Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

2002. Augusztus 21., Szerda 7. OLDAL Kis óvoda 25 gyermekkel Osztatlan csoportba 25 kisgyerek jár a község óvodájába. Két óvo­dapedagógus és egy dajka foglal­kozik a kicsikkel.- Három éve a tevékenység-köz­pontú programot választottuk, s a központi ajánlások figyelembevé­telével a saját lehetőségeink szerint írtuk át - mondta Győrfi Zoltánné vezető óvónő. - A nevelési tervünk öt évre szól, 2004-ben kell megújí­tanunk, de már most látszanak a hibák. Az óvodában egyre több a magatartási problémákkal küszkö­dő gyerek. Nem állítottunk föl mér­cét, így minden hároméves jöhetett az oviba. Mivel csak 25 ovisunk van - öttel kevesebb, mint taváy nekünk kell hozzájuk alkalmaz­kodni. Az óvodában nincs külön kony­ha, az iskolából hozzák az ebédet.- Az állami támogatás nem elég, így az önkormányzatnak is a zse­bébe kell nyúlnia. Eddig nem pa­naszkodhatunk: amit kértünk, megkaptuk - mondta a vezető óvó­nő. - A kisebb kiadásokban szabad kezet kaptunk, de százezer forin­tos beruházás fölött már nem dönt­hetünk, nem tervezhetünk. Hiába szeretnénk kicserélni az udvari já­tékokat, rendbe tetetni az udvart, tataroztatni az épületet vagy lecse­rélni a tetőt, ezeluől csak a fenntar­tó dönthet. ■ A népművészet nagyasszonya Góth Anna apácának ké­szült, de 1946-ban feloszlat­ták a rendet. Budapestre ke­rült az iparművészeti gim­náziumba, s ma, nyugdíjas­ként is hű a népművészet­hez. Azt mondják róla: mindent tud, amit tűvel, cérnával művelni lehet.- Egyik pap tanítóm, László atya sógornője vitt magával Budapestre, és az ő jóvoltából tanulhattam az iparművészeti gimnázium­ban - mondta Góth Anna. Családi tragédiák miatt azonban vissza kellett jön­nöm a falumba: kilencéves öcsém egy akna szétszedé­se közben felrobbant. Góth Anna a családalapí­tás után sem szakadt el a népművészettől, csak ak­kor már nem a cserepek varázsol- vári ruhagyárban 27 évig ruhaterve ták el, hanem a textilek. ző voltam, jártam tanulmányúton- Kézművescsalád a mienk: Amerikában, a Benelux-államok­apám kovács volt, az egyik fiam bán és Taskentben is. Több mint tíz sok mindent kipróbált, s végül a éve nyugdíjban vagyok, de a mai bőrművességnél kötött ki, a másik- napig dolgozom, a magyar népvise- ból kőfaragó lett. A kézművesség let gazdag szín- és formavüágától soha nem állt távol tőlem. A kapós- nem tudok elszakadni. ________■ Hi ttel a halál közelében Az egyik kedvence a somogyi fehér hímzés Húsz évig dolgozott a kórház idegosztályán, majd több mint tízet a Volánnál. Buni Zoltánnét a szíve azonban mindig vissza­húzta az egészségügybe.- A jobb fizetésért mentem a Vo­lánhoz, de a szívem egy darabja a kórházban maradt. Mindig vissza­vágytam az egészségügybe - mondta Buni Zoüánné. - Egyik kis unokám megbetegedett, a fehérvé­rűség egyik fajtáját mutatták ki ná­la. A kétségbeesés és tehetetienség még jobban megerősítette a hitem: betegekkel akarok foglalkozni. Újsághirdetésből értesült a Máltai Szeretetszolgálat házibe- teg-gondozói tanfolyamáról. Ezt oldevéllel elvégezte. Beteg ember mindig volt; ismerősök révén ka­pott munkát, soha sem kellett hir­detni magát. Az utóbbi tíz évben mindig idős, életük utolsó szaka­szát élő betegeket gondozott.- Hit nélkül nem lehet végezni ezt a munkát. Vallásos családban nőttem fel, s úgy éreztem, ha segí­tek másokon, talán ott fenn a Te­remtő jobban figyel az unokámra is. A halál közelségét azonban na­gyon nehéz megszokni. Tíz év alatt tíz gondozottamat temettem el. Volt egy néni, aki utolsó szava­ival is engem hívott, a karjaimban halt meg. Engem is a családi tragé­diák vittek a beteggondozáshoz, megértem az érzelmeket. Uno­kám betegsége, a férjem elveszté­se mind olyan volt, hogy úgy érez­tem: csak úgy élem túl, ha segítek másokon. Mindig bízom, és soha nem adom fel. A munka átsegít a fájdalmakon.________________■ MA GYARATÁDIAK BÜSZKESÉGE: AZ ÚJ FALUHÁZ. A község művelődési házát, amit még a hatva­nas évek elején emeltek, tavaly átépítették. A külső és belső tatarozás több mint négymillió forintba ke- rült. Az épület előtti téren állították föl a faluban élő Törzsök Róbert szobrászművész alkotását.______■ Sé rülékeny az Több mint 26 éve dr. Németh Anna a házior­vos. A bizalom jele, hogy Magyaratád, Rácegres, Patalom, Tátompuszta 1400 lakosa közül szinte mindenki neki adta le a beteg­kártyáját.- A körzetemben szinte csak idősek laknak, s mert többféle betegséggel bajlódnak, fokozott gondozást, nagyobb figyelmet igényelnek. Az idős betegek lelke is sérülékenyebb, a szellemi képességeik és testi erejük is hanyatlik, s ezt nem tudják minden esetben feldolgozni - mondta dr. Németh Anna. - Az egész szervezetük beteg, el­használódott. Az orvos nem a sok munkára, hanem az időhi­ányra panaszkodik. - A Park Szociális Otthon be­tegeit is én látom el, kéthetente egyszer rendelek ott, de az alap- és sürgősségi ellátás, a halottkém­lelés is hozzám tartozik. Minden-héten rendelek Magyaratádon, Rácegresen, Patalomban, Tátompusztán, kimegyek a hívásokra, s havonta egyszer az összes idős beteget végiglátogatom. Sokszor úgy érzem, legalább 28 óra kellene egy napban. 1409 lakosból több mint 1300 adta le a betegkártyáját, gyakori a magas vérnyomás, a cu­idősek lelke is korbetegség, a mozgásszervi megbetegedés, és az utóbbi idő­ben - 2001 második felétől - egyre több daganatos megbete­gedést szűrünk ki. Havonta két új tumoros beteget fedezünk föl, s elég nagy a halálozási arány. Az idős, nyugdíjas betegek­nek gondot okoz a pénzhiány is.- Figyelembe kell vennem a betegek anyagi helyzetét is; a gyógyszer szedése elengedhetetlen. Egy drága patikaszer esetleg he­lyettesíthető egy azonos hatású olcsóbbal. Ezeket próbálom fölími. A beteg állapotából pedig lá­tom, hogy szedi-e a gyógyszert vagy sem. Az én felelősségem addig tart, hogy a betegségre fölír­jam a megfelelő gyógyszert, az már a beteg fel­adata, hogy beszedje. A terápia azonban nem­csak ebből áll: tanácsot adunk az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatására is. Fa­lun, ahol szinte minden háznál tartanak disznót, elég nehéz a sertéshús ártalmairól meggyőzni az embereket. ■ Konty alatt viszik a hírt Családi házuk egyik szobáját ala­kította élelmiszerbolttá tíz évvel ezelőtt Puber Ferencné. Ma hat­van négyzetméteres üzletben vá­sárolnak a hozzá betérők.- A kereskedelmet egy szobá­ban kezdtük, nyolcévi kemény munka után tudtuk fölépíteni az új üzletet. Soha nem sikerült vol­na a férjem segítsége nélkül; mi­vel kőműves, ő végezte a szakipa­ri munkát - mondta. Eta boltjában minden kapható, ami falun kell a lakosságnak: a ci­pőfűzőtől a mosóporig, a napi élelmiszertől a ruhaneműig. - Az árakkal és a gazdag áruválaszték­kal lehet ide csalogatni s itt tarta­ni a vevőket - tette hozzá. - Ha valami nincs, azt gyorsan besze­rezzük. A boltot a településen élők egy része csak kontyos rádióként em­legeti - erről az elnevezésről csak a tulajdonos nem tudott -, mert a hírek nagyon hamar gazdát cse­rélnek. Konty alatt viszik az asz- szonyok tovább a hallottakat.- Bármi tör­ténik a falu­ban öt perc múlva egé­szen biztos, hogy a tudo­másomra jut. Időnként még az is meghall­ja a suttogáso­kat, akinek nem kellene. Jobb hírforrás az üzlet, mint bár- melyik rádióadó. ____________m _________Magyaratápi olvasóinkat kérdeztük; szerintük mitől lenne még komfortosabb, még szebb a település?___________ Játsz óteret, csatornát és több szórakozást akarnak Sólyom Zoltánné kismama: - Na­gyon kellene egy játszótér, hiszen a gyerekek nem tud­nak hova menni, ha a szülő az udva­ron nem tud erre lehetőséget terem­teni. Egy kis parkot képzelek el homo­kozóval, hintával és csúszdával, ahol a kismamák és a gyerekek összejö­hetnek, hiszen a faluban nincs olyan fórum, ahol beszélgethet­nénk. Esetleg a kocsma udvara, oda viszont gyereket nem visz az em­ber. A fiatalok sem tudnak hova menni. Volt hetente egyszer diszkó, de pár hónap múlva bezáratták. Évente egyszer az ifjúság 24 órás fo­cimeccset szervez, tavaly azt is fél- beszakíttatták a zaj miatt. Egy kicsi­vel több türelem is kellene. Dekkerné Kis Beáta ápolónő: - Lassan azért szépül, fejlődik a falu. Elkészült a falu­ház, szobrot avat­tak, felújították a hősi emlékművet, s néhány éve ta­vasztól késő őszig virágpompa fo­gadja az átutazó­kat. Három kis­gyerekem van, ezért úgy látom, hogy elsősorban egy játszótérre lenne nagy szükség. A gyerekek csak az udvaron vagy a szomszéd­ban játszhatnak. Az óvodaudvarra sem mehetnek állandóan, s már azokat a játékokat is nagyon föl kel­lene újítani. A fiataloknak sincs le­hetőségük, hogy rendes körülmé­nyek között töltsék a szabadidejü­ket. Az összejövetelek színtere így a buszmegálló vagy a kocsma.' Szili Mária körjegyző: - Március óta vagyok a két település körjegy­zője, és látom, hogy a legfonto­sabb beruházás itt a szennyvízcsator­na kiépítése lenne. Készen vannak a tervek, közösen pályázott 21 tele­pülés. Játszótér is kellene, a pályázati anyagunk meg­van, de nem nyertünk. Távolabbra tekintve pedig az iskolának kellene egy tornaterem, mert az nem meg­oldás, hogy a gyerekeknek a falu­házban tartják a testnevelési órát. Rendbe kell tenni a járdákat meg az utakat is. Ha a Belügyminisztérium tartja az ígéretét, hogy a korábban elvont 100 milliárd forint visszake­rül az önkormányzatokhoz, akkor lesz rá pénz is. Horváth Józsefné nyugdíjas: - A járdákat kellene felújítani, mert több helyen bal­esetveszélyesek. A nyugdíjasklub tevékenykedik, de sem a fiataloknak, sem a középkorú- aknak nincs hova menni, nincs szó­rakozási lehetősé­gük, s kikapcsolódást csak a kocs­ma nyújt. Ott berúgnak, azután az egyik beleviszi a másikat a hülye­ségbe. Valahogy fel kellene rázni, összehozni az embereket. Olyan barátságtalan ez a falu. Hiába a sok szép virág, ha az emberek nem szívlelik egymást. A gyerekeknek játszótér és egy rendes focipálya is elkelne a mostam betonos pálya he­lyett. A kis unokám is futballozik, elesik, eltörik a karja a betonon. Gálosi Istvánná nyugdíjas: - A faluban van nyugdíjasklub, bár mi nem járunk oda. Azokkal az öregekkel is kelle­ne törődni, akik nem klubtagok. A fiatalok a kocs­mán kívül nem tudnak hova menni. Az uno­kánk 16 éves, semmit nem tud itt csinálni. Semmi sport- vagy szó­rakozási lehetőség nincs. A csa­torna kellene, mert a szippantás nagyon drága, és szennyezi a kör­nyezetet is, a teljes infrastruktúrá­hoz pedig hozzátartozik. Most ké­szül az új antennarendszer, de egy nyugdíjasnak még a 800 fo­rintos alapdíjcsomag is drága, fő­leg most, hogy a tévé-előfizetési díjat is eltörölték. ____________■ MA GYARATÁD HIVATAL: HÁROM NAP A polgármesteri hivatal elme: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4. Tel/fax: 82/520004 E-mail: magyaratad@matavnet.hu Az ügyfelek hétfőn és szerdán 8-12-ig és 13-15 óráig kereshe­tik föl a hivatalt. Pénteken csak 8-12 óráig van ügyfélfogadás. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1014 Ötévesnél fiatalabb: 48 5-14 éves: 113 14-18 éves: 44 18-60 éves: 585 60 évesnél idősebb: 224 KÖLTENEK AZ ISKOLÁRA Az önkormányzat az idén 92,5 mil­lió forintból gazdálkodik. Legtöb­bet az intézmények fenntartására, az óvodára és az iskolára költ: 62.5 millió forintot. A védőnői háló­zat működése 1,8 millió forintba kerül, a körjegyzőségnek 16,9 mil­liót utal át. Személyi juttatásokra 6,2 millió forintot fordítanak. Dologi kiadásokra 7 millió forintot szánt a képviselő-testület, szociálisra 4 milliót. A társadalmi szervezeteket 400 ezer forinttal támogatja. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat 35 embert fog­lalkoztat az intézményeiben, s al­kalmaz két közhasznú munkást is. A Barátság szövetkezetben mint­egy 40en dolgoznak, az Agro Kft- nél öten. Ignácz József építési vál­lalkozó öt munkást foglalkoztat. TORNATEREM, KERÉKPÁRÚT Elkészült a kézművesház, s tata­rozták a faluházat; ez több mint 4.5 millió forintba kerül. Elkészült a ravatalozó is. Most kezdik a csil­lagpontos tévérendszer kiépítését, s Így majd 24 állomás műsorát nézhetik. E beruházás az önkor­mányzatnak nem kerül pénzbe, a 15 millió forintot az ORTT pályáza­tán nyerte a beruházó kft. Tervezik a szennyvízcsatorna kiépítését, az iskolai tornacsarnok és a kerékpár­út megépítését is. HÁROM RÉSZ EGY FALU Magyaratád része Rácegres és Tátompuszta. Az utóbbi telepü­lésrészen a vízvezeték annyira elöregedett, hogy a cseréjével nem várhatnak tovább. Ez nagy feladat, de az állandó csőtöré­sek javítása már több mint egy­millió forintot vitt el. A rácegresi ravatalozó átépítésére most pá­lyázott az önkormányzat. BOLTOK, KOCSMÁK Egy áfész- és egy magánbolt van a faluban. A lakosok és az átutazók a Rózsa falatozóban és a Klári kocsmájában olthatják szomjukat. Az Akác vendéglőben magyaros ételekkel váiják a vendégeket; nyaranta nagy a forgalma a Mokka fagyizónak is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES _______A L M A N A C H - 12 1_________

Next

/
Thumbnails
Contents