Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

8. OLDAL 2002. Augusztus 23., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 22.) Borsodchem 5 290 Ft O Egis 11650 Ft y Matáv 832 Ft y Mól 5 225 Ft y OTP 2 225 Ft y Richter 12 500 Ft y TVK Zalakerámia 4 050 Ft 1170 Ft y y BUX: 7541,38 +2,82% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,80 Cseh korona 7,89 Euró 244,98 Japán jen (100) 210,32 Lengyel zloty 59,77 Svájci frank 166,84 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 250,57 __________Hírek__________ TÁ MOGATÁS. Az Európai Unió támogatásai nem automatiku­sak és nem vonatkoznak min­den ágazatra, a burgonyaterme­lők például jelenleg semmilyen támogatást nem élveznek - hangsúlyozta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára. A csatlakozást kö­vetően a nemzeti szabályozás­nak már nincs helye, a kormány a jövő év elejétől már az EU- támogatási formákat kívánja bevezetni, mti ÉHEZŐK. A világon 2015-ig nem sikerül az éhezők számát a felére csökkenteni, és ez a cél valószínűleg még 2030-ra sem teljesül - vélekedik az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete. Mindenesetre az élelmiszer-termelés továbbra is gyorsabban nő, mint a népes­ség, így a fejlődő országokban is többen jutnak hozzá jobb mi­nőségű élelmiszerhez a követ­kező években. Az éhezők szá­ma a fejlődő országokban a jelenlegi 777 millióról 2030-ra 440 millióra csökken, mti VESZTESÉG. A közelmúlt ha­talmas árvize a cseh iparnak kö­rülbelül 7 milliárd korona, azaz 245 millió dollár körüli kárt okozott. A károk mintegy fele abból adódik, hogy a víz alá került üzemek hosszabb időn át nem termelhettek. A legna­gyobb veszteséget valószínűleg az ország vezető áramszolgálta­tó vállalata, a CEZ szenvedhette el: a céget legalább 950 millió korona veszteség érte. mti FIZETNEK. A kukorica alsó in­tervenciós árát tonnánként 21 ezer forintban, irányárát pedig 24 ezer forintban állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Az állami piacszabályozást lehetővé tevő intervenciós intézkedés szep­tember 15-én lép hatályba, mti FÜRDŐ. A gyógyászati részleg áttelepítésével megkezdődtek a harkányi gyógyfürdő európai színvonalú fürdőkomplexummá történő fejlesztésének előkészü­letei; a kivitelezési munkálatok szeptember végén indulnak. A másfél milliárdos beruházás megvalósításához 750 milliót a Széchenyi-tervre benyújtott pá­lyázaton nyertek el, a fennmara­dó részt hitelből fedezik, mti ■ Kevesebben, de túl sokan Budapest Jó néhány Somogy megyei te­lepülésen évek óta gondot okoz, hogy az ingatlanok egy­re nagyobb hányada kerül külföldiek kezébe. A vásárlók száma ugyan jócskán csök­kent az utóbbi egy évben, ám ez nem változtatott azon, hogy továbbra is Somogy a legnépszerűbb célpont.- Az elmúlt évhez képest 25 szá­zalékkal csökkent a külföldi ingat­lanvásárlók száma Somogybán, ennek ellenére még mindig itt a legkeresettebbek az ingatlanok a határon túli vevők körében. A So­mogy Megyei Közigazgatási Hiva­tal adatai szerint az idén eddig csaknem félezer külföldi, többsé­gükben német állampolgár vásá­rolt ingatlant Somogy megyében. Változatlanul keresettek a csendes vidéki településeken lévő lakó­házak, a Balaton-partján pedig fő­ként az újonnan épült apartma­nok és a panziók kelendőek. Somogybán az elmúlt évben - megelőzve a fővárost - 1257 kül­földi állampolgár szerzett ingat­lant, döntő többségük a Balaton- parton. A listavezetők továbbra is a né­met ingatlantulajdonosok a me­gyében, emellett osztrák, holland, amerikai, és ha elvétve is, de ír és finn kérelmező is akad. Sokan kardoskodnak amellett, hogy a külföldiek ingatlanszer­zésének engedélyezése kerüljön vissza a helyi önkormányzatok­hoz a közigazgatási hivataloktól, mert csak helyben tudják eldönte­ni, hogy az ingatlanvásárlás sérti-e az önkormányzati vagy a helyi közérdekeket. A Balaton-régióban vannak olyan kistelepülések, ame­lyek lélekszáma az utóbbi évek­ben rohamosan csökken, mert a házakat sorra vásárolják meg a külföldiek. Ez az állami normatív támogatások csökkentésével és a településfejlesztés lehetőségeinek beszűkülésével jár. A román, szlovén, szlovák, uk­rán és kínai állampolgárok nem vásárolhatnak ingatlant Magyar- országon, mivel a fenti országok és Magyarország között nincs vi­szonossági kapcsolat, azaz ezek­ben az országokban magyar ál­lampolgárok nem vásárolhatnak ingatlant._____________europress Világgazdaság: túl a mélyponton A FŐBB VILÁGGAZDASÁGI CENTRUMOK 2003-2003. ÉVI NÖVEKEDÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSEK ALAKULÁSA ___________ PÉCS __________ A világ meghatározó gazdasá­gi tömörüléseinek előrejelzé­sei szerint a recessziós hul­lám mélypontját követően megkezdődött a lassú fellen­dülés időszaka. A magyar gazdaság főként az európai országokhoz kötődik, teljesít­ményének alakulására a né­met produkció van a legna­gyobb hatással. A világgazdasági prognózisok op­timizmusa leginkább az Ameri­kai Egyesült Államok javuló telje­sítményére alapoz. Az USA gaz­dasága ugyanis a vártnál lényege­sen gyorsabban lábalt ki az átme­neti recesszióból. Miközben számos ország gaz­daságára az USA mutatóinak ala­kulása fejti ki leginkább a hatását, a magyar gazdaság elsősorban az európai országokhoz, azon belül is főként Németországhoz kötő­dik. A német ugyanis a hazai ter­melés, illetőleg kivitel legjelentő­sebb felvevőpiaca. Európában a német gazdaságot jellemezte ta­valy a legnagyobb méretű lassu­lás, ugyanakkor az ottani gazda­ság erejét mutatja, hogy 2002 el­ső negyedévében az előző három hónapos ciklus teljesítményéhez képest már szerény 0,2 százalé­kos növekedést produkált. Mivel a német belföldi kereslet tovább­ra is gyenge, a fejlődés útja az export erősödése lehet, ami ked­vező feltételeket teremthet a ma­gyar ipar számára is. Ami a magyar gazdaság idei ki­látásait illeti, a hazai elemzők a vi­lággazdasági környezet kedvező hatásainak érvényesülésére szá­mítanak. Az'exportforgalom foko­zatos erősödése mellett a fellen­dülést hazai oldalról a lakossági fogyasztás év eleje óta tapasztal­ható bővülése is táplálja, aminek hátterében a reálbéreknek növe­kedése áll. A hazai gazdaság recesszióból való kilábalását mutatja az is, hogy az ipari termelés tavaly má­sodik félévi és év eleji stagnálása után a második negyedévtől kezdve ismét bővül (+ 2%) a meg­határozó gazdasági ágazat telje­sítménye. A konjunktúraelemzé­sek és a gazdasági szereplők vára­kozásai alapján hasonló változást prognosztizálnak a beruházások területén, ahol' éves viszonylat­ban a bővülés mértéke elérheti az 5-7 százalékot is. Az első félévi bizonytalanság után úgy tűnik, kezd magához térni a hazai turizmus is. Az utóbbi hetek javuló forgalmának köszönhetően a szakemberek a tavalyihoz hasonló mértékű devi­zabevételre számítanak, igaz, hogy ez elmarad az év eleji vára­kozásoktól. KASZÁS ENDRE Munkahelyek csatlakozás után A jelenlegi hazai 59-60 százalékos foglalkoztatási szintet emelni kell, hogy az EU-tagállamokban 2010-ig 70 százalékra növekedjen a gazdaságilag aktívak aránya - derül ki a nemrég elkészült uniós előcsatlakozási programból. __________Budapest__________ A foglalkoztatottság bővítését a program szerint elsősorban az élőmunka-terhek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá té­telével, a munkahelyteremtés ösz­tönzésével és a meglévő munka­helyek megtartását szolgáló intéz­kedésekkel kívánják elősegíteni. A foglalkoztatás bővítésének egyik akadálya - a munkahelyek szűkössége mellett - az, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló réte­gek, csoportok képzettsége, munkakultúrája nem felel meg a versenyszférában létrejött új igé­nyeknek. A kitűzött cél négy év alatt 800 ezer-1 millió fő képzésé­nek megvalósítása. A munkaerő-piaci egyenlőtlen­ségek kiegyensúlyozására a kabi­net célzott ágazati és. regionális programok útján keresi a megol­dást. A romák számára a munkát a munkaerő-piaci felzárkózást segítő elemekkel kombináló köz­munkaprogramok is indulnak. Az idősebb munkavállalók mun­kában tartása érdekében, vala­mint a 45 éven felüli munkanél­küliek visszasegítése céljából a program szerint a szakképzési hozzájárulás rendszerén keresz­tül támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik jelentős szere­pet vállalnak a 40-50 évesek és idősebbek képzésében. A munkanélküliségi ráta ez év végére a tavalyi 5,7 százalék’ 1 várhatóan 5,5 százalékra csökken és a következő két évben is 5-5,5 százalék körül alakul. A gazdasá­gilag aktív emberek munkaképes­korú lakosságon belüli aránya 2005-re a mai 59-60 százalékról 61 százalékra emelkedik. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatokat igazolta a Központi Statisztikai Hivatal jelentése is, mely szerint a nemzetgazdaság­ban ugyan nőttek a keresetek, ám tovább csökkent a foglalkoztatott­ság. A legfrissebb adatok szerint az év első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók havi bruttó átlagkeresete 113 500 forint volt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költ­ségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 0,3 százalékkal kevesebben álltak alkalmazásban, mint az előző év azonos időszakáénál. dóczy Pénzre vár a borágazat Budapest A szőlő- és bortermelők gond­jainak megoldására a már ko­rábban elfogadott támogatá­sokon túl 1,5-1,7 milliárd fo­rint pluszforrás szükséges, amit a mustkivitel ösztönzé­sére, mustsűrítésre és borle­párlásra kellene fordítani. I Borszőlőből hazánk az idén vár­hatóan 4,2 millió hektoliter bort termel - ebből 3 millió hektoliter a belső fogyasztás igényeit elégíti ki, 900 ezer hektolitert a tervek szerint exportálunk, 3-400 ezer hektoliter pedig az átmenő kész­letezéshez szükséges. Az ágazat fő gondját a korábbi évekből származó 3,5 millió hektoliteres borfelesleg okozza, amit a meg­telt pincék sem tudnak befogad­ni, az idei szőlőtermésből pedig 100 ezer tonnára nincs felvásárló - mondta lapunknak Karakas Já­nos, az MSZP országgyűlési kép­viselője. Ezért a már eldöntött tá­mogatások mellett további lépé­sek szükségesek a szőlő- és bor­felesleg hasznosítására. A kor­mány a 2002. és a 2003. évben 190-190 ezer hektoliter bor ex­portját támogatja 590-590 millió forinttal, a közraktározási lehető­ségeket pedig 900 ezer hekto­literre növeli, 300 millió forintos költséggel. A szocialista frakció szerint további 1,5-1,7 milliárd forint plusz forrás szükséges az ágazat gondjainak enyhítéséhez, amit részben a mustkivitel ösz­tönzésére kellene fordítani úgy, hogy ne csökkentse hazánk uni­ós borkiviteli kvótáját. Ez rész­ben mustsűrítéssel képzelhető el, ami jobb minőségű testes bo­rok előállítását is lehetővé teszi, részben pedig seprős új bor le­párlásával. A tűzoltó munka helyett a problémák hosszú távú megoldá­sára kellene törekedni. Ezt egye­bek mellett új piacok szerzése, il­letve az orosz piac visszaszerzé­se szolgálná, amelynek nyomán borkivitelünk évi 1-1,5 millió hektoliterre emelkedhet. dóla Gazdag szegények Budapest Magyarország a világ 29. leg­gazdagabb országa - derül ki a Világbank 133 államra ki­terjedő fejlettségi jelentésé­ből. Eszerint a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) mutatója egy főre vetítve csak a fejlett ipari országokban, az olajál­lamokban és két EU-tagjelölt esetében magasabb, mint ha­zánkban. Az egy főre vetített GNI-mutatót a Világbank a közismert bruttó ha­zai termék (GDP) és a külföldi for­rásokból kapott nettó jövedelem összegeként határozza meg, ame­lyet a reális nemzetközi összeha­sonlítás kedvéért a nemzeti valu­ták alul-, illetve felülértékeltségét kiszűrő vásárlóerő-paritásra szá­mol át dollárról. Az így kapott mutató az egyik legjobban elfoga­dott mércéje a tényleges élet- színvonalnak. A tegnap közzétett, 2001-re vonatkozó Világbank­adatsorban Magyarország GNI-je vásárlóerő-paritáson 12570 dollár, amely némileg elmarad a cseh; a szlovén, a görög vagy a portugál értéktől, de magasabb, mint Szlo­vákia, Lengyelország vagy Hor­vátország mutatója. Hivatalos valutaárfolyamon számolva az egy főre vetített ma­gyar GNI csupán 4800 dollárt tett ki 2001-ben, ez a vásárlóerő-pari­tásos adattal összehasonlítva azt mutatja, hogy a forint még mindig jócskán alulértékelt a dollárhoz képest. A lista annak a Világbank-ta­nulmánynak a része, amely a jövő hétfőn kezdődő johannesburgi nagyszabású globális környezet- védelmi konferenciára jelent meg. Ebben a nemzetközi pénzintézet annak a véleményének ad hangot, hogy a világtermelés összértéke 2050-ben mai árakon 140 ezer milliárd dollárt tesz majd ki, ami azonban „nem fenntartható a je­lenlegi termelési és fogyasztási minták mellett”. europress Folytatódó kiárusítás Az 1994-ben bevezetett privatizá­ciós program keretében 82 milli­árd euróval gazdagodott az olasz államkassza - tette közzé a római kincstárügyi minisztérium. Első­sorban három állami nagyválla­lat, az Eni, az Énei részleges pri­vatizációja, valamint a Telecom Italia magánkézbe adása töltötte fel az államkasszát. Az Énei ener­getikai óriás 2000 novemberi el­adása 15 milliárd euróval, a Tele­com Italia privatizációja 11 milli­árd euróval, míg az öt harmadik generációs mobiltelefon licenc értékesítése 2000 októberében 10,5 milliárd euróval járult hozzá a kincstár bevételeihez. A lanyha gazdasági növekedés következtében 2002 második ne­gyedében felhalmozott költség- vetési deficit csökkentésére to­vábbi „kiárusítást” terveznek. Az olasz kormány a távközlésből és az olajiparból is teljes mértékben ki akar vonulni. A Telecom Italiában még meglévő 3,46 szá­zalékos részesedését még az év vége előtt el kívánják adni, utána pedig a Eniben birtokolt 30,33 százalékos tulajdonrészétől válik meg. mti Budapest __________ Az Ecostat konjunktúrakuta­tó intézet idén a tavalyinál szerényebb, 3,4 százalékos gazdasági növekedést való­színűsít. Az egyik legdinami­kusabban bővülő ágazat az építőipar. A hazai gazdaság első féléves eredményei alapján a bruttó ha­zai termék (GDP) tavalyinál vala­mivel szerényebb, 3,4 százalékos növekedését valószínűsíti az Ecostat, ami lehetővé teszi á la­kossági fogyasztás 5 százalékos bővülését. Az ipari termelés júni­usban újra emelkedett, ám az első félévet összességében az ex­port lassú növekedése és a belföl­di értékesítés stagnálása jelle­mezte. Az esztendő hátralévő részében elsősorban az export további bővülése várható, ami így éves szinten eléri a 6,6 száza­lékot. Az import ennél nagyobb mértékben, 7,7 százalékkal bő­vül, de a behozatal és a kivi­tel közti különbség mérséklőd­ni fog. A magyar gazdaság ágazatai közül továbbra is kiemelkedő mértékben bővül az építőipar tel­jesítménye. Az építőipar termelé­se éves szinten várhatóan 9 szá­zalékkal nő. Az ipar termelése várhatóan 3,5 százalékkal bővül. A fogyasztói árindex júliusban a 4,9 százalékos elemzői várako­zásokkal szemben 4,6 százalék volt, amely az élelmiszerárak folytatódó csökkenésének kö­szönhető. (A bérkiáramlásra ér­zékeny szolgáltatások ára ugyan­akkor szintén csökkent, ez rész­ben a tévé-előfizetési díj meg­szüntetésével hozható összefüg­gésbe.) Az intézet szakemberei szerint az év egészére kedvező esetben 5,4 százalékos infláció várható. dóczy László G A Z D A S Á G I TÜKÖR Az olyan vevőnek örülnek, aki itt él, és részt vesz a falu életében fotó, kovács tibor Szerényebb növekedés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents