Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

ü 2002. Augusztus 22., Csütörtök 7. OLDAL Szervezés helyett barkácsol Barfaz József nyugdíjas kovácsmes­ter mögött egy végigdolgozott élet minden szépsége és bánata áll. Ma már lemond a közösségi élet szer­vezéséről, helyette inkább barká­csol, illetve a ház körüli teendőket látja el. Két gyermek édesapja, és büszke nagyapa. Barka József végigdolgozta az életét, 1945. május 2-án állt először munkába, kovácsinasként dolgo­zott, de az 1949-es évet már Buda­pesten töltötte. Egy évre rá behív­ták katonának, ahol 3 évet szolgált. Ez idő alatt a kovácsmesterség új ágával ismerkedett meg, hiszen gyártottak hajókat is. 1954-ben ke­rült vissza Tapsonyba mint trakto­ros segédvezető, de rövid időn be­lül körzeti szerelő, majd brigádve­zető lett, míg végül műhelyvezető­vé léptették elő.- Egy telefonbeszélgetés vélet­len kihallgatása késztetett arra, hogy beiratkozzak Szombathelyre, a gépipari technikumba. 38 évvel ezelőtt végeztem, ezután a helyi gépgyárban üzem- és telepvezető voltam. Nekem is köszönhető, hogy a gyár elismerte az ott dolgo­zók szakértel­mét annyira, hogy ránk merték bízni a röntgengépek gyártását is. Az is el­mondható ró­la, hogy meg­szervezte a he­lyi fiatalok éle­tét. Az ő ötlete volt ugyanis a tanműhely létreho­zása, ahol nemcsak megismerte, de be is tanította az ifjakat. Ők épí­tették a Faluházat, ahova havonta járt ki a Csiky Gergely Színház. So­kat tett a faluért, és sok emberrel állt kapcsolatban. Ezért nem tud úgy elmenni Kaposvárra vagy Mar­caliba, hogy ne ismernék fel egyko­ri tanítványai, kollégái.- Mára megváltozott a helyzet a faluban, nincs, aki összefogja a fi­atalokat, mert mindenki csak a sa­ját megélhetésével foglalkozik. Remélem, eljön az az idő, amikor mindez megváltozik, és az embe­rek ismét elkezdenek egymással törődni. ■ Horgászok a 1990-ben a falu egyik első civil szervezeteként alakult meg a hor­gászegyesület Tapsonyban. Az egyesület azóta is töretlen lelkese­déssel működik, sőt az elmúlt 12 év alatt baráti társasággá kovácso- lódott. LutorEmő, az egyesület titkára elmondta: néhány szenvedélyes horgász ötlete volt, hogy amikor lehetőség adódott rá, bérbe ve­gyék a halastavat. Az ötletet gyors tettek követték, így nem sokkal később már messziről keresett horgásztó lett a tapsonyi tóból.- Önerőből újítottuk fel teljesen a tavat - mondta Lutor Ernő. - Annyira, hogy a héthektáros víz­felületből már öt hektárt horgász­ni lehet. Stégeket készítettünk és a környezetért tó környezetét is igyekeztünk ba­rátságossá tenni. Legnagyobb ter­vünk, sajnos nem sikerült: nem tudtuk megvásárolni a halastavat akkor, amikor a mesztegnyői szö­vetkezet árulta, de ettől függetle­nül is elégedettek vagyunk a mun­kánkkal. Lehetnek is, hiszen Budapest­ről is vannak rendszeresen visz- szatérő horgászok a tapsonyi ta­von. Fogtak már ki innét 22 kilós csukát és 18 kilós pontyot is, de kishalakból is akad bőven. Nem csoda, hiszen minden évben leg­alább 15 mázsa halat telepítenek az egyesület tagjai annak érdeké­ben, hogy sikerélménnyel távoz­hassanak a hobbihorgászok Tapsonyból.________________■ MUNKÁT AD A RÖNTGENGYÁR. Tapsonyban a 70-es évek végén kezdtek egészségügyi diagnosztikai berendezéseket gyártani. Ha­zánk legnagyobb röntgengyára, a Medicor szerelte össze az első orvo­si gépeket a faluban. A német Hans Pausch cég 1996-ban vásárolta meg a tapsonyi üzemet. Ma már az európai piacon több nagy nevű német cégnek is beszállítanak, és a General Electricnek is rendszeres megrendelései vannak Tapsonyban. ▲ A TAPSONYIAK BÜSZKESÉGE A MŰEMLÉK JELLEGŰ TEMPLOM. A barokk stílusú épületet 1750 53 között építették fel. A templomnak nemrégiben az esti világítása is elkészült, így sötétben is meg le­het már csodálni, amint tekintélyt parancsolóan vigyázza a települést. A faluban a templom falain kívül is élnek vallásos hagyományok. Húsvét után harmadik vasárnap rendezik a búcsút, feltámadási és úrna- pi körmenetet is tartanak, decemberben pedig betlehemezéssel készülnek a karácsonyi ünnepre. ■ Lelkiismerete vitte a templomba Bognár Tamás kisiskolás volt még, amikor egyszer azért nem ment el a vasárnapi szent­misére, mert esett az eső. Aztán olyan lelkiis- meret-furdalása támadt ettől, hogy másnap bepótolta a vasárnapi áhítatot. Most úgy em­lékszik, ez volt az a pillanat, amikor megérez­te: Isten szolgálatában szeretné élni az életét. A misére járó kisfiú csak kicsit cseperedett, amikor megtanult orgonáim. Attól fogva pedig nem csak misén, az egyház minden szertartásán részt vett a falu plébánosa mellett. Ha most, már felnőtt fejjel a jövőjéről gondolkodik, egy falusi plébánia lebeg a szeme előtt.- Megvan annak is az előnye, ha az ember város­ban teljesít szolgálatot és az is nagy felelősség, ha egy kis faluban - mondta Bognár Tamás. - Mind­egyikhez lenne kedvem, de leginkább annak örül­nék, ha olyan helyre kerülnék, ami kihívást jelent egy pap számára, mert meg kell szervezni az egy­házközséget, vagy közösséget kell építeni egy tele­pülésen. Sokféle példát láttam már, de mindig akkor dobbant meg a szívem, amikor úgy élhetett egy te­lepülésen a plébános, mint a családban.- Mit szólt a környezete amikor úgy döntött, hogy ezt a hivatást vá­lasztja?- A családom természetesnek vette, hogy így döntöttem. A ba­rátaim eleinte nem annyira. Azt mondták, civilben nem vagyok egy papos jelenség. De már ők sem csodálkoznak. Látják, hogy komoly szándék ez, és még a szándéknál is sokkal több. Meg­értettek, már nem furcsállják.-Ez a döntés sok lemondással jár, már most is. Később is. Ettől nem tart?- Csak a kívülálló gondolja, hogy lemondás az, hogy az embernek másképpen telnek a hétköznap­jai és az ünnepei, mint egy átlagembernek. Nekem ez nem az. Lemondás az lenne, ha nem így élhet­nék. A cölibátus is inkább azokat foglalkoztatja, akik csak szemlélői egy üyen döntésnek. Én úgy gondolom, ha Isten szolgálatára szegődöm, nem sa­játíthatom ki a szeretetem a családom számára. Ter­mészetes, hogy a közösségem minden tagját úgy kell szeretnem, mintha a családom lenne. ■ Kevesebb gyerek, jobb körülmények Véget ért a nyári szünet a tapsonyi óvodában. A vakáció ideje alatt a tisztasági meszelést végezték el és a mosdókat újították fel. Az új tan­évben valamivel több gyerekre vi­gyáznak majd a legkisebb tap- sonyiak közül, mint eddig. Sebes­tyén Istvánná, az óvoda vezetője el­mondta: 25 óvodással indul majd a szeptember, a tanév végére azon­ban több mint 30 ovis lesz. A falu­ban népszerű az óvoda, mivel a szü­lők nagy része el tud helyezkedni. Az intézményben családias légkör­ben, játékközpontú nevelési prog­ram szerint az egyéni képességfej­lesztésre fektetnek nagy hangsúlyt. Éppen ezért nem csak a szülők, a gyerekek is szeretik az óvodát. A nevelők folyamato­san dolgoznak azért, hogy a törvényben előírt minimumfeltételeknek megfeleljenek. Az idén pályázati pénzből nyolc­vanezer forintot fordít­hatnak erre. Az óvodá­ban még a kilencvenes évek elején is kétszer ennyi volt a gyermek. Ép­pen ezért három éve már csak egy csoportban fog- A gyerekek sokat játszanak a szabadban lalkoznak a gyerekekkel. A felszabadult szobából tornatermet szintén javítani szeretnék a jövő- alakítottak ki, aminek a felszerelését ben. ■ Kevés Völcsei Viktória tanuló: - Úgy látom, a falunk egyre szépül. Min­dent virágokkal ültetnek be. Sze­rintem lendülete­sen fejlődik köz­ségünk, az egyet­len visszalépés az iskola ügyében történt. Énnek sorsa még nem dőlt el. Ez azért is baj, mert sok a fiatal a faluban, és mire ők szülők lesznek, kényszerből máshová kell majd költözniük csemetéik­kel. Az is sajnálatos, hogy a falu­ban kevés a szórakozási lehető­ség, kénytelenek vagyunk a kör­nyéken keresni valamilyen esti el­foglaltságot, de ez könnyen megy, mert összetartó csapat vagyunk. Persze az sem ártana, ha több ál­láslehetőség lenne falunkban. Tapsonyi olvasóinkat kérdeztük: Hogyan látják a falu jövőjét? a fiatal és veszélyben az iskola jövője Göndöcs József nyugdíjas: - Úgy érzem, kirakatpolitika folyik, mert ugyan a köz­pont gyönyörű és rendezett, a köz­ség határát elha­nyagolják. Rend­be kéne tenni az utat, mert benőtte a gaz, mégsem tesznek semmit. Túl sok az ígéret, de minden csak tervben létezik. A futballpályát is már évek óta „korszerűsítik”, de én ebből még nem láttam semmit. Szerencsére a a futballcsapatunk így is remekel. De az ő sikereik nem palástolhatják a gondokat. Ke­vés a szórakozási lehetőség. Éven­te többször is tartunk falunapokat, öregek napja is van, de ez kevés. Sok minden kellene még ahhoz, hogy a fiatalokat itt tudjuk tartani. Baráth Tibor gépkocsivezető: - Sajnos kevés a szórakozási lehető­ség, több rendez­vényt kellene szervezni. Né­hány évvel ezelőtt volt egy sikeres műsorunk, a Bo­szorkányszom­bat, de azóta nem rendeztük meg új­ból. Van egy asszonykórusunk is, ami rendszerint nagy sikert arat itt és a környező településeken egy­aránt. Ezekből is látható, hogy van nálunk közösségi élet, mégis azt kell mondjam, összetartás nincs. Az oktatás helyzete is kritikus, egy­re kevesebb gyerek jár a helyi isko­lába. A fiataloknak nincs se szóra­kozási, se munkalehetőségük, egy­re több költözik el a városba, vagy gyorsabban fejlődő településekre. Boti Györgynél - Nem látom a fa­lunk jövőjét. Az iskolánk színvona­la egyre csökken, lehet, hogy meg is szűnik, ezért kénytelen vagyok gyermekeimet Böhönyére járat­ni. A fiataloknak itt nincs jövőjük Szórakozási lehe­tőség a kocsmákon kívül nem sok akad számukra. Munkát sem talál­nak itt, az a néhány állás, amit a helyi cégek kínáltak, már mind be van töltve. Valószínűleg ez az oka, hogy egyre többen költöznek el. A helyükre viszont németek teleped­nek be, ami azért nem jó, mert fel­verik a telekárakat, így már esély sem sok marad a magyarok számá­ra, hogy ezeket a megüresedett há­zakat megvegyék. Németh Gábor: A hasonló nagy­ságú és adottságú településekhez képest Tapsony nagyon jó hely­zetben van, de a környező telepü­lésekhez viszo­nyítva is. Jól hasz­nálta ki a telepü­lés az adottságait. Az itt élők hely­ben találnak munkát és megélhe­tést: pillanatnyilag több a munka­hely, mint a munkaképes ember, ez pedig megfelelő alap a jövőre nézve. Ami hiányzik, az a fiatal­ság és a képzett munkaerő és ez nem csak a munkaadóknak hiány­zik. Amennyiben erre megoldást tud találni a falu, nincs miért ag­gódni: az itt élők megtalálhatják a számításukat Tapsonyban és fej- lődhet a település is. __________■ TA PSONY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8718 Tapsony, Széchenyi tér 1 /a Telefonszám: 85/322-505 Az ügyfélfogadás rendje: Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken: 8-12 óráig Szerdán: 8-16 óráig TAPSONY PÉNZE A falu közel nyolcvanmillió forint­ból gazdálkodik. Ebből szociális célra több mint 15 millió forintot költenek el, a dologi kiadások megközelítőleg 20 millió forintba kerülnek, fejlesztésre pedig négy­millió forintot fordíthat a falu. A tár­sulásokra több mint kétmillió fo­rintot költenek, személyi juttatá­sokra pedig több mint harminc- millió forintot. VAN MUNKA HELYBEN Tapsonyban találnak munkát a helybeliek. A két legnagyobb fog­lalkoztató a településen a német tulajdonú Hans Pausch röntgen­gépgyártó üzeme és a Tanaszek Kft. Mindkét helyen közel 150 ember talál munkát. Jelentős fog­lalkoztató még az önkormányzat és több kisebb magánvállalkozás is munkát ad a településen. Aki mégsem talál munkát helyben, Nagyszakácsiba, Marcaliba és Böhönyére jár dolgozni. TAKSONY SZÁLLÁSA A település nevét is onnan szár­maztatják, hogy itt volt Taksony vezér nyári szállása. 1331-ben Károly király Széchényi Tamásnak adományozta a birtokot, majd több kézen is megfordult a falu. Legtovább az esztergomi kápta­lan birtoka volt. 1724-35 Nádas- dy Tamás főispán birtokaként a vármegye székhelye volt. 1932- ben közel kétezer lakója volt. 1950-ben közigazgatási központ lett, a hatvanas években pedig erőteljes elvándorlás kezdődött. Ma alig ezer lakosa van. BOSZORKÁNYOK PEDIG VOLTAK Tapsony múltjának leghírhedtebb éveit az 1700-as évszázad köze­pén élte. Erre az időre estek a megye boszorkányperei. Sok megcsalt hitves, bosszúra éhes szomszéd vagy féltékeny férj használta ki az inkvizíciós „igaz­ságszolgáltatást”. Gyógyító asz- szonyok, bábák és egyszerű házi­asszonyok végezték a máglyán. A két leghírhedtebb per Hampu Erzse és Molnár Ilona ügye volt. A tortúra hatására bevallották, hogy értenek a jégeső- és féreg- csináláshoz, az átokkészítésh^z. Mindkettőjüket elevenen égették meg a tapsonyi máglyán. Az oldal összeállítását támogatta: Hans Pausch Hungária Kft. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; FÁBOS ERIKA, DÖBRÖNTEI BALÁZS, ÉS MÓROCZ ANIKÓ FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 2 19

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents