legidősebb lakója a 90 éves özv. Béres Györgyné. A FORRÁSHIÁNY 1,7 MILLIÓ A képviselő-testület 2002-re 25,6 millió forintos költségvetést fogadott el. Az 1,7 milliós forrás­hiány miatt csak a legszüksége­sebb feladatok ellátására futja. Felújításra csupán 1,2 millió fo­rintot hagytak jóvá a képviselők. A pénzből az önkormányzat tulaj­donában levő lakás átminősítése után a körjegyzőségi irodát bőví­tik, szociális blokkot építenek, ét­kezdét alakítanak ki. Ehhez cé­da-pályázaton - hároméves üte­mezéssel - 2,8 millió forint támo­gatást nyertek a megyei terület­fejlesztési tanácstól. Segélyezés­re 2,4 millió forintot biztosított a testület, míg személyi juttatások­ra 9,2 millió forint áll rendelke­zésre. A dologi kiadások 6,3 mil­lió tesznek ki. A körjegyzőség működéséhez mintegy tízmilliót biztosítanak, a törökkoppányi ál­talános iskola részére pedig 3,5 milliót utalt át az önkormányzat. A községben két civil szervezet te­vékenykedik: a vöröskereszt alapszervezet, illetve a gerézd­pusztai kispályás labdarúgócsa­pat. Támogatásukra 85 ezer fo­rintot hagyott jóvá a testület. Hiányzik a munkahely, pang a közélet Nagy Gyula nyugdíjas: - 1990-től vagyok állandó lakos. Az utóbbi évtizedben sokat fejlődött a község: kiépült a vezeté­kes ivóvízhálózat, bővült a telefonel­látás, utakat asz­faltoztak, középü­leteket renoválta- tott az önkor­mányzat. Azonban munkahely hiánya miatt nincs megtartóereje Ácsának. Csökken a lakosság szá­ma, egyre több az idős, nyugdíjas. Hiányzik egy olyan személy, aki összefogná, irányítaná az időse­ket és a fiatalokat. Még egy kocs­ma sincs, ahol összejöhetnénk és elbeszélgethetnénk. Hogy van-e jövője a falunak? Bízom benne. Ehhez azonban megkell szüntet­ni az elzártságot, fejleszteni az infrastruktúrát. Lakatos Ilona vállalkozó: - Há­rom éve Budapestről költöztünk ide az élettársam­mal. Gyorsan be- illeszkedtem, megszerettem a Koppány-völgyi kis települést. Tetszik a táj, a csend, a nyuga­lom. Sajnos ke­vés a fiatal, inkább időskorúak lakják. Legnagyobb gond a mun­kahelyek hiánya, nincs jövőképe helyben a fiataloknak. Viszonylag fejletlen az infrastruktúra és ke­vés a közösségi rendezvény is. A napokban rendezett falunap vi­szont jól sikerült, több ilyen prog­ramra lenne szükség. Hiányzik a földgáz, nem megoldott a szenny­víz elhelyezése sem. Több figyel­met kellene fordítani a szemét biztonságos elhelyezésére is. Ifj. Lengyel Ferenc tanuló: - A községben születtem, itt élnek a szüleim, a roko­nok, a barátok. Minden ideköt. Ha befejeztem a technikumot, ak­kor itt maradok, vállalkozásba kezdek. Nagyon tetszik a környe­zet, a somogyacsai nyugalom. Szerintem elég sok pozitív válto­záson ment át a falu az utóbbi években, gondozottabbak a köz­területek is. A legfontosabb azon­ban hiányzik: nincs munkahely, ami kihat a falu jövőjére. A tovább tanuló korombeliek már nem is jönnek vissza. Nincs szórakozási, kikapcsolódási lehetőség sem, vi­dékre kell menni diszkóba is. Hi­ányzik az ifjúsági klub, a közös programok. Fülöp Zsuzsanna a vöröske­reszt pénztárosa: - Több mint harminc éve la­kom a települé­sen, amelyet na­gyon szeretek. Ezért is jöttem haza. Ezt a gyö­nyörű tájat, a szép környezetet nem is hagyom el. Közel ötven külföldi vett már itt ingatlant, ami azt mutatja, hogy vonzó. Sokat fejlődött a tele­pülés, bár van még tennivaló bő­ven. Munkahely mellett szórako­zási lehetőséget biztosító klubhe­lyiségre is szükség volna a falu­ban. Komfortosabbá kell tenni a települést. Hiányzik a szennyvíz­csatorna-rendszer,. több figyelmet kell fordítani a szemétszállításra. Most szervezik a gázberuházást, talán jövőre elér hozzánk is. Porczió Vendel nyugdíjas: - Itt születtem a faluban és soha nem fordult meg a fe­jemben, hogy el­költözzek innét. Aszfaltos utak épültek, vezeté­kes ivóvízhálózat van, kiépült a te­lefonrendszer. Munkahely azon­ban nincs, ami nehéz helyzet elé állítja az ifjúságot. Sokan elköl­töztek, elköltöznek. Gond vi­szont, hogy nincs egy klubhelyi­ség az összejövetelekre, beszélge­tésekre, közös programok meg­tartására. Nincs egy szervező, irá­nyító személy, aki mozgatóerő lenne a nyugdíjasok számára. Gond a zsáktelepülés-jelleg, ami nehezíti a falusi turizmus kiala­kulását. Pedig ez jelenthetne fej- lődést, jövőt a településnek. ■ EGYETLEN MUNKAADÓ Helyben a legnagyobb foglak koztató az önkormányzat, amely öt személynek ad munkát, illetve egy közhasznú dolgozót is alkal­maz. Somogyacsán egy erdé­szeti vállalkozó van, aki két em­bert foglalkoztat. A településről naponta tízen ingáznak más köz­ségbe munkát vállalni. A munka­képes korú lakosok közül öten tartósan állástalanok, 23-an rendszeres szociális segélyben részesülnek. BOLT VAN, KOCSMA NINCS A lakosság alapvető élelmiszer­rel való ellátását két vállalkozó által működtetett bolt biztosítja. Kapható fagyasztott termék, il­letve zöldség és gyümölcs is. Hetente cukrászsüteményt is ve­hetnek a lakók. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL A L M A N A C H - 17 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents