Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-03 / 180. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 3., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 2.) Borsodchem 5 250 Ft 0 Egis 12 500 Ft Á Matáv 779 Ft ü Mól 4 435 Ft ti OTP 2 040 Ft ti Richter 13100 Ft 8 TVK 3800Ft ti Zalakerámia 1365 Ft ű BUX: 7058,38-0,23% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 27—Vili. 2-Ig) 710Q 7030,89 7058,381 7000 ! .............■i«r-T,“ 1 69 00 W | ; 7048,55! I 6800 7094,32 6700 6797,58 i ! J 1 pont o ro t: jc tfc -O 0> :=3 C 9 M 1/5 'CD X CO O O. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 390,42 Cseh korona 8,07 Euró 246,31 Japán jen (100) 209,80 Lengyel zloty 59,33 Svájci frank 169,95 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 249,60 Hírek HIÁNY. Az államháztartás hiá­nya július végéig 549,3 milliárd forintot ért el, ami az éves elő­irányzat 108,7 százaléka. Az ál­lamháztartás bevételei július végéig az előirányzat 55,6 szá­zalékát érték el, míg az állam- háztartás jóváhagyott kiadásai­ból 59,3 százalékot költöttek el. Az elmúlt év első hét hónapjá­ban a deficit 151,3 milliárd forintot tett ki. mti HATÁSTALAN. A Magyar Nemzeti Bank munkatársainak legújabb tanulmánya azt igazol­ja, hogy az Európai Unióba ké­szülő tagjelöltek közül Magyar- ország, Csehország, Lengyel- ország, Szlovénia és Szlovákia inflációs folyamatai nem gyako­rolnak jelentős hatást az EU át­lagos inflációs trendjére, és ez nem változik majd a belépést követően sem. Ezt a Balassa- Samuelson-hatásról készített elemzésben tették közzé: a BS- hatás az inflációban várhatóan nem lépi túl a 2 százalékot Né­metországhoz viszonyítva, mti HITELEZNEK. A Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) két romániai üzlet finanszírozásáról írt alá megál­lapodást. A Nagyváradon épülő bevásárló- és szórakoztatóköz­pont létrehozásához 10,6 millió euró összegű, 7 éves futam­idejű hitelt nyújtanak. A másik projekt a Csatószegen megvaló­suló tehenészeti telep kiépítése, a finanszírozásban az Eximbank 60 ezer euró össze­gű, 5 éves lejáratú hitel nyújtá­sához kapcsolódva befektető­ként a Corvinus Rt. is részt vesz. mti TELÍTETT. A tízmillió lakosú ’ Csehországban június végén nyolcmillió mobiltelefon volt használatban, vagyis a lakosság nyolcvan százalékának - bele­értve a gyerekeket is - van ma­roktelefonja. Tavaly év végén 7 millió mobiltelefon volt haszná­latban Csehországban. A friss adatok szerint az Eurotelnek 3,57 millió, a T-Mobilnak 3,4 millió, a piacra legkésőbb belé­pő Oskarnak 1,06 millió előfize­tője volt az idei első félév végén. Mindhárom társaságnál a szolgáltatásokat használók mintegy 20 százaléka előfizeté­ses, nyolcvan százalékuk előre fizetett kártyát használ, mti Lakások - csökkenő áron A kiadott használatbavételi engedélyek száma főképp a nagyobb városokban és a ki­sebb alapterületű lakások esetében nőtt az első félévben - közölte a KSH, amely az idén 33-35 ezer lakás felépíté­sével számol. A Terinfo Ingat­lanfigyelő Adatbank közlése szerint tovább csökkent a bu­dapesti lakóingatlanok irány­ára. Az Ecostat szakembere a használt lakások árának legalább 10 százalékos csök­kenését és az építési telkek hasonló mértékű emelkedését valószínűsíti. ________Budapest________ Az első félévben 10 ezer új la­kásra adták ki a használatba vé­teli engedélyt az építésügyi ha­tóságok, és közel 23 ezer új la­kás építése kezdődhetett el a ki­adott engedélyek alapján. E szá­mok 22 százalékos, illetve 8 százalékos növekedést mutat­nak 2001 első félévéhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 40 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakásokra kiadott használatbavételi engedélyek száma több mint kétszeresére nőtt, a 40-80 négyzetméterese­ké közel másfélszeresére emel­kedett, a 80 négyzetméter felet­tiek esetében viszont csak 6 szá­zalékos volt a növekedés. Az el­ső félévben valamivel több mint 1400 lakás szűnt meg. Az új la­kások számának jelentős növe­kedése a fővárosra és a nagyvá­rosokra jellemző, míg a közsé­gekben csupán egyszázalékos. A lakásépítései engedélyek az első félévben már csak a megyei jogú városokban jeleznek erő­teljes, 22 százalékos növeke­dést, a községekben visszaesett az építési kedv. A KSH szakem­berei az idei évben 33-35 ezer lakás felépítését valószínűsítik. A kínálati piac telítődésének irányába mutat, hogy a Terinfo Ingatlanfigyelő Adatbank tanul­mánya szerint tovább csökkent Túlkínálat jellemzi az irodapiacot is a budapesti lakóingatlanok irányára a második negyedév­ben, mikor is négyzetméteren­ként 117-420 ezer forint közötti, átlagosan 209 ezer forintos áron kínálták eladásra a fővárosi lakásokat. Az átlagos irányár három éve még 99 ezer forint, két éve 149 ezer forint, tavaly pedig 212 ezer forint volt. A ta­nulmány kiadója szerint az ár­csökkenést a túlkínálat és a fize­tőképes kereslet mérséklődése idézte elő. Mint Liskáné Pólya Lenke, az Ecostat Gazdaságelemző és In­formatikai Intézetének kutatója az Europressnek elmondta, az új építésű lakások közül első­sorban a kis alapterületűek a ke­lendők, a nagyobbakat nehe­zebb eladni. A lakások ára stag­nál, ám azok értékesítési ideje - főképp a nagyobb alapterületű­ek esetében - meghosszabbo­dott. A használt lakások ára hozzávetőleg 10 százalékkal csökkent az elmúlt fél évben, de ennél is nagyobb mértékben de­valválódott a panellakásoké, amelyek esetében az árcsökke­nés az év egészében a 15-20 szá­zalékot is elérheti. A jó minősé­gű téglaépületek esetében 0-5 százalékos árcsökkenés valószí­nűsíthető. A használt lakások piaca a kedvező hitellehetősé­FOTÓ: EUROPRESS gek és a közalkalmazotti bér­emelés hatásaképpen várhatóan élénkülni fog, de előfordulhat, hogy ez csak a következő év­ben, években következik be. Egyre nehezebb kiadni a be­fektetési célból vásárolt lakáso­kat, amelyek bérleti díja stag­nál, és az üresen álló irodák szá­ma is növekvőben van. A rossz helyen, gyengén megépített iro­dák kihasználtsága csökken, miközben a könnyen megköze­líthető, jól megépített, parkolási lehetőséget kínáló irodáké nö­vekszik. A bérleti díjak emelke­dése a kedvező fekvésű, szín­vonalas irodaépületekben is 10 százalék alá eshet az idei évben - mondta a szakember. A telekpiac változatlanul élénk, az építési telkek áremel­kedése éves szinten meghalad­hatja a 10 százalékot. A telkek ára főképp Budapesten és köz­vetlen környékén emelkedik to­vább, de hasonló a helyzet a megyeszékhelyeken, és egyéb városokban, a turisztikai és egyéb szempontból kiemelt te­lepüléseken. A telekárak emel­kedésének köszönhetően a la­kóházak ára - a lakásokkal szemben - nem csökken, ha­nem stagnál, mivel azokhoz te­lek is tartozik. DÓCZY LÁSZLÓ Pénznyerő sörmarketing Budapest A DOBOZOS SÖR GYÁRTÁSÁNAK ALAKULÁSA Európában elsőként Magyaror­szágon, a Borsodi Sörgyár Rt. do­bozos termékénél alkalmaznak egy amerikai technikai eljárással hasznosított marketingfogást. Ennek révén készpénz-, illetve pénzutalvány-nyereményhez jut­tatják a fogyasztókat. A marke­tingakció nyereményalapja 20 millió forint. Lapunk kérdésére, hogy a teljes akció mibe kerül a söripa­ri cégnek, Bognár Gyula elnök­vezérigazgató nem kívánt vála­szolni. Jelezte, hogy az eddig Eladott teljes mennyiség (1000 hl)- Dobozos (1000 hl)- A teljes mennyiség százalékában csak az USA-ban hasznosított eljárás haszonnal kecsegtet, dobozos söreik fogyasztásának növekedését is remélik tőle. A cég tavaly 30 százalékot meg­haladó piaci részesedésével ve­zető lett a hazai gyártók között, és ezt az idén is szeretnék meg­őrizni. 1998 1999 2000 2001 6945 6939 7279 7169 153 296 562 793 2,2 4,3 7,7 11,1 Forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége A cég a hazai gyárak által ta­valy értékesített 7,1-7,2 millió hektoliter sörből 2,15 millióval részesedett. Árbevétele megköze­lítette a 33 milliárd forintot. Adó­zás előtti eredménye 4,7 milliárd forint volt, 54 százalékkal maga­sabb az előző évinél. EUROPRESS Felértékelődik a vidékfejlesztés Vidéken egyre kevesebben tudnak megélni a mezőgazdaság­ból, ezért egyre nagyobb szerephez jut a vidékfejlesztés. A SAPARD-program keretében hamarosan igényelhető támo­gatás a vidék fejlesztésére is. Budapest Szakemberek szerint a mezőgaz­daság, feldolgozóipar és az ahhoz kapcsolódó nem élelmiszer célú termékfejlesztés, a kézműipar, a falusi és agrárturizmus a jelenle­ginél lényegesen több ember szá­mára tudna megélhetést nyújta­ni. A kistérségek saját erőforrásai­kat, tájjellegű specialitásaikat üz­leti vállalkozássá szervezve ki­törési pontot jelenthetnek az ott élők számára. A stratégiai programok 40 szá­zaléka az agrárstruktúra fejlesz­tésére, hatvan százaléka a falvak felújítására, a vidéki hagyomá­nyok ápolására irányul. A föld­művelésügyi tárca által még 2000-ben meghirdetett Nyitott falvak, porták, gazdaságok prog­ramsorozat bemutatója az idén kibővült - a vidékfejlesztési cél- előirányzatból elnyert támogatás segítségével - a helyi fejlesztést megvalósító vállalkozásokkal, önkormányzatokkal. Számos fe­ledésbe merült mesterségbeli tu­dást lehetne így újraéleszteni. Az ezekkel kapcsolatos képzési programokat, műhelyek felszere­lését, piacra jutási lehetőségeit a szakminisztérium támogatja. A mesterek 50 százalékos, vissza nem térítendő támogatást vehet­nek igénybe az ilyen programok újraélesztéséhez. Az FVM szak­emberei felvették a kapcsolatot a Néprajzi, az Iparművészeti Múzeummal, és számos, népmű­vészeti hagyományt ápoló szer­vezettel Az Ipartestületek Or­szágos Tanácsa a közelmúltban megrendezett konferenciára két­száz vidékfejlesztési menedzsert, kézműves szakembert hívott meg, akik tájékoztatást adtak e mesterségek jövőjéről. Hamarosan pályázni lehet a SAPARD-program (az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfej­lesztési előcsatlakozási alapja) keretében igényelhető támogatá­sokra. Ezen belül a vidéki infra­struktúra fejlesztésére és javításá­ra is lehet uniós pénzt igényelni. Jövőre tovább bővül a kör: pá­lyázni lehet a többi között szak­képzésre, falufejlesztésre és fel­újításra, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére, az alter­natív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesz­tésére. - ÚJVÁRI ­Megmaradt milliárdok Budapest A számvevők korábbi figyel­meztetései ellenére tavaly 34,4 milliárd forint volt a címzett és céltámogatások maradványa. Évek óta gond a helyhatóságok saját forrásainak hiánya, és a különböző állami pénz­alapok összehangolatlansága. Az országos adatok alapján a cím­zett és céltámogatások tavaly év végi összes maradványa 34,4 mil­liárd forint volt, ami a teljes keret 33,4 százaléka - derül ki az Álla­mi Számvevőszék (ÁSZ) jelenté­séből. Tavaly egyébként javult a helyzet a megelőző évhez képest, akkor ugyanis a központi támoga­tások 42 százaléka maradt fel­használatlanul. Az állami fejlesztési támogatá­sok felhasználása különösen a szennyvízelvezetés és -tisztítás te­rén kedveződen, az erre elkülöní­tett keret 87 százalékát nem tud­ták tavaly felhasználni, miközben a helyhatóságoknak változatlanul gondot okozott az előző években indított, tőkeigényes beruházá­sokhoz szükséges saját források előteremtése. Ezen állami pénz­alapok elbírálása nincs összehan­golva az önkormányzati beruhá­zások alapját jelentő címzett és céltámogatásokkal. Lamperth Mónika belügyminiszter a jelen­tés kapcsán kifejtette: a nemzeti települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási megvalósítási program keretében összehangolják a prog­ram finanszírozási lehetőségeit. A céltámogatások esetében a 2002. évi igénybejelentéseknél már nem fordulhat elő, hogy az önkor­mányzatok nem biztosítanak sa­ját forrást a beruházásokhoz. Egy-egy beruházás általában három évig tart, de az önkor­mányzati finanszírozás szabályo­zása szinte évről évre változik - mondta Zongor Gábor. A Tele­pülési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára kifejtette: a helyhatóságok nem szándéko­san mennek bele törvénysértő megoldásokba, a fejlesztések álla­mi támogatásának átalakítására, de még inkább az önkormányza­tok finanszírozásreformjára lenne szükség. ___________________■ Si keres takarékszövetkezetek Budapest Az év végére 630-650 milliárd forintos mérlegfőösszeggel számolnak az integrált taka­rékszövetkezetek. Az első hat hónap végén egyesített mér­legfőösszegük 570,8 milliárd forint volt. Ez 104,8 milliárd forinttal, azaz 22,5 százalék­kal haladta meg a múlt év hasonló időszakáét. A mérlegfőösszeg növekedésé­nek döntő részét a lakossági be­tétállomány növekedése adta. Ez ugyanis 12 hónap alatt 94,8 mil­Az eszköztételek között az el­múlt egy évben is az ügyfélköve­telések növekedése volt a legna­gyobb. A bruttó hitelállomány kö­zel 43 milliárd forinttal, azaz 20,3 százalékkal növekedett, így jú­nius végén meghaladta a 253 mil­liárd forintot. A lakossági hitelek 132,6 milliárd forintra rúgtak, ami 27,4 százalékos emelkedés. A vál­lalkozói hitelek 12,9 százalékkal emelkedtek a jelzett időszakban, és az időszak végére elérték a 115,8 milliárd forintot. Az integ­rált takarékszövetkezetek saját tő­kéje 38,5 milliárd forintot tett ki júniusban, ami 5,8 milliárd forint­liárd forinttal, 28,8 százalékkal emelkedett, így 2002. június 30- án meghaladta a 424 milliárd fo­rintot. Az integrált takarékszövet­kezetek betétállománya az elmúlt egy év során több mint 100 mil­liárd forinttal, csaknem 25 száza­lékkal emelkedett, megközelítve az 510 milliárd forintot. tál volt több az egy évvel korábbi­nál. Az integrációnak 166 takarék- szövetkezet a tagja. Az egy taka­rékszövetkezetre jutó átlagos saját tőke 232 millió forint. így ezek a bankok várhatóan megfelelnek majd annak az EU-s követelmény­nek, hogy egymillió eurós alap­tőkével rendelkezzenek, stefanits Széchenyi fogyókúrázik Budapest A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a Szé- chenyi-terv keretében 8 pá­lyázatot folytat, tizenhármat elbírál, és azután szüntet meg, 9 pályázatot pedig - for­rások hiányában - azonnal befejez. A GKM korábbi tájékoztatása sze­rint azokat a pályázatokat tartják meg, amelyek segítik a magyaror­szági kis- és középvállalkozások uniós felkészülését. Ezeknek a fi­nanszírozására a kormányzat 3-5 müliárd forintot különített el. Emellett a jövőben pályázni le­het a háziorvosi működtetési jog megvásárlását, vagy az egészség- ügyi közszolgáltatás nyújtását se­gítő kamattámogatásra, a minő­ség- és környezetirányítási rend­szerek bevezetését és tanúsíttatá­sát segítő programra, a mikrohi­tel-kamattámogatásra, az „Ipari Park” és „Integrátor Ipari Park” cím elnyerésére. A minisztérium a biztosítható keret erejéig - ami 3-5 milliárd fo­rint - elbírálja egyebek mellett a telephely-változtatással, a ver­senyképes beruházások támoga­tásával, a kiskereskedelmi üzle­tek, vendéglátóhelyek és lakossá­gi szolgáltató helyek korszerűsíté­sével, valamint a lakossági ener- giamegtakarítással kapcsolatos pályázatokat. Ezekben a témák­ban csak az augusztus 2-áig be­érkezett pályázatokat bírálják el, azonban nem írnak ki újakat. A honlap szerint ugyanakkor a pénzügyi források felhasználása miatt augusztus 2-ával befejező­dik néhány olyan pályázat, amely már elérte célját. Áz el nem bírált pályázatok benyújtóit a meg­bízott pályázatkezelő szervezetek értesítik, és a befizetett pályázati díjat számukra visszautalják. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents